Hagyományos cserépkályha megbízható üzemeltetése külső légellátással és állandó kontrollal
A cserépkályha egy népszerű fűtési megoldás, amely nemcsak hangulatos, de energiahatékony is. Azonban, mint minden fűtési rendszer, a cserépkályha esetében előfordulhatnak különféle problémák, amelyek befolyásolhatják a kályha működését és hatékonyságát. A huzatproblémák gyakran előfordulnak, és több tényező is okozhatja őket. Kéménytisztítás: rendszeres kéményseprés és ellenőrzés segít megelőzni a huzatproblémákat. Légellátás biztosítása: biztosítsuk, hogy a helyiség, ahol a cserépkályha található, elegendő friss levegőt kapjon.
A kátrányosodás akkor alakul ki, amikor a füstgázok nem égnek el teljesen, és a keletkező kátrány lerakódik a kémény falán vagy a cserépkályha belső felületein. A cserépkályhák idővel repedéseket és szerkezeti károkat szenvedhetnek, különösen ha nem megfelelően karbantartják őket. Az égési levegő hiánya szintén gyakori probléma a cserépkályhák esetében.
A cserépkályhák megbízható és hatékony fűtési megoldást nyújtanak, de megfelelő karbantartás és használat nélkül könnyen szembesülhetünk különféle problémákkal, mint a huzatproblémák, kátrányosodás, repedések és az égési levegő hiánya. Ma már a hagyományos fatüzelés is vezérelhető, nem kell hozzá más csak egy külső levegőt bevezető csőre köthető szelep, melyet egy digitális vezérlő irányít. A működési elve nagyon egyszerű: behelyezzük a fát a megszokott módon az öko-tüztérbe és meggyújtjuk a felső egyharmad részénél, majd bezárjuk az ajtót és elindítjuk az égésvezérlőt.
Az égésvezérlő hőeleme méri a kályhában lévő füstgáz hőmérsékletét és egy előre beprogramozott algoritmus alapján állítja a külső levegő csőre épített szelepet, ami mindig pontosan annyi levegőt ad a kályhának, ami az égéshez szükséges. Miért fontos ez? Azért, mert az égés beindításakor nagyon sok levegőre van szükség, és ha nem adunk elegendőt, akkor az égés nem lesz tökéletes, ezáltal sok korom fog képződni, ami lecsapódik a kályha belső felületén. Az égés előrehaladtával viszont egyre kevesebb levegő szükséges, mivel az égés miatt fogy a fa mennyisége.
Ha ez idő alatt is teljesen nyitva hagyjuk a szelepet, vagy régi kályháknál az ajtót, akkor túl sok hideg levegő jut be a kályhába, ami hűti a kályhát, illetve ugyanannyi forró füstgáz távozik is a kéményen keresztül, tehát a megtermelt hőt kiengedjük a szabadba. Egy másik nagyon fontos előnye, hogy nem kell félnünk attól, hogy felrobbantjuk a cserépkályhát. Sokak nem tudják, mikor zárják le a kályhát; az égésvezérlő segít ebben. Nekünk csak begyújtás után rá kell nyomnunk egy indító gombra, és a vezérlő eldönti mikor zárja le a kályhát.
V: Nem igaz! A cserépkályhák nagy részét Magyarországon még valóban úgy építik, hogy a ház légteréből veszi az égést tápláló levegőt, holott ez nem csak passzívházakban, de minden újabb építésű házban tökéletlen működést eredményez. Én azonban minden cserépkályhát kizárólag a lakótértől független, a házon kívülről érkező égéslevegő ellátással építek, mint ahogy Nyugat-Európában már jó ideje így építik a cserépkályhák nagy részét. Természetesen elengedhetetlen a megfelelő méretezés és tervezés is, mint ahogy a speciális építésmódnak köszönhető, teljes életcikluson át tartó tömörség is.
V: Nem igaz! A cserépkályhák hozzáértő tervezéssel, méretezéssel nagyon széles maximális teljesítménnyel méretezhetőek (0,8 - 9 kW maximális teljesítmény). A legkisebb teljesítményű cserépkályha maximális teljesítménye 0,8 kW, és 0,2-0,8 kW teljesítménytartományban üzemeltethető. Egy elméleti téren is felkészült cserépkályhás tehát bármilyen passzívházba képes megfelelő cserépkályhát tervezni és építeni.
V: Ez nem igaz! Egy olcsón, minimális anyagráfordítással felépített, kis hőtároló tömeggel rendelkező, teljesítményben a fűtendő helyiség fűtési teljesítményigényéhez nem illesztett cserépkályha valóban így működik. Ám egy megfelelően méretezett, középnehéz, vagy nehéz építésű cserépkályha hőleadása egyenletes, és hosszú idejű. Felületi hőmérséklete és így a teljesítménye még a begyújtás után is korlátozott, így mindig kellemes hőérzetet teremt.
V: Ez nem igaz! Igaz, hogy minden műszaki tervezés és méretezés nélkül, olcsón épített, és (vagy) szakszerűtlenül üzemeltetett cserépkályhát rendszeres időközönként át kell rakni. Mivel ehhez az egész kályhát le kell bontani és újra kell építeni, ezért ez több napon át tartó korommal, porral, sárral jár a lakásban, és költsége egy új cserépkályha teljes költségének a 25-50%-át is kiteheti. Ám kellő szaktudás és eszközök birtokában elvégzett tervezés és méretezés, a legjobb minőségű anyagokkal végrehajtott precíz és szakszerű kivitelezés, azután pedig a megfelelő haszálati utasítás birtokában gondos üzemeltetés esetén a cserépkályha élettartama minimum 50 év, de akár 100 év is lehet. Én csak ilyen kályhákat építek, erről a weboldalamon bőven olvashat.
V: Nem igaz. A cserépkályha a kandallóval és a puffertartály nélküli kazánnal ellentétben nem igényel folyamatos tüzelést. A fűtési szezon nagy részében elegendő napi egyszeri, alkalmanként 5 perc időráfordítást igénylő begyújtás, ezen kívül több felügyeletet vagy munkát nem igényel. Két begyújtás között pedig a kályha a tömege által eltárolt meleget egyenletesen adja le sugárzó hő formájában.
V: Ez nem igaz! A tűzifa megújuló energiaforrás, mivel az eltüzelésekor felszabaduló széndioxid mennyisége megegyezik az élete során a levegőből megkötött széndioxid mennyiségével, tehát széndioxid mérlege nulla. A kivágott fa pedig még a mi életünkben megújul, újranő. A tűzifa termelés pedig hozzájárul az erdős területek növekedéséhez, fennmaradásához. Egy jól méretezett, és korszerű cserépkályha károsanyag kibocsátása minimális, egészséget nem károsító mértékű. Egy a légbevezetéssel és kéménnyel együtt, megfelelő eszközzel méretezett, és Öko-címkés tűztérrel épített cserépkályha CO kibocsátása 380 mg/MJ, NOx kibocsátása 82 mg/MJ, OGC (szervesen kötött szén) kibocsátása 30 mg/MJ, szállópor kibocsátása pedig 28 mg/MJ. Ez természetesen csak megfelelő üzemeltetés esetén igaz. A környezetszennyező szilárd tüzelés említésekor inkább a helytelenül, szénnel vagy lignittel üzemeltetett kandallókra és vegyes tüzelésű kazánokra kell gondolni, amelyek valóban többlet széndioxiddal terhelik a légkört, így fokozva az üvegházhatást. Ráadásul nagyságrendekkel nagyobb károsanyag kibocsátással, nagy mennyiségű mérgező, rákkeltő anyagokat is juttatnak a levegőnkbe.
V: Nem igaz! A hulladékok otthoni égetése bűncselekmény, és a kályhát is tönkreteszi. A műanyagok, vegyszerekkel átitatott faanyag égetése nagy mennyiségű mérgező és rákkeltő anyagokat juttat a légkörbe, melyeket azután a többi emberen kívül a saját gyermekeink és mi magunk is belélegzünk. Az égéstermékben jelenlévő, majd a kályha járataiban kicsapódó, lerakódó anyagok ezen kívül a kályhát és a kéményt is gyorsan tönkreteszik.
V: Nem igaz! Megfelelő használat esetén minden fafaj természetes, tiszta, és száraz fája használható cserépkályhában. Egy jól méretezett, megfelelően használt cserépkályha tűzterében az átlaghőmérséklet 700-850 fok, a lánghőmérséklet pedig akár 1100 fok is lehet. Ezen a hőmérsékleten minden szerves éghető anyag tökéletesen elég, nem szennyezi, nem károsítják a kályha járatait. Ennek ellenére az alpesi cserépkályhák élettartama 50-100 év. Szakszerűtlenül épített, és nem megfelelően üzemeltetett cserépkályhában valóban kárt tehetnek a gyantás fák.
V: Ez nem igaz! A cserépkályhák lehetnek hagyományos kinézetűek, és lehetnek modern, minimalista stílusúak. A felület lehet fényes vagy matt mázzal ellátott, tetszőleges színű kályhacsempe. Ezek a hagyományos mintáson kívül sík felületűek, nagyméretűek. A cserépkályhákat manapság látványos, üvegezett tűztér-ajtóval építjük, mely lehet igazán modern megjelenésű, dupla üveges is. A weboldalamon számos modern cserépkályha megoldásra láthat példát.
V: Megfelelően méretezett, épített, és helyesen üzemeltetett cserépkályha ajtajának üvegére a kandallókkal ellentétben egyáltalán nem rakódik korom. Csupán az üvegen való belátást enyhén opálossá tevő finom hamulerakódást kell 1-2 havonta letörölni egy nedves papírtörlővel.
V: Ez nem igaz! Ezek mind a kandalló működéséből adódó kényszer szüleményei, ugyanis a kandalló addig fűt, amíg ég benne a tűz. Egy perccel sem tovább. Hogy ne kelljen fél óránként adagolni bele a fát, a kezelést az égés elnyújtásával teszik emberbarátságabbá. A sok hókusz-pókusz nagy része ehhez szükséges. Hogy az elnyújtott égés minél kevésbé legyen tökéletes, sok-sok kallantyúval kell a számos légbevezetést vezérelni, és az üvegről is külön levegővel kell a tökéletlen égés eredményeként keletkező kormot öblögetni. Így az égési idő egyes kandallóbetét-gyártók szerint akár 8-12 órára is elnyújtható, habár a legtöbb gyártó ma már inkább csak parázstartási időt említ. Ezzel szemben a cserépkályha esetén semmilyen szabályzásra nincs szükség, a levegő szabályzását egyedül az építés előtti, hozzáértő aerodinamikai méretezés tölti be. A cserépkályha teljesítmény tartományát mindig egyedi tervezéssel és építéssel, az adott ház igényeihez igazítjuk. A teljesítmény tartományon belül éppen szükséges teljesítményt pedig a begyújtás gyakoriságával, és a begyújtáskor berakott tűzifa mennyiségével állítja be a tulajdonos. Két begyújtás között a kályha tömege egyenlíti ki a leadott fűtési teljesítményt, és nehéz építés esetén akár 48 órán keresztül képes fűteni egyetlen begyújtással.
K: Tömegkályhás weboldalakon azt olvastam, hogy a tömegkályha 20-70%-kal magasabb hatásfokú, mint a cserépkályha, ebből következően fele-harmad annyi fát fogyaszt. V: Ezt hívják parasztvakításnak! Egy elméleti téren is felkészült kályhás által épített cserépkályha hatásfoka minimum 78%, Öko-címkés tűztérrel pedig minimum 80% a teljes teljesítmény-tartományban. Korszerű kémény, és hozzáértő méretezés esetén akár 90% feletti is lehet. A kémény és így a kályha működésének biztosítása érdekében pedig mindig van egy maximális hatásfok, amit az adott körülmények közt nem lehet túllépni. Ebből máris látható, hogy a fenti állítás vagy tudatlanság, vagy vallás, vagy szándékos hazugság. A cserépkályha hatásfoka ráadásul a szabványos méretezési eljárásnak köszönhetően a tervezési fázisban előre meghatározható, és számítással hitelt érdemlően igazolható. Ezzel szemben a tömegkályhák esetén nem létezik ilyen hiteles, szabványos méretezési eljárás, ezért azok tényleges hatásfoka csakis akkreditált laboratórium által elvégzett hiteles méréssel lenne igazolható, csakúgy mint az összes többi törvényi előírásnak való megfelelőség. Ilyen, az európai szabványok szerint elvégzett hiteles tömegkályha mérés eddig még nem történt.
V: Nem igaz! Ez a mítosz a fenti hangzatos elnevezések erejének köszönhetően talál követőkre. Az igazság az, hogy a tömegkályhák tűzterének magas hatásfokát hitelt érdemlően még senkinek sem sikerült bizonyítania. Az viszont tény, hogy a korszerű cserépkályha tűzterek (UZ37 specifikáció szerinti tűzterek) hatásfoka 99% feletti, ezt akkreditált laboratóriumokban, szabványos protokoll alapján végzett hiteles mérések támasztják alá. Nehéz lenne ennél magasabb hatásfokú szilárd tüzelésű tűzteret fejleszteni. Az is tény, hogy a tömegkályhák tűzterét többnyire rostély beépítésével építik, ami igen rossz hatással van a fatüzelés hatásfokára és károsanyag kibocsátására.
V: Ez nem igaz! Egy olcsón, minimális anyagráfordítással felépített, kis hőtároló tömeggel rendelkező cserépkályha valóban csak néhány órán keresztül tárolja a meleget. Egy nehéz építésű cserépkályha azonban akár 48 órás tényleges fűtési idővel is rendelkezhet. A cserépkályhák tömege - hőtárolási ideje, teljesítménnytartománya, és gyakorlatilag minden működési paramétere széles tartományban méretezhető. Ehhez persze hozzáértés és megfelelő méretező program szükséges.
V: Ez nem igaz! A tömegkályhák egyetlen, vagy két, egyenként szimpla rétegű falazattal rendelkeznek. Ezért a dilatációból adódóan az első begyújtásnál megrepednek a teljes falazaton átmenő fugáik, így elveszítik tömörségüket. Hogy a látható vagy nem látható hajszálrepedéseken bejutó levegő ne vigye ki a meleget a kályhából, a tüzelés után az égést tápláló levegő elzárása nem elegendő. A tömegkályhákat ezért hagyományosan füstelzáróval látják el, mely megakadályozza, hogy az eltárolt meleg a repedéseken bejutó levegővel a kéményen át távozzon. A cserépkályhák ezzel szemben vagy egy minimum három rétegű falazattal, vagy két falazattal épülnek, melyből a belső minimum két rétegű. A belső rétegben kialakított tömített dilatációs réseknek, valamint a több, zárt rétegnek köszönhetően a cserépkályhák teljes életciklusuk során tömörek maradnak. Így illeszthetőek magas tömörségi kritériummal rendelkező passzívházba, és a füstelzáró is szükségtelenné válik.
V: Nem igaz! Az Osztrák Cserépkályha Szövetség 8 magasan képzett főállású alkalmazottal, és egy akkreditált laboratóriummal rendelkező kutató-fejlesztő intézettel dolgozik folyamatosan a cserépkályhák és a tervezési, méretezési módszerek fejlesztésén, folyamatos korszerűen tartásán. Ezen kívül Osztrák, Német és Svájci gyártók tucatjai, még nagyobb apparátussal teszik ugyanezt. Ezzel szemben a tömegkályhákat többnyire amatőr fejlesztők, önjelölt „feltalálók”, kósza kályhások „fejlesztik”. Csupán néhány Észak-Európai és Észak-Amerikai gyártó végez valódi fejlesztést a tömegkályhák terén. Ezeknek a fejlesztéseknek köszönhetően ezen gyártók „tömegkályhái” egyre inkább közelítenek a cserépkályhákhoz.
V: Ez igaz! Mivel a tömegkályha méretezésével nem kell időt tölteni, a viszonylag kötött harangrendszerek miatt sokkal kevesebb a lehetőség az egyedi testreszabásra, és nagyrészt kommersz, olcsó építőanyagokból épül. Az általam épített cserépkályhák mind alapos méretezés és egyedi tervezés után, nagy mennyiségű tűzálló anyagból épülnek, ezért jóval tartósabbak, működésük kiszámíthatóbb, hőtárolási idejük, teljesítményük és egyéb paramétereik jobban skálázhatóak, rugalmasabban hozzáigazíthatóak a ház és a benne lakók igényeihez.
Tatarek égésvezérlő automatika cserépkályhához
tags: #cserepkalyha #racs #nelkuli #hamutas