A Nyílászárók Szerepe a Modern Otthonokban: Engedélyek, Biztonság és Energiahatékonyság
A nyílászárók, azaz az ablakok és ajtók, nem csupán az épületek külső megjelenésének fontos részei. Szerepük messze túlmutat az esztétikán; kulcsfontosságúak a biztonság, az energiahatékonyság és az otthon kényelmének szempontjából is. Az építési előírások célja éppen ezért az épületek biztonságának és energiahatékonyságának garantálása. A modern építészet és lakásfelújítás során kiemelt figyelmet kapnak a nyílászárók, legyen szó új ablakok kialakításáról, meglévő cseréjéről vagy éppen egy ház átalakításáról.
Engedélyköteles Munkálatok a Nyílászárók Körül
Sok esetben az ajtó-ablak cseréje vagy új nyílászáró kialakítása engedélyköteles. Ezt általában az illetékes önkormányzat építési hatósága adja ki. Az engedélyezési folyamat egyik legfontosabb eleme a helyi építési szabályzat ismerete. Ezek a szabályzatok előírhatják a nyílászárók típusát, méretét, sőt akár a színét is, különösen műemlék jellegű vagy speciális épületek esetében.
Az új homlokzati ablak kialakítása, vagy a régi nyílászáró méretének megváltoztatása a homlokzat összképének változásával jár, ezért ez a felújítási munka engedélyköteles. Általában az új ablak létesítése egy nagyobb átalakítási munka része, mint amilyen például két lakás egybenyitása, vagy nem lakás célú helyiség lakótérré alakítása. Ezek a munkálatok engedélykötelesek, így az új ablak kialakítása is az. Nem érdemes a kiskaput keresni, hiszen a szabályok betartása elkerülhetővé teszi a későbbi problémákat, büntetéseket és esetlegesen egy szabálytalanul kialakított ablak befalazását.
Új Ablak Kialakítása: Mikor és Miért?
Egy ház életére a folytonos változás jellemző. Felújítunk, javítunk, hozzáépítünk, igyekszünk egyre komfortosabbá, szebbé tenni. Az utólagos építkezések és átalakítások között különösen érzékeny terület az új ablak kialakítása. Gyakran új élethelyzet kívánja meg a változtatást. Az egyik ilyen például, amikor új helyiségeket kell kialakítani, amit egy nagyobból választunk le, vagy otthoni irodát rendezünk be, vagy egy műhely kialakítása válik aktuálissá. Bármilyen célból is alakítunk ki új helyiséget, ablakra szükség lesz. Akkor is homlokzati ablak kialakítására kerülhet sor, ha a helyiség funkciója megváltozik. A hálószobából nagy fényigényű dolgozószobát vagy szalont rendezünk be, vagy csak egyszerűen az eredeti tervekhez képest úgy érezzük, több fényre van szükség a házban.
Keresd a helyi építési hatóságot, akik segíteni fognak, hogyan járj el. Emellett ismerned kell az országos építési előírásokat is, amelyek egy új ablak kialakítására vonatkoznak.
Ablakot Bárhol Nyithatunk? A Telekhatár Kérdése
Ablakot amúgy sem nyithatunk bárhol a ház homlokzatán, mert a szomszéd telekkel határos homlokzat megbontása kényes kérdés. „Igazi”, nagyméretű ablakot ide nem is nyithatunk, ezért ezzel a témával részletesebben is foglalkozunk.
A ház építésekor a tervező az akkor érvényes építési előírásokat betartva csak oda építtet ablakot, ahová lehet. Érdemes ilyenkor a szabályokat betartani. Előfordulhat, hogy egy beépítetlen telekre néző ablakot tervezünk, és bár a telektulajdonos beleegyezésével, de szabálytalan módon, majd eltelik pár év, és egy új tulajdonos már nem olyan elnéző, és a hatóságok közreműködésével, teljesen jogszerűen befalaztatja. Ha új ablakot akarunk nyitni a házon, érdemes tudni, mit szabad, és mit nem, hogy elejét vegyük a későbbi pereskedésnek és az esetleges büntetésnek.
Az Új Ablak Kialakításának Szempontjai
Sok mindenre figyelnünk kell, ugyanis az ablakok kialakítása az építési előírásoktól, a helyi rendelkezésektől, az épület típusától is függ. Ezen kívül a tervezett ablakok elhelyezkedésétől, számától és méretétől, de figyelembe kell venni a szellőzési és hőszigetelési követelményeknek is. Számíthat az is, hogy a ház könnyűszerkezetes vagy hagyományos építésű, illetve, hogy a bontás érintene-e bármilyen vezetéket.
Építési Előírások Telekhatáron Nyíló Ablakokhoz
Az országos településrendezési és építési követelményekről a jelenleg is hatályos 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet szól. Ennek a 37. §-a részletes és pontos eligazítást ad, hogy a szomszédos telekkel közös határvonalon vagy attól 3 méteren belül lévő és a telekhatárral 60°-nál kisebb szöget bezáró homlokzati falában és a vízszintessel 30°-nál nagyobb szöget bezáró, a telekhatár felé lejtő tetőfelületén, homlokzaton mit szabad és mit nem szabad létesíteni.
Milyen ablak építhető be telekhatárra?
A rendelet (4) bekezdése értelmében csak tároló-, közlekedő-, tisztálkodó-, főzőhelyiség és illemhelyiségbe, legalább 1,80 m-es mellvédmagasságú és helyiségenként legfeljebb 1 db 0,40 négyzetméternyíló felületű szellőzőablaka, szellőzőnyílása lehet. A (2) bekezdés a tárolóhelyiségek ablakaira vonatkozó előírásokat is tartalmazza. Ha új ablakokat építünk be a régiek helyére, akkor is be kell tartani ezeket az előírásokat, nem lehet az új ablak sem nagyobb, sem alacsonyabban elhelyezkedő, bármennyire is úgy gondoljuk, hogy nekünk az kényelmesebb.
Milyen ablakot nem szabad telekhatárra nyitni?
Az (1) bekezdés értelmében a fent említett homlokzati falban nyílászárót, nyílást, szellőzőt - a szellőzőkürtő, a tetőkibúvó és a (4) bekezdésben említettek kivételével - létesíteni nem szabad. A (4) bekezdés értelmében az épület pinceszintjén és alagsori szintjén lévő helyiségeinek, tereinek nyílásai, nyílászárói, szellőzői a telek oldalhatárán vagy a telek oldalhatárától 1 m-en belül álló határfalán nem lehetnek. Ezek az előírások biztosítják, hogy az egymás szomszédságában élők úgy éljék az életüket, hogy azt ne zavarják sem a kíváncsi szemek, sem a nemkívánatos fények vagy zajok.
Helyi Előírások és Speciális Körülmények
Nem elég az építési szabályzat előírásaival tisztában lenni, érdeklődni kell a helyi előírásokról is. Ezek olyan speciális körülményekre vannak tekintettel, mint például egy műemléki épület, vagy a helyi területrendezési terv.
Alternatív Megoldás: Fénycsatorna
Mit tehetünk, ha szeretnénk több fényt beengedni a házba, de nincs lehetőség új ablak kialakítására? Szerencsére erre is van megoldás, mégpedig fénycsatornák kialakításával. A fénycsatorna remek megoldás, bár nem annyira elterjedt, mint amennyi haszna van. Egy speciális csőrendszer, ami a fényt eljuttatja olyan helyiségekbe is, ami elhelyezkedésénél fogva nem jut természetes fényhez. Mivel működtetéséhez semmilyen energiára nincs szükség, energiahatékony, környezetkímélő megoldás.
Fénycsatorna működésének bemutatása - VELUX
Ház Átalakítás és Nyílászáró Csere: Mire Figyeljünk?
A ház átalakítása sok élethelyzetben szükségessé válhat. Születik egy új gyerek, a kamaszodó srácoknak már saját szobára van szüksége, ápolni kell a szüleinket és magunkhoz költöztetjük, vagy éppen a gyerekek kirepülnek a családi fészekből és újratervezzük addigi életterünket.
Mit Jelent a Ház Átalakítása?
A felújítás, a karbantartás, a helyreállítás és a korszerűsítés fogalmai gyakran keverednek a közbeszédben. Nézzünk most egy definíciót a ház átalakításra: meglévő építmény, építményrész, önálló rendeltetési egység, helyiség alaprajzi elrendezésének vagy külső megjelenésének, illetőleg használati módjának megváltoztatása érdekében végzett, az építmény térfogatát nem növelő építési munka. Persze egy ház átalakítása könnyen lehet, hogy összefügg a korszerűsítésével, felújításával vagy akár bővítésével. Mielőtt hozzáfognánk a ház vagy a lakás átalakításának, nézzünk utána, hogy mi az, ami engedélyköteles és mi az, amihez nem kell külön engedély. Figyeljünk arra, hogy szigorúbb szabályok vonatkoznak a műemlék épületekre!
A belső terek átalakítását, például a festést, mázolást, burkolatcserét vagy nyílászárócserét engedély nélkül elvégezhetjük. A külső terek esetében engedély nélkül újíthatjuk fel a homlokzatot (ide tartozik az utólagos homlokzati szigetelés), kialakíthatunk teraszt (ha nem lesz magasabb 1 méternél). A kerítés építésénél az utcai kerítés és a jobb oldali kerítés megépítése kötelező. Nem kell külön engedélyt kérnünk a kerítés átalakítására, de van néhány szabály, aminek meg kell felelnie.
Engedélyköteles lesz viszont, ha teherhordó falba nyitunk új ajtót vagy ablakot, ha az ablak osztása eltér a korábbitól. Csakúgy, mint két lakás összevonása, illetve egy lakásból kettő kialakítása. Engedélyhez kötött a lakás vagy a nem lakás céljára szolgáló helyiség rendeltetésének megváltoztatása, vagyis lakásból iroda, gépkocsi tárolóból vegyesbolt létesítése.
Terepfelmérés Ház Átalakítás Előtt
Fontos, hogy tisztában legyünk a lakás valós méreteivel. Meg fogunk lepődni, de gyakran eltér az az adat, ami a tulajdoni lapon szerepel attól, amit valójában lemérünk. Egy pontos alaprajzzal a kezünkben már kevesebb meglepetés fog minket érni az átalakítás során. A műszaki alaprajzon azt is látni fogjuk, hogy hol futnak a falban a kémények, strangok. Ha társasházat szeretnénk átalakítani, akkor jó, ha tudjuk, hogy ezeken a helyeken futnak a szomszédok ejtőcsövei, vízvezetékei, szellőzői és kéményei is, ilyen helyeken még vékonyítani, vésni is tilos.
Mikor Érdemes Lecserélni a Nyílászárókat?
Érdemes felmérni, hogy milyen állapotban vannak az ablakok, ajtók, milyen módon járulnak hozzá az épület energiatakarékos működéséhez. Azt is vizsgáljuk meg, hogy kisebb javításokra vagy komplex cserére van szükségünk? Megéri-e javíttatni a szigetelést, felújíttatni a régi fa nyílászárót, vagy érdemes a csere mellett dönteni? Ha elöregedett fa ablakaink vannak (pl. repedések a tokon, szárnyakon), esetleg megpróbálhatjuk asztalossal felújíttatni, de könnyen lehet, hogy a felújíttatás költsége végül magasabb lesz, mintha kicseréltük volna modern, jól záródó, garanciális műanyag nyílászáróra. Az elszuvasodott (vagy más kártevő által megrongált), kirepedt fa ablakot, a régi, rosszul záródó műanyagablakot érdemes cserélni. Az okosan végiggondolt nyílászárócsere egyben hatékony rezsicsökkentés is, tehát ezt is kalkuláljuk bele, amikor számolunk.
Ha megfelelő lesz az ablakaink hőszigetelése (és a házunk homlokzati, födém és aljzatszigetelése is jó), akkor csökkenni fog a fűtésszámlánk, kevesebb energiát használunk, így kevesebb lesz a háztartásunk károsanyag kibocsátása, vagyis környezettudatosabb, energiatudatosabb házban fogunk élni.
Belső Átalakítás Tervezése: Főfal Áttörése és Gépészeti Kérdések
Ha a főfalon (vagy 25-30 centi vastag falakon) szeretnénk új nyílást vágni (pl. ablaknak, ajtónak), mindenképp vegyük fel a kapcsolatot egy statikus szakemberrel, aki megmondja nekünk, hogy mekkora nyílást vághatunk a falba, milyen áthidaló gerendával tudjuk megtartani az épület statikai biztonságát. Egy rosszul kivitelezett falvágással az egész ház veszélybe kerülhet. A statikus és a kivitelező felelőssége, hogy úgy tervezzék meg a fal kivágását, hogy ne roppanjon meg a födém. Különös figyelemmel kell eljárni, ha változnak az épületen belül a helyiségek funkciói, például helyet cserél a konyha és a fürdő, vagy a lakószoba helyére kerül egy fürdőszoba. Ezekben az esetekben új gáztervre lesz szükség és a vízvezeték rendszert is át kell alakíttatni.
Helyiségek Funkciójának Átszervezése
Ahogy formálódik, alakul a család élete, néha érdemes újragondolni a helyiségek funkcióját. Ha van néhány gyerek és szeretnénk egy nagy közös térben lenni, jó ötlet összenyitni a konyhát a nappalival és egy amerikai konyhává alakítani a teret. Előfordulhat, hogy szükség lenne még egy fürdőszobára vagy külön vécére, esetleg a lakás elrendezéséből fakadóan szeretnénk optimalizálni a helyiségek szerepét. Ha a gyerekek nagyobbak lesznek és már nem elég nekik a közös gyerekszoba, átalakíthatjuk a nappalit két kisebb kamasz szobává, vagy elindulhatunk a tetőtér irányában. Ha a tetőteret szeretnénk beépíteni, fontos, hogy tisztában legyünk azzal, hogy milyen esetben kell engedélyt kérnünk. Amennyiben a tetőtérre való feljutáshoz át kell törni a födémet, engedélyt kell kérnünk. Figyeljünk arra is, hogy a régebben épült házak födémje nem biztos, hogy megbírja a tetőtér beépítést. A statikussal kell egyeztetnünk, hogy az épület falazata, alapja és a födém kibírják-e a tetőtér beépítésből fakadó terhelést. A födémet utólag is meg lehet erősíteni. Az alapot és a falazatot is lehet erősíteni, de nem biztos, hogy megéri. A tetőtér beépítésénél az is kérdés, hogy változik-e a tetőszerkezet.
Nyílászárók Anyagai és Tulajdonságai
A nyílászáró beépítése, vagyis a megfelelő nyílászáró kiválasztása új és használt ingatlan vásárlása előtt állók számára egyaránt izgalmas kérdés. Az üvegszerkezeteket hőszigetelési értékkel, statikai méretezéssel, betörésbiztonsági kategóriával és napvédelemmel jellemezhetjük.
Az Üvegezés Fejlődése és Jelentősége
Korábban egy-, majd kétrétegű hőszigetelő üvegezést alkalmaztak, de ma az energiatudatos épületek térhódításával egyre gyakoribb a háromrétegű üvegezés. A kétrétegű üvegezésnél az üvegek között 16 mm légrés szükséges. A ’80-as, ’90-es években gyártott ablakok üvegezésének hőszigetelése általában 2,8 W/m²K. Ez a mennyiség ma már nagyon soknak számít, hiszen a háromrétegű üvegezéssel akár 0,5 W/m²K hőszigetelési érték is elérhető. A beépített üvegek védett oldalára szabad szemmel nem látható, úgynevezett Low-E, vagyis alacsony emisszivitású réteget porlasztanak, amely a látható fényt átengedi, de az infravörös sugárzást, vagyis a meleget nagymértékben visszaveri. A légréseket alakító alumínium távtartók páralecsapódást okoznak, mert a jó hővezető képesség mellett egyúttal hőhíd keletkezik. A kellemetlen tünetet az utóbbi időben egyre gyakrabban küszöbölik ki rozsdamentes acél, vagy műanyag távtartók alkalmazásával.
A lakóépületek nyílászáróiba leggyakrabban 4 mm vastagságú hagyományos floatüveg kerül. A kétrétegű szerkezeteknél ehhez kapcsolódik egy ugyanolyan paraméterű másik 4 mm-es, köztük 16 mm-nyi légréssel. Az üvegfelület mérete is meghatározza a vastagságát. A modern épületekbe ennél jóval nagyobb üvegfelületeket terveznek, amelyekhez összetettebb rétegrend tartozik. Az emelő-toló ajtóknál az üvegezéseket szükséges statikailag megtervezni.
Fa Nyílászárók: Hagyomány és Korszerűség
A hagyományos fa nyílászárók a profilok vastagsága, anyaga, felületkezelése és színe alapján osztályozhatóak. A történelmi korokban a házak ablakai, ajtajai kizárólag fából készültek festett, mázolt kivitelben és a műemlék épületeken ma többnyire felújított állapotban láthatóak. Napjainkban sem kizárt korszerű faablakok beépítése, hiszen szépségük mellett számos előnyös tulajdonsággal rendelkeznek. Elsősorban kedvező a környezetbarát alapanyag és a stabilitás, de nem mellékes az esztétikai megjelenés sem. Mindezek mellett azt is figyelembe kell venni, hogy könnyen javíthatóak a lakkozott vagy festett felületek. Azzal azonban számolnunk kell, hogy a tömör fa élő anyagként érzékeny a nedvességre, ezért tartósan kívülről és belülről sem kaphat vizet. A szépsége mellett tehát megfelelő gondoskodást igényel. Csaknem minden fajta nyílászáró készíthető fából, vagyis az ablakon kívül egyedi bejárati, terasz-, emelő-toló ajtó és még a tetőtéri - tetősíkban fekvő - ablakok jelentős hányada is.
Műanyag Nyílászárók: Népszerűség és Előnyök
Az elmúlt 10-15 évben a műanyag nyílászárók komoly térhódításának lehetünk tanúi, hiszen - ellentétben a fával - nem érzékenyek a nedvességre. Előnyös a széles profil- és felületválasztéknak köszönhető egyedi megjelenés. A belső acélmerevítővel kedvező a stabilitás, könnyen karbantartható és a fánál olcsóbb. A műanyag nyílászárók profilvastagság és kamraszám szerint osztályozhatóak. Minél vastagabb a profil, annál nagyobb lehet a kamraszám és ezáltal jobb hőszigetelő képesség érhető el. A profilok üreges szerkezetűek és az üregeket nevezi a szaknyelv kamráknak. A profilok osztályozása szerint lehetőség van 60, 70, 80 mm-es, vagy akár 90 mm-es méretben is nyílászárót rendelni. Korábban a 60 mm-es, 3 légkamrás profil volt a standard, de ma már nem ritka a 82-86 mm-es, 6-8 kamrás sem. A kedvező hőszigetelő és a faablakoknál jobb záróképességű műanyag nyílászárók beépítése után penészfoltok keletkezhetnek a belső falfelületeken, hiszen a lakás természetes szellőzése ezáltal gyakorlatilag megszűnik, tehát a rendszeres szellőztetésről külön kell gondoskodni. A napi, legtöbb párát okozó háztartási tevékenységek - főzés, mosás, mosogatás, fürdés - után extra szellőztetésre is szükség lehet.
Alumínium Nyílászárók: Modern Megjelenés és Tartósság
Az alumínium nyílászárók - a műanyaghoz hasonlóan - szintén nem érzékenyek a nedvességre. Az alumíniumváltozatok sajátos formavilága nem állítható elő fából vagy műanyag profilokból, míg a fordítottja elképzelhető. Az osztályozás ebben az esetben is profilvastagság szerinti, vagyis 60-90 mm között 5-10 mm-ként növekvő méretrendű és vastagsággal szintén arányos a hőszigetelő képesség. A hőhídmentes alumínium nyílászárók profilja kívül-belül egy-egy alumínium félprofilból, vagy más néven félkamrából áll, és a közöttük levő hőhídmegszakító profil a szakemberek stégnek is nevezik. Minél nagyobb a teljes profil vastagsága, annál hosszabb a hőhídmegszakító profil, vagyis a stég, ami növeli a hőszigetelő képességet. A fejlesztések eredményeképpen a 90-mm-es alumíniumablakok megfelelnek a passzívház nyílászáróira vonatkozó hőszigetelési követelményeknek.
A Nyílászárók Beépítésének Fontossága és Szakszerűsége
A korszerű ablakok beépítése az építési folyamat döntő lépése, az ablakokkal kapcsolatos reklamációk kétharmada ugyanis a hibás beépítésre vezethető vissza. A szakszerű beépítés már régóta utólagos, szerelő jelleggel történik, lehetőleg az építési folyamat minél későbbi fázisában, ezzel elkerülve a sérüléseket és a belső térben lévő nagy mennyiségű nedvesség kiszellőzését nem fékezve. Az ablakgyártók a beépítést saját helyszíni szerelőikre vagy alvállalkozókra bízzák, akiket alapos oktatás és gyakorlat után bíznak meg a munkával. Sajnos nincs elegendő szakképzett beépítő, sokszor nem kellő szakértelemmel rendelkezők kezébe kerül a termék, ennek gyakran későbbi reklamáció a következménye.
Szabályozási Helyzet és RAL Beépítés
Az EU, így Magyarország területén sincs harmonizált szabvány az ablakok és ajtók beépítésének szabályozására, de hazai műszaki előírás is régóta hiányzik, erre a területre legtöbbször a német RAL előírásokat alkalmazzuk. A beépítés módozatainak meghatározása a fentiek miatt szerződéses kategória, a megrendelő és a szállító szerződéses megállapodása alapján lehet egyszerű hő- és hangszigetelő PU hab kitöltés, vagy a RAL szerinti beépítés valamelyik változata is. Ezek költségben is jelentősen eltérnek, így szerződésben kell a beépítés módját szabályozni.
A Szerkezetek Rögzítése és Tömítése
Az ablakok és ajtók beépítése során a tartósan jó működés és tömítettség érdekében a szerkezetek megfelelő mechanikai rögzítése, valamint a külső, belső és funkcionális síkok tömítése szükséges. A mechanikai rögzítésnek tartósan viselnie kell a szerkezet saját tömegéből, az időjárási hatásokból, illetve a működésből származó hatásokat, ezeket át kell terhelnie a falszerkezetre. A csatlakozási hézag tömítése egyszerű tömítési megoldás csak az elhelyezési hézag PU hab kitöltését jelenti. A RAL szerinti tömítést három síkra kell értelmeznünk. A külső oldalon vízzárást kell kialakítani, a belső oldalon légzárás a cél, az elhelyezési hézagban pedig rugalmas hő- és hangszigetelő tömítést kell felhordani.
A Szerkezet Helyzete a Falkávában
A nyílászáró a falkávában, a külső falsíkon vagy a falsíkon kívül is elhelyezhető, jelenleg egyre kintebb szokás elhelyeztetni, azonban, ha ez nem indokolt a falszerkezet miatt, kerülendő. Különösen a falsíkon kívüli szerelés előzetes tervezést, nagy szakértelmet igényel, szakszerűen kivitelezve költsége többszöröse lehet a falkávába történő beépítésnek.
Nyílászáró Csere Lépésről Lépésre
A régi ablakok újakra cserélésére általában a helyiség irányából, azaz a ház vagy lakás belseje felől kerül sor. Ennek oka az, hogy a külső homlokzat ne sérülhessen meg, hiszen a javítása mindig körülményesebb feladat, mint a belső vakolatok javítása. A helyiséget először elő kell készíteni az ablakcserére. Az ablak körül szabad hozzáférést biztosító térre van szükség, úgyhogy mindent rakjon el a közeléből (optimális a nyílászáró előtti 1-2 méter szabad terület). Ne feledkezzen meg az ablakok hordására szolgáló szállító útvonalak szabadon hagyásáról sem. Továbbá az adott helyiségben ajánlott felgöngyölni a szőnyeget és letakarni a padlót, a radiátort és a bútorokat. Letakarásra a legjobbak a védő ragasztószalagokkal felragasztott vastagabb polietilén fóliák.
A Régi Ablak Eltávolítása
A leszerelés megkezdése előtt a biztonság kedvéért ajánlott újra megmérni a falnyílás és az új ablak vagy ajtó méretét, hogy biztos lehessen benne, hogy a gyártás során nem hibáztak, illetve a leszállított áru valóban az Ön által kért, és az eredeti ablak kiszerelését követően lehetséges lesz az új ablak meglévő falnyílásba való beépítése. Kiszereléskor először emelje ki az egyes szárnyakat a régi ablakokból. Ezt követően kalapács és véső segítségével lazítsa ki a belső könyöklő lapot. A belső könyöklő fallal érintkező részét bal és jobb oldalon a falazat egy részének levésésével kell szabaddá tenni annak érdekében, hogy a falnyílás belső függőleges oldalfelülete a lehető legkevésbé sérüljön, és csökkenjen az új ablak beépítését követő javításokkal kapcsolatos munkaigény, illetve költségvonzat. A külső ablakpárkány lemezt - ha az ablakablaktokhoz van rögzítve - szintén lazítsa meg, pl. véső segítségével, majd a rögzítő elemet távolítsa el fogó segítségével. Ezt követően a régi ablak tokját több helyen vágja be, és feszítővas segítségével emelje ki.
A Falnyílás Előkészítése és Az Új Ablak Beépítése
Mielőtt behelyezné az új tokot a nyílásba, meg kell tisztítani. Ez nem csak a lehullott vakolat és építési törmelék eltakarítását jelenti, hanem a meglazult vakolatrészekét is, valamint esetleg a falnyílás függőleges oldalfelülete nagy egyenetlenségeinek eldolgozását is. A beépítés megkezdése előtt emelje ki a szárnyat a tokból. A szárny kiemelését az ablak zsanéros oldalán található felső sapka felhúzásával és a csap letolásával végezheti el. A tok behelyezését és kicenterezését követően, a tok rögzítése után a tok és a falnyílás függőleges oldalfelülete közötti hézagot szigetelő anyaggal kell kitölteni. Ezt követően a már beépített tokhoz illessze hozzá a külső ablakpárkányt és a belső könyöklőt. Az ablak (ajtó) tok beépítését követően felhelyezheti a szárnyakat. A kőműves eldolgozást követően az ablakot (ajtót) tisztítsa meg, majd távolítsa el a védőfóliát.
A Nyílászárók Kiválasztásának Szempontjai
Az ablakválasztás szempontjait alapvetően két fő csoportba sorolhatjuk. Az elsőbe tartoznak azok a funkcionális tulajdonságok, amelyek alapján tárgyszerűen el lehet dönteni, hogy 2 ablaktípus közül melyik bír jobb értékeléssel. Ilyenek a hőszigetelés, a hanggátlás, az alapanyag minősége, a betörésgátló képesség vagy a felületkezelés minősége. Ezek azok az objektív kritériumok, amelyek alapján a legtöbb építkező igyekszik össze hasonlítani a homlokzati nyílászárókat.
Hőszigetelés és Hangszigetelés
Napjaink kétségkívül legtöbbet hangoztatott vásárlási szempontja az ablakok hőszigetelő képessége. Mindenki szeretne energiát és pénzt spórolni, ezért a legjobb hőszigetelésű típust szeretné választani. Az ablakok hangszigetelő képessége forgalmas belvárosi utcákban, vagy az elővárosi bevezető utak közelében válik az egyik legfontosabb döntést befolyásoló tényezővé. Fontos tudnia, hogy a hangszigetelés szempontjából nem csak a műszaki paraméterek (az üveg és a keret hangszigetelési értéke) számítanak, de kiemelt jelentőségű a szerelés során alkalmazott technológia, vagyis a kivitelezés.
Betörésvédelem és Árnyékolás
Fontos tudni, hogy a homlokzati nyílászárókat teljesen betörésbiztossá csak aránytalanul nagy költségráfordítással tehetjük meg. Mi inkább azt szoktuk javasolni, hogy egy alacsonyabb szintű mechanikai védelem mellett érdemes még valamilyen elektronikusat is választani. Az energiahatékonyság témakörén belül szinte mindenki kizárólag a fűtési költségek minimalizálására gondol, de nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy az árnyékolás is jelentős szerepet játszik az energiafelhasználásban.
A nyílászárók cseréje nem csupán az épület esztétikai megjelenését javítja, hanem jelentős mértékben hozzájárul a biztonság növeléséhez és az energiahatékonyság javításához. A megfelelő tájékozódás a helyi és országos építési előírásokról, valamint a minőségi anyagok és szakszerű beépítés biztosítása elengedhetetlen a hosszú távú elégedettséghez.
tags: #belso #nyilaszarok #hazepites