acélgerenda falba kötése
Az épületek szerkezeteinek olyan rendszert kell alkotniuk, amelynek egyes részei egymást merevítik, és együtt összefüggő, merev egészet alkotnak.
A falat a falra merőleges szerkezetek támasztják ki (pl. A régi építésű házakat, függetlenül azok falazati rendszerétől, födémenként, a födém magasságában falkötő vasakkal fogták össze. A falkötő vas anyaga 10/50-es lapos acél, melyek hosszirányban végigfutnak a főfalakban a födémgerendák alatt vagy ritkább esetben fölötte (3/149 ábra).
Fa födémgerendák főfalba kötéséhez ún. fejelő vagy horgonyvasalást készítenek (3/150 ábra). A vasbeton koszorú lényegében a födém magasságában megépített olyan vasbeton gerenda, amely teljes hosszában a falon fekszik. A koszorúba a födémszerkezetet be kell kötni, magassága tehát a födém teherhordó szerkezeti részének vastagságánál nagyobb.
A vasbeton koszorúk régebben a fallal azonos szélességűek voltak, ma azonban teljes szélességű koszorú egy téglánál szélesebb falon csak akkor készül, ha ezt erőtani szempontok külön indokolják. Külső főfalban készülő koszorúknál ilyenkor a külső, vakolandó síkba hőtechnikai számítással méretezett kiegészítő hőszigetelő réteget kell elhelyezni (pl. kemény hőszigetelő hab anyagú tábla). Ennek híján ugyanis, a beton sokkal rosszabb hőszigetelő képessége és a tégláénál nagyobb lehűlése miatt hideg időben a betonfelületen a pára lecsapódik, és az emiatt átnedvesedett vakolat hamar elpiszkolódik, elszíneződik, a homlokzaton jól láthatóan kirajzolódnak a vasbeton szerkezetek.
a födém vagy a fedélszék vízszintes oldalnyomásából származó, a megtámasztási pontok (pl. A vasbeton koszorúba beeresztett födémgerendáknál kialakuló befogás lényegesen hatásosabb, mint ha a gerendák a téglafalazatba csak be lennének helyezve. Esetenként, ill. ha a szerkezeti rendszer úgy kívánja, előfordul, hogy a koszorúk a födém síkja alá kerülnek, de nem ez a megszokott (3/151 ábra).
Ez a megoldás csak indokolt esetben alkalmazható, és további kötöttséget jelent, hogy a nyílásáthidalásokat a koszorúval együtt helyszíni betonozással kell elkészíteni. Koszorú feletti födémeknél pótvasakat és nyíróvasakat kell elhelyezni, és a kapcsolatokat ki kell betonozni. A koszorúk tehát készülhetnek a lábazatoknál és az alapoknál, valamint a födémeknél, a födémsík szerint elhelyezve (3/153 - 3/155 ábra).
Esetek többségénél a födém alsó síkja azonos a koszorúéval, mert a gazdaságosság ezt kívánja, és a műszaki feltételek ezt lehetővé teszik. Előnye az alátámasztó állványzat elhagyása és a koszorú beton tökéletesebb tömöríthetősége. Ezt a módszert a feszített gerendáknál és paneleknél teljességgel, míg a nem feszített (G. Gm. F.) gerendáknál kevésbé szokás alkalmazni. E megoldás előnye a hosszanti betonvasalás egyenletes teherelosztó hatásának érvényesülése és a koszorú keresztmetszet növekedése ezáltal.
Hátránya viszont a kiemelő dúcolás aránytalanul nagy költsége, valamint a gerendavég alatti kibetonozás tökéletlensége, aminek az az oka, hogy a bedolgozáskor a képlékeny betont a koszorúba öntve, nem azonnal tömörítik be, és emiatt az alatta lévő fal a nedvességet elszívja a betonból, és a beton nem tölti ki a gerendavég és a főfal közötti 5-6 cm-es hézagot. Ez annál is inkább gyakori, mert a keresztező beton acélszál - bármilyen erős is a tömörítés - már l-l kavics ún. „darázsfészket” okozhat.
A födémeknek olyan helyeinél, ahol a koszorúba nem csatlakozik födémgerenda, ilyen problémák nem fordulnak elő.
3/153 ábra Födémmel egy szintbe épített koszorúk vasalása, feszített födémgerendák és panelek esetében, szélső, ill. Ahhoz, hogy a födémgerendák alsó síkja a koszorúkba kellő magasságban fusson be, alátétsarukat kell a gerendavégek alá helyezni (3/158 ábra). A gerendavégek alatt a koszorúvasalást be kell fűzni, az alátámasztó állvány elmaradhat, csak a rés zsaluzását kell elkészíteni. Sarukat egyszerűen készíthetünk magunk is: 50/50 mm méretű, 15-20 cm hosszúságban levágott zárt szelvényű profilacélt összekötegelve a talajra állítunk, és 40-50 cm hosszú betonacél tüskéket szúrunk a szelvényeken át a talajba, majd a szelvények belsejét betonnal töltjük ki (3/159 ábra).
A födémszint dúcolással is kialakítható. Az eddigiektől eltérő technológiával készülnek az alapokra vagy a padlás magasító falaira kerülő koszorúk. Padlástéri mellvédfalakra, ill. térdfalákra kerülő koszorúkat, ahol azok a függőlegestől eltérő erőknek is ki vannak téve, külön méretezni kell (3/167 ábra).
Fontos gyakorlati szabály, hogy a táblás hőszigetelések homlokzati oldalra eső részéről ne maradjon el a rabicháló (3/168 ábra). A gerendák legkisebb szélessége 80 mm, legkisebb teljes magassága 120 mm, legkisebb keresztmetszeti területe 200 cm2. A hosszanti fő acélbetétek átmérője legalább 8 mm, a szerelő acélbetéteké 6 mm. Az egymás felett elhelyezett acélbetétek közötti távolság az acélbetétek átmérőjénél, illetve 20 mm-nél ne legyen kisebb. A betonminőség legalább C 10-es. Az 500 mm-nél magasabb gerendákban közbenső, tengelyirányú szerelő acélbetéteket is el kell helyezni. A vasbeton gerenda felfekvési hosszát, illetve feltámaszkodási területét a teherbírás szempontjából mértékadó ferde metszet egyensúlyát és a le-horgonyozás követelményeit figyelembe véve kell megállapítani. A vasbeton gerenda méretezésére és az acélbetétek elhelyezésének szabályaira nem térhetünk ki, ehhez statikai tervek szükségesek.
Sajnos jártunkban-keltünkben rengetegszer tapasztaljuk azt, hogy az ügyfeleink megveszik a Porotherm áthidalókat, majd azokat házilagosan megpróbálják beépíteni, de egyáltalán nincsenek tisztában ezeknek az áthidalóknak a működési elvével, és azzal, hogyan kell azokat szakszerűen elhelyezni. Pedig az áthidaló beépítése nem egy bonyolult dolog, ha tisztában vagyunk vele, hogyan működik.
Áthidaló beépítése szakszerűen Ebben a cikkben kísérletet teszünk arra, hogy a legfontosabb tudnivalókat elmagyarázzuk. A Wienerberger AG egy osztrák téglagyártó cég, amely a világ legnagyobb téglagyártója. A Porotherm egy termékcsalád neve, melyet a Wienerberger gyárt.
A Porotherm áthidalók típusai Az áthidaló beépítése során többféle áthidalót alkalmazhatunk. Alapvetően - működési elvüket tekintve - kétféle áthidaló típust gyártanak, az egyik a normál, fektetett áthidaló (pl. A-10 vagy A-12 jelű különféle változatokban), a másik pedig az ún. elemmagas áthidaló (jelenleg M-25 jelű, régebben S jelű), melyet állítva kell elhelyezni.
Míg az M-25 jelű áthidalás alkalmazható egyszerű áthidalóként is rábetonozás vagy ráfalazás nélkül, addig az A-10 és az A-12 jelű kizárólag ráfalazással vagy rábetonozással alkalmazható. Ennek oka az áthidalók működési elvéből fakad.
Hogyan működnek a Porotherm áthidalók? Az áthidaló beépítése csak úgy tud szakszerűen megtörténni, ha ismerjük annak működési elvét. Nézzük hát meg, hogyan is működnek az áthidalók!
Egy felső oldalról súlyt viselő, felülről terhelt gerenda a súly hatására elmozdulna, meghajolna. A valóságban létre is jönnek ezek az elmozdulások, mégha szemmel esetleg nem is láthatók. A terhelés hatására a tartó felső oldalán nyomás, az alsó oldalán húzás keletkezik, ahogyan azt a lenti ábra mutatja.
A falazott szerkezetekben az áthidalók a fenti ábrán a húzott zónában helyezkednek el, tehát a húzást veszik fel, míg a nyomást az áthidalóra történt rábetonozás vagy ráfalazás veszi fel. A Porotherm A-10 és A-12 jelű áthidalók magassága olyan kicsi, hogy nem tudják egyszerre felvenni a húzást és a nyomást is, tehát önmagukban nem működnek. Pusztán az áthidaló önmagában, ráfalazás vagy rábetonozás nélkül nem működik! Ezt nagyon fontos megérteni az áthidaló beépítése során! Ezért is hívjuk ezeket kompozit áthidaló szerkezeteknek (a hasznos tulajdonságokat kihasználva több összetevőből összeállított anyag).
Az elemmagas áthidaló beépítése során más a helyzet, mivel ezek magassága és szerkezeti kialakítása elegendő ahhoz, hogy mind a nyomást mind pedig a húzást felvegyék, így alkalmazhatók rábetonozás vagy ráfalazás nélkül is. Amennyiben az elemmagas áthidalóra még rábetonozás (vagy ráfalazás) is történik, az növeli ezeknek az áthidalóknak a teherbírását.
Az áthidaló beépítése, elhelyezés Ha a fenti elveket ismerjük, már tudjuk, hogyan kell az áthidaló beépítése során szakszerűen eljárni. A falazatot úgy kell kialakítani, hogy az áthidaló felfekvési pontjai alá lehetőleg egész falazóelem kerüljön. Ha ez nem megoldható, akkor a nem teljes méretű falazóelemet téglavágó géppel kell előállítani, kellő figyelemmel eljárva, hogy tégla esetében a bordák ne sérüljenek.
Az áthidalónak legalább 12 cm hosszúságban fel kell feküdnie a fogadó falszerkezetre. Az áthidaló beépítése során a felfekvést habarcsréteggel kell kiegyenlíteni. Utólagos nyílás kialakítása csak tartószerkezeti tervek vagy statikus szakvélemény alapján javasolt. A nyílás létrehozása előtt a nyílás fölött a falazatban az áthidaló szerkezetet ki kell alakítani. A falazatot szakaszosan, először egyik, majd másik oldalon megvésve, szabad elhelyezni az áthidaló szerkezet előregyártott részét, illetve a hozzá tartozó nyomott zónát.
Amíg az áthidaló beépítése során a szerkezet el nem nyeri végleges teherbírását, nem szabad az alatta lévő nyílást kibontani. Utólagos áthidaló szerkezet beépítése esetén a tartószerkezeti tervben (tekintettel a falazat szilárdságára, és a várható igénybevételekre) meghatározott felfekvési hosszat (min. 12 cm) kell az áthidaló / áthidaló szerkezet előregyártott részének biztosítani.
A nyomott öv kialakítása Az áthidaló beépítése során tehát ki kell alakítani a szerkezetben a nyomott övet. A nyomott öv kialakítható kisméretű tömör tégla ráfalazással vagy rábetonozással. Ráfalazáskor az áthidaló feletti falszakaszt különös gondossággal, szabályosan kötésben kell falazni (nem egyenes boltövként). A falazáshoz cementhabarcsot kell használni, és ügyelni kell mind a vízszintes, mind a függőleges fugák teljes habarcskitöltésére.
A rábetonozás vagy ráfalazás előtt a törmelékeket, laza részeket el kell távolítani az áthidaló tetejéről és be kell nedvesíteni azért, hogy az előregyártott húzott öv és a helyszínen készülő nyomott öv között megfelelő kapcsolat alakuljon ki. Az építés közbeni alátámasztások csak a nyomott öv és a koszorú teljes megszilárdulása után távolíthatók el.
Alátámasztás az áthidaló beépítése közben A Porotherm A-10 neo és A-12 áthidalók építés közben alátámasztás nélkül egyáltalán nem terhelhetők. Az alátámasztó állványzatot még az áthidaló beépítése előtt kell elkészíteni. 2,0 m-es nyílásméretig középen egy helyen kell az áthidalókat alátámasztani, 2,0 m-nél nagyobb nyílás esetén két alátámasztás szükséges (lásd ábrák). Ha az áthidaló beépítése közben koncentrált terhet kap, a koncentrált teher alatt alá kell azt támasztani. Különös gondot kell arra fordítani, hogy a közvetlenül az áthidalók alá kerülő gerenda az egymás melletti összes áthidalót átfogja és alátámassza. Az alátámasztásokat csak az áthidaló feletti ráfalazás vagy rábetonozás és a koszorú teljes megszilárdulása után szabad eltávolítani. Az alátámasztó állványzat teherbírását és szakszerű kialakítását arra jogosult szakembernek (pl.
tags: #acelgerenda #falba #kotese