Az Elektronikus Építési Napló és a Számított Építményérték Szerepe az Építőipari Viták Rendezésében
Az építőiparban a kivitelezési folyamatok komplexitása és a számos érintett fél (építtető, fővállalkozó, alvállalkozók, tervezők) miatt elkerülhetetlenek lehetnek a vitás helyzetek. Ezek a viták gyakran pénzügyi vagy teljesítési kérdésekre terjednek ki, és jelentősen megnehezíthetik a beruházások sikeres befejezését. A magyar jogszabályok számos eszközt kínálnak ezeknek a konfliktusoknak a rendezésére, melyek közül kiemelkedik az elektronikus építési napló (e-építési napló) és a hozzá kapcsolódó számított építményérték (SZÉ) fogalma. Ez a cikk részletesen bemutatja az e-építési napló rendszerét, a vitarendezési eljárásokat, valamint a számított építményérték szerepét ezekben a folyamatokban.
Az Építési Napló Funkciója és az Elektronikus Átállás
Az építési napló alapvető dokumentuma az építkezésnek, amely rögzíti a kivitelezés menetét, a felhasznált anyagokat, a munkaidőt, a felmerülő problémákat és azok megoldását. Az építtető és a fővállalkozó kivitelező irányítási, összehangolási és ellenőrzési feladataihoz nyújt segítséget. A magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény, valamint korábbi jogszabályok is szabályozzák a vezetését.
A 2013. október 1-jét követően indult kivitelezések esetében az építési naplót elektronikusan kell vezetni. Ez az e-építési napló rendszere jelentős előrelépést jelentett a papír alapú naplókhoz képest. Az elektronikus napló könnyen olvasható, a módosítások és javítások nyomon követhetőek, ami átláthatóbbá teszi a teljes folyamatot. Egy építési beruházáshoz a több papír alapú napló helyett csak egy elektronikus építési napló tartozik.
Az e-építési napló használatához számítógép és internetkapcsolat szükséges. Nem kell semmilyen programot megvásárolni vagy telepíteni hozzá. Átmeneti internet-hozzáférés hiányában lehetőség van offline (internet kapcsolat nélküli) naplóvezetésre is, maximum 3 naponkénti kötelező internetes feltöltéssel. Az offline naplóvezetéshez csupán az ingyenes ÁNYK (Általános Nyomtatvány Kitöltő) programot kell telepíteni a saját számítógépre. Az Ügyfélkapun keresztül történik a belépés, és a napi jelentések, eseti bejegyzések, napló mellékletek, valamint az offline naplórészek feltöltése.
Vitarendezési Eljárások az Építőiparban
Amennyiben az építtető és a fővállalkozó kivitelező között vitás helyzet alakul ki, akkor jogi segítséget célszerű igénybe venni. A magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 189. § (3) bekezdése alapján az építőipari kivitelezési tevékenység végzéséből adódó - a teljesítéssel összefüggő - viták rendezéséhez a törvényben meghatározott módon bíróság, közjegyző, a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv (TSZSZ) vagy közvetítő eljárását kezdeményezheti.
Az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 33. § (7) bekezdése értelmében, ha az építtető és a fővállalkozó kivitelező közötti vita miatt nem történik meg az építési munkaterület átadás-átvétele, a vitarendezés érdekében a fővállalkozó kivitelező vitarendezési eljárást, közvetítői eljárást, szakértői szervezet vagy a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv (TSZSZ) szakvéleményének kiadását kezdeményezheti.
A Teljesítésigazolási Szakértői Szerv (TSZSZ)
A TSZSZ az építmények tervezésével és kivitelezésével kapcsolatos egyes viták rendezésében közreműködő szervezet. Az egyes törvényeknek az építésügyi lánctartozások megakadályozásával, valamint a késedelmes fizetésekkel összefüggő módosításáról szóló 2013. évi XXXIV. törvény alapján az építészeti-műszaki tervezési, kivitelezési szerződések építőipari teljesítéséből fakadó viták ügyében tud eljárni. Kérelmet adhat be és így a szakértői eljárás lefolytatását kérheti a megrendelő, a tervező, a fővállalkozó kivitelező vagy az alvállalkozó kivitelező. Fontos, hogy a vitás teljesítéssel összefüggésben írásbeli szerződés álljon rendelkezésre, mert a jogszabály szerint csak ebben az esetben fogadhatják be a kérelmet. A TSZSZ eljárása a Magyarországon történő építési beruházásokra terjed ki. A TSZSZ eljárásának legfőbb célja az elhúzódó elszámolási viták rendezésének felgyorsítása.
Fizetési Meghagyásos Eljárás
A fizetési meghagyásos eljárás közjegyzői hatáskörbe tartozó nemperes eljárás, amely a pénzkövetelések behajtásának gyors és hatékony eszköze. A közjegyző az ország egész területére illetékes, tehát bármelyik közjegyzőhöz benyújtható a kérelem, illetve valamennyi közjegyzőtől kaphatunk is fizetési meghagyást.
A Számított Építményérték (SZÉ) és a Rendszerhasználati Díj
A 2014. július 1-jét követően kötelezően vezetett e-építési naplók esetében rendszerhasználati díjat kell fizetni. Az általános építmények (nem sajátos építmények) tekintetében a Kormány egy ún. rendszerhasználati díjat határozott meg, amelyet az e-építési napló készenlétbe helyezését megelőzően kell megfizetni. A rendszerhasználati díj összege a számított építményértéktől függ.
A számított építményérték (SZÉ) az engedélyezési tervdokumentációban található meg, és az építésügyi bírság megállapításának részletes szabályairól szóló 245/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet alapján kell meghatározni. Ez a rendelet részletesen szabályozza az építésügyi bírság kiszabásának módját is, amelynek egyik fontos eleme a számított építményérték.
A rendszerhasználati díj mértéke a megvalósítandó építménynek a SZÉ-hez igazodik. A jogszabály több díjsávot tartalmaz. Egy átlagos családi ház felépítéséhez szükséges e-építési napló készenlétbe helyezése 2.620,- Ft megfizetése mellett lehetséges, míg az egymilliárd forint feletti számított építményérték esetében a díj 23.580,- Ft (ez a legfelső, 7. díjkategória). A felhasználó az LLTK (Lechner Lajos Tudásközpont Területi, Építésügyi, Örökségvédelmi és Informatikai Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság) e-építési napló oldalára kattintva tájékozódhat a fizetési kötelezettségről. Fontos, hogy az átutalás közlemény rovatába kizárólag az LLTK által megadott átutalási kódot írják be.
Az Építésügyi Bírság és a Számított Építményérték Kapcsolata
A 245/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet részletesen kitér az építésügyi bírság megállapításának szabályaira. A bírság mértéke az alapbírság és a számított építményérték figyelembevételével meghatározott értékének az összege. A számított építményérték alapján a bírság meghatározásakor az építésügyi bírság megállapításának részletes szabályairól szóló rendeletben meghatározott százalékos értékeket kell figyelembe venni. Ez magában foglalja az engedély nélküli építés, az engedélytől eltérő építés, bontás, valamint az építési napló nélküli kivitelezés eseteit is.
Például, építési napló vezetési kötelezettség alá eső építési tevékenység építési napló nélküli végzése esetén a számított építményérték 20%-a lehet a bírság alapja. Világörökségi területen vagy műemléki védelem alatt álló ingatlanon történő jogszerűtlen építési tevékenység esetén ez az arány akár 80% is lehet. A bírság kiszabásánál figyelembe kell venni az építmény készültségi fokát is, melyet a 2. mellékletben található táblázatban rögzített szorzók alapján határoznak meg.
A számított építményérték meghatározása során figyelembe kell venni az építmény, építményrész, megmozgatott földmennyiség hozzárendelt egységárait, melyek az 1. mellékletben találhatóak. Ezek az egységárak az épület rendeltetésétől és az építési tevékenység jellegétől függően változhatnak. A jogszabályok részletesen szabályozzák, hogyan kell meghatározni a jogszerűtlenül vagy szakszerűtlenül megmozgatott földmennyiség, vagy elkészült építmény, építményrész jellemző méretét és mennyiségét. Fontos kitétel, hogy az alapozással vagy terepszint alatti építéssel összefüggő földmunka mennyiségét figyelmen kívül kell hagyni a számítás során.
Az E-építési Napló és a SZÉ Összefüggése a Jogi Vitákban
Az e-építési napló valós idejű, pontos és követhető dokumentációt biztosít az építkezés minden mozzanatáról. Ez a dokumentáció kulcsfontosságú lehet a viták rendezése során, mivel objektív bizonyítékot szolgáltat a kivitelezés körülményeire, a felmerült problémákra és azok kezelésére. A TSZSZ eljárásában, vagy akár bírósági eljárásokban is az e-napló bejegyzései, mellékletei mérvadóak lehetnek.
A számított építményérték pedig nem csupán a rendszerhasználati díj vagy a bírság mértékének meghatározásában játszik szerepet, hanem a vitás követelések összegének megállapításában is támpontot adhat. Egy vitás helyzetben, ahol például a kivitelezés minősége vagy a teljesítés elmaradása a kérdés, a SZÉ alapján becsült építményérték viszonyítási alapul szolgálhat a kár mértékének vagy a követelés összegének meghatározásához.
Az e-építési napló és a számított építményérték tehát szervesen kapcsolódik az építőipari viták rendezéséhez. Segítenek abban, hogy a felek közötti konfliktusok gyorsabban, hatékonyabban és igazságosabban oldódjanak meg, minimalizálva ezzel a beruházások késlekedését és a pénzügyi veszteségeket. A jogszabályok folyamatosan fejlődnek ezen a területen, hogy még inkább támogassák az átláthatóságot és a korrekt elszámolást az építőiparban.
tags: #e #epitesi #naplo #szamitott #ertek