Bélyeges téglák kiállítása Gölle környékén és Monarchia Bélyeg Tégla Gyűjtők Egyesülete
Nyitvatartás: Kérésre, előzetes egyeztetés alapján.
A kiállítás középpontjában a bélyeges téglák gazdag témavilága áll, amely Magyarország történetét, ipartörténetét és kulturális kapcsolatait tükrözi. A rendezvény a Monarchia Bélyeg Tégla Gyűjtők Egyesületének tevékenységét és a gyűjtők közösségét mutatja be.
Kiállítási tematikák és történeti áttekintés
A göllei kiállítás helyszíne a település és környéke építészeti örökségét is bemutatja, hiszen itt vetették a vályogot és égették téglát a hagyományos építéshez. A kiállított téglák között gyakran találhatók jelzett darabok, amelyek monogramokat, évszámokat és különféle heraldikus motívumokat viselnek. A kiállítás első szekciója a római korig visszanyúló téglákat és a középkorban megjelent jelöléseket eleveníti fel, majd a reformáció idejétől kezdve a helyi nemesség, egyházak és várkapitányok monogramjait, címeres motívumait és irodalmi utalásokat mutatja be.
A tematikus blokkban kiemelt figyelmet kapnak a római katolikus téglák, közöttük a megfeszített Jézust ábrázoló és a ligatúrás Mária-téglák, a pálos rendre utaló PP betűs darabok, valamint a kapucinusokra vonatkozó C betűjelek. Szimbólumok között számos máltai keresztes motívum jelenik meg, és a jezsuitáktól származó, Jézus testét átszúró szögek szimbóluma is előfordul. A pécsi püspökség tégláin a két kulcs szimbólumát láthatjuk, amely a római katolikus egyház egyik jelképe, a pápai hatalom hiteles jelképe. A kiállítás bőségesen tárja fel a különböző korszakokon átívelő írás- és jelhagyományokat, amelyek a tégla égetőjére és az adott korban érvényes jegyekre reflektálnak.
A Szent István által alapított püspökségek téglái számos városból kerültek ki, például Pécs, Pannonhalma, Esztergom, Kalocsa, Veszprém, Vác és Eger egyaránt bemutatásra kerül. A kiállítás külön blokkot szentel a zsidó tematikának is, ahol a Dávid-csillag szimbóluma, héber feliratok és a Tiszafüred nevezetű téglagyáros monogramjának nyoma is megjelenik. Az alacsonyabb polcokon pedig egy Munkácsról származó díszes díszcsempe is látható, amely egy zsidó kályhacsempe-égető műhelyének munkája. A téglák tematikus elrendezése lehetővé teszi, hogy a látogató megérthesse a jelölések eredetét és fejlődését az évszázadok során.
A kiállítás az első téglákat még a rómaiak készítették, a 16. század közepéig a falazó téglákat nem jelölték, majd megjelentek a kézzel létrehozott bordák. A reformáció idején kezdetben körök, keresztek, nyílhegyek és csatok motívumai jelentek meg, később pedig a nemesség, egyház és várkapitányok monogramjai kerülték rá a téglákra. A téglabélyegek használata évszázadokon át változott: kezdetben a tulajdon és a felhasználhatóság jelölése állt előtérben, majd az adózás, földbirtokosok címerei, népi motívumok, események és településnevek következtek, végül az ipari forradalom idején a gyárak nevei és jelzései jelentek meg. A téglaégetőkre és a készítők nyomaira utaló jelzések ma is történelmi nyomokat adnak a kutatóknak.
A kiállításban rejlő történelmi és kulturális távlatok
Az egyesület célja a bélyeges téglák összegyűjtése, megőrzése és a jelzések megfejtése. A gyűjtemények világszerte kiállításokon láthatók: Bécsben és Veszprémben állandó kiállítások lépnek fel, de magángyűjtők is folyamatosan bővítik a kollekciót. 2007 óta működik az egyesület, 2836 Baj, Petőfi u. cím alatti közhasznú szervezet, amely a téglák katalogizálását és a jelzések értelmezését tűzte ki célul. A pecsétes téglák gyűjtése és megőrzése mellett a szakértők szerint Európában egyedülálló a formagazdagság 400 évre visszanyúló történetében. A gyűjtők évek óta dokumentálják és adatokbázisban rögzítik a téglákat, emellett cikkeket írnak és előadásokat is tartanak a találkozókon.
A gyűjtők közössége mára nemzetközivé vált: évente több ország képviselői vesznek részt a találkozókon, köztük Szlovákia, Csehország, Szerbia, Ukrajna és a Baltikum nézői. A modern kerámiatégla-gyártás és a Wienerberger szerepe is megjelenik a beszélgetésekben, amely rámutat a téglák és az otthonteremtés közti tartós kapcsolatra. A bélyeges téglák kulcsszerepe a történelmi kutatásokban és az identitás megőrzésében továbbra is jelentős marad, annak ellenére, hogy a második világháború után fokozatosan eltűntek a régi jelölések.
A gyűjtemény különleges darabjai és személyes történetek
Számos különleges darab kedvelt eleme a kiállításnak: római kori téglák a legrégebbiek, 1800 éves mintázatok, egy győri várkapitány jelképe, Pompeji vulkánból származó salakdarab, tiszai hálóhúzó súlyok és többféle kőzetet idéző tárgyak. Számos egyházi és világi épület téglái találhatók meg, köztük a Debrecenben 1976-ban lebontott Kölcsey-ház és Mikszáth Kálmán regényének szereplője, Horváth Piroska otthona. Latinovits Zoltánnak a családjából származó tégla is a gyűjtemény része, és a Shakespeare nővérének házából származó cserépdarab is kiállított kincs. A nemzetközi blokkban olyan téglák is láthatók, amelyeket Skóciából, Londonból és Ukrajnából küldtek, és a gyűjtők maguk is hoznak magukhoz hasonló darabokat külföldről.
A kiállításon szerepelnek állatokat ábrázoló bélyeges téglák is: hal, nyúl és elefánt, utóbbi a szlovákiai Felsőelefánt településről származik. A gyűjteményben találhatók továbbá családi és településtéglák, magyar és osztrák címerek, valamint a közelmúltból származó darabok a historikus korszakból, például a Tisza Istvánhoz és Horthy Miklóshoz köthetőek. A gyűjtemények középpontjában az egykori közösségi emlékek és az ipartörténeti relikviák állnak, amelyek révén megismerhetők a régi birtokviszonyok, építési és átépítési periódusok, illetve a tulajdonosok változásai.
Nyitott események és közösségi élmények
Május 23-24. között a bélyeges téglagyűjtők találkozóját és közgyűlését immár 35. alkalommal rendezték meg; 5 országból érkeztek gyűjtők és családtagjaik, és több ezer tégla cserélt gazdát. A háromnapos esemény szakmai fórumként, közösségi találkozóként és időutazásként funkcionál. A gyűjtők nemzetközi jelenléte folytatódik, és a rendezvények továbbra is lehetővé teszik a régi mesterek nyomán történő dokumentálást és a katalógusok bővítését. A szervezet célja a téglaemlékek segédtudományként való elismertetése és a történelmi adatok feltárása a közösség közreműködésével.
A beszélő kövek mögött ily módon egy közösség áll, amely a gyűjtés és a megőrzés érdekében tevékenykedik, és amely a hagyományokat a jövő generációinak is átadja. A kiállítások és találkozók hangsúlyozzák, hogy a tégla nem csupán építőanyag, hanem múzeulhatatlan történet, amely a kultúrát és a helyi identitást is hordozza.
A bélyeggyűjtés története és jövője
tags: #belyeges #tegla #kiallitas #golle