Balatonederics csónakkikötő építésének folyamata: vita Natura 2000 területen
Szigliget nyugati részén, a Balaton partján éles vita bontakozott ki egy tervezett, több mint száz férőhelyes csónakkikötő körül, számolt be a vitáról a 24.hu. A konfliktus egyik fő oka, hogy a kikötő egy Natura 2000-es területen, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park érzékeny zónájában valósulna meg. A kotrási munkálatok a tó medrének olyan részét érintenék, ahol a civilek szerint természetes módon kialakult fás-cserjés élőhely található. A beruházó ezzel szemben azzal érvel, hogy a projekt nem érinti a védett nádasokat, és a fejlesztés révén értékes vizes élőhely alakulhatna ki a jelenlegi rendezetlen állapot helyett.
A kikötőmedence a régi nádüzem kikötőjének a helyén és területén, valamint az illegális feltöltés helyén valósul meg. A tervező helyszíni geodéziai felmérés alapján jelölte ki a tervezett medence területét úgy, hogy az a védett nádast meg se közelítse - mondta a beruházó. A Veszprém Vármegyei Kormányhivatal 2025 júliusában engedélyezte a beruházás első ütemét, amely egy ötven férőhelyes csónakkikötő kialakítására vonatkozik. A hatóság szerint ez nem jár jelentős környezeti hatással. Ugyanakkor a projekt második ütemét, amely a régi nádüzem csatornájának újranyitását is tartalmazná, elutasították, mivel az veszélyeztetné a természetvédelmi szempontból értékes nádason belüli nádasokat.
A beruházással szemben fellebbezést nyújtottak be a Belügyminisztérium egyik helyettes államtitkárához, és a fellebbezés halasztó hatályú, vagyis az építkezés egyelőre nem kezdődhet meg. A beruházó ugyanakkor nem zárja ki, hogy a jövőben, ha a jogszabályok lehetővé teszik, a teljes, 106 férőhelyes kapacitást is kiépítsék. A BSZ (Balatoni Szövetség) elnöke, Balassa Balázs szerint a Balatoni fejlesztési törvény hatályba lépésétől függetlenül is problémát jelent a kikötőhiány, és szükség lenne a feltételek enyhítésére. A Miniszterelnökség álláspontja szerint a jogszabály éppen a nádasvédelmet és a horgász- illetve csónakos turizmus érdekét szolgálta, ugyanakkor megengedőbb megközelítést javasol a part menti településeknek a 2 kilométerenkénti limit tekintetében.
Varga László, a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság tószabályozási referense a hirbalaton.hu-nak elmondta, hogy a google-térkép alapján jelenleg mintegy 400 kishajó kikötő található a Balatonon, amelyekben átlagosan 10-20 csónak van. Ezek közül legalább 150 illegális vagy nem engedéllyel üzemel. A szakember becslése szerint éves szinten körülbelül 8 ezer csónak található a Balatonon, és ezek legális kikötését, tárolását kellene megoldani. A jogszabályi keretek módosításával lehetne közelebb kerülni a valódi igények kielégítéséhez, és a nádast érintő beruházásokat a lehető legkíméletesebb módon megvalósítani.
Az 74. § (2) a IV. és V. osztályú nádas területére vonatkozik, ahol két kilométerenként legfeljebb egy csónakkikötő létesíthető, és az önkormányzati partszakasz hosszától függően ez a mennyiség módosulhat. Balassa Balázs szerint a törvény előzetes egyeztetései nem oldják meg a csónakkikötő-hiány problémáját, és nem kedveznek a horgászturizmusnak. A Miniszterelnökség álláspontja szerint a jogszabály figyelembe vette az önkormányzati érdekeket és a nádasvédelmet is, miközben lehetővé teszi a szükséges fejlesztéseket a hydrológiai és ökológiai környezet fenntartása mellett.
Az úgynevezett „kálváriája” a balatonudvari csónakkikötőnek is jelzi, hogy számos projektet késleltetnek vagy módosítanak a jogi és környezeti követelményeknek megfelelően. 2021-ben aláírták a Társaság vállalkozási szerződését a tervezővel az előzetes egyeztetések lefolytatására, majd 2022-ben egy engedélyezési eljárást teljes egészében átminősítő határozat született. A 2023-as hatósági jóváhagyások között csak csónakfogadó kikötőre vonatkozó engedély maradt érvényben, miközben a nádas- és területvédelmi szempontok folyamatos monitorozása történik. A projekt aktuális állásában az is kiderül, hogy a kivitelezés csak a közbeszerzési eljárás lefolytatása után kezdődhet meg, és az ajánlatkérések alapján legalább öt potenciális kivitelezőt kell megszólítani. A kivitelezői kapacitás becslése mintegy 95 millió forint + ÁFA.
A helyi civilek és önkormányzatok közötti vitákban gyakran felmerül, hogy a régi, a nád- és nádast érintő területek hogyan védhetők meg a fejlesztésektől. A korábbi ígéretek ellenére elindult az ipari kikötő építése a Szent Mihály-domb közelében, amelyet többször tiltakozók elleneztek. A balatongyöröki és vonyarcvashegyi olvasók is figyelemmel kísérték a helyi eseményeket, és a közösségi fórumokon felmerült, hogy a helyiek általában elutasítanak mindenféle kikötőt. A KDTVIZIG az algásodási és vízminőség-védelmi intézkedéseket is hozzárendeli a tervekkel összefüggésben, hangsúlyozva, hogy a nádast érintő beavatkozás esetén a természetvédelmi szempontokat kiemelten kezelik.
Az eljárások során a keltetőházi csatorna nádállománya tekintetében történt megfigyelések szerint kézi eszközökkel csak a fák lombhullató ágait lehet eltávolítani, kotrás nem lehetséges. A beruházás így a nádaskörnyezet lehető legkíméletesebb védelmével történik, ugyanakkor a kivitelező felkészül a területkezelésre és a szükséges engedélyek meglétére. A projekt jelenlegi állása szerint a Balatonudvari csónakkikötője - 79 csónakhelyes - érvényes engedéllyel rendelkezik, és a beruházáshoz szükséges források rendelkezésre állnak, miközben a közbeszerzési eljárás előkészítése folyamatban van. A szerződések és jogi megállapodások alapján a kivitelezői kapcsolatok és területbejárások több fordulóban történtek, augusztus-szeptember folyamán.
- Az első ütem engedélye egy ötven férőhelyes kikötő kiépítését tette lehetővé a Balaton partján.
- A második ütem elutasítása a nádast érintő veszélyekre hivatkozva történt.
- A jogszabályi háttér módosítását új törvény tervezete és a törvényi feltételek együtt befolyásolják.
- A helyi közösségek és önkormányzatok közötti egyeztetések továbbra is zajlanak a jövőbeni bővítés és fenntarthatóság érdekében.
Hazai és helyi szempontok a projekt környezetében
A beruházó szerint a kijelölt területen nem található olyan növényzet, amely törvényi védelem alatt állna, és a területet úgy jelölték ki, hogy a védett nádast még csak meg se közelítse. Azonban a civil szervezetek szerint a nád- és nádasállomány védelme alapvető, és a tervezés során figyelembe kell venni az ökológiai hálózatok megőrzését. A hatóságok a természetvédelmi és tájvédelmi szempontokat mérlegelve hoznak döntéseket, és a jövőbeni engedélyek kiadása attól függ, hogy a környezetvédelmi kockázatok mennyire kerültek mérséklésre.
A BSZ hangsúlyozza, hogy a nád visszaszorítása helyett a nádasok védelmével és a természetes élőhelyek megőrzésével kell megoldani a balatoni hajózás és horgászat igényeit. Ugyanakkor a jogszabályok és területfelügyeleti szervek szerint is lehetővé válhat a csónakkikötők megvalósítása, ha az a környezeti és ökológiai szempontokat egyensúlyban tartja. A beruházó és a hatóságok közötti kommunikáció célja a proaktív együttműködés, amely lehetővé teszi a szükséges infrastruktúra kiépítését anélkül, hogy a természetvédelmi értékek sérülnének.
Az algásodás és a vízminőség problémái is felmerülnek a Balaton nyugati medencéjében, ami összefügghet a kotrás és a nád-állomány kezelésének módjával. A szakértők szerint a túlzott algásodás és a klorofill-A-szint emelkedése összetett jelenség, amelyet a vízminőségvédelmi intézkedések mellett a nádasok megóvásával és a fenntartható kikötőépítéssel lehet kezelni. A NASA tanulmányok és a helyi adatok alapján is fontos lehet a természetközeli megoldások alkalmazása, hogy hosszú távon megőrizzük a tó ökológiai értékeit.
Az engedélyezési eljárások és a közbeszerzési folyamatok során a vállalkozás számára többre van szükség: a kockázatok felmérése, a költségek becslése és a kivitelezők kiválasztása. A folyamatban részt vevő felek között a partnerség és a transzparencia kiemelt fontosságú, hogy a helyiek bizalma megmaradjon és a projekt mind gazdasági, mind környezeti érdekek szerint hatékony legyen.
Összegzésként megjegyezhető, hogy a projekt jelenlegi állapota szerint az első ütem megvalósítható a helyi környezetvédelmi keretek között, de a második ütem engedélyezése a nádast érintő aggodalmak és a természetvédelmi szempontok alapos felülvizsgálatának függvénye. A helyi közösségek, a hatóságok és a beruházó közötti párbeszéd kulcs a sikerhez: megőrizni a Balaton természetes értékeit, miközben biztosítjuk a hosszú távú, jogszerű és fenntartható kishajó-kikötő-hálózatot.
Adatok és előzmények röviden
- A beruházó reménye a teljes, 106 férőhelyes kikötő kiépítésére, ha a jogszabályok lehetővé teszik.
- A második ütemet elutasították a nádasság és természetvédelem miatt.
- Az első ütem engedélye 50 férőhelyes kikötőre szólóan megvan.
- A korábbi terveket többször módosították a nádas védelmének érdekében.
tags: #balatonederics #csonakkikoto #epites