Tetőtér-beépítés kockázatai és megoldási lehetőségei horcsik szerkezetek és fafödémek tükrében
Terveztem (anno) egy ismerős házaspárnak egy tető átalakítást a meglévő Kádár-kockájukra, a sima sátortető helyett. Kérésük az volt, hogy az egész tetőtér később beépíthető legyen lakótérnek, így kapott egy emelt térdfalas tetőszerkezet. Mivel a meglévő födémhez nem akartunk hozzányúlni, így dupla koszorúval és vasbeton pillérekkel lett megoldva a dolog.
Egy keresztbe méterenként raktunk 5×15-ös pallókat élére állítva, közé a gyapotot. A 18 mm-es OSB 50 cm-ként lecsavarozva, középső alátámasztó léceknél is. A térdfal alsó betonkoszorúja kívülről kapott 5 cm XPS hőszigetelést, de mivel a mostani tetőtér fűtetlen, a betonkoszorú belülről is át tud hűlni. Emiatt a földszinti lakótérben a fal-födém belső csatlakozása mentén a pára kicsapódhat a lehűlt felületen, és penészedhet. Ennek megakadályozására csináltunk egy gallér hőszigetelést 5 cm EPS-ből, purhabbal ragasztva, tetejénél purhabbal kifújva.
Rezsicsökkentés? Jellegzetesen családi házaknál (pl. Vasbeton gerendás betontálcás födémnél a tálcák a gerendaközök alsó zárelemei, felül korszerű rétegrenddel (pl. Lakóépületek közbenső és zárófödémeként, valamint felújításoknál padlásfödémként egyaránt alkalmazzák, különösen a 20. A födémek tűzállósági teljesítményét és teherbírását az Eurocode előírásai szerint kell igazolni, különösen acél és együttdolgozó szerkezetek esetén.
Tetőtér-beépítés, nagyobb funkcióváltás, jelentős rétegrendcsere vagy látható károsodások (lehajlás, repedés, nedvesedés) esetén tartószerkezeti szakértői vizsgálat és terv szükséges. A Horcsik a XX. század első felében elterjedt tégla tálcás födém rendszer. Eredetileg 120-160 cm tengelytávolsággal elhelyezett, melegen hengerelt I acél gerendák közé építették. A párhuzamosan elhelyezett acélgerendák alá zsaluzatot készítettek, és arra fektették a tömör agyag téglákat, lapjára, 3-4 cm hézaggal, kötésben. A téglák között, a gerendára merőleges irányban alakították ki a futó fugákat, és abba betonacél szálakat fektettek, két végükön a az acél gerendák talplemezére felfuttatott kampókkal. A másik irányban kötésképet mutató fugák a téglák eltolt elhelyezkedése miatt a lemez együtt dolgozását javítják. A fugákat finom szemcsés betonnal öntötték ki. A rendszert később, az ötvenes - hatvanas évek családi házas építkezéseinél is alkalmazták, akkor már jellemzően előregyártott vasbeton gerendák között. A gerendák tengely távolsága általában 90-110 cm körüli volt, de találkoztunk már 140 cm tengelytávval is. A téglákat már hálósan fektették, és keskenyebb fugával.
Általában a lakószint fölötti zárófödémet készítették ezzel a technológiával, és fölötte már csak az üres padlás szint volt. Amikor egy födém teherbírását számítjuk, minden esetben a statikusnak azt kell megvizsgálnia, hogy egy tetszőleges, általános helyen lévő terhelés milyen teherátadás útján jut el a függőleges teherhordó szerkezetekig. Hiába van a legerősebb gerendánk, ha a közte lévő szerkezet átlyukad. Horcsik födém esetében ez azt jelenti, hogy ha tetőtér beépítést akarunk készíteni, akkor ellenőrizni kell a gerendák teherbírását, valamint ellenőrizni kellene a tégla betétes tálca teherbírását is.
Ez utóbbi esetben nem véletlen a feltételes mód, mivel a Horcsik tálca teherbírásának megállapításához szükség lenne a tégla, az acél, és a kiöntő habarcs / beton szilárdsági minőségének, valamint a betonacélok függőleges elhelyezkedésének ismeretére. Ezekhez részben műszeres vizsgálatok, részben több helyen végzett roncsolásos feltárásokra lenne szükség, és a végeredmény nagy valószínűséggel arra vezetne, hogy a tálca teherbírása nem elegendő a tetőtér beépítés terhének hordásához.
Amikor egy családi házban Horcsik födémre tervezünk tetőtér beépítést, akkor azt úgy alakítjuk ki, hogy a téglabetétes tálcát teher mentesítsük. Ennek több módja lehetséges, például a gerendákra fektetett bordázatra épített OSB panel, vagy a vasalt aljzatbeton. A pontos kialakítást a statikus tervben a gerendák sűrűségének, és típusától függő teherbírásának függvényében kell meghatározni.
A gerendák tervezett terhelését csökkenthetjük azzal, ha a feltöltés kicseréljük perlitre, esetleg csak eltávolítjuk, és úgy alakítjuk ki fölötte az új szerkezeteket. A jelenlegi építési jog szerint a tetőtérbeépítésre nem kell engedélyt kérni (amennyiben a tetőszerkezet mérete/formája nem változik). Ha állami támogatást veszel igénybe ehhez (CSOK, hitel), akkor viszont egyszerűsített bejelentés keretében kell eljárni, kellenek hozzá tervek. Ha nem igényelsz semmilyen támogatást, akkor beépítheted a tetőteredet mindenféle terv és engedélyek nélkül, azaz a kutya nem fogja nézni, hogy statikailag megfelelő-e az egész.
Jártam még tavasszal olyan házban a Balaton partján, ahol beépítették a régi parasztház tetőterét, a régi fafödémre. Olyan lehajlása volt a födémnek a 70 kg-om alatt, mintha hajón jártam volna... Ez szélsőséges eset, de nem olyan ritka, mint hinnétek. Viszont itt van némi jogszabály ütközés, mert ha értékesíteni szeretnél egy ilyen ingatlant, a banki értékbecslő kéri a használatbavételi engedélyt. Amid nincsen a tetőtérre, hiszen nem kellett semmiféle engedély rá... Kell kérni egy hatósági bizonyítványt, ami igazolja, hogy a tetőtér beépített.
Ha rendesen akarsz eljárni, vagy a támogatás miatt szükséges, akkor megcsináltatod a terveket. Tudni kell, hogy míg korábban a tervezők felelőssége 10 évig tartott, most már életünk végéig felelünk a tartószerkezeti problémákért. Beépíthető a tetőtér? Hogyan? Mindenképpen kell egy helyszíni szemle. Amennyiben az épület valaha toldva/bővítve volt, akkor mindenképpen kell mindegyik épületrésznél feltárás. Szívás... Az alapozást meg kell erősíteni, amire sokféle módszer létezik, az injektáláson keresztül a szakaszos alábetonozásig. Utóbbi költsége nagyjából 80-100e Ft/fm (nem elírás!), tehát egy 10x10-es kockaház esetén ez 3-4 millió forint.
Éppen ezért óvatosan szoktam nyilatkozni ebben a témakörben, hacsak nincs teljesen egyértelmű jel arra, hogy miből és hogyan készült az alapozás. Amennyiben kérdéses az alapozás, tehát nincs teljesen egyértelmű visszacsatolás a megfelelőségére, és pl terasz van L-alakban a végében, vagy a telekhatáron áll az épület, akkor el kell felejteni. Problémás tud lenni a gázszilikát vagy egyéb kohósalak anyagú falazat. Vályogfalnál van esélyed. Fafödémes tetőtérbeépítést rengeteget csináltunk 2012 után is, abszolút nem lehetetlen és nem is olyan bonyolult.
Nagyon leegyszerűsítve: a beépítetlen padlástér esetén a födémgerendák 80-100 cm-ként vannak elhelyezve, míg a tetőtérbeépítéshez ezt kell sűríteni 40-50 cm-re. Magyarul berakni plusz gerendákat, ez teszi a födémet kellően teherbíróvá és merevvé. A fafödémeknek az egyik legfontosabb előnye, hogy gyorsabban ki lehet alakítani, mint a betonfödémet, hiszen nem kell számolni a technikai száradási időkkel. A fafödém anyaga szálas fa, amelynek a fő tartószerkezetét a kb. 0,8-1,1 méterenként elhelyezett fagerendák alkotják. A gerendázat alsó és felső részéhez rögzítve merőlegesen elhelyezett deszkázatot találunk.
A fafödém rétegrend esetében fontos, hogy a fafödém érzékeny a nedvességre, épp ezért a rétegrend kialakítása során figyelni kell arra, hogy a lakótér felől érkező pára ne kerüljön bele a faanyagba. Ezt több féle módon el lehet érni. Gyors és gazdaságos építés: A fafödémeket viszonylag gyorsan és költséghatékonyan lehet megépíteni. Könnyű súly: A fa könnyű anyag, így a fafödémek nem terhelik túl az épület szerkezetét. Jó hő- és hangszigetelés: A fa természetes hő- és hangszigetelő tulajdonságokkal rendelkezik. Esztétikus megjelenés: A fa meleg és természetes megjelenést kölcsönöz az épületnek. Könnyű megmunkálhatóság: A fa könnyen vágható, fúrható és formázható. A fafödémek árát számos tényező befolyásolja, például az épület mérete, a kiválasztott anyagok minősége és a munkaerő költsége. Általánosságban elmondható, hogy a fafödémek általában költséghatékonyabbak a betonfödémekhez képest. Munkaerő: A fafödémek beépítése munkaigényes folyamat.
Összegzésként: a tetőtér-beépítés megvalósítható, de alapos felmérés és tervek nélkülözhetetlenek. A statikus vizsgálat és a födémek részletes gyártási/összetételi adatai alapján lehet meghatározni, hogy mely megoldás lesz a legbiztonságosabb és leggazdaságosabb. Az egyes beavatkozások költségei és kockázatai nagyban függenek a födém típusától, az alapozás állapotától és a környezeti tényezőktől. A helyszíni szemle és a komplett felmérési terv kulcsfontosságúak a sikeres beépítéshez.
Ez így még nem okés! Hiába néz ki jól.De mi a hiba tulajdonképpen?
tags: #betontalcas #fodem #beepitese