A Gézagyerek: Az emberi lét egyformasága és a sors abszurditása Háy János drámájában
A magyar drámairodalom egyik kiemelkedő, mégis szívszorítóan őszinte darabja Háy János "A Gézagyerek" című műve, mely 2002-ben elnyerte a Legjobb Magyar Dráma díját. A Pinceszínházban bemutatott, majd a Bakáts Feszt keretein belül szabadtéren is megvalósulni tervezett (bár rossz idő miatt elmaradt) előadás, Soós Péter rendezésében, egy vidéki, zárt közösség életébe enged bepillantást, ahol az emberi sorsok szürkülése és az élet monotonitása válik meghatározóvá. A darab nem csupán egy autisztikus gyermek története, hanem mélyrehatóan foglalkozik az emberi lét abszurditásával, az egyformasággal és azzal a kérdéssel, hogy mit tesz és mit nem tesz értünk vagy velünk az Isten.
A reménytelenség és a várakozás világa
A történet egy isten háta mögötti faluban játszódik, ahol az anya egyedül neveli autisztikus gyermekét, Gézát. A helyiek élete kilátástalan, a német vállalkozó által megvásárolt kőfejtő csak keveseknek ad munkát. A többség a kocsmában vagy a portája előtt ülve várja a holnapot, az életet csak vegetálva élik. Ebben a szürke, reményvesztett közegben a Gézagyerek élete váratlan fordulatot vesz: munkát kap a kőfejtőben. Ez a lehetőség számára nem csupán a megélhetést jelenti, hanem egyfajta esélyt arra, hogy bebizonyítsa, ő is ér valamit, hogy ő is "rendes" ember, nem pedig "hibás", ahogy a faluban sokan gondolják. A "hibás" jelző nyersen és vádolóan cseng a falu lakói fülében, mintha Géza lenne saját nyomorúságának okozója, mintha a testébe és fejébe belevarrt hibák miatta lennének.
A munka, mint az emberi lét szimbóluma
Géza új feladata egyszerű: ülnie kell egy régi buszülésben a munkaszalag felett, és figyelnie a köveket, hogy "rendesen mennek-e". Ha problémát észlel, meg kell nyomnia egy piros gombot. Ez a feladat a színházi előadásban szimbolikus jelentőséggel bír. Géza a szalag felett ülve, mintha egy felügyelő lenne, nézi a köveket. A szalag rázkódása, a kövek folyamatos mozgása a mindennapi élet monotonitását tükrözi. A dráma iróniája abban rejlik, hogy Géza rájön: a piros gombot soha nem kell megnyomnia, mert soha nem történik semmi rendkívüli. A munka, amit végez, lényegében felesleges, hiszen a kövek akkor is eljutnának a rendeltetési helyükre, ha ő nem figyelné őket. Ez az felismerés mélyen megrendíti Gézát, hiszen az addigi reménye, hogy igazolja önmagát és értéket teremtsen, szertefoszlik.
A "naiv színház" és az emberi abszurditás
Háy János a "Gézagyerek" kapcsán a "naiv színház" megvalósítására törekszik, melyben az ártatlanság, az irónia és a cinizmus hiánya, valamint az együgyűség természetessége dominál. A darab minden "kis szava" a világ megfejtésére irányul, de a mélyebb filozofálás, a nagy szavak kimondása a nézőre marad. A "Gézagyerek" az ártatlanság elvesztését jelképezi: a történet végére csupán annyival leszünk okosabbak, hogy kísérleteink kudarcot vallottak, kérdéseinkre nincs válasz. Géza bezárul saját rendjébe: óracsörgésre ébred, parizert és tejet reggelizik, és számolja a konyhaköveket. Nincs több kérdése.
A dráma szereplői és a közösség dinamikája
A darab szereplői hitelesen jelenítik meg a vidéki ember hétköznapjait, gondolatait és érzéseit. Takács Géza az autisztikus fiút rendkívül finoman és árnyaltan alakítja, a néző végig együtt érez vele. Börcsök Enikő, Géza anyja (Rózsika néni), hihetetlen érzékenységgel és empátiával van fia iránt, megható, ahogy megvédi őt. Kaszás Gergő (Herda Pityu) és Tóth Zoltán (Banda Lajos) kettőse is erős, a köztük lévő kémia és a jól működő, bár néha gúnyos, de szeretetteljes kapcsolatuk életszerűvé teszi a jeleneteket. Még a szomszéd páros női tagja (Tallián Mariann) is emlékeztet minket arra, hogy minden éremnek két oldala van, és a jószándék álcázása is lehetséges. Horgas Péter realisztikus, jelzésértékű díszlete tovább erősíti az egyhangú és statikus atmoszférát.
A tragédia és a valóság ütközése
A dráma fordulópontja akkor következik be, amikor egy robbantás során a kóbor kutya teteme a kőkupacok alá kerül. Banda Lajos ötlete alapján a kutyát kibelezik, és véres darabjait a szalagra hányják. Amikor a véres kövek és a húsdarabok Géza elé érkeznek, az ő világában hatalmas trauma következik be. Látja a darabokra hullott embert, a Herda Lajost, aki így szétesett, ahogy egy levágott disznó. Ebben a pillanatban Géza ujja, mintha görcs rántotta volna, megnyomja a piros gombot. A gépezet leáll. A tragédia sokkolja a faluközösséget, de Gézát különösen. A valóság és az abszurditás határán egyensúlyozva, az ember darabokra hullásának látványa arra készteti, hogy újraértelmezze a saját világát. A kocsmai beszélgetések, a "pina" utáni vágyakozás, mindez háttérbe szorul a darabolt ember látványával szemben. Géza azután is a darabolt embert látja maga előtt, még akkor is, amikor a kocsmaajtón belépve a valóságban egészben látja Lajost. Ez a kettősség, a valóság és a fejében létező kép ütközése határozza meg azóta is az életét.
Háy János, Délvidék - ősbemutató a Pécsi Nemzeti Színház Kamaraszínházában
Az emberi lét örök körforgása
"A Gézagyerek" végén, bár nem történik nagy változás Géza életében, és minden ugyanúgy folytatódik, még sincs minden veszve. A darab azt üzeni, hogy a közösség összetartása, a szeretet és az egymás iránti törődés adhat értelmet az életnek, még akkor is, ha az egyhangú és abszurdnak tűnik. Géza továbbra is a köveket nézi, de most már tudja, hogy a valóság és az emberi sorsak sokkal összetettebbek, mint ahogy azt elsőre gondolnánk. Az előadás, bár 150 percig tart, mély nyomokat hagy a nézőben, arra késztetve, hogy elgondolkodjon a saját életének értelmén, az emberi kapcsolatok fontosságán és a sors kiszámíthatatlanságán. Háy János drámája, a "Gézagyerek", a magyar irodalom egyik olyan gyöngyszeme, amely örökérvényű kérdéseket vet fel, és arra ösztönöz minket, hogy jobban figyeljünk egymásra és az élet apró, de annál fontosabb pillanataira. A színház nála elsősorban érzelmek és gondolatok társítása, és "A Gézagyerek" minden egyes kockája, minden egyes szója ezt a célt szolgálja, hogy elindítson bennünk egy gondolat-sorozatot, amely talán közelebb visz minket a világ és önmagunk megértéséhez.
tags: #a #gezagyerek #magyar #tegla