Budapest belvárosi városrendezés és építési keretszabályzatának meghatározó kérdései a MJT és BVKSZ tükrében
A mai örökségvédelmi szabályozás egyértelműen lehetővé teszi, az adott nemzetközi és hazai környezet pedig szinte sugallja a műemléki szakhatóságnak, hogy ne engedje meg az öt történeti, esztétikai és városképi értékű épület bontásával létrehozni szándékozott túldimenzionált, városkép-romboló, a belvárost túlterhelő, az erőket a meglévő épületektől elszívó belvárosi ingatlanfejlesztést, hanem az épületek helyreállítását és ideillő új funkcióval való megtöltését szorgalmazza.
A Műemléki jelentőségű terület (MJT) védelmi kategóriáját - az 1951-57 között a VÁTI-ban folyt városképi-műemléki vizsgálatokra alapozva - az 1964. évi építési törvény 1967-es végrehajtási rendelete alapítja meg, benne ezzel az előírással: A műemlékeket épségben, jellegük megváltoztatása nélkül fenn kell tartani. A fenntartási kötelezettség kiterjed a műemléki jelentőségű területekre.
Az MJT-n az egyedileg nem védett épületek bontásához a műemléki hatóság engedélye kellett, amit az meg is tagadhatott. A műemléki jelentőségű terület egyidős a francia Malraux-törvény Secteur sauvegardé koncepciójával; ott viszont a védelmet erős eszközökkel látják el, például rendezési tervvel.
A PSMV és a hozzá kapcsolódó tervi keretek - védelmi és érvényesítési tervek - határozzák meg az építési lehetőségeket és a feladatokat, amelyek a közérdeket szolgálják. Mindez hosszú ideje, több mint 43 éve működik magántulajdonban lévő környezetben.
A mai jogszabály szerint a MJT védelme után a tervbevételek végrehajtása 6 hónapon belül kell átvezetésre kerüljön a védettségnek megfelelő tervbe, Budapesten a BVKSZ keretei között. 2005 óta a budapest belső kerületek MJT-véleménye még nem történt meg teljes körben.
Az 2001. évi LXIV. törvény a kulturális örökség védelméről rögzíti, hogy a MJT-t teljes egységben kell védeni, és az egyedi épületek csak akkor bonthatóak le, ha az értékes egészhez képest nincs műemléki értékekkel összefüggő zavaró hatás. A jogszabályok szerint az MJT-nél sem lehet megengedni részleges bontást anélkül, hogy az érintett értékek megőrzése ne kerülne kockára.
A KÖH több budapesti kerület értékvizsgálatát tartalmazó házankénti inventarizációja igazolja, hogy a városrész építészeti fejlesztéseit csak a meglévő tömeg és megőrzendő magasságok figyelembevételével lehet megfogalmazni.
A budapesti MJT-értékelések kimutatták, hogy a történeti városkép identitásának szerves részét képezik a tetőzetek történeti képe, az eredeti telekosztás, a fő látvány-tengelyek, ezek megőrzéséről a szabályozásnak gondoskodnia kell. A telkek beépítésének szintterületi mutatója akkor adhat lehetőséget új beépítésre, amikor biztosított a terület és a tömb forgalmi terhelésének fenntartható módon történő növekedése helyett a fejlesztés minőségi javítása és a történeti negyed értékének kibontakozása.
Új beépítésre csak akkor adjon a szabályozás lehetőséget, ha azáltal a tömb beépítési intenzitása a jelenlegihez képest csökken és a lehetővé váló fejlesztés mind a tömb, mind a terület felértékelődését szolgálja, lakhatóbbá téve a történeti negyedet. A védett területen bontás csak akkor lehet indokolt, ha az épület műemléki értéket nem hordoz, és városképileg zavaró.
A UNESCO kiemeli, hogy a világörökségi háttérzóna, az MJT magas színvonalú értéke miatt olyan gazdasági-társadalmi környezetet kíván meg, amely a megtartás/korszerűsítés/helyreállítás mentén motiválja a beruházókat.
Nem alkalmazható
A BVKSZ és FSZKT keretrendszerében a terület keretövezete VK (Budapest központi területeinek keretövezete), amelyet a legalacsonyabb és legmagasabb beépítési lehetőségek és az infrastrukturális feltételek határoznak meg. A főépítészi álláspont szerint a belváros központi szerepe miatt fontos a városrehabilitációs keretek meghatározása, amelyek lehetővé teszik a zöldfelületek növelését és a közlekedés racionalizálását.
Finta Sándor, a fővárosi főépítész, kiemeli, hogy a főépítészi intézmény képviseli a szakmai álláspontot a TSZT, FSZKT és BVKSZ vonatkozásában, és hangsúlyozza a városépítési főosztály koordináló szerepét a települési értékek védelmében, a kerületi felújítások összehangolásában és a tervtanács vezetésében.
A belváros kiskereskedelmének hanyatlása és a bevásárlóközpontok határainak kérdései különösen relevánsak. A kutatók és a főépítészek szerint a fenntarthatóság csak néhány projektben jelent meg, és a piacot követő fejlesztések nem szolgálják a város hosszú távú érdekét.
A belvárosi plázák és a magasépítés kérdéskörét érintő viták a BVKSZ módosításának folyamatát és a közgyűlés összetételét is befolyásolják, amely a város középpontjának beágyazottságát érinti. A viták résztvevői között megtalálhatóak a főépítész, projekteket támogató befektetők, építészek és a közösségi vélemény, amely a város karakterének megőrzésére és az értékek megőrzésére törekszik.
Korompay Katalin a Bécsi utca projekt kapcsán 2010.09.29-i urbanisztikai fórumon hangsúlyozta, hogy a városrendezési eszközök és a történeti negyed megőrzése kulcsfontosságúak, és a megoldás az, hogy a védettségnek megfelelő terv és a rehabilitáció útjára lépés legyen előtérben. A vele kapcsolatos előadás összefoglalója szerint a belváros számára a rekonstrukció és a helyreállítás legyen a megvalósítható és fenntartható út, a bontáson helyett.
Védelmi státusz és jogi keret
A MJT védelme alapján minden olyan épület és terület megőrzése szükséges, amely a közösség építészeti kultúráját kifejezi. A jogszabályok értelmében az MJT-n belüli épületek bontására csak akkor adhat engedélyt a hatóság, ha az érintett értékek megőrzésének elve ezt lehetővé teszi. Az UNESCO számára a világörökségi környezet fenntartása prioritás, és a bontás elleni fellépés elsődleges eszköze a területi védelem.
A belvárosi kereteken belüli fejlesztések kiindulópontjai
- A VI., V. és részben a VII. kerület MJT-védelem alá vonása indokolt lehet a városkép és a történeti tömbök megőrzése érdekében.
- A legfontosabb elv az, hogy a tömbök forgalmi és funkcionális terhelése ne növekedjen a meglévőnél jobban, és az új beépítés minőségi feltételek mellett történjen.
- Az általános cél az, hogy a történeti negyedet közel 120 évre visszatekintő értékeinek és identitásának megfelelően újra megfogalmazzák, helyreállítsák és korszerű, lakható környezetté alakítsák.
Korompay Katalin hozzászólásának főbb elemei
A 2010-es Bécsi utcai terv kapcsán a történeti negyed megőrzését és a városrehabilitációt tartotta kiemelten fontosnak. Szerinte a jogszabályi eszközökön keresztül a MJT védett státusza megjelenítésre kerül a BVKSZ felülvizsgálatában, és elsődleges a szintterületi mutató jelentős csökkentése a rehabilitáció útján.
Pozíciója szerint a belváros központi szerepe ellenére szükséges többpólusú városi szerkezet kialakítása, amely csökkenti a közlekedési terhelést és növeli a zöldfelületeket. A rekonstrukciók során nem a bontás, hanem a megőrzés és a korszerűsítés legyen a domináns folyamat.
Ősi állapotok védelmében a jogszabályok és végrehajtási rendeletek együttműködésével a belvárosi fejlesztéseknek olyan keretrendszerre van szükségük, amely elősegíti a fenntartható városfejlődést, a közösségi érdekek érvényesítését és a gazdasági eszközök megfelelő megteremtését.
A rehabilitációs törvény és egy erős világörökségi törvény szükségessége mind hangsúlyosabbá válik, hogy a jelenlegi és jövőbeli beruházások a történeti városmag értékeit tiszteletben tartva valósuljanak meg.
BVKSZ és BVKSZ-felülvizsgálat
A BVKSZ keretrendszer a kerület- és tömbszintű beépítési korlátokat határozza meg, beleértve a magassági és zöldfelület-kötelezettségeket, valamint a közterületi megvalósításokat. A felülvizsgálat célja a MJT-védettség pontosabb érvényesítése és a rehabilitációs eszközök kijelölése a belvárosi területeken.
A főépítészi álláspont szerint a jelenlegi kereteken belül érvényesíteni lehet az építészeti hozzáállást, de a tervpályázatokban és a beruházásokban a minőség és a fenntarthatóság erősebb hangsúlyt kapjon.
A gyakorlatban alkalmazandó eszközök
- rehabilitációs törvény megalkotása
- világörökségi törvény erősítése
- BVKSZ rehabilitációs keretszabályzat; egységes elvek a belső kerületi szabályozásokhoz
- központi városrehabilitációs programok előmozdítása és források megteremtése
Összegzés a belvárosi fejlesztésekről
A belváros központi szerepe és a MJT védelmi státusza együttese olyan, hogy a bontások helyett a megtartás és a korszerűsítés útjára kell lépni. A szabályozási keretek és a városrehabilitációs programok célja, hogy a történeti városmag megőrzése mellett a modern lakókörnyezetet és gazdasági lehetőségeket is biztosítsák.
A főépítészi és szakmai szervezetek számára egyértelmű, hogy a belvárosi rekonstrukció elsődleges tere a közösségi közlekedés, a zöldfelületek és a történeti értékek együttes megőrzése legyen. A BVKSZ és FSZKT keretrendszert a jövőben olyan módon érdemes módosítani, hogy a rehabilitációs célok egyértelműen érvényesüljenek a kerületek fejlesztéseiben, és előmozdítsák a középtávú városfejlesztési koncepciók megvalósulását.
tags: #budapesti #varosrendezesi #es #epitesi #keretszabalyzat #bvksz