A Duna Aréna: Budapest Úszóvilágbajnoki Ékköve

A 2017-es úszó-világbajnokság megrendezésének jogát Budapest és Balatonfüred együttesen nyerte el, ami hatalmas lehetőséget és egyben komoly kihívást is jelentett a magyar sportlétesítmény-fejlesztés számára. A rendelkezésre álló szűkös, mindössze két éves időkeretben kellett megtervezni és kivitelezni egy olyan komplexumot, amely nemcsak a világbajnokság igényeit elégíti ki, hanem a jövőben is szolgálja a verseny-, és tömegsportot. A Dagály Fürdő északi területén felépült Duna Aréna, eredeti nevén Dagály Úszóaréna, ennek a rendkívüli vállalkozásnak az eredménye.

A Projekt Kezdetei és a Váratlan Fordulat

A Nemzetközi Úszószövetség (FINA) 2013 júliusában, Barcelonában adta Magyarországnak a 2021-es Úszó-, Vízilabda-, Műugró-, Műúszó- és Nyíltvízi világbajnokság rendezési jogát. A tervek szerint egy új, 15.000 néző befogadására alkalmas uszodakomplexum épült volna fel az Árpád híd pesti hídfőjénél. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. közbeszerzési eljárás keretében keresett fővállalkozót, aki 23 hónap alatt (2015. május - 2017. március) elkészítette volna a szükséges terveket és felépítette volna a létesítményt. A rendszerváltás utáni legnagyobb sportberuházásnak számító projektet a Market Építő Zrt. nyerte el.

Azonban 2015 februárjában váratlan esemény történt: Mexikó, Guadalajara városa visszaadta a 2017-es világbajnokság rendezési jogát. Szűk egy hónapon belül Magyarország átvállalta a feladatot, ami azt jelentette, hogy az eredetileg tervezett nyolc év helyett mindössze két év állt rendelkezésre az új uszoda felépítésére. Ez a rendkívül rövid határidő extrém kihívást jelentett, hiszen nemzetközi példák alapján egy ilyen kaliberű sportlétesítmény felépítése legalább három évet vesz igénybe. Az építők nevéhez így nemcsak az építkezés, hanem a 2017. évi vizes-világbajnokság első világcsúcsa is fűződhetett volna, elismerve ezzel az építési teljesítményt.

Létesítmény Szerkezeti Felépítése: Két Üzemmód, Egy Aréna

Az uszodakomplexum tervezését és tartószerkezeti kialakítását alapvetően meghatározta, hogy két, egymástól jól elkülönülő „üzemmódra” tervezték:

Normál üzemmód: Ebben az üzemmódban az aréna verseny- és tömegsport használatra, illetve maximum 6.000 fő nézői befogadóképességet igénylő vizes sportrendezvények lebonyolítására alkalmas.
VB üzemmód: A 2017-es világbajnokság idejére az uszoda két ideiglenes lelátóval (északi és déli) kibővítve alkalmassá vált 15.000 néző befogadására.

A két különböző üzemmódból következően a kivitelezés is két ütemben zajlott. Az első ütemben a VB üzemmódra tervezett létesítmény készült el az ideiglenes lelátókkal, ekkor a főépület hosszhomlokzatai még nem épültek meg. A világbajnokságot követően a második fázisban elbontották az ideiglenes lelátókat, és a hosszhomlokzati szerkezet beépítésével alakult ki a végleges, normál üzemmódnak megfelelő épület.

A normál üzemmódra tervezett 238,25 x 94,20 x 44,10 méter befoglaló méretű alapépület három fő részből áll:

Főépület: Ez a 108,30-115,90 x 84,30-94,20 x 44,10 méter befoglaló méretű központi rész helyezkedik el az építési terület centrumában. Cölöpökkel van alátámasztva, monolit vasbeton szerkezetű, és négy sarkán alátámasztott acélszerkezetű tetőfelépítmény fedi. Ebben kapnak helyet a versenymedencék, az ezekhez kapcsolódó lelátók, közönségforgalmi és kiszolgáló területek. Az alapkiépítésben kb. 6.000 fő befogadására alkalmas épített lelátók mobil lelátókkal egészíthetők ki. A Főépületben található az 50 méteres versenymedence (51,50×25,00×3,00 m, mozgatható fallal) és a műugró medence (21,00×25,00×5,00 m), az ehhez kapcsolódó ülőmedencével és műugró toronnyal. A Főépület acélszerkezetű fedése a belső öveknél alátámasztott négyövű hosszirányú rácsos tartós főtartókból, szintén négyövű peremtartókból, kétövű kereszttartókból és a kereszttartókra támaszkodó rácsos szelemenekből áll, amelyek a merevítő magokra támaszkodnak. A magok csúszózsalus technológiával készültek.
Előcsarnok (Fejépület): Ez a 36,00-78,40 x 84,30-94,20 x 18,65 méter befoglaló méretű épületrész a Népfürdő utcai oldalon csatlakozik a Főépülethez, dilatációval. Szintén cölöpökkel van alátámasztva és monolit vasbeton szerkezetű, részben acélszerkezetű fedéssel. Ez biztosítja a főbejáratot a közönségforgalmi területekkel, valamint itt helyezkedik el a bemelegítő- és tanmedence. Az előcsarnok felett acélszerkezetes fedés készül, rácsos tartókkal.
Főhomlokzati épületrész: Ez a 16,80-22,15 x 29,10-94,20 x 44,10 méter befoglaló méretű épületrész a Duna partján kapcsolódik a Főépülethez. Alaprajzilag hullámvonalat követő, szerkezeti kialakítását tekintve cölöpökkel gyámolított monolit vasbeton pillérvázas konstrukció, acélszerkezetű felépítménnyel. Ez az épületrész alapvetően az épület megjelenésében játszik szerepet, és biztosítja a Duna parti közönségforgalmi megközelítést, valamint egy megemelt szintű VIP terasz kialakítását teszi lehetővé. A Főhomlokzati épületrész a Főépülettől szerkezetkettőzéssel eldilatálva, önálló épületrészként, hosszirányban három dilatációs egységre bontva készült el.

Az Ideiglenes Lelátók: A Világbajnokság Kapacitásának Megteremtése

A 2017-es VB üzemmód biztosíthatósága érdekében a Főépület hosszhomlokzatai első ütemben nem kerültek megépítésre. Ehelyett mindkét hosszhomlokzathoz kapcsolódóan egy-egy önálló kialakítású, ideiglenes lelátó került felépítésre. Ezek a lelátók, amelyek a Főépület szerkezeti rendszerére terhelnek vissza, vegyesen egyedi vasbeton elemes, acélszerkezetes és bérelhető szerelt szerkezetűek voltak. Részben nyitott, részben zárt, fedett területekként kerültek kialakításra, és a Főépület alapkiépítését ~15.000 fő nézői létszámra bővítették.

Az ideiglenes lelátók szerkezeti rendszere vegyesen előregyártott vasbeton pillérvázas szerkezeti rendszer, és erről induló acél keretszerkezetes fedés alkalmazásával került kialakításra, minimalizálva a monolit szerkezeti elemek használatát a bonthatóság érdekében. A vázszerkezet újrahasznosítható elemekből épült, és a VB után parkolóházi szerkezetként történő utóhasznosítás figyelembevételével tervezték. A lelátók alsó két vasbeton szintjén előregyártott vasbeton födémpallók, felülbordás zsalupanelek és trapézlemezes monolit vasbeton lemezrészek kerültek kialakításra. A vázszerkezet és a födémek között nem készült kibetonozott kapcsolat a bonthatóság érdekében.

Az Északi Ideiglenes lelátó részben a projekt részeként megvalósuló csatornavédelmi megerősítő szerkezetek felett került kialakításra, valamint az észak-nyugati sarokpontjában csatlakozott az új árvízvédelmi műtárgyhoz. A Déli Ideiglenes lelátó területére esett a jelenlegi Béke kút építménye, amely folyamatos üzemet biztosítva, szakaszos újjáépítésre került a lelátó alatti, alapvetően független építményként.

Mélyalapozás és Vasbeton Szerkezetek: A Stabil Alapok

Az aréna területén az altalajviszonyok a teljes szerkezet cölöpökkel történő gyámolítását tették szükségessé. A cölöpözési munkák az alapépület esetében 2015. július-szeptember között, az ideiglenes lelátók esetében 2016. márciusában zajlottak. Összesen több mint 13.800 m³ betont és 760 tonna betonacélt építettek be csak a mélyalapozás során.

A monolit vasbeton szerkezetépítési munkák jelentős kihívást jelentettek a rendkívül szoros határidő, a beépített anyagok hatalmas volumene (kb. 35.000 m³ beton, 5.000 t betonacél), a szűkös felvonulási terület, valamint a vízzáró alaplemez, a „vízhatlan” medencék, a látszóbeton ugrótorony és az acélszerkezetet gyámolító merevítő magok építése miatt. A főépület és a fejépület 11.000+5.000 m² alapterületű vízzáró lemeze 2015. augusztusa és novembere között épült meg, melyhez 1.352 t betonacélt és 8.900 m³ betont használtak fel.

A merevítő magok, melyek a tetőszerkezetet támasztják alá, 9,40×9,35x27,00 méter befoglaló méretű monolit vasbeton szerkezetek. Ezeket csúszózsaluzattal építették, ami jelentősen felgyorsította a kivitelezést. A magokra igen jelentős, 30.000 kN függőleges és 6.000-7.000 kN vízszintes terhelések adódnak.

Medencék és Acélszerkezet: A Látvány és a Funkcionalitás Egysége

A Főépületben helyet kapott az 50 méteres versenymedence (51,50×25,00×3,00 m) mozgatható végfallal, valamint a műugró medence (25,00×21,00×5,00 m). A medencék vasbeton szerkezete speciális, vízzáró adalékanyagokkal készült, így a burkolat közvetlenül rögzíthető, ami a későbbi felújításokat könnyíti. A medenceszerkezetek síkpontossága +/- 10 mm volt, ami kiemelkedő pontosságot igényelt.

Az épületegyüttes egyik legmeghatározóbb eleme a Főépület négy ponton letámaszkodó, hatalmas fesztávú acél tetőszerkezete. A szerkezet önsúlya 2.550 tonna volt. Az acélszerkezetet a medenceszint feletti, +10,80 méteres födémen szerelték össze, majd heavy lifting technológiával, precíziós hidraulikus rendszerek segítségével emelték a helyére, mintegy 10 emeletnyi magasságba. Ez a technológia lehetővé tette a szerkezet gyors és biztonságos telepítését.

Fenntarthatóság és Újrahasznosítás: A Jövő Építése

A projekt kiemelt figyelmet fordított a fenntarthatóságra és az újrahasznosításra. Az ideiglenes lelátók elbontás után 100%-ban újrahasznosíthatóak voltak, alkalmasak 2 db P+R parkoló létesítésére. A tetőburkolatukat más épületek hő- és vízszigetelésére lehetett felhasználni, például környékbeli óvodák és iskolák szigetelésére. A vizesblokkok kialakításához mobil szaniter konténereket használtak, amelyek elbontás után közterületi mosdókként funkcionálhattak. A fűtési rendszer gazdaságos üzemeltetéséhez és a versenymedencék vizének fűtéséhez a területen található Béke kút termálvizét hasznosították.

Városfejlesztési Kontextus és Jövőbeli Kilátások

A Duna Aréna építése nem csupán egy sportlétesítmény létrehozása volt, hanem egy komplex városfejlesztési program része. A beruházás keretében megújultak a környező utak, rendezték a környezetet, gyalogossétány épült a Forgách utcai metrómegállótól az úszóarénáig, valamint fejlesztették a tömegközlekedést. Az új árvízvédelmi gát egy kilométer hosszan védi a Duna partját, megoldva egy évtizedes problémát.

A világbajnokság után az aréna továbbra is otthont ad versenyeknek, edzéseknek, és a nagyközönség számára is elérhető kikapcsolódási lehetőségeket kínál. A tervek szerint a Dagály fürdő is megújul, és a komplexum a jövőben is a magyar sportélet egyik központja marad. A létesítmény alkalmasnak bizonyult a 2024-es budapesti olimpiai pályázatban is, ami tovább növeli a Duna Aréna stratégiai jelentőségét.

Eddig ez történt a Duna Aréna építkezésén

A Duna Aréna megépítése egy rendkívül ambiciózus és sikeres projekt volt, amely a magyar mérnöki és építőipari tudás csúcsteljesítményét demonstrálta a szűkös határidők és a komplex technikai kihívások ellenére. A létesítmény nemcsak a 2017-es világbajnokság emlékezetes helyszíne lett, hanem Budapest és Magyarország sportinfrastruktúrájának meghatározó eleme a jövőre nézve is.

tags: #dagaly #uszoarena #epites #2 #percben