A tervező feladata az építési termék betervezésének jogi keretek között
Kivitelezési kódex (191/2009. (IX. Korm. rendelet)) szabályaival kell megismerkedniük, jogszabályok alapján pedig megfogalmazódik, milyen feladataik és felelősségük van résztvevőinek; résztvevőinek feladatköre legutóbb jelentősen 2013-ban módosult. A 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet összességében meghatározza az építési tevékenységek végzésére irányuló szakági munkák és a szerződéses viszonyok keretét, beleértve a megrendelő és vállalkozó közötti jogi kötelezettségeket is. A Kivitelezési kódex áttöréseket hozott az alvállalkozói nyilvántartás, a teljesítés igazolása és az előleg felhasználásának feltételei terén.
Fontos kiemelni, hogy a 2008-as Kivitelezési kódex és az azt követő jogszabályi módosítások meghatározták, hogy a szerződésben rögzített feladatok a megrendelő és a vállalkozó kölcsönös felelősségét és kötelezettségeit egyértelműsítik. A szerződésekben kötelező feltüntetni az ellenszolgáltatás formáját és összegét, a fizetési határidőket, a teljesítés igazolásának módját, a megrendelői fedezetkezelővel kapcsolatos kötelezettségeket, valamint a minőségi mutatókat. A feleknek előre meg kell határozni az alvállalkozói teljesítés nyilvántartását és az előleg elszámolásának módját is.
A tervező feladata, hogy a jogszabályi előírások alapján elkészítse a kivitelezési dokumentációt, amely a jogszabályi keretek között részletes tartalmat hordoz. A 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet és a szakmagyakorlási rendelet meghatározzák, hogy a tervező feladata a kivitelezési dokumentáció összeállítása a jogszabályok, szabványok és szakmai szabályok figyelembevételével, továbbá koordinálja a szakágak egyeztetéseit és igazolja a kivitelezéshez szükséges műszaki tartalmat. A tervező felelőssége kiterjed a helyettesítő építési termék kiválasztásának jóváhagyására, a terv és a kivitelezési dokumentáció közműegyeztetéseire, valamint a műszaki leírás elkészítésére.
A jogi és szerződéses alapelvek
A Kivitelezési kódex 2008-as bevezetése óta az építési szerződésekben a vállalkozói díj, az irányítási és az ügyvitel költségei, továbbá a közterhek részletezése kiemelten kezelve van. A felek kötelesek előre rögzíteni a teljesítési szakaszokat, határidőket, az előleg felhasználásának és elszámolásának módját, valamint a teljesítés igazolására jogosult személyeket és a dokumentációban megjelölt tartalmat. A szerződésekben meghatározott feltételek alapján a szerződés megszegése esetén szankciók és jogorvoslatok érhetők el.
A tervezői feladatok meghatározásakor 2013 január 1-től a tervellenőri szerep módosult: a tervellenőr önálló szereplőként megszűnt, míg a beruházási tanácsadó intézményesített szerepe megerősödött, és a tervező feladatai között megjelent a beruházási tanácsadóval való szoros együttműködés és a tervtanácsi feladatok átalakulása is. Az Építési törvény és a 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet követelményei szerint a tervezőnek biztosítania kell az engedélyezési eljárásban és a kivitelezés során rendelkezésre álló bizonyítékokat és dokumentumokat, valamint igazolnia kell a közműegyeztetések tartalmát és a kivitelezési dokumentáció teljes körűségét.
Beépíthetőség és helyettesítés
A Kivitelezési kódex 2013-as módosítása kimondja, hogy a tervező felelős a kivitelezési dokumentációban meghatározott építési termék kiválasztásáért, és jóváhagyja a helyettesítő termékek kiválasztását, amennyiben azok megfelelnek a megadott teljesítményértékeknek. A 275/2013. (VII. 16.) Korm. rendelet szerint az építési termék fogalma és a beépítésre vonatkozó követelmények egységesen kerültek meghatározásra. Az új előírások alapján a teljesítménynyilatkozat és a közműegyeztetések tartalmai kerültek be a kivitelezési dokumentáció részévé, és a tervet elektronikusan is át lehet adni.
Az építési termékek forgalmazására és beépítésére vonatkozó harmonizált előírások beépítését az Európai uniós rendeletek és hazai jogszabályok összhangban végzik. A jogszabályi keretek között a tervező felelőssége abban áll, hogy a kivitelezési dokumentáció tartalmazza a már jóváhagyott és engedélyezett tartalmat, a közműegyeztetések tartalmát, valamint azt is, hogy a terv összhangban legyen a jogszabályi előírásokkal és a közvetlen környezettel.
Meg kell jegyezni, hogy a tervező felelős az általa készített kivitelezési dokumentáció technológiai megvalósíthatóságáért és a tervdokumentáció aláíró lapján történő szakági nyilatkozatok hitelesítéséért. A 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet és a 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet 15. § részletezi a tervező feladatkörét, amely magában foglalja a szakági tervezők közötti egyeztetések koordinálását és a dokumentáció aláírását.
- A tervező kötelessége a jogszabályok és szabványok figyelembevétele és a kivitelezési dokumentáció teljes körű összeállítása.
- A kivitelezési dokumentációban a megfelelő közműegyeztetések és engedélyek tartalma legyen feltüntetve.
- A helyettesítő építési termék kiválasztásának jóváhagyása és a tartalmi megfelelés igazolása.
- Az építési termékek megfelelőségének és beépíthetőségének igazolása és dokumentálása.
Részletek és gyakorlati példák
A kivitelezési dokumentáció része a műszaki leírás, amely a 275/2013. (VII. 16.) Korm. rendelet előírásai szerint kerül meghatározásra. A műszaki leírás tartalmazza a kivitelezési eljárások részleteit, a tervező nyilatkozatát a közműegyeztetések tartalmáról és a teljesítés megvalósíthatóságáról. A terv a tervező szellemi alkotása, amelyet ő vagy felhatalmazott képviselője kezel; a kivitelező pedig a szerződésben meghatározottak szerint a dokumentáció alapján végzi a kivitelezést.
A felelős műszaki vezető szerepe is megfigyelhető: a feladatokat és a felelősség körét egyaránt befolyásolja, és a jogszabályok szerint a vezető általában felelősséggel tartozik a kivitelezés szakmai rendjéért. A tervezőnek gondoskodnia kell arról, hogy a tervdokumentáció megfeleljen a jogszabályoknak, és az építésügyi hatóság rendelkezésére álló dokumentumokat tartalmazza a engedélyezési eljárás során és a kivitelezés alatt is.
Az új jogszabályi keretek megteremtik a tervdokumentáció és a kivitelezési megoldások közötti összhangot, és világosítják a tervező és a kivitelező közötti felelősségi köröket. A tervezőnek tehát nemcsak az engedélyezési eljárásokhoz szükséges dokumentációt kell elkészítenie, hanem gondoskodnia kell arról is, hogy a kivitelező a jóváhagyott és szabályos kivitelezési utasításokat kövesse, és a kivitelezési dokumentációt a megrendelő részére átadja.
Az építési termékek beépítésének feltételeiről szóló jogszabályok folyamatosan változnak, ezért a tervező feladata a naprakész jogszabályismeret és a közműegyeztetések részletes kezelése. A modern szabályozás célja a terméktulajdonságok összhangja a gyártói nyilatkozatokkal és a megvalósíthatóság megállapítása érdekében a teljesítménynyilatkozatok pontos értelmezése. A kivitelezési dokumentáció részévé vált a műszaki leírás, amely a korábbi tervezői nyilatkozatok funkcióját felváltotta, és messzemenő garanciákat biztosít a munkafolyamatok jogszerűségéhez.
Lehetőségek és garanciák
Mindkét fél számára ajánlott garanciákat beépíteni a megállapodásba, a tervező és a kivitelező közötti szoros együttműködés érdekében. A felelős műszaki vezető kötelessége a szakszerűség biztosítása és a kivitelező tevékenységének nyomon követése, akár alternatív megoldásokkal is. A megállapodásban rögzített elemek közé tartozik a szerződéskötést megelőző feltételek, az előleg és a folyamatban lévő elszámolások rendje, valamint a naplóba történő bejegyzések és a szolgáltatás átvétele.
tags: #a #tervezo #feladata #az #epitesi #termek