Hidak és Áthidalók: A Kapcsolat Építészete a BME Építészmérnök Hallgatóinak Látásmódján Keresztül
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) építészmérnök hallgatóinak és oktatóinak közös kiállítása rendhagyó módon közelíti meg a híd fogalmát. A tárlat nem csupán a hagyományos értelemben vett építményeket mutatja be, hanem kitágítja a híd jelentését, a lehető legszélesebb értelmezésben vizsgálva azt. Ezen túlmenően, a kiállítás szervezői egy másik, modern motívumot is előtérbe helyeznek: a "felhő" koncepcióját. Ez a számítástechnikai modell, amely lehetővé teszi, hogy bárhonnan, kényelmesen és igény szerint hozzáférjünk saját adatainkhoz - legyen szó képekről, zenéről vagy dokumentumokról -, illetve bizonyos szolgáltatásokhoz, szintén a kapcsolat megtestesítője. A felhő ebben az értelemben tehát ugyanúgy a kapcsolódást jelenti, mint a híd, csupán a közegük különbözteti meg őket egymástól.
A Felhő Fizikai Megjelenése és az Alkotói Folyamat
A felhő fogalma a kiállításban fizikailag is megjelenik. Az egyes munkákat egy sokelemű, lebegő konstrukcióban mutatják be, amely vizuálisan is a felhő lebegő, szinte súlytalan természetét idézi. Az installációnak ez a kettőssége - a híd, mint fizikai és metaforikus kapcsolat, valamint a felhő, mint digitális és fizikai megjelenés - magára az alkotási folyamatra is jellemző volt. A kiállításon a BME másodéves építészmérnök hallgatói és oktatói, mintegy 210 fő, kilenc tankörre osztva, közösen elfogadott elvek alapján kezdtek hozzá a feladathoz. Ugyanakkor törekedtek arra is, hogy minden hallgatónak lehetősége legyen megmutatni a saját, egyéni hangját és gondolatait.
A Tankörök Koncepciói és Egyéni Megközelítései
A kiállítás nem hagyja magára a nézőt. A közösségileg installált munkák és a vetítések mellett részletgazdag leírásokból tájékozódhatunk a munkafolyamatokról és az egyes tankörök koncepciójáról. Ezáltal mélyebb betekintést nyerhetünk a hallgatók gondolatvilágába és alkotói módszereibe.
Az A1 Csoport: A Folytonosság Hídjai
Az A1 csoport például a folytonosság fogalmát szem előtt tartva dolgozott. Az általuk tervezett hidakban a híd nem csupán kapcsolatot jelent, hanem két dolog közötti törésmentes, mindkét irányban olvasható folytonosságot is. Ez a megközelítés hangsúlyozza a folytonosság fontosságát az építészetben, legyen szó akár fizikai, akár elvont kapcsolatokról.
Az A4 Csoport: A Képzőművészeti Gondolkodás Érvényesülése
Az A4 csoport munkáit a képzőművészeti gondolkodás előtérbe helyezése, a klasszikus makettépítés sémáitól való tudatos elszakadás jellemzi. Ez a csoport bátran kísérletezik a formákkal és az anyagokkal, a híd fogalmát művészeti alkotásként értelmezve.
A B4 Csoport: Az Építészet és a Képzőművészet Határain
A B4 csoport hallgatói szintén feszegetik az építészet és a képzőművészet határait. Az általuk létrehozott kompozíciók egyszerre absztrakt állítások a térről és tömegről, finoman szerkesztett mérnöki konstrukciók és önálló művészeti alkotások. Ez a fajta interdiszciplináris megközelítés gazdagítja a kiállítás látóterét.
Az A2 Csoport: A Drámai Szerkezetek
Az A2 csoport struktúrái drámaiságot sugallnak. Az általuk tervezett alakzatok két vége súlyosabbnak tűnik, így felidézik a szárazföldet, míg középen rajzosabbak, vonalasabbak, a szétszakadás veszélyérzetét keltve a szemlélőben. Ez a megközelítés a híd funkciójának dinamikus és érzelmi aspektusait emeli ki.
A B1 és B2 Csoport: Az Intuíció és a Metamorfózis
A B1 és B2 csoport az intuíciót és a spontaneitást helyezte előtérbe az alkotás során. Míg a B1 csoport abból indult ki, hogy egy valódi hídon minden pillanatban új és előre nem sejthető élmények érnek minket, addig a B2 csoport tagjai a hidat átmenetként, átalakulásként, metamorfózisként értelmezték. A B1 csoport munkái egyszerű elemekből felépülő szerkezetek, amelyek egy előre elképzelt, tervezett folyamat helyett alulról építkezve, önszerveződő módon jöttek létre.
Az Áthidalók: A Hidak Alapvető Elemeként
Az építkezés során az áthidalók alapvető fontosságú elemek. Feladatuk, hogy a főfalak és válaszfalak nyílásainál, mint az ablak, ajtó, falfülkék felett, a falazat felülről ható nyomását a két oldalon lévő falszerkezetnek vagy pillérnek adják át. Amikor házépítés előtt állunk, elképzeljük, milyen is lesz otthonunk külső megjelenése. Ha csak a homlokzatra gondolunk, ennek arculata nagyban attól függ, milyen és mekkora ablakokat, bejárati ajtót, teraszajtót, erkélyajtót alakítunk ki. Ezeknek az elemeknek a beépítése ma már elképzelhetetlen áthidalók nélkül.
Az Áthidalók Történelmi Fejlődése: A Kőtömbtől a Kerámiáig
Ha a régi korok épületeit vagy azok maradványait nézzük, láthatjuk, hogy az áthidaló nem új találmány. Az ókori építészetben kőtömbökből készültek, majd a tégla elterjedésével az ebből kirakott ívek töltötték be ezt a szerepet. A 18. századtól acélgerendákat, a 20. századtól pedig már vasbetont is használtak erre a célra. Napjainkban a kerámiaköpenyes vasalt beton vagy a pórusbeton felel meg leginkább a kívánalmaknak. Ez egyrészt a hőtechnikai tulajdonságára vonatkozik, vagyis arra, hogy lassabban veszi át a külső hőmérsékletet, másrészt a könnyebb súlyra és az építőelemekkel való felületazonosságra. Persze ez nem azt jelenti, hogy ma kizárólag ezeket a szerkezeteket építik be.
Az Áthidalók Anyaga Napjainkban
Könnyűszerkezetes, fából készített építményeknél az áthidaló is fa. Nélkülük a nyílászárók fölött beomlana a fal. A fa áthidaló elemeket előre készítik, majd az építkezés megfelelő pontján helyezik be. Régi téglafalazatú épületekben is találkozhatunk ablak-ajtó fölött fa gerendával, ami a felülről jövő nyomást egyenlíti ki. Az előre gyártott acél, vagyis hengerelt acélgerenda és a vasbeton ma is használható, de kisméretű téglából kialakított boltív is ismert. Ez utóbbi helyben készül, ugyanúgy, mint a múltban.
Helyszínen Készített és Előregyártott Elemek
A falnyílások feletti részt úgy kell megerősíteni, hogy egyrészt elbírják a rájuk nehezedő terhelést, másrészt ezt át tudják adni a függőleges teherhordó szerkezetnek. Egyes épülettípusok az áthidalók helyben való elkészítését és az egyedi tervezést igénylik, ezeket monolit szerkezeteknek nevezzük. Ahhoz, hogy a szerkezet betöltse feladatát, gondos mérnöki munkára, statikai tervezésre van szükség. Helyben épített, vagy részben előre elkészített elemekből álló megoldásokra a korai építészettől kezdve találkozhatunk a különböző boltíveknél, amelyek téglából, kőből készültek. Ma többnyire előre legyártott építőelemekkel dolgozunk, amelyek rendszerint acélból, pórusbetonból, kerámiaköpenyes vasbetonból készülnek. Az előre gyártott áthidalókat már csak a helyszínre kell szállítani és beépíteni, és bár a súlyuk eltérhet a helyben gyártottakétól, az utóbbi technológia miatt gyorsabban haladhatunk a munkával.
Teherhordó és Válaszfal Áthidaló
A teherhordó áthidalók olyan elemek, amelyek a főfalak nyílásainak áthidalására szolgálnak, és a terheket a falazatra továbbítják. A válaszfal áthidalók pedig a válaszfalak nyílásainak áthidalására szolgálnak. Mindkét típus alkalmas családi házak, társasházak, ikerházak, irodaházak, gazdasági épületek nyílászárói fölötti áthidalásra. A teherhordó áthidalók magassága nagyobb, mint a válaszfal áthidalóké. Mindkettő többféle hosszúságban készül, jellemzően 100-325 cm között, 25 centiméteres léptékkel. Mindkettő beépítésénél ügyelni kell a megfelelő méretű felfekvésre, mert csak így tudják feladatukat betölteni. Minél hosszabb az áthidaló, annál nagyobb felfekvéssel javasolt számolni.
Pórusbeton és Kerámia Áthidalók: A Modern Megoldások
A pórusbeton és a kerámia áthidalók a két legnépszerűbb megoldás napjainkban. Ezek egyrészt megfelelnek a kor követelményeinek, másrészt mint előre gyártott elemek, meggyorsítják az építkezést.
Pórusbeton Áthidalók
A pórusbeton remek építőanyag. Alapanyaga kvarchomok, cement, mész, víz, valamint pórusképző adalékok. Ezek a pórusok biztosítják a jó hőszigetelő tulajdonságát, vagyis hogy lassan melegszik fel és lassan hűl le. Ha az épület amúgy is pórusbetonból épül, ez az ideális megoldás, mert hőtechnikai tulajdonságaik azonosak. Bár ugyanazzal az eljárással készülnek, mint a falazóelemek, nagyobb nyomószilárdsággal rendelkeznek. Az előre gyártott, homogén anyagszerkezetű teherhordó áthidalók az építőanyagok rendszerében PSF, míg a válaszfal áthidalók PSN néven találhatók meg. Az áthidalás az elem fölé kialakított nyomott övvel válik teherbíróvá. A nyomott öv kialakításához egy egész sort kell fölé falazni, az áthidaló teljes hosszában. Az áthidalók hossza módosítható (méretre vághatók), de a keresztmetszet nem csökkenthető. A vízszintes és függőleges fugák vékonyágyazatú habarccsal, teljes felületen, 100%-ban kitöltendők. Nútféderes elem alkalmazása esetén azok végeit egyenesre kell vágni.
Kerámia Áthidalók
A kerámia burkolatú áthidaló népszerű építőanyag. Anyaga kerámiaköpenyes vasbeton. A lényege egy előfeszített vasbetonnal kitöltött kerámiaköpeny. Az elkészítés során az U alakú kerámiavályúba kerül az előre gyártott, feszített acél, majd ebbe öntik a betont. A beton megkötése után jön a méretre vágás. A méreten a beépítés során már nem szabad változtatni. Azt még érdemes tudni, hogy a vasak száma és keresztmetszete az áthidaló méretétől függ. Ha kerámiatéglából építkezünk, nem is kérdéses, hogy ezt használjuk, hiszen egységes falszerkezetet lehet kialakítani, ami jól vakolható. Azon kívül, hogy jól illeszkedik egy adott építési rendszerbe, számos előnyös tulajdonsággal rendelkezik. Ellenáll a tűznek, hőszigetelő, ezért használatával kiküszöbölhetjük a hőhíd hatást. Emellett hangszigetelő tulajdonságú is. Lényeges szempont, hogy egyszerűen és gyorsan beépíthető, jól vakolható, teherbírása kiváló. A kerámia tartós, valamint környezetbarát anyag. Ha kerámia áthidalót használunk, az áthidalás csak rábetonozással vagy ráfalazással lesz teljes, ki kell alakítani az úgynevezett tömör nyomott zónát. A ráfalazás csak kisméretű téglával megfelelő, üreges kerámiatéglával nem, mert nem veszi fel oldalirányból a nyomófeszültséget.
Az Áthidalók Előnyei és a Megfelelő Kiválasztás Szempontjai
Felvetődik a kérdés, hogy valóban szükség van-e minden esetben áthidalókra, érdemes-e spórolni a beépítésükön, jobb lesz-e a házunk ettől. Hiába magasak az építési költségek, a házépítés ezen elemén nem szabad takarékoskodni. Ha az épület nyílászárói statikusan nem megfelelőek, sokkal sérülékenyebb lesz az egész épület, élettartama rövidebbé válik. Ha viszont eleve minden nyílászárót így készítünk, szabadon tervezhetünk szélesebb ajtónyílásokat, nagyobb ablakokat. A terek tágasabbak, világosabbak lesznek, a biztonságunk pedig nagyobb. Egy statikailag megbízható nyílászáró az akadálymentes bejáratok kiépítésének is feltétele, hiszen ezekhez eleve szélesebb méretben kell gondolkodnunk. Mivel a beépített elemek a nyílászárók körüli hőszigetelést is segítik, így az energiamegtakarítás terén is előnyösek. Ugyanígy régi épületek felújításakor, jellemzően ablakcserénél érdemes utólag áthidalót beépíteni. Ez szintén mérést és számolást igényel, amit a legjobb szakemberrel végeztetni.
A megfelelő áthidaló kiválasztása már a tervezéskor eldől. Függ az épület típusától, magasságától, szélességétől, hosszától, a falazóelemektől, a nyílászárók méretétől, a tervezett terheléstől és nem utolsó sorban a költségvetéstől. A BME hallgatóinak munkái jól példázzák, hogy a híd, mint építészeti elem, sokkal több, mint pusztán funkcionális szerkezet; a kapcsolat, a folytonosság, a művészet és a mérnöki tudás szintézise.
tags: #athidalo #epiteszet #bme