Építőipari alapanyag-árak és extraprofitadó: hogyan érintheti ez a dunai buncselekmeny csomorát építővállalkozókat
A kormány az első bejelentéstől számítva szinte napok alatt előrukkolt az építőipari árak növekedését megzabolázni hivatott intézkedéscsomaggal, amely rögvest hatályba is lépett. Az egyik leglátványosabb intézkedésnek az extraprofitadóként beharangozott sarc ígérkezett - a kormány szerint ugyanis egyes (bányászati) alapanyagok esetében arcátlanul nagy haszonnal dolgoznak a termelők, ezzel felnyomják az árakat az egész értékláncon, aminek a végén lakossági fogyasztók is állnak. Akiknek (legalábbis a gyermekeseknek) a kormány épp lakásfelújítási támogatást és hitelt kínál, amiket azonban jól elvisz az áremelkedés.
Két dolog biztos. Az egyik, hogy ezek a vállalkozások az elmúlt években valóban rendkívül magas profitrátákkal működtek, vagyis a nettó árbevételükhöz képest magas adózott nyereséget értek el. Nyilván minden vállalkozásnak az a célja, hogy minél több nyereséget érjen el, de az enyhén szólva nem tekinthető se általánosnak, se normálisnak, ha egy cégnél a bevétel harmada-negyede ott marad adózás után tiszta profitként. Ha más nem, a piaci versengés leszorítja annyira az árakat, hogy ilyen magas profitráták ne álljanak elő - ezért merülnek fel e gazdasági ágazattal kapcsolatban versenyjogi aggályok is, például az, hogy a szereplők összebeszéltek, így kiküszöbölték a versenyt.
A másik biztos dolog, hogy a miniszterelnök édesapja, Orbán Győző fő bányaérdekeltsége, a Dolomit Kft. megfelel a kiegészítő bányajáradék hatálya alá eső cégeknek. Élen a Dolomit. Sőt, ami azt illeti, 2019-ben, azaz a kormány által nézett évben a 11 közül épp a Dolomit érte el a legmagasabb profitrátát, 45 százalékosat. Ahogy egyébként a megelőző évben, 2018-ban is, akkor 41 százalékossal. A Dolomitnál jóval nagyobb, francia-svájci hátterű Lafarge visszaírt a könyveibe 14 milliárd forint, korábban leírt értékcsökkenést, így 69 százalékos profitrátát ért el, a német hátterű Lasselsberger pedig jelentős osztalékot könyvelt.
A kiugrásokkal együtt szembetűnő a tendencia, a 11 cégen belül vannak, amelyek rendszeresen magasabb, mások rendszeresen alacsonyabb profitrátával üzemelnek. Persze vannak köztük nagyon nagy cégek szerteágazó portfolióval, és kisebbek is. A Dolomit a maga 3-5 milliárdos éves árbevételével a kicsik közé tartozik, messze elmarad a német hátterű Duna-Dráva Cementtől, a Lafarge-tól és a francia hátterű Saint-Gobain-től.
Ha hatásos, az gyanús, ha hatástalan, az kellemetlen. Mindenesetre a vaskos profitrátákat elnézve nem tűnik megalapozatlannak a feltételezés, hogy ebben a körben jelentős túlárazások történtek. Ugyanezt feltétezi hallgatólagosan a külön járadékot bevezető jogszabály. Ezt szem előtt tartva legalábbis pikáns, hogy Orbán Győző Dolomitja ebbe a körbe tartozik. Különösen, hogy a Dolomit tudhatóan beszállít állami projektekre is, vagyis a bevételében állami megrendelések is vannak.
Az állam ugyanis az építőipar legnagyobb megrendelője. Ami a következő években különösen igaz lesz, ha elkezdődik a sok bányászati alapanyagot igénylő Budapest-Belgrád vasúti fejlesztés, illetve a paksi atomerőműépítés. Érdekes lesz látni, hogyan befolyásolják a kormányzati intézkedések e vállalatok profitrátáit - illetve persze a náluk kisebbekét is, amelyeknek csak „tisztességes” haszonkulcsra „törekvés” lett előírva.
Ha a profitráták látványosan csökkennek változatlan vagy növekvő árbevétellel, az egyértelmű jele lesz, hogy a korábbi években tényleg jelentős túlárazások történtek. Ebben az esetben, amit Orbán Győzőt illeti, már aligha lesz hihető Gulyás Gergely magyarázata, miszerint kemény, tisztes vállalkozói munkával kereste meg a kacsalábon forgó hatvanpusztai "gazdasági épületek" felhúzásához szükséges sok milliárd forint osztalékot.
A másik kimenetel, hogy a profitráták nem csökkennek látványosan, sőt esetleg semennyire, vagyis az intézkedések hatástalanok lesznek. Ebben az összefüggésben felmerül a közbeszédben, hogy a kivitelezők és beszállítók közreműködése hogyan befolyásolja a lehetőségeket.
Az építőipar és a kis- és középvállalkozások helyzetét szemlélteti egyes fórumbejegyzések vázlata is: sok vállalkozó keresi a megbízható partnereket, és a pénzügyi viták gyakran nehéz úton rendeződnek. A fogyasztóvédelmi hatóság és békéltető testületek szerepe a vitarendezésben, valamint a peres eljárások lehetőségei mind hozzájárulnak a piac működéséhez.
Az önkormányzatok és intézmények példái rámutatnak a közösségi válságkezelésre: a víz- és energiagazdálkodás racionalizálása, a fúrt kútokból történő locsolás és a közösségi terek energiahatékonysága kiemelt szerepet kap. A példák között a Győri események és a hazai vállalkozások közötti különbségek tükrözik az országos folyamatokat, amelyek hatással lehetnek a lakosság életszínvonalára, különösen a lakásfelújítási támogatások és az építőanyag-árak összefüggéseiben.
- Az extraprofitadó célja, hogy fékezze az alapanyag-árak növekedését és ezzel mérsékelje az építőipari költségeket.
- Az érintett cégek profitrátái alapján felvetődnek versenyjogi aggályok, és a kormányzati intézkedések hatásai még vizsgálat alatt állnak.
- A piac szereplői között változatos a méret és a bevétel forrása, ezért a hatás nem egyértelmű minden vállalkozásra nézve.
- A lakosságot érintő költségek és a lakásfelújítási támogatások összefüggéseiben a kormány intézkedéseinek követése fontos lehet a következő időszakban.
| Cég | Profitráta (2019) | Bevétel (2019, milliárd Ft) |
|---|---|---|
| Dolomit Kft. | 45% | 3-5 |
| Lafarge | növekvő | több mint 14 |
| Lasselsberger | Magas | növekvő osztalék |
Az önkormányzat és a vállalkozói klubok együttműködése a jövőben is kritikus lehet a víz- és energiaprivilegiák, a közbeszerzési és vásárlási rendelések területén. A jogi keretek és a piaci viselkedés elemzése segíthet megérteni az intézkedések valós hatását a Dunánál fekvő régióban és az ország egészét tekintve is.
tags: #buncselekmeny #csomori #epitesi #vallalkozot #dunaban