Építésügyi hatósági eljárások és jogszabályi változások Magyarországon
Építési tevékenység megkezdéséhez a jogszabályban meghatározott esetekben az építésügyi hatóság engedélye vagy tudomásulvétele szükséges. Az építmény fajtájától függően az építésügyi hatóság lehet általános vagy sajátos építményfajta szerinti hatóság. Általános építmény például a lakóépület, az iskola, a kereskedelmi épület, az ipari vagy a mezőgazdasági épület. Sajátos építményfajta szerinti építmény például az út, a híd, a vasút, a villamos vezeték és tartószerkezetei, a hírközlési építmény, a vízvezeték, a gázvezeték vagy az energiatermelő berendezések tartószerkezetei (napelempark, szélerőmű).
A hatóság az eljárásait az ÉTDR, az építésügyi és örökségvédelmi hatósági eljárásokat elektronikus lefolytatását támogató dokumentációs rendszerben folytatja. Az általános építésügyi hatóság az építésügyi, az örökségvédelmi és a légiközlekedési hatóság. Az általános építményekre vonatkozó eljárásokat az általános építésügyi hatóság folytatja le, kivéve az örökségvédelmi és a légiközlekedési hatóság hatáskörébe tartozó építmények építésügyi hatósági eljárásait. Az örökségvédelmi hatóság jár el, ha az építési tevékenység a nemzeti emléknek minősülő műemlék építménnyel, annak telkével, vagy a nemzeti emléknek minősülő műemlék ingatlannal kapcsolatos. A légiközlekedési hatóság jár el a repülőtér területén lévő általános építmény építésügyi hatósági eljárásában.
Az építésügyi és örökségvédelmi hatósági feladatokat a fővárosi és vármegyei kormányhivatalok látják el a kormányhivatal illetékességi területén. Légiközlekedési hatóságként a légiközlekedésért felelős miniszter jár el. A „Léginavigációs és Repülőtéri Hatósági Főosztály” hasznos linken tájékozódhat. Műemlékvédelemben a „Műemlékvédelem”, régészeti örökségvédelemben a „Régészet”, világörökségben pedig a „Világörökség” hasznos linken találhatók információk.
Az általános építésügyi hatóságok az eljárásaikat az ÉTDR-ben folytatják le. Az építésügyi hatóság az eljárásait kérelemre (egyszerű bejelentési, építés engedélyezési, összevont telepítési, fennmaradási engedélyezési és tudomásulvételi, bontás engedélyezési, használatbavételi, hatósági bizonyítvány kiállítása iránti eljárás) vagy hivatalból (az építőipari kivitelezési tevékenység ellenőrzésének eljárása, szabálytalanság esetén intézkedés megtétele, bírságolás) folytatja le. Részletesebb tájékoztatás az oldal jobb szélén lévő Hasznos linkek között a Lakossági tájékoztatók hasznos linken található, ahol például a Vázrajz feltöltés alkalmazásba szükséges feltölteni a változási vázrajzot, vagy az E-építési napló alkalmazásban megnyithatja az elektronikus építési naplót a kivitelező.
Az építésügyi hatósági eljárásokhoz kapcsolódó jogszabályok listája a Kiemelt kapcsolódó jogszabályok részben található, melyet a Hasznos linkek között az Építésügyi jogszabályok keresése, a Nemzeti Jogszabálytár pedig díjmentesen elérhető és kereshető. Figyelem, a tartalom 2 évnél régebbi; 2020-tól változások történtek, így érdemes az aktuális jogszabályokat ellenőrizni.
A 2019. évi CX. törvény fontos átalakításokat vezetett be az építésügyi hatósági rendszerben. Az általános elsőfokú hatósági feladatokat a kijelölt települési önkormányzat jegyzői, illetve a Fővárosi Önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület vonatkozásában a fővárosi főjegyző látja el. A járási hivatalok a kiemelt építésügyi hatósági hatáskörrel rendelkeznek. 2020. március 1-től az építésügyi hatósági döntések közvetlen jogorvoslata már nem áll rendelkezésre. A megállapodások és vagyoni átvételekkel kapcsolatos részletek a CX. törvény alapján kerültek szabályozásra, és a hatósági átadás a közfeladatok zökkenőmentes átadását célozta.
Az Ákr. alapján a 2020. március 24. napjától az építésügyi hatósági eljárások egyfokú rendszert alkotnak, és a kormányhivatal döntéseivel szemben már csak közigazgatási peres eljárás indítható. A folyamatban lévő ügyekben a hatóságváltozás nem érinti a már megkezdett határidőket és a korábbi eljárási cselekmények joghatását. A hatáskörátadás előkészítése érdekében a települési önkormányzatok és a kormányhivatalok 2020. január 31-ig megkötik a megállapodást; ennek elmulasztása esetén a kormányhivatal határozattal rendezi a használati jogot. A határozat ellen nincs helye fellebbezésnek, de közigazgatási per indítható. A 2020. március 1-től hatályos szabályok szerint az elsőfokú építésügyi hatóságok közvetlenül a kormányhivatalhoz tartozhatnak annak érdekében, hogy egy egységes eljárási keret legyen érvényben.
- Az általános építésügyi hatóság feladatai átalakulnak a 2020-as évben, és a jegyzői hatáskör részben átkerül a kormányhivatalhoz.
- A folyamatban lévő ügyekben a hatóságváltás nem érinti a határidőket és a cselekmények joghatását.
- A bevezetett egyfokú eljárási modell keretében a jogorvoslat közigazgatási perre szűkül.
Az 2020-es változások elsődleges célja a hatósági szervezet egyszerűsítése és az adminisztratív terhek csökkentése volt. A rendszer átalakításával a helyi önkormányzatok feladat- és hatáskörének átcsoportosítása történik meg, miközben az állam ingyenes használati jogot biztosít a bizonyos eszközök és ingatlanok vonatkozásában.
tags: #almasfuzito #epitesi #hatosag