Burkolók élete a hagyományok és adminisztráció közepette: naponta 50 bepattanó hatás az epitoiparban
A globális folyamatok és a hazai kedvezmények rendszere erős nyomást gyakorol az építőipari alapanyagok árára, melyet a kormányzat néhány adminisztratív intézkedéssel igyekszik fékezni a július 8-án megjelent kormányrendelet szerint. Az erőteljesen növekvő építőipari alapanyagárak további megugrását adminisztratív eszközökkel is igyekszik megfékezni a szabályozó. Kiviteli regisztráció, EKAER bejelentés, extra bányajáradék és kitermelési előírások léptek életbe a napokban.
Jogszabályi keretek és hatása az ellátásbiztonságra
A kormányrendelet melléklete tételesen felsorolja az építőipari ellátásbiztonság szempontjából stratégiai jelentőségű nyersanyagok és termékek körét. A regisztrációs és bejelentési kötelezettség a bejelentés-köteles építőanyag Magyarország területéről külföldre történő értékesítésre és kivitelre vonatkozik. A bejelentés vizsgálata alatt a magyar államot a külföldre értékesíteni szándékozott építőanyagra elővásárlási jog, a külföldre kivinni szándékozott építőanyagra - ha az a bejelentő saját, külföldön lévő telephelyére, saját felhasználás céljából kerülne kiszállításra - vételi jog illeti meg.
Az 2021-es rendelet melléklete tételesen felsorolja az EKAER bejelentés-köteles építőipari ellátásbiztonság szempontjából stratégiai jelentőségű nyersanyagok és termékek körét, többek között kavicsot, sódert, tört vagy zúzott követ, cementet, habarcsokat, betonokat, egyes faipari termékeket, gyapotot, különböző fém alapanyagokat és fából előre gyártott épületeket.
Áprilisban az építőipari termelés volumene kiigazítva 7,3%-kal elmaradt az előző havitól, és bár némi Fellendülés jelenhet meg, a trend nem mutat markáns növekedést. Az építőiparon belül az épületek építése teljesít jobban, a főként állami infrastrukturális beruházásokat tartalmazó egyéb építmények pedig lassulhatnak.
Az újonnan induló cégek száma május végéig az elmúlt évek legalacsonyabb értékét mutatta, és a megszűnések struktúrája válságszerű állapotra utal: a kilengő cégirtások miatt közel 90%-hoz közelít a felszámolások aránya. Koji László, az ÉVOSZ elnöke szerint a szakmai szervezet további cégmegszűnésekre számít, és Fellendülés sem várható a második félévben.
Burkolás: technika és anyagismeret
A burkolás során a fal vagy padló nagy felületét különböző anyagokkal fedjük le, hogy esztétikai és funkcionális célt érjünk el. A burkolás két legfontosabb szakága a hidegburkolás és a melegburkolás. A hidegburkolatok kül- és beltérben egyaránt használhatók, jellemzően kemények és ridegek, ellenállóak, így kültéri alkalmazásuk gyakori; beltéren a konyhában és a fürdőszobában, valamint intenzív forgalmú területeken találkozunk velük. A melegburkolás viszont nagyrészt beltéri munka, rugalmasabb anyagokat használva.
A tervezés és információgyűjtés a burkolás egyik legfontosabb lépése: pontosan meg kell határozni a helyiség funkcionalitását és az alapanyagokra nehezedő technikai elvárásokat (súly, vastagság, lépésállóság, kopásállóság, fagyállóság). A kivitelezés megtervezésekor meghatározzuk a burkolás irányát és a lerakás menetrendjét, hogy a vágások és illesztések mindenhol kivitelezhetőek legyenek. A tervezés és előkészítés nélkül a burkolat instabillá válhat, és a lapok leeséséhez vezethet.
A kerámia burkolólapok alapanyaga az agyag; a vörös agyag durvább szemcséjű, a fehér agyag finomabb szerkezetű. Manapság népszerű a greslap, amelynek fő alapanyaga gránitőrlemény. A csempe jelöli a falra helyezhető burkolatokat, míg a padlólap a földre valókat. A hagyományos parketta tömör fából készül, alapanyagai többek között kőris, fenyő, bükk és tölgy; az igazi ellenálló és drága parketták trópusi keményfákból készülnek. A laminált parketta hordozóanyaga pedig nagy tömörségű farostlemez, amelyre dekorréteget ragasztottak.
A burkolatok fontos műszaki tulajdonságai közé tartozik a súly, a felületi méret és a vastagság. A súly akkor fontos, ha falra kerül a burkolat; a felületi méret a vizuális hatás és a kivitelezhetőség miatt lényeges, míg a vastagság akkor, amikor különböző burkolatok találkoznak. A lépésállóság a padlóra helyezésnél kiemelten fontos, a kopásállóságot pedig a PEI-szint jelzi (1-5 skálán), ahol 3 PEI-t a zoknis vagy papucsos használatú lakások igénylik. A hidegburkolatok általában vízállóak, míg a melegburkolatok nem feltétlenül az. A fagyállóság szintén nélkülözhetetlen a kültéri alkalmazásokhoz, és a felület csúszásmentessége is fontos, különösen vizes vagy otthoni területeken. Továbbá tűzvédelmi megfontolások is előfordulhatnak bizonyos projektekben.
A burkolás maradandó, és általában csak a lakás felújításakor kerül rá sor. A méret, alak és lerakás módja meghatározza a térérzetet is; a lerakás iránya a fényforrás vagy az ajtó befolyásolhatja a vizuális hatást. A felület előkészítése nélkül a burkolat mozoghat vagy egyenetlen lehet, ami esztétikai és szakmai hibához vezet. Ha csempét ragasztunk csempére, a felületet előzetes felületkezeléssel kell ellátni a megfelelő tapadás érdekében. A terasz és a lakás védelme érdekében fontos a vízszigetelés, mert a bejutó víz a ragasztó élettartamát csökkentheti.
A fugázás megkezdéséhez megvárjuk a ragasztó teljes megkötését. Előbb a fugakereszteket távolítjuk el, majd megtisztítjuk a maradék ragasztótól a felületet. A fuga bedolgozásakor mindig kövessük a gyártói előírásokat, és a megadott ideig várjunk a kötésre, majd egy nedves szivaccsal eltávolítjuk a fugafátylat.
Árak és gyakorlat a burkolásban
A hidegburkolás és melegburkolás árait nagymértékben befolyásolják a felhasznált alapanyagok ára. Az egyszerű melegburkolási munkák (padlószőnyeg, laminált parketta) 5000 forintos négyzetméteráraktól indulnak, míg a hidegburkolás hozzávetőlegesen 10 000 forintos négyzetméterárnál kezdődik. A területen dolgozó szakemberek tapasztalata szerint a kivitelezés minősége és tartóssága függ attól, hogy a készlet mennyire felel meg a tervezési követelményeknek és a gyártói előírásoknak.
A cikk szerzője Rokszin Attila, több mint 25 éve tevékenykedik a hazai építőiparban; 18 éven át egy meghatározó hazai építőanyag-gyártó vállalat ügyvezetője volt, majd saját építőanyag szakkereskedését vezeti, és több mint 5 éve szaktudásával segíti eligazodni a hőszigetelés és építőanyagok világában.
A burkolást röviden összefoglalva: a fal vagy padló nagy felületét különböző anyagokkal fedjük le, hogy esztétikus és funkcionális legyen a tér. A hidegburkolás a rideg, kemény felületek lerakását jelenti, főként vizes helyiségekben és kültéren, míg a melegburkolás belső terekre korlátozódik és rugalmasabb anyagokat használ.
A burkoláshoz szükséges eszközök között megtalálható a mérőszalag, derékszög, vízszintező, gumikalapács, fogazott glettvas és egyéb, a kiválasztott anyag pontos vághatására alkalmas eszközök. A kerámia csempe alapanyaga az agyag, míg a greslap gránitőrleményből készül. A látvány és a tartósság érdekében a megfelelő eszközök és anyagok kiválasztása kulcsfontosságú, különös tekintettel a falra és padlóra alkalmazható burkolatok kölcsönhatására.
- A burkolat kiválasztása és tervezése során figyelembe kell venni a helyiség funkcióit és a technikai elvárásokat (súly, vastagság, lépésállóság, kopásállóság, fagyállóság).
- Az előkészítés fontos: aljzatkiegyenlítő anyagokra van szükség a rések és repedések kitöltésére.
- A csempék felhelyezésekor a hátoldal legalább 65%-át érje a ragasztó; a járólapokat egyenlő távolságra helyezzük el, a legalsó sorokig.
- A fugázásnál figyeljünk a vízlepergető fugázó anyagokra a vizes helyiségekben; a Fugafátylat csak 1 nap után távolítsuk el.
Padlóburkolás, mire kell figyelni?
tags: #az #epitoiparban #a #burkolok #feketen #napi