Arvizvedelmi telefonvonal kiepitese: árvízvédelem szervezeti és technikai fejlesztései
A Korm. Igazgatóságunk feladatkörébe tartozik a működési területet érintő árvízvédelmi művek kiépítése és fejlesztése, azok fenntartása és üzemeltetése, valamint az árvízvédekezési feladatok végrehajtása és irányítása. 06.01. Sárvári Védelmi Szakasz;06.02. Körmendi Védelmi Szakasz;06.03. Szentgotthárdi Védelmi Szakasz;06.04. Murai Védelmi Szakasz;(letenyei védelmi központtal);06.05. Zala-alsó Védelmi Szakasz(keszthelyi védelmi központtal);06.06. Igazgatóságunk működési területére jellemzőek a heves esőzésekből származó, hirtelen vízszintemelkedéssel járó árvizek. Ezek ellen megfelelő biztonsággal védekezni csak kiépített védművekkel lehet.
2001-2002-ben készült el osztrák-magyar közös beruházásban az osztrák-magyar határon átnyúló, mintegy 4 km hosszú Lapincs árapasztó vápa. A vápa Ausztria területén ágazik le a Lapincs folyóból és Magyarországon, Szentgotthárdtól északra csatlakozik a Láhn-patak völgyéhez. Szerepe a Lapincs nagyobb árhullámainak árapasztása Szentgotthárd felett, s így a városi folyószakasz tehermentesítése a lakott részeket fenyegető árvizektől. A vápához kapcsolódóan 2002-2003-ban épültek ki Vasszentmihály község árvízvédelmi művei, amelyek a 06.03 Szentgotthárdi I. Működési területünkön 32 db település védelmére létesültek önkormányzati védtöltések, amelyek kezelői az érintett önkormányzatok.
2023. A projekt keretében tervezett beavatkozások olyan árvízvédelmi rendszer kialakítását, megvalósítását és működtetését szolgálják, mely konkrét céljai kialakításánál figyelembe veszi a védendő értékek nagyságát, beleértve ebbe az emberi élet és más kardinális értékek védelmét, azaz az árvízi kockázatok mértékét. Ennek megfelelően a projekt célja a jogszabályi előírásokkal és az OP-ban meghatározott célokkal összhangban a beruházással érintett I. A fejlesztés műszaki szükségességét a 74/2014. (XII. A projekt kezdete: 2016. 09. Az árvizek kezelésénél célként határozható meg, hogy a kialakuló árvízszintek további növekedését el kell kerülni, mivel az exponenciálisan növeli a kialakuló veszélyhelyzetet.
Az elmúlt évtized igazolta a Vásárhelyi Terv alapelvének helyességét annak ellenére, hogy egyes elemeinek végrehajtása, elsősorban a területfejlesztési feladatok elmaradása miatt, nem valósult meg teljes körűen. A nagyvízi meder levezető képességét illetve az árvízvédelmi töltések biztonságát helyre kell állítani és a kedvezőtlen trendekből következő szélsőséges árvizek kivédésére tározókapacitást kell kiépíteni. A tározási lehetőségek kialakításának szükségessége vitathatatlan. képesek kezelni a külföldi beavatkozások miatt megnőtt árvízszinteket (pl. Azt is be kell látni, hogy ezeknek a tározóterületeknek az egyéb célú használata korlátozott, mivel hirtelen kell, nagy tározókapacitásnak rendelkezésre állni, ahova gyorsan és nagy vízhozamot kell kiengedni.
A fejlesztési célok meghatározásánál fel kell oldani egy látszólagos ellentétet. Egyfelől elkerülhetetlen Magyarország tározási kapacitásának növelése, másfelől az árvízi hozamok nagysága miatt továbbra sem mondhatunk le az árvíz gyors levonulását elősegítő nagyvízi meder megtartásáról, annak hidraulikai sávja tisztán tartásáról. Árvízi hozamaink ugyanis jelentősen nagyobbak, mint potenciális tározási kapacitásaink, tehát levezetendő, káros vízhozamokkal továbbra is számolni kell. Az árvizek levonulási területe azok hozamához képest rendkívül kismértékben növelhető a folyóra ráépülő települések miatt. Az árvízvédelmi töltések kihelyezése költséges és területileg korlátozott a hidraulika által megkövetelt nyomvonal miatt. Ugyanakkor a medrek levezető kapacitását meg kell tartani, illetve szükség szerint növelni kell annak érdekében, hogy az árvizek szintje ne nőjön tovább.
itt kell ismételten felhívni a figyelmet a szomszédos országokkal való együttműködés fontosságára. Döntően felvízi országok határolnak bennünket, ahol az árvízcsúcsok csökkentése, biztonságos kiegyenlítése sok esetben lényegesen olcsóban és hatékonyabban megvalósítható. Az alvízi országok esetében az árvizek kivezetésénél van szükségünk szomszédaink együttműködésére. Nem kerülhető meg a vízgyűjtőn az összehangolt vízgazdálkodás a tagállamok között, akár a készletek felhasználásáról, akár azok fenntartásáról van szó. Minél nagyobb folyóról van szó, annál kisebb a lehetséges beavatkozások skálája. A Duna esetében, annak nagy vízhozama miatt, tározási lehetőségre nem áll rendelkezésre elegendő terület, ezért csak a védvonalak fejlesztésére, és a nagyvízi meder levezető képességének fejlesztésére van lehetőség, hozzátéve, hogy a Duna hullámtere helyenként igen széles. És a kiépítésre mértékadó előírás itt az előfordult jeges árvizek burkoló görbéje, ami közel az 1000 éves visszatérési idejű árvíz elleni védelemmel azonos. A Tisza esetében van még lehetőség tározókapacitások kialakítására, de elkerülhetetlen a védvonalak erősítése és a nagyvízi meder rendezése is. Itt inkább a területi konfliktusok jelentenek problémát a tározó kijelölésénél. Kisebb vízhozamok esetén a tározási lehetőségek is nagyobbak a kisebb területigény miatt. Szükségesnek tartjuk a rövid-távú illetve közép-távú teendők között kihangsúlyozni a dombvidéki kisvízfolyások mederrendezési feladatait, mivel dombvidéken - hazánk területének mintegy 55%-án - a felszínen hirtelen keletkező, nagy mennyiségű lefolyó víz okoz/okozhat károkat. A síkvidékkel ellentétben itt igen rövid, egy-két órás belül heves lefolyások keletkezhetnek.
Az árvízvédelem fejlesztésének másik irány a "nem-szerkezeti" módszerek alkalmazása. Az előrejelző rendszerek fejlesztése és az informatika együttes alkalmazása időelőnyhöz juttatja a védekező szervezetet azáltal, hogy korábban felismeri az árvíz nagyságát és várható következményeit. Ezáltal hatékonyabbá válnak a védelmi beavatkozások (pl. gyorsabban épülnek ki az ideiglenes védvonalak). Hasonlóképpen előnyt jelent az ágazati hidraulikai modellek elterjesztése, amelyek a prognózisok pontosítása mellett lehetővé teszik a tározók összehangolt üzemeltetését, a nagyvízi medrek használatának meghatározását is. A védelmi szervezet fejlesztésénél elsősorban a szakképzett létszám hiányát kell felszámolni. Ez összhangban van azzal a törekvéssel, miszerint a vízkészletek védelmében, az azzal való helyes gazdálkodás érdekében a vízügyi területi jelenlétet (békeidőben) erősíteni kell. A területi létszám védekezés idején szakképzett védekező létszámot jelent, ami már számottevően növeli a szervezet védképességét.
Helyre kell állítani a védekező szervezetek hierarchiáját a vízügyek, a társulatok, és az önkormányzatok között. Ez a hierarchia részben helyreállt a társulatok és a vízügyek szakmai kapcsolatának erősítésével, de meg kell teremteni ezt a kapcsolatot a vízügyek a társulatok és az önkormányzatok között is. Ennek érdekében szükséges a vízügyeken belül az árvízvédelmi biztos poszt kialakítása, aki békeidőben felügyeli az önkormányzati védműveket, a vizek ügyeket érintő terveket fejlesztéseket, védekezés idején pedig irányítja a védekezést az önkormányzat, vagy önkormányzatok területén. Ezzel megteremtődik egy olyan kapcsolat, amivel az önkormányzati védekezés szervesen és hatékonyan integrálható a védelmi szervezetbe, képes használni a vízügyek és társulatok védelmi infrastruktúráját.
Az árvízvédelmi biztos a védekezés szükségessége szerint egy- vagy több összefüggő településre nevezhető ki. A rendszer kialakítása fokozatosan lehetséges, és egyik feltétele a képzett személyzet megjelenése az ágazatban. A vízkár-elhárítás másik fontos eleme, hogy az érdekeltek öngondoskodás alapján vegyenek részt a vizek kártételeinek megelőzésében. Ennek legrégebb múltra visszatekintő formája, hogy vízgazdálkodási társulatokba tömörültek. Az önkormányzatok legtöbb esetben nem rendelkeznek ár- és belvízvédelmi szervezettel, így a területükön lévő vízelvezető csatornákat saját maguk nem tudják megfelelően karbantartani, viszont a legtöbb önkormányzat tagja a vízgazdálkodási társulatoknak. A társulat egyben az önkormányzat szervezete is, amely a vizek kártételei kialakulását az önkormányzatok nevében eljárva is mérsékelni tudja.
- Ha a társulatok állami koordinációja megoldódik, akkor rendkívül hatékonyan, a helyi érdekeket is figyelembe véve léphet fel a védekezés során.
- Továbbra is pontosításra szorul a párhuzamosságok elkerülése érdekében a társszervezetekkel való kapcsolat.
Az árvíz önmagában, amíg a védművek méretezésének felső határértékét el nem éri (mértékadó árvízszint ? MÁSZ), még csak nem is rendkívüli esemény, és pláne nem katasztrófa. Eddig a pontig az árvizek kezelése az arra létrejött védelmi szervezetekkel biztonságosan elvégezhető. Csak ezt követően van esélye kialakulni katasztrófa helyzetnek, illetve katasztrófának, ami speciális katasztrófavédelmi feladatok megoldását (kitelepítés, esetleg kimenekítés) igényli. Az elmúlt időszak árvizeinél ez a határvonal nem került egyértelmű meghatározásra, ami miatt sok és költséges intézkedés történt párhuzamosan és feleslegesen.
A létszámhoz hasonlóan a védelmi eszközpark korszerűsítését is végre kell hajtani. A bevetési csoportok az ún. Védelmi Osztagok (VO) szervezetileg még léteznek, de létszámban és eszközben is kiürültek. Ezek feltöltése, és ezekből négy regionális, speciálisabb eszközökkel is rendelkező VO kijelölése is szükséges, akik a védekezés területére vezényelhetők. Ezek az osztagok tudnak végrehajtani olyan speciális feladatokat az árvízvédekezéshez szükséges mértékben és mennyiségben, mint szádfalverés (vízről is) vízi szállítás, vonal és tér világítás, szivattyúzás, szennyezett víz semlegesítése, stb. Az osztagok békeidőben Műszaki Biztonsági Szolgálatként a már korábban bevált gyakorlatnak megfelelően üzemelési, fenntartási, fejlesztési feladatokat látnak el.
Fontos és megvalósítandó cél, az Európai Unió céljaival összhangban, hogy az árvízveszélyeztetett területeken csökkentsük a károk kialakulásának kockázatát. Az árvízi veszély és kockázati térképek elkészítése megkezdődött és hazai kötelezettségünk ennek befejezése. Ezek segítségével megállapítható, hogy a kérdéses terület mekkora veszélynek van kitéve, ami elsősorban a területhasználatot fogja befolyásolni. A kockázatok csökkentése érdekében ezeket az információkat integrálni kell a területfejlesztési folyamatokba, ami elsősorban a jogi szabályozás korszerűsítését teszi szükségessé.
A meglévő kockázatok meghatározása a területfejlesztés irányának meghatározása mellett a védelmi infrastruktúrák kialakítására lesz hatással. Fontos és megvalósítandó cél, az Európai Unió céljaival összhangban, hogy az árvíz veszélyeztetett területeken csökkentsük a károk kialakulásának kockázatát. Az árvízvédekezés irányításáról rendelkező jogszabályok harmonizációját el kell végezni a tervezett szervezeti átalakításnak megfelelően. Különösen fontos a jogszabályok azonnali rendezése a vízminőségi kárelhárítás területén (a védekező szervezet legyen jogosult az elrendelésre), és a katasztrófavédelem területén (a védekezés vízügyi feladat, a kimenekítés katasztrófavédelmi feladat), mert az eredményes védekezést gátló hatáskörátfedések, illetve hiányok vannak.
Ütemesen folytatni kell az árvízkockázatok értékelését és kezelését az EU irányelvének megfelelően, mert ez teremt finanszírozási lehetőséget a szükséges felmérések, adatbázisok megteremtésére a stratégia végrehajtásához. A stratégia és a kockázatkezelési tervek alapján el kell készíteni a szükséges összehangolt árvízvédelmi fejlesztések leltárját, figyelembe véve a 2014 ? El kell készíteni a stratégiai fejlesztések terveit, a hatékonyság érdekében összhangba kell hozni más szakterületi tervekkel, hogy az új pénzügyi ciklusindulására pályázatkész állapotban legyenek.
Az Európai Parlament és a Tanács 2007/60/EK sz. Folytatni kell a 2001-ben elfogadott Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése (VTT) programot valamint a Duna projektet. A programnak megfelelően el kell érni, hogy az árvízcsúcs-csökkentő tározók térségfejlesztési szerepe nőjön, vízkészlet-gazdálkodási és komplex vidékfejlesztési funkciót lássanak el. Ki kell dolgozni a projektek gazdaságélénkítő és foglalkoztatást segítő elemeit. A 2010. A vízkárelhárítás keretében a vízügyi igazgatóságok műszaki irányítóképességét növelni kell. Végre kell hajtani vízügyi szervezet fejlesztését a kibővült árvízvédelmi feladatok ellátására. A szükséges képzés biztosításával ki kell terjeszteni az árvízvédelmi biztosok rendszerét összhangban a társulati és az állami védekezéssel. A speciális, illetve az első lépcsős védekezési feladatok, valamint a fenntartási munkák ellátására a speciális védekezési gépekre és eszközökre központi védelmi osztagot és raktárt kell létrehozni. az ártér-használat és az elöntési kockázat teljes körű összehangolását, vagyis az árvíz-kérdés kezelésének az ?egyenlő kockázat stratégiája? a nagyvízi lefolyási sávok, hidraulikai folyosók létesítését a lefolyás gyorsítása érdekében.
tags: #arvizvedelmi #telefonvonal #kiepitese