Érd és Környéke Településrendezési Eszközei: Átfogó Építési és Környezetvédelmi Szabályozás

Ez a cikk az Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata által elfogadott, a településrendezési eszközöket, különösen a szabályozási tervet (SZT) és a kapcsolódó rendeleteket részletező, 9/2016. (III. …) számú önkormányzati rendeletet mutatja be. A rendelet célja az épített környezet alakítása és védelme, a településfejlesztési koncepciók megvalósítása, valamint a helyi sajátosságok figyelembevétele. A dokumentum átfogó képet nyújt a terület építési övezeteiről, a zöldfelületek kezeléséről, a közlekedési hálózatról, valamint a természeti és épített örökség védelméről.

Érd város látképe

A Rendelet Háttere és Céljai

Az Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése által elfogadott 9/2016. (III. …) rendelet az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény felhatalmazása alapján, valamint a településfejlesztési koncepcióról, stratégiákról és rendezési eszközökről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. rendeletben foglaltak figyelembevételével jött létre. A rendelet célja, hogy egységes és átfogó szabályozási keretet biztosítson Érd város és vonzáskörzete rendezett fejlődéséhez. A dokumentum számos hatóság és önkormányzat véleményezési jogkörében eljárva, azok bevonásával készült el, beleértve a Pest Megyei Kormányhivatal különböző osztályait, a Katasztrófavédelmi Igazgatóságot, a Nemzeti Park Igazgatóságot, vízügyi és közlekedési hatóságokat, valamint a környező települések önkormányzatait. Ez a széleskörű egyeztetés garantálja a rendelet komplexitását és a különböző érdekek összehangolását. A rendelet hatálya kiterjed az országos településrendezési és építési követelményekre, valamint a helyi sajátosságokból adódó speciális szabályozásokra.

A Szabályozási Terv (SZT) és Mellékletei

A rendelet alapvető melléklete az SZT-1 jelű, M=1:4000 méretarányú Szabályozási Terv és annak jelmagyarázata. Ez a tervlap tartalmazza a településrendezés kötelező és javasolt elemeit, amelyek meghatározzák az építési övezetek határait, a szabályozási vonalakat, építési helyeket, zöldfelületeket és egyéb fontos területeket.

A rendelet további mellékletei részletezik a szabályozás különböző aspektusait:

  • 2. melléklet: Közutak besorolása: Ez a melléklet a Szerkezeti Terven szereplő úthálózati hierarchiának megfelelően osztályozza a közutakat, meghatározva azok funkcióját és szerepét a település közlekedési rendszerében. Ez magában foglalja az úthálózat tervezett fejlesztéseit és a meglévő utak szabályozási szélességét is.
  • 4. melléklet: Az ökológiai hálózat övezetei: Ez a tervlap az ökológiai hálózat elemeit, mint például a magterületeket, ökológiai folyosókat és pufferterületeket jelöli ki, hangsúlyozva a természeti értékek megőrzését és a biológiai sokféleség fenntartását.
  • 5. melléklet: Az Vt jelű építési övezetek lakásszám korlátozás alá nem eső területei: Ez a melléklet specifikus építési övezeteket azonosít, ahol nincsenek lakásszámra vonatkozó korlátozások, de más építési szabályok érvényesek.
  • 7. melléklet (nem részletezett): Bár a leírásban szerepel, a tartalmára nincs további információ.

Szabályozási terv részlet

Fogalomtár és Értelmező Szabályok

A rendelet részletesen definiálja a településrendezéssel kapcsolatos kulcsfogalmakat, biztosítva a egységes értelmezést és alkalmazást. Néhány fontos definíció:

  • Alapellátás: A lakosság mindennapi szükségleteit kielégítő kereskedelmi, szolgáltatási, vendéglátási, intézményi, egészségügyi és egyéb tevékenységek, illetve az ezeket szolgáló épületek.
  • Átmenő telek: Olyan építési telek, amely legalább két utcafronttal rendelkezik, de nem minősül sarokteleknek.
  • Beültetési kötelezettségű terület: Olyan telekrész, ahol városképi és környezetvédelmi okokból kötelező többszintes növényállományt (fa- és cserjeszint) telepíteni és fenntartani.
  • Fakivágási és favédelmi terv: Okleveles tájépítészmérnök által készített dokumentáció, amely tartalmazza a tervezési területen található fafajokat, a megtartandó, védendő és kivágandó fákat, valamint a fapótlási kötelezettséget.
  • Főépület: Az övezeti előírások szerint épített, a fő rendeltetési egységeket tartalmazó épület.
  • Homlokzatmagasság átlaga: Az épületek homlokzatmagasságainak átlaga, melynek számításánál több épület esetén épületenként kell az átlagot figyelembe venni.
  • Kialakult állapot: Olyan övezet, építési övezet és paraméterei, amelyek korábban alakultak ki, és eltérhetnek a jelenleg megadható paraméterektől. Az illeszkedés elve érvényesül.
  • Kézműipari rendeltetés: Egyszemélyes gyártó tevékenység, ahol a termék előállítása kézi munkával vagy kis teljesítményű gépi berendezéssel történik, minimális környezeti hatással.
  • Különidejűség: Az eltérő napszakokban történő parkolóhasználat. Ennek igazolásával a közterületi vagy közhasználatú épületek parkolói figyelembe vehetők más építmények parkolási igényének kielégítésére.
  • Környezetre jelentős hatást gyakorló tevékenység: Környezeti hatástanulmány köteles tevékenységek, fémhulladék kereskedelme, gyűjtése, tárolása.
  • Közterület-alakítási terv: A közterület használatának, kiépítésének és berendezésének összhangját biztosító terv.
  • Megtartandó zöldfelület és faállomány: A szabályozási terven kijelölt, őshonos erdővel fedett területek, különösen Érdliget és Parkváros dombvidéki kertvárosias karakterét meghatározó részeken.
  • Melléképület: Főépület rendeltetésszerű használatát segítő, kiegészítő építmények, mint járműtárolók, nyári konyhák, tárolók, kazánházak, műtermek, kézműipari építmények.
  • Mély fekvésű területek: Lefolyás nélküli területek, ahonnan a felszíni víz nem jut el természetes módon a befogadóba.
  • Szintterületi mutató: Az épületek összes bruttó beépíthető szintterületének és a telek területének viszonyszáma. A terepszint alatti parkolók nem számítanak bele bizonyos mértékig.
  • Támfalgarázs: Támfalban létesített személygépjármű tároló, amely nagyrészt a terepszint alatt helyezkedik el.
  • Terepszint alatti beépítettség mértéke: A terepszint alatti építmények által igénybevett terület aránya a telek sík vetületi területéhez képest.
  • Telek be nem építhető része: A szabályozási terven lehatárolt telekrész, ahol védelmi okokból beépítés nem lehetséges, de zöldfelületként számítható, és értékes növényzetet, faállományt vagy vízfelületet tartalmazhat.
  • Telepítendő, kiegészítendő fásítás: Az SZT-n jelölt telken vagy közterületen telepítendő fasorok, meghatározott tőtávolsággal.
  • Tömör kerítés: 1,80 méter magasságig 100%-ban korlátozott átláthatóságú kerítés.

A furgonos. Hatalmas pofon a fuvarozásnak?

A Szabályozási Terv Kötelező és Javasolt Elemei

A szabályozási terv (SZT) tartalmaz kötelező és javasolt elemeket, amelyek iránymutatást adnak a területfejlesztéshez és építési engedélyezéshez.

Kötelező szabályozási elemek:

  1. Szabályozási vonal: A tervezett közterületi telekhatár.
  2. Szabályozási szélesség és méretek: Az elemekre vonatkozó előírt méretek.
  3. Építési övezet és övezet határa: A különböző területhasználati zónák kijelölése.
  4. Építési övezet és övezet jele: Az övezetek azonosítására szolgáló kódok.
  5. Kötelező megszüntető jel: Azok a jelölések, amelyek megszűnnek a szabályozás révén.
  6. Építési vonal: Az az építési vonal, ahonnan az építkezés megkezdhető.
  7. Építési hely és határa: A telek azon része, ahol az építkezés megvalósítható.
  8. Terepszint alatti építési hely és határa: A föld alatti építkezés helyszíne.
  9. Előkert határa: Az épület és az utca közötti kötelező távolság.
  10. Megtartandó zöldfelület és faállomány: Azon területek, amelyeket védeni kell.
  11. Telepítendő, kiegészítendő fásítás: Új fasorok telepítésének helye.
  12. Telken belül megtartandó erdő: Az erdőterületek kijelölése.
  13. Telek be nem építhető területe: Védelmi okokból beépítésre nem alkalmas részek.
  14. Kialakítandó zöldfelület: Új zöldterületek létrehozásának helye.
  15. Vegyeshasználatú út: Az út besorolása.
  16. Tervezett gyalogút, sétány: A gyalogos közlekedés útvonalai.
  17. Átközlekedés (aluljáró, felüljáró) területe: A szintbeli kereszteződések megoldásai.
  18. Épület alatti gépkocsi átközlekedés biztosítandó: Az épületek alatti gépjárműforgalom megoldása.
  19. Épület alatti gyalogos átközlekedés biztosítandó: Az épületek alatti gyalogosforgalom megoldása.

Javasolt szabályozási elemek:

  1. Magánút kialakítási javaslat: Magánutak tervezett nyomvonalai.
  2. Javasolt (irányadó) telekhatár: Irányadó telekhatár-kijelölések.
  3. Telekhatár javasolt megszüntetése: Megszűnő telekhatárok javaslatai.
  4. Közhasználat céljára gyalogos átközlekedési javaslat: Közösségi gyalogos átjárók tervezése.
  5. Közhasználat céljára átadandó terület: Közcélra átadandó területek.
  6. Jelentősebb közhasználatú parkoló (ideértve a P+R parkolókat is) és minimális kapacitása: Parkolók tervezése.
  7. Mélygarázs minimális kapacitása: Mélygarázsok méretének meghatározása.
  8. Új épület létesítési feltételeként bontandó épület: Bontásra ítélt épületek.
  9. Bontás esetén vissza nem építhető építmény: Bontás után nem újjáépíthető épületek.
  10. Megtartandó fa: Védendő fák jelölése.
  11. (nem részletezett)

Más jogszabály által elrendelt szabályozási elemek:

Ezek a szabályozási elemek más jogszabályokból erednek, és kiemelt jelentőséggel bírnak:

  • Világörökségi várományos helyszín határa
  • Műemlék, javasolt műemlék, műemlék telke, műemléki környezet határa
  • Régészeti lelőhely határa, kiemelt régészeti védelem alatt álló lelőhely határa
  • Natura 2000 terület határa, országos jelentőségű természetvédelmi terület határa
  • Földvár és kunhalom
  • Országos ökológiai hálózat elemei (magterület, ökológiai folyosó, pufferterület)
  • Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület határa
  • Hidrogeológiai védőidomok (belső, külső, A, B, 50 éves elérési idejű diósdi vízbázis védőidoma)
  • Fakadóvíz veszélyes terület, magaspart
  • Árvízvédelmi karbantartási sáv
  • Potenciális felszínmozgás veszélyes terület határa
  • Védőterület, védősáv
  • Csereerdősítést követően beépíthető telekterület
  • Helyi egyedi védelem alatt álló építmények
  • Helyi értékvédelemi terület határa
  • Helyi jelentőségű természetvédelmi terület határa
  • Helyi jelentőségű védett természeti emlék (kaptárkő)

Ökológiai hálózat elemei

Beültetési Kötelezettség és Zöldfelületek Kezelése

A rendelet kiemelten kezeli a zöldfelületek szerepét a városi környezetben. Az 5. § bekezdései részletezik a beültetési kötelezettséget, melyet az SZT-n jelölt ingatlanoknak kell teljesíteniük. Ez azt jelenti, hogy bizonyos területeken a tulajdonosok kötelesek növényzetet telepíteni és fenntartani. A 13. pont a megtartandó zöldfelület és faállomány definícióját adja, kiemelve az őshonos erdők és értékes növényzet védelmét, különösen Érdliget és Parkváros területén. A telepítendő, kiegészítendő fásítás (11. pont) előírja új fasorok telepítését, meghatározva a fafajokat és a telepítési távolságokat. A telek be nem építhető része (13. pont) olyan területeket jelöl, ahol beépítés nem lehetséges, de zöldfelületként funkcionálnak és megőrzendő értéket képviselnek.

A fakivágási és favédelmi terv (fogalomtár 6. pont) egy okleveles tájépítészmérnök által készített dokumentum, amely részletesen tartalmazza a tervezett területen található fákat, azonosítva a megtartandókat, a kivágandókat és a pótolandókat. A fafelvételi és fakivágási dokumentáció részét képezi a fafajok, törzsátmérők, koronaátmérők és állapotok rögzítése, valamint a tervezett sorsuk indoklással. A fapótlási dokumentáció pedig az ültetendő fák részleteit tartalmazza.

Építési Szabályok és Előírások

A rendelet számos építési paramétert és szabályt határoz meg, amelyek az építési övezetekre vonatkoznak.

  • Előkert mérete: Az előkert mérete változó lehet. Bizonyos utak mentén (Balatoni út, Bajcsy-Zsilinszky, Riminyáki, Iparos és Diósdi utak) 8,5 méter az előírt méret. Más, már beépült területeken az adott utcában kialakult, környező épületekhez igazodó méretet kell tartani. Amennyiben ez nem állapítható meg egyértelműen, 6,0 méter előkertet kell biztosítani. Új beépítetlen területeken 6,0 méter az alapérték, kivéve, ha az övezeti előírások vagy az SZT eltérően rendelkezik. A 6 méteres előkert méretét nem kell tartani a 20 méternél keskenyebb saroktelkek bizonyos eseteiben.
  • Fedett gépjárműtároló: Az előkert és oldalkert méretén belül fedett gépjárműtároló nem létesíthető. Kivételt képezhetnek a támfallal egybeépített támfalgarázsok az előkertben, meghatározott méretekkel (legfeljebb 6,0 méteres szélességgel és 3,0 méteres homlokzatmagassággal), amennyiben a terepadottságok más megoldást nem tesznek lehetővé.
  • Szintterületi mutató: Meghatározza a telken elhelyezhető épületek összes bruttó beépíthető szintterületének és a telek területének viszonyát. A terepszint alatti parkolók egy része (gépkocsinként bruttó 30 m2) nem számít be az építhető összes szintterületbe.
  • Terepszint alatti beépítettség mértéke: A terepszint alatti építmények által igénybevett terület aránya a telek sík vetületi területéhez képest.
  • Tömör kerítés: Meghatározott magasságig (1,80 m) 100%-osan korlátozott átláthatóságú kerítés.
  • Konténer építmény és mobilház: Állandó jelleggel csak gazdasági területen helyezhetők el.
  • Lakókocsi, utánfutó: Nem helyezhetők el helyhez kötött műszaki létesítményként, és nem működtethetők elárusítóhelyként a város teljes területén.

Építési telek és előkert

Környezetvédelem és Természeti Értékek

A rendelet nagy hangsúlyt fektet a környezetvédelemre és a természeti értékek megőrzésére. A 4. melléklet részletezi az ökologiai hálózat elemeit, mint a magterületeket, ökológiai folyosókat és pufferterületeket, amelyek a biológiai sokféleség fenntartását szolgálják. A 1. függelék felsorolja az országos és helyi természeti védelem alatt álló értékeket és azok tervlapjait. A 10. függelék a fokozottan védett zajvédelmi területek tervlapját tartalmazza, jelezve a zajszennyezés elleni védekezés fontosságát. A 15. pont a mély fekvésű területek definícióját adja, amelyek vízelvezetési problémákat vethetnek fel. A 19. pont a magaspartok jelölését említi, amelyek különleges táji és geológiai értékeket képviselnek. A 17. pont a hidrogeológiai védőidomokat is tartalmazza, különös tekintettel a diósdi vízbázis védelmére.

Örökségvédelem

A rendelet kiemelt figyelmet fordít az épített és régészeti örökség védelmére is. A 3. függelék az országos védelem alatt álló épített örökség listáját tartalmazza, míg a 4. függelék az országos régészeti védelem alatt álló értékeket sorolja fel. A 6. függelék pedig a helyi egyedi védelem alatt álló építményeket részletezi. Ezen elemek kijelölése és védelme biztosítja a település történelmi és kulturális értékeinek megőrzését a jövő generációi számára. A világörökségi várományos helyszínek határai is szabályozási elemként jelennek meg, jelezve a nemzetközi jelentőségű értékek védelmének szükségességét.

Különleges Területek és Szabályozások

A rendelet kitér speciális területekre és tevékenységekre is:

  • Kézműipari rendeltetés: Meghatározza azokat a kisüzemi tevékenységeket, amelyek korlátozottan végezhetők lakóterületen.
  • Környezetre jelentős hatást gyakorló tevékenység: Ide tartoznak a környezeti hatástanulmány köteles tevékenységek, valamint a fémhulladék kereskedelme és tárolása.
  • Különidejűség: Lehetővé teszi a parkolási igények részleges kielégítését közterületi parkolók vagy más épületek parkolóinak használatával, ha azok eltérő időszakokban hasznosulnak.
  • Mély fekvésű területek: Ezeken a területeken speciális vízelvezetési megoldásokra lehet szükség.
  • Potenciális felszínmozgás veszélyes területek: Ezeken a területeken az építkezések során fokozott óvatosság és speciális műszaki megoldások szükségesek.

Zárszó

Az Érd Megyei Jogú Város Önkormányzatának 9/2016. (III. …) rendelete egy komplex és átfogó szabályozási keretet biztosít a város és környéke rendezett fejlődéséhez. A rendelet magában foglalja a településfejlesztési stratégiákat, a környezetvédelmi és örökségvédelmi szempontokat, valamint a specifikus építési előírásokat. A szabályozási terv és a hozzá kapcsolódó mellékletek, függelékek, valamint a részletes fogalomtár biztosítják a következetes és egységes alkalmazást, elősegítve Érd fenntartható és harmonikus fejlődését.

tags: #diosd #epitesi #ovezetek #terkep

Népszerű bejegyzések: