Balaton vízparti területeire vonatkozó helyi építési szabályzat és a Vízparti Terv összhangja

A Balaton pótolhatatlan nemzeti kincs, hazánk egyik legfontosabb természeti öröksége, erőforrása, amelyet kötelességünk a jövő nemzedékek számára is megőrizni és védeni.

A Balaton nem csupán egy vagyontárgy vagy üdülőhely: elsősorban egy ökológiai rendszer pótolhatatlan ökológiai szolgáltatásokkal, továbbá sokunk lakóhelye, ahol csak olyan tájba és településképbe illő, a térség infrastruktúráját nem túlterhelő fejlesztések megengedettek, amelyek összhangban vannak a helyi közösségek igényeivel, elképzeléseivel, kulturális és természeti örökségével.

A Vízparti Terv többéves, kiterjedt ágazati, önkormányzati és társadalmi egyeztetésen alapuló szakmai munka eredménye, amelynek keretein belül többszörösen is megkeresésre kerültek a parti települések önkormányzatai, így biztosítva a településfejlesztési elképzeléseinek, területhasználati döntéseinek Vízparti Tervbe történő beépülését. Az ágazati szempontok érvényesülését egy, a természetvédelmi, vízügyi, hajózási államigazgatási szervekkel folytatott egyeztetés-sorozat biztosította, míg a széleskörű nyilvánosságnak - magánszemélyeknek, civil szervezeteknek, egyesületeknek - is több alkalommal lehetősége nyílt a tervezet véleményezésére.

A Kormánya Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló 2018. évi CXXXIX. törvény 88. § (1) bekezdés b)-e) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 8. § (14) bekezdése tekintetében a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 225. § (1) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. § (7) bekezdés e) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110. § (7) bekezdés 2. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. § (7) bekezdés n) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kiotói Jegyzőkönyv végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény 14. § (5) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörben, a víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 88. § (1) bekezdés p) pontjában, az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 139. § b) pontjában és a településrendezési követelmények alapszabályzatáról szóló 280/2024. (IX. 30.) Korm. rendeletben meghatározottakat figyelembe véve a Balaton vízparti területeire vonatkozó szabályozást kidolgozták.

Így a Balaton vízparti területein - a Balatoni főépítészi vélemény kikérése mellett - az állami főépítészi záró szakmai vélemény figyelembevételével meghatározott építési övezetek kijelölése a Vízparti Tervben foglaltakhoz igazodik. A helyi építési szabályzatban a vízparti területfelhasználási kategóriák alapján lehet kiválasztani az övezeteket, illetve a 3. mellékletben meghatározott arányokat alkalmazni a továbbtervezést igénylő területeken.

A Balaton vízparti területeinek kategorizálása a következőképpen történik: zöldterület, távlati zöldterület, strand, kemping, kikötő, tómeder terület, víz-, erdő- és tájgazdálkodási terület, közlekedési célú terület, vasúti közlekedési terület, közműterület, összevont különleges terület, és a Vízparti Terv sajátos szabályozást igénylő elemei. E kategóriák célja, hogy a beépítés és a közhasználat közötti egyensúlyt, a klimatikus és ökológiai feltételek megőrzését és a közterületek közhasználatát biztosítsák.

A gyakorlatban a Balaton vízparti területeire vonatkozó helyi építési szabályzat eltérhet az általános előírásoktól csak akkor, ha a Vízparti Tervmel összhangban marad, és a Balatoni főépítészi vélemény kikérésével megállapított feltételek teljesülnek. Például a parti sétányok és a közhasználatú mólók tekintetében a Terv ábrázolt részekhez képest változtatások lehetősége nélkül kerülnek kijelölésre, miközben a fürdőzésre felhasználható partszakasz hosszát a helyi szabályzat szükség szerint növelheti, amennyiben nem érinti minősített nádast vagy országosan védett természeti területet és a partszakasz hossza legalább öt méter marad.

A fürdőzésre felhasználható partszakasz hosszának és helyének meghatározásánál a Vízparti Terv az ábrázolt területekhez igazodik, és úgy leírja, hogy a közterületekhez vagy közforgalom elől el nem zárt magánúthoz kapcsolódóan új helyeket is kijelölhet, ha azok megfelelnek a szabályoknak és a közhasználat fenntartható módon biztosítható. Ugyanakkor a gyalogos közforgalom elől el nem zárható területeket a helyi építési szabályzatban a Vízparti Terv ábrázolásának megfelelően kell kijelölni, és a folyamatban figyelembe kell venni a Balatoni főépítész véleményét is.

A Vízparti Terv elvei alapján a parti sétányok és a közhasználatú területek hosszában és elhelyezésében a közösségi érdekek és a jogszabályi keretek közötti összhang a legfontosabb. A terv rögzíti a határokat, a szabályozási partvonal nyomvonalát, a természetes partszakaszt és a beépítetlenül megőrzendő parti területsávot, továbbá a közhasználatú terület, a parti sétány és a móló jelöléseit is, összhangban a Trtv. előírásaival és a Vízparti Terv tájékoztatási elemeivel.

Az ilyen szabályozások részletes leírása magában foglalja a parti sétány, a gyalogos közforgalom és a kikötő közhasználatú területek közötti kapcsolatok megőrzését, a fürdőzésre felhasználható partszakaszok hosszának növelési lehetőségeit és a beépítésre illetve közterület használatra vonatkozó általános elveket, amelyek a helyi igényekhez és a természeti kincs megőrzéséhez igazodnak.

Az említett szabályozásbizottságok és felhatalmazások alapján a Balaton vízparti területeinek hosszantartó fenntarthatósága érdekében a helyi építési szabályzatban megadható építési övezetek a Vízparti Tervben foglaltakhoz igazodva kerülnek kijelölésre, és a 3. mellékletben meghatározott arányok szerint kerülnek továbbtervezésre.

tags: #balatonrendes #helyi #epitesi #szabalyzat

Népszerű bejegyzések:

• Betonkoszorú és tetőszerkezet: összefüggések
• Útmutató a laminált padlóhoz
• A 20 cm-es betoncső fontossága
• Kisvárda állomás aluljáró átépítése és vasúti infrastruktúra II. ütem
• Hogyan segít a regi tetőcsere és a szigetelés javítása a hosszú távú védelem kialakításában