Ceresit terasz rendszer: kompatibilis megoldások a hosszú távú kültéri burkolásért

A kültéri teraszok burkolása az egyik legnagyobb kihívás még a tapsztalt szakemberek számára is. A teraszok felületeinek sok kihívással kell szembenézniük. Elsőként a hőmérséklet és relatív páratartalom különböző a felület két oldalán. Ez egy fontos tényező, amelyet figyelembe kell venni a munka során. Továbbá a terasz burkolatának védelmet kell nyújtania az eső és hó ellen, valamint hő- és vízszigetelésként, a felszálló talajpárát lezáró rétegként is kell szolgálnia. Hogy minden körülmények között megfelelően funkcionáló burkolatot kapjunk, minden szükséges összetevőt alaposan válasszunk ki: megfelelő alapfelület, párazárás, hő- és vízszigetelés, vízelvezető réteg, valamint a befejező burkolóanyagok esetében is. A terasz munkálatának tökéletes megtervezésével és előkészítésével elkerülheti azt, hogy egy bizonyos rétegnél felmerülő probléma hatással legyen a teljes rendszerre.

Hézagmentes alap és lejtés

1. A hézagmentes betonaljzat a szigetelő réteg alapjaként is szolgál, valamint a felületi terhelések elvezetőjeként is - a padlótól a hőszigetelésig. A hézagmentes betonaljzatú teraszoknak vízállónak és fagyállónak kell lenniük, mivel az erősségük határozza meg az aljzat erősségét. Emiatt a legjobb, ha speciális, gyorsan kötő alapanyagot használ. Az indok: a hagyományos hézagmentes betonpadlónak sok hátránya van. Először is, általában hagyományos cementhabarcsból készül, ami nem garantálja a hőmérsékletváltozásoknak való ellenállást, és flexibilitást sem biztosít.

2. Biztosítsa, hogy az esővíz le tudjon folyni a teraszról a megfelelő lejtés képzésével: az előírások szerint a terasz lejtésszögének el kell érnie a 2%-ot.

3. A nagy hőmérsékletingadozás deformálódást okozhat a burkolólapok alakjában. Ezt korrigálnia kell megfelelően kialakított tágulási hézagokkal. A dilatációs vágásokat rugalmas tömítővel zárja le. Használhat szilikon kitöltőanyagot is, de az nem annyira tartós, és cserélni kell bizonyos időközönként. Egy rugalmas ásványi fuga nem jó döntés, mert nem megfelelő gyakran igénybe vett teraszok esetében.

Párazárás és vízszigetelés

4. Az erkély alatti fűtött szobából vízgőz áramlik a mennyezetre és a terasz szerkezetébe. Ha elér egy hidegebb réteget, a gőz lecsapódik, megfolyások képződnek. Emiatt az alsó réteget szintén le kell szigetelni. Ennek két funkciója van: vizszigetelésként egy új védőréteget képez a terasz számára, valamint párazáróként is működik. A burkolólapok alatti vízszigetelés nélkül az esővíz könnyen bejuthat a mélyebb szerkezetbe, egészen az esztrich rétegig, korróziót és károsodást okozva. A burkolólapok alatti vízszigetelés felhordását megelőzően vigyen fel flexibilis ásványi szigetelőanyagot.

5. A vezető technikai intézmények javaslatai alapján a felület vízszigetelése teraszok esetében 15 cm magasra érjen fel a szomszédos falakon. Ezzel a fontos peremmel megelőzheti, hogy az esővíz beszivárogjon a terasz burkolólapjai és a fal közötti csatlakozásnál.

Gyakori tervezési és kivitelezési hibák kerülése

6. Egy gyakori építkezési tervezési hiba. Ha vízhatlan polietilén lemezeket rakunk az esztrich és a hőszigetelő réteg közé, annak kellemetlen következményei lehetnek. Ebben az esetben az összes esővíz, ami beáramlik az esztrichbe a kerámia felületen át, összegyűlhet a lapokon, ezzel növelve a nedvesedő felületet.

7. Ha a víz behatol a terasz belsejébe, lehetővé kell tenni, hogy olyan gyorsan távozzon onnan, amilyen gyorsan csak lehet. Ezt elérheti úgy, hogy egy vízelvezető réteget tesz a hőszigetelő réteg alá és a vízszigetelő réteg fölé. A vízelvezető réteg speciális vízelvezető szőnyeg is lehet, vagy geotextil (200-250 g/m2).

8. Sok építő gondolja, hogy jól felragasztott burkolólapok, jó fugázóanyag és megfelelően zárt fugarések elegendőek ahhoz, hogy a burkolat vízálló legyen. Ez sajnos nem megfelelő megoldás, mivel az esővíz így be fog szivárogni a burkolólapok alá. Ennek oka, hogy a kisebb kivitelezési hibák és sérülések egyszerűen elkerülhetetlenek, ami kémiai és fizikai korróziót eredményez az építőanyagban - ennek eredményeképp a teljes terasz tönkremehet.

9. Mivel az esztrich hőtágulásnak van kitéve, ezért fontos, hogy hagyjunk tágulási hézagokat, melyek elválasztják az esztrich felületét kb. négyzet, de legalábbis téglalap alakú területekre. Az oldalak aránya ne lépje túl a 2:1 arányt. Győződjön meg róla, hogy a tágulási területek mérete a hagyományos cementesztrichben nem haladja meg a 4 m2-t.

10. A burkolólap aljzathoz rögzítését szolgáló ragasztó- és fugázóanyag is felelősek a deformációk hatásainak továbbításáért. A ragasztónak rugalmasnak kell lennie, valamint tartalmaznia kell cementet és polimer kötőanyagot. Ezek teszik lehetővé, hogy a ragasztó tudja kompenzálni a burkolólapoknál megjelenő térbeli változásokat - ami egy nagyon fontos tényező kültéri hidegburkolásnál. Az ilyen ragasztókat a C2 jelzés alapján ismerheti fel.

11. Hiba volna megpróbálni úgy végezni a hidegburkolást kültéren, mint beltérben (felkenni a ragasztót fogazott glettvassal az aljzatra, majd belehelyezni a lapokat). Ez a módszer nem biztosítja, hogy a ragasztó a burkolat alatt teljes mértékben szétterüljön. Üregek képződhetnek a burkolólapok alatt, amelyekben felgyűlhet a víz. Könnyű elképzelni, hogy mi történik, ha ezután fagypont alá csökken a hőmérséklet. Ezért alkalmazzon kétoldali ragasztófelhordást.

12. Gyakori építőipari hiba, hogy ugyanolyan vízelvezető rácsot alkalmaznak a teraszokon, mint a fürdőszobákban. Ezek a vizet csak a felületről vezetik el (a kerámiaburkolatról).

13. Az általános, szilárd ásványi fugázók nem képesek alakváltozásra. Ennek ellenére még mindig gyakran használják őket teraszokon végzett munkálatoknál. A következmények: az anyag összerepedezhet, és víz szivároghat a szerkezet mélyebb rétegeibe. Kétségkívül a terasz nem más, mint a tiszta élettér kiterjesztése. Nagy munkálatokkal nagy felelősségek járnak: a teraszok ki vannak téve az időjárás körülményeinek, legyen az égető nap vagy szakadó hó. Ezért nagyon óvatos tervezésre van szükség teraszok építése esetén. Minden hiba, minden eltérés a jól meghatározott szabályoktól előbb vagy utóbb érezteti negatív hatását.

Ha az alsó réteget közvetlenül a hőszigetelésre viszi fel, szüksége lesz legalább 4,5 cm vastag gyorsan kötő cementesztrichre, vagy 5 cm vastagságú hagyományos betonra. Gyakran az alsó réteg szálerősítéssel rendelkezik. Egyenletesnek kell lennie, különben rossz eredményt kaphatunk - az egyenetlen száradási folyamat és a kötőanyag zsugorodásában bekövetkező különbségek miatt. Ugyanezen okból a cementesztrich használata nem javasolt a lejtés kialakításához. Az alapot képező esztrich kétféle zsugorodásnak, ill. a) A kémiai és fizikai zsugorodás a víz és cement megkötésének eredménye a hidratációs folyamat során, valamint a túlzott kipárolgás is okozhatja. b) A hőmérséklet okozta zsugorodás, alakváltozás, amely a terasz felületét érő hőmérsékletváltozások eredménye, ami tovább terjed az alapfelület irányába. Olyan szélsőségek mellett, mint -30°C télen és akár +70°C nyáron forró kerámialapok esetén, a hőmérséklet okozta összehúzódás mértéke jelentős lehet. b) Kis terasz, leginkább magánházakban, néhány tíz m2 területen. a) Az épület szerkezetének tágulása, ugyanazon keresztmetszet teljes magasságában. a) Padló tágulási hézagok áthatják a terasz összes rétegét, ezzel réseket képezve. Ez lehetővé teszi, hogy elmozduljanak függőleges és vízszintes irányban is bizonyos távolságra. b) A kerületi tágulási hézagok elválasztják az esztrichet az épületszerkezet más elemeitől (falak, oszlopok, stb.), hogy az alsó réteg szabadon deformálódhasson. Továbbá kompenzálják szomszédos épületi elemeken jelentkező hőmozgásokat.

Részletek a konkrét rendszerről

Fotó 1: A nagy terasz felületén nincsenek hőtágulási hézagok. Láthatóak a javítások, mint például a csempék cseréje. Fotó 2: Nincs megfelelő lejtés a felületi rétegben. Jó ötlet lehet a tágulási hézagok ismételt megalkotása a kerámiával burkolt teraszok alsó rétegében. A hőtágulások méretétől függően feltöltheti őket poliuretán tömítőanyaggal. Fotó 3: A burkolólapok alá beszivárgó esővíz tönkreteszi a ragasztó kötését. Sokszor láthat csempéket amelyeket elengedett a ragasztó és "fésű" alakot formáznak, olyan helyeken ahol a kétoldalas megoldást nem alkalmazták. A tágulási hézagok szélességének tervezésekor valamint a tömítőanyag kiválasztásakor tartsa szem előtt a következőket: Ha az anyagokat +20 °C hőmérsékleten viszi fel, a minimum és maximum hőmérséklet 50 °C-kal is különbözhet a téli és nyári időszakban. Az ilyen körülmények között alkalmazott 10 mm széles hézag akár 15 mm-re is nőhet télen, nyáron pedig 5 mm-re is csökkenhet. Fotó 4 és 5: Bal oldalon látható a károsodott kerámia burkolat egy terasz lépcsőjén. Okok: Fugázóhabarcsot használtak valamint a lapokat szigetelés nélküli padlóra rakták fel. Fotó 6: A lábazati csempe felső élének szigetelése nem megfelelően felvitt szilikonnal. Ha a tágulási terület nagy, a ragasztáshoz használt habarcs nem biztos hogy eléggé rugalmasnak bizonyul hogy kezelje a kerámia burkolat hőtágulását. A ragasztó habarccsal rögzített egyedi lapok köralakú struktúrát képeznek ami nem képes kompenzálni a nagy hőtágulásokat. Megoldás: vigyen fel úgynevezett "látható tágulási hézagokat" minden területre - ezzel létrehozva addicionális két, három vagy négy körülbelül 6-8 m2-es területet a tágulatlan felületen. Töltse fel szilikon tömítővel őket azokon a helyeken ahol ragasztóhabarcs van. Fordítson különös figyelmet arra, hogyan kapcsolja össze a terasz burkolatát a lábazati csempeivel. Nem fekhet teljesen a vízszintes teraszburkolatra, hanem 3-5 mm-rel magasabbra kell rögzíteni, ezzel lehetővé téve a csempék deformálódását. Töltse fel a szabad helyet a lábazati csempe és a teraszburkolat között polietilén zsinórral. Ezután tömítse ki a csempék közötti rést polietilén tömítőanyaggal. Összefoglalóképp elmondhatjuk, hogy a lehetséges problémákat a teraszok tágulási hézagaival kapcsolatban nem szabad figyelmen kívül hagyni, különben kellemetlen következményekkel szembesülhetünk: a kerámia burkolat folyamatos károsodása pár év alatt, az esővíz beszivárgása a terasz rétegeibe, a ragasztóhabarcs és az alap korróziója, nedvesség a hőszigetelésben, folyamatos szivárgás. A képek mutatják, hogy ezek a problémák valódiak. Azok, akik már költöttek teraszok javítására, több alkalommal értékelni fogják ezeket az itt bemutatott információkat.

Tanácsok és praktikus megoldások

• Lejtésképzés: Kültéri burkolatoknál a szakmai szervezetek ajánlása alapján minimum 2% lejtést kell kialakítani a felületre érkező nedvesség biztonságos levezetése érdekében. Ezt a lejtést olyan anyaggal kell kialakítani, ami a lehető legkisebb rétegvastagságot veszi igénybe, és rendelkezik megfelelő tapadással és szilárdsággal. Az LB-Knauf ReCon CT-Max és CT-Mix habarcsai megfelelnek ennek a feltételnek 3 mm-től 4 cm vastagságig bedolgozhatóak. Minden esetben alkalmazni kell a rendszer tapadóhídját, a Kontakt CT-t, melyre nedveset a nedvesre elv alapján lehet a további réteget felhordani.
• Hő- és vízszigetelő réteg: A vízszigetelő lemez lehet bitumenes, PVC vagy más minősítésű. A hőszigetelést úgy kell megválasztani, hogy terhelhető legyen és minimális összenyomódási értékkel rendelkezzen.
• Esztrich: úszóztatott rétegként történik, minimum 4,5 cm vastagsággal cementes kötőanyag esetén, megfelelő szilárdsággal.
• Kenhető vízszigetelés: A lejtésképzés megszilárdulását követően felhordható. Kenhető szigetelés funkciói: védi az alatta lévő tartószerkezetet és a felette lévő burkolatot. Célszerű páraáteresztő szigetelést használni, hogy a pára ne rekedjen meg. Az Lb-Knauf Aquastop Flex páraáteresztő, fagyálló és rugalmas cementkötésű kenhető szigetelés.
• Burkolatragasztó: A ragasztó adja a legnagyobb terhelést a rétegrendi elemek között. Át kell adnia a deformációkat, ellenállnia kell a fagynak és a hőnek, és meg kell felelnie a minőségi előírásoknak. Ajánlott a megnövelt rugalmasságú ragasztókat választani a terhelés miatt. A C2 kategória jelzésű ragasztók gyakoriak.
• Burkolat fugázás és hézagkitöltés: Kétféle hézagot kell lezárni. Fugahézagnál nagy kopásállóságú és kis vízfelvételű fugázóanyag szükséges (pl. SilverCol cement kötőanyagú vagy EpoxiCol epoxy fugázóhabarcsok). Dilatációk és egyéb csatlakozások gyakran igényelnek különleges megoldásokat. Nagy teraszoknál a dilatációs szakaszokat át kell vinni az esztrich rétegen.
• Gyakorlati megoldások: Hidegburkolásnál kerüljük a beltéri módszer alkalmazását; használjunk kétoldali ragasztófelhordást; alkalmazzunk látható tágulási hézagokat és tömítőanyagokat a burkolat és a lábazat összekapcsolásánál; a lábazati csempe és a teraszburkolat között 3-5 mm-es különbséget hagyjunk és a közötti részt polietilén tömítőanyaggal töltsük ki.

Összefoglalóképp elmondhatjuk, hogy a lehetséges problémákat a teraszok tágulási hézagaival kapcsolatban nem szabad figyelmen kívül hagyni, különben kellemetlen következményekkel szembesülhetünk: a kerámia burkolat folyamatos károsodása, nedvesség a hőszigetelésben, a ragasztóhabarcs és az alap korróziója, esővíz beszivárgása a rétegekbe. A teraszok ki vannak téve az időjárásnak, ezért nagyon óvatos tervezésre van szükség. A Ceresit rendszerrel elérhető megoldások biztosítják a hosszú távú vízszigetelést és a megbízható teraszfelületet.

Rövid táblázat a fontos elemekről

tags: #ceresit #terasz #rendszer

Népszerű bejegyzések:

• Redőny-előkészítés fontos szempontjai műanyag ablakhoz
• Ásványi vakolatok: tökéletes választás homlokzatokhoz
• Modern homlokzati szigetelés
• Laminált padló szállításának útmutatója
• Előkészítés és rétegezés a Selyemfényű beltéri festésnél