A Szakmunkásképzés Története Barcson: Az Iskola Fejlődése és Átalakulása
A szakmunkásképzés története Barcson gazdag és sokrétű, évszázados múlttal rendelkezik, melynek gyökerei egészen a 19. század végéig nyúlnak vissza. A helyi iparosok és gazdasági szereplők igényeinek kielégítése, valamint a fiatalok szakmai felkészítése mindig is kiemelt fontosságú volt a város életében. Az intézmény története tükrözi a társadalmi, gazdasági és oktatási rendszerek változásait, a kezdeti iparostanonc iskolától a komplex, többféle képzést nyújtó szakképző intézményig.
Az Alapítás és a Korai Időszak: Az Iparostanonc Iskola Létrejötte
A barcsi szakmunkásképzés gyökerei 1893. május 18-ára nyúlnak vissza, amikor a képviselőtestület rendkívüli közgyűlésén határozatot hozott a Barcs-községi Iparostanonc Iskola létrehozásáról. Ez az intézmény több mint negyven éven keresztül működött a képviselőtestület felügyelete alatt, és a helyi polgárok megelégedésére szolgálta a szakmai utánpótlás nevelését. A korabeli oktatás alapvetően a gyakorlati készségek elsajátítására összpontosított, ahol a tanulók mestereik mellett sajátították el a mesterségüket. A tananyag magában foglalta az olvasást, írást, számtant, mértani rajzot és szabadkézi rajzot, melyek elengedhetetlenek voltak a kor iparosai számára. Az órarendet kiadott tanterv és utasítások alapján állították össze, a tanítás pedig heti két alkalommal, négy-négy órában zajlott, tíz hónapos szorgalmi időszakban. A tanévet vizsgával zárták. Az 1920-as években a növekvő létszám miatt külön fiú- és lányosztályokat indítottak, jelezve a társadalmi változásokat és az oktatási igények bővülését. Az 1924-ben megalakuló Iparostanonc-iskolák Szervezete szabályozta az iskolák feltételeit, a beiskolázási kötelezettséget, a felügyeletet és a szakirányú tagozódást, ami egységesítette és professzionalizálta a szakoktatást.
Az Átalakulás Évei: Az Ipari Szakmunkásképző Intézet Kialakulása
A 20. század közepétől jelentős változások következtek be a magyar oktatási rendszerben, melyek érintették a szakmunkásképzést is. Az 1949-től hatályba lépett új képzési rendszer alapját az 1949. évi IV. törvény jelentette. Az iparostanonc elnevezés helyett az iparostanuló, majd 1958-tól ipari tanuló, 1969-től pedig szakmunkástanuló elnevezést használták. Ez a terminológiai váltás is tükrözte az oktatás tartalmának és céljainak átalakulását.
Az 1954. szeptemberétől a barcsi ipari tanuló iskola már az általános iskolában, délutáni tanítással, mint a megyei iskola fiókiskolája működött. Ez a decentralizált működés lehetővé tette a helyi igényekhez való rugalmasabb alkalmazkodást. 1971-re az iskola már 349 tanulóval rendelkezett, ami jelentős növekedést mutatott. Ugyanebben az évben kezdődött meg a jelenlegi iskolaépület építése 6 tanteremmel. Az építkezés során a helyi vállalatok segítsége kulcsfontosságú volt, különösen a tornaterem megvalósításában, ami jelezte a gazdasági és oktatási szféra közötti szoros együttműködést.
- szeptember elsején vált önállóvá az iskola, mint az 525. számú Ipari Szakmunkásképző Intézet. Ez az önállósodás új fejezetet nyitott az intézmény életében, lehetővé téve a saját arculatának és képzési stratégiájának kialakítását. Minden év szeptemberében hosszú éveken keresztül 100-160 tanulót iskoláztak be, ami stabil és növekvő tanulói létszámot biztosított. Sorra jöttek létre vállalati tanműhelyek, amelyek végül már 14 jól felszerelt egységgel várták a csoportos képzésben részt vevő diákokat. Mind az elméleti, mind a gyakorlati oktatás fejlesztésére komoly összegeket fordítottak, és a pedagógusok bérszínvonala is szépen javult.
A Szakmai és Kulturális Élet Virágzása: A Tanórán Kívüli Tevékenységek
A 70-es és 80-as években az iskola nem csupán a szakmai képzésre koncentrált, hanem kiemelt figyelmet fordított a tanórán kívüli tevékenységekre is, amelyek színesítették a diákéletet és fejlesztették a tanulók személyiségét. Működött énekkar, citerazenekar, fotószakkör, irodalmi színpad, honismereti szakkör, iskolaújság, filmszakkör, technikaszakkör, fizika és matematika-szakkör, női szabó szakkör, honvédelmi szakkör, valamint sportkör és tömegsport. A rendszeres műsorral jelentkező iskolarádió pedig összekötő kapocsként szolgált a diákok és a tanárok között, valamint hírt adott az iskola eseményeiről.
1986-ban Szabó László igazgató vezetésével, a szakoktatók, a diákok munkája és a helyi vállalatok jelentős anyagi támogatása révén, saját kivitelezésben kezdődött meg az iskola épületének bővítése. Ez az időszak új hagyományok kialakulását is magával hozta, mint a diáknapok és az "év tanulója" plakett alapítása, amelyek erősítették a közösségi összetartozást és a diákok elkötelezettségét. Annak ellenére, hogy nem volt kötelező, az iskola bevezette a számítástechnikai és idegen nyelvi oktatást, ami jelezte a jövőbe mutató szemléletet és az alkalmazkodást a gyorsan változó világ kihívásaihoz.
80-as évek hősei
Kihívások és Újrakezdések: A Vállalati Tanműhelyek Megszűnése és a Gyakorlati Oktatóbázis Létrejötte
A rendszerváltást követő gazdasági átalakulás, különösen a privatizáció, jelentős kihívások elé állította a szakmunkásképzést. Az egymás után megszűnő vállalati és szövetkezeti tanműhelyek miatt az iskola nem tehetett mást, mint hogy újra építkezésbe kezdett, a képviselőtestület anyagi támogatásával. Így jött létre a Béke utcai Gyakorlati Oktatóbázis, ahol megteremtődtek a női szabó, villanyszerelő, szerkezetlakatos, szobafestő, ács, asztalos, kőműves szakmák gyakorlati képzésének feltételei.
1990-től az iskola rendszeresen végezett karbantartási, felújítási, kivitelezési munkákat a város intézményei számára, és 1995-től folyamatosan építették az otthonházakat, csak a szabad kapacitásaikat kötötték le más területeken. Ez a gyakorlati tevékenység nemcsak a képzést segítette, hanem bevételi forrást is jelentett az iskolának, hozzájárulva a működés fenntartásához.
1991-től azonban csökkent a beiskolázott tanulók száma, és növekedett a pedagógusok kötelező óraszáma. Ennek következtében az iskola vezetése kénytelen volt tanárokat és szakoktatókat elbocsátani. A finanszírozási okokból fontossá vált kivitelezési tevékenység miatt átcsoportosított anyagi és szellemi erőforrásoknak negatív hatásai is jelentkeztek. Bár a szakmunkásvizsga-eredmények nem romlottak, a megyei és országos kiemelkedő versenyeredmények száma csökkent, ami jelezte a minőségi oktatás fenntartásának nehézségeit.
A 2000-es Évek Fordulatai: Profilbővítés és Új Képzési Formák
Az ezredforduló után az iskola tovább alakult, alkalmazkodva a változó társadalmi és gazdasági igényekhez. 1996 szeptemberében az iskola felvette a kereskedelmi profilt, és bevezette a gyógypedagógiai iskolában végzett tanulók csoportos előképzését. Így egy éves sikeres előképzés után mindenki csatlakozni tudott a szakmunkásképző osztályokhoz. Ez a lépés egyértelműen jelezte az intézmény elkötelezettségét a hátrányos helyzetű tanulók integrálása iránt is.
Mivel mindig voltak olyanok, akik érettségit adó középiskolából valamilyen oknál fogva lemorzsolódtak, az iskola szakmai képzést kínált számukra, miután náluk vagy másutt eredményesen elsajátították a szakképzésben előírt kötelező közismereti tananyagot. Az érettségizők arányának növekedése a középfokú képzéseken belül, különösen a felsőfokúra fel nem vettek körében, új lehetőségeket teremtett a szakmát tanulni vágyók számára. Ezért az iskola folyamatosan figyelte az igények jelentkezését mind az érettségizettek, mind a vállalkozások részéről.
A beiskolázás javítása érdekében részletes programtervet készítettek 1998-ban. 1998 szeptemberétől az iskola a Barcson és a környező községekben lakók gyerekei számára biztosította a közoktatási törvény változásával a 9.-10. osztályos képzést. Az 1998 szeptemberétől beiskolázottak 9. és 10. osztályos képzésben részesültek. A meglévő élelmiszer és vegyi áru kereskedő szakmák mellett 1999-től ruházati kereskedő szakmát is indítottak, igazodva a helyi vállalkozások igényeihez.
2000 szeptemberétől vezették be a NAT-ra épülő, az új OKJ szerinti szakmai képzéseket megújult tartalommal, és számítottak a másutt 10. osztályt végzettek jelentkezésére is. 2001 szeptemberétől speciális 9., majd 10. osztály indítására volt szükség a Szivárvány Gyógypedagógiai Központtal együttműködve, majd 2003-tól speciális szakiskolai és készségfejlesztő szakiskolai képzést indítottak.
A Szakmunkások Szakközépiskolája és a További Fejlődés
Folyamatosan jelentkezett igény a városban olyan képzésre, amely hozzásegíti a szakmunkásokat ahhoz, hogy érettségit szerezhessenek. Ezt a feladatot is az iskola vállalta fel 2002-ben. A diákok a szakmunkások szakközépiskolája utódjaként meghirdetett és bevezetett érettségit adó képzésben vettek részt. A képzési idő ebben az iskolatípusban 3 év volt, de a követelmények elsajátításáról a törvényi rendelkezéseknek megfelelően 4 évfolyamos bizonyítvány tanúskodott. A tanulók az 1. évfolyamon az előtanulmányok figyelembevételével 9-10. osztályt végeztek. A tanév félév végén a 9., a tanév végén 10. osztályos bizonyítványt kaphattak. A további tanulmányi idő (11. és 12. évfolyam) megfelelt a szokásosnak.
A nehézségek ellenére az iskola kitartott a hagyományos ipari képzési profilok mellett. Azonban egyre nehezebb volt a finanszírozási körülményeknek megfelelni. Folyamatos, naprakész kapcsolatot tartottak a város foglalkoztatóival. Támogatásaikkal és a közösen kialakított együttműködési stratégiával biztosítható volt a térség szakképzésének hosszú távú megmaradása.
2003-ban sor kerülhetett a világítás és fűtéshálózat korszerűsítésére, és ebben az évben bővülhetett iskolánk a Multicenterrel, amely összességében egy több mint 40 millió forintos beruházás volt. 2004. szeptember 1-től iskolánk neve Barcsi Ipari és Kereskedelmi Szakképző Iskolára változott. Állatgondozó szakmacsoportot is indítottak ebben az évben a hozzájuk érkező speciális szakiskolai és készségfejlesztő szakiskolai képzést igénylők számára.
2005-től az iskola folyamatosan részt vett az Útravaló Ösztöndíj pályázatokban. Ebben az évben bővítették kapcsolataikat a Duna-Dráva Nemzeti Park helyi vezetésével, és segítségükkel Természetvédő Nyári Tábor szerveztek tanulóiknak, majd a 2005-2006 tanévben természetvédő szakkört is szerveztek. 2006-ban az iskolában 14 szakmát oktattak 26 tanárral és szakoktatóval, de ez csak a helyi vállalkozások együttműködésével volt lehetséges.
Integráció és Új Nevek: A BNI és a Széchényi Ferenc Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium Korszaka
július 1-jén alakult meg a Barcsi Bölcsőde, Óvoda, Általános, Szakképző Iskola, Gimnázium, Kollégium, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Egységes Pedagógiai Szakszolgálat, melynek rövidített neve BNI. Ez egy többcélú, közös igazgatású közoktatási intézmény volt. Ebben a rendszerben az iskola Szakképző Tagozatként kapott helyet. A fenntartói jogokat az intézményfenntartó társulási megállapodásban meghatározottak szerint, Barcs Város Önkormányzatának Képviselő-testülete gyakorolta. Az iskola neve az összevonás eredményeképpen ismét megváltozott: Széchényi Ferenc Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium lett, melynek székhelye: 7570 Barcs, Tavasz u. 3. Telephelyei: 7570 Barcs, Hősök tere 6. (Arany János Általános Iskola), 7570 Barcs, Kossuth Lajos u. 2. (Deák Ferenc Általános Iskola), 7570 Barcs, Barátság u. 9-11. (Barcsi Ipari és Kereskedelmi Szakképző Iskola), 7570 Barcs, Béke u. 35. (Barcsi Ipari és Kereskedelmi Szakképző Iskola).
szeptember 1-től működött a Marcali, Barcs, Kadarkút, Nagyatád Szakképzés-szervezési Társulás, a Térségi Integrált Szakképzési Központ (TISZK) egyik szervezeti formájaként. Ennek az együttműködésnek a tartalmi megújítását szolgálta a 2010-2014. időszakban a TÁMOP 2.2.3-09/1-2009-0016. számú pályázat, "szakmai fejlesztés" címmel. A "Négy kistérség - egy projekt" elnevezésű sikeres pályázat több szakmai területen adott kiváló lehetőséget az érintett intézmények együttműködésére (Marcali, Szőcsénypuszta, Nagyatád, Kadarkút és Barcs területén lévő iskolák) a földrajzi távolságok ellenére is. A Szakképzés-szervezési Társulás (SZASZET) az elnyert támogatással tartalmi fejlesztést valósított meg, melynek döntő eleme a munkaerőpiac és az oktatás közötti, koordináltabb együttműködés megteremtése, gyakorlatorientált képzőhelyek, valamint a mindenkori munkaerő-piaci követelményekhez alkalmazkodó, keresetvezérelt képzési struktúra kialakítása.
A TISZK küldetése - az Európai Unió állásfoglalását alapul véve - hozzájárulni egy dinamikusabb és versenyképesebb tudásalapú gazdaság kialakításához, amely több és jobb munkahely teremtésével, nagyobb társadalmi együttműködéssel, elfogadottsággal fenntartható növekedésre képes, és hozzájárul az egész életen át tartó tanulás feltételeinek megteremtéséhez. Az elnyert pályázattal tartalmi fejlesztés, majd az infrastrukturális pályázat elnyerésével a tárgyi feltételrendszer javítása valósult meg a TISZK intézményeiben.
A TÁMOP 2.2.3 pályázat keretében öt szakmai területtel foglalkoztak kiemelten: pedagógusok képzése, képzési módszertani fejlesztés, tananyagfejlesztés, felnőttképzés, pályaválasztás, karrier-tanácsadás, nyomon követés, kommunikáció, marketing, esélyegyenlőség. Ezek a szakmai területek, illetve az ezeket megvalósító munkacsoportok nem voltak izoláltak, szükséges volt az együttműködésük, például a pályaválasztási napok vagy kiállítások szervezésekor. A projektmenedzsment (az öt témacsoport vezetője, a szakmai vezető, a pénzügyi vezető és a projektmenedzser) vezetésével, koordinálásával, külső szakértők igénybevételével valósították meg ezt a felelősségteljes munkát.
2009-ben az iskola is részt vett a Barcs Város Önkormányzata által elnyert TÁMOP-3.1.4-08/2-2009-0020 azonosítószámú „Kompetencia alapú oktatás elterjesztése a Barcsi Nevelési és Oktatási Intézményben” című projekt megvalósításában. A TÁMOP program szélesebb körben került bevezetésre, hogy a kompetencia alapú oktatás elterjesztésével javítsa a magyar közoktatási rendszert. Célja a sikeres munkaerő-piaci alkalmazkodáshoz szükséges, az egész életen át tartó tanulás megalapozását szolgáló képességek fejlesztése. Ennek érdekében a pályázat a pedagógusok módszertani kultúrájának korszerűsítését, a tanulók képességeinek egyénre szabott fejlesztését, valamint az egyenlő hozzáférés és esélyegyenlőség szempontjából a tanulói összetétel alapján különösen indokolt volt.
A projekt megvalósítása 2009. május 5. és 2010. augusztus 31. között történt, de 5 éves fenntarthatóságot vont maga után. A projekt célja a kompetencia alapú oktatás elterjesztése az iskolában, különösen a szövegértés-szövegalkotás, a matematikai-logikai, a szociális, valamint az életpálya-építés kompetencaterületek fejlesztését tűzték ki célul. Mindannyiunk érdeke, hogy gyermekeink olyan iskolában tanulhassanak, ahol egyéni képességeiket messzemenőkig figyelembe véve oktatnak, és azonos esélyekkel indul minden diák. Ez a projekt tanulókat az életszerű helyzetek, problémák megoldására készítette fel, továbbá lehetővé tette, hogy az országos kompetenciaméréseken a diákok jobban szerepeljenek. Távlati céljuk, hogy a kompetencia alapú oktatás alkalmazásával olyan nyitott, az egész életen át tartó tanulás képességével rendelkező, változásra képes, kreatív felnőttekké neveljék tanulóikat, akik képesek alkalmazkodni a XXI. század gyorsan változó munkakövetelményeihez. Közvetett céljuk a tudás alapú társadalom és gazdaság létrejöttének feltételeinek megalapozása.
A Jelen és a Jövő: A Szakképzés Folyamatos Fejlődése
Az iskola 2009 augusztusától részt vett a TÁMOP 3.3.2.-08/2.-2008-0034 kódszámú, „Esélyteremtés a Barcsi Nevelési és Oktatási Intézményekben” című pályázaton, amelynek célja a hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű tanulók segítése volt. A pályázat során részt vettek továbbképzéseken, szakmai megbeszéléseken, műhelymunkákon. Szakmabemutatókat, pályaorientációs ankétokat, módszertani találkozókat, önismereti tréningeket, esélyteremtést növelő fórumokat szerveztek. Jó gyakorlatokat vettek át partner iskoláktól.
A 2013/14-es tanévben az iskola 120 főt tudott beiskolázni, 4 párhuzamos osztálynak biztosította a közismereti képzését 9.-10. osztállyal számolva, és utána 10 szakmában 10-15 fős szakmai csoportokban szakképzést végezhettek. Ez matematikailag 490 tanulót jelentett. Az intézmény tanulóinak létszáma 2013 októberében 445 fő volt, az utóbbi években kismértékű, ám fokozatos emelkedés tapasztalható. A hatékony beiskolázásnak köszönhetően további növekedéssel lehetett számolni. A 2016/2017. tanévet már 588 tanuló kezdte meg. Az iskola arra törekszik, hogy a tantestület arculata, nevelési stílusa, a tanár személyisége önmagában is nevelő értékeket képviseljen.
A szakképzés kormányzati szintű átalakítása magával vonta a 3 éves szakmák 2 évre történő csökkentését, valamint a partnerek igényei alapján bővült a szakmakínálat is. A szakképzés további átalakítási törekvései a duális képzés bevezetését célozzák, ezért a 2013/14-es tanévtől kezdődően ez a képzési forma vált meghatározóvá. Tervezték, hogy amennyiben kellő létszámú igény lesz rá, a Szakképzési Híd programokban évente indítanak szakmai képzést azok számára, akik tankötelezettségük lejártáig nem végezték el a 7. osztályt és életkoruk miatt még nappali képzésbe beiskolázhatók. Számukra 2 éves, általános műveltséget is tartalmazó szakmai képzést kívánnak nyújtani azon szakmákból, ahol az iskola profilja ezt megengedi.
Felnőttoktatásban és felnőttképzésben indítandó szakmai képzésekre, és felzárkóztató oktatás indítására is felkészültek. Az iskola a felnőttek számára indítható átképzések növekedését várta, így 2011-től az akkreditált felnőttképzésekben is részt vettek. 2011. augusztus 1-től az iskola a BNI-n belül újra önálló intézményegységgé vált a szakképzés törvényi változásai miatt, így az iskola neve ismét megváltozott: BNI Ipari és Kereskedelmi Szakképző Iskola lett.
- szeptemberétől a TIT Alapítványi Középiskola barcsi tagintézményének megszűnése miatt esti tagozatos felnőttoktatást is indítottak, akkor még csak érettségit adó képzésben. 2013. január elsejétől az állam átvette a fenntartói feladatokat, így az iskola is a barcsi járási tankerülethez, állami fenntartás alá került.
Az iskola története tükrözi a magyar szakképzés állandó megújulását, az alkalmazkodást a társadalmi és gazdasági kihívásokhoz, valamint az elkötelezettséget a jövő generációinak szakmai felkészítése iránt. A folyamatos fejlődés és az új képzési formák bevezetése biztosítja, hogy az intézmény továbbra is fontos szerepet játsszon a régió oktatási és gazdasági életében.
tags: #burkolo #szakmunkas #iskola #1995 #ben