Az építőipari kivitelezési felelősségbiztosítás és a kivitelezői jogok és kötelezettségek
Az építőipar komplex és dinamikusan változó szektor, ahol a jogszabályi környezet folyamatosan alakul, hogy biztosítsa a minőséget, a biztonságot és a felek közötti korrekt viszonyokat. Az elmúlt években számos módosítás történt, amelyek érintik az építtető, a tervező, a műszaki ellenőr és a kivitelező feladatait és felelősségét egyaránt. A 2024. október 1-jén hatályba lépett módosítás az 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendeletet érinti, amely a vállalkozó kivitelezők kárfelelősségét és a kötelező felelősségbiztosítást helyezi előtérbe.
A kötelező építőipari kivitelezői felelősségbiztosítás jelentősége
Az építőipari kivitelezési tevékenységet folytató minden vállalkozásnak - legyen az társas vállalkozás vagy egyéni vállalkozó, fő- vagy alvállalkozó - kötelező rendelkeznie építőipari kivitelezői felelősségbiztosítással. Ez a biztosítás 2025. január 15-től válik kötelezővé az általa vállalt építőipari kivitelezési tevékenység körében okozott károk megtérítésére. A felelősségbiztosítás kiterjed a személyi sérüléses és dologi károkra, valamint az ezekkel összefüggésben felmerülő nem vagyoni sérelmekre, azaz sérelemdíjakra is.
A jogszabály szerint a vállalkozó kivitelező kártérítési felelősséggel tartozik az általa okozott károkért, és fizetési kötelezettsége van a sérelemdíjak tekintetében. Ajánlott olyan kivitelezővel szerződést kötni, aki rendelkezik a kötelező felelősségbiztosítással, mivel ezáltal a kivitelező által okozott károk megtérítésére a biztosítás fedezetet nyújt. Kötelező felelősségbiztosítás hiányában, kár okozása esetén, a kártérítési igény bírósági úton történő érvényesítése sikeres lehet, de a kártérítés összegének kivitelező általi megfizetése bizonytalan lehet, mivel nem biztos, hogy a kivitelező rendelkezik elegendő fedezettel a követelés rendezésére.
Az építtető jogai és kötelezettségei az Építési törvény alapján
Az Építési törvény (1997. évi LXXVIII. tv.) 43. § (1) bekezdése részletesen meghatározza az építtető felelősségét az építési beruházás során. Ezek a kötelezettségek a következők:
- Fedezet biztosítása: Az építési beruházás teljes fedezetének biztosítása.
- Beruházáslebonyolító kiválasztása: Bár a Kivitelezési kódex szerint a beruházáslebonyolító már nem minősül az építőipari kivitelezési tevékenység résztvevőjének, az építtető felelős a kiválasztásáért.
- Tervező, műszaki ellenőr, kivitelező kiválasztása: Az építtető felelős az engedélyezési és kivitelezési terv tervezőjének, az építési műszaki ellenőr, valamint a kivitelező kiválasztásáért.
- Engedélyek megszerzése: Az építésügyi hatósági engedélyek, tudomásulvételek megszerzése.
- Tervek betartása: A jogerős és végrehajtható építésügyi hatósági engedélyben, a jóváhagyott tervdokumentációban, valamint a kivitelezési tervekben foglaltak betartása.
- Bejelentési kötelezettségek: Az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésének tudomásulvétele iránti kérelem előterjesztése, az ehhez szükséges mellékletek megléte, valamint az ezzel kapcsolatos változások bejelentése.
- Munkaterület átadása: Az építési munkaterület átadása.
- Ellenőrzés: Az építőipari kivitelezési tevékenység végzésének ellenőrzése.
- Járulékos munkák: Annak biztosítása, hogy az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatához szükséges járulékos építmények, tereprendezési, fásítási, parkosítási munkálatok az építménnyel együtt valósuljanak meg.
- Építési napló: Az építési napló rendelkezésre állása a hatósági ellenőrzések során, valamint az elektronikus építési napló aktiválása, amennyiben jogszabály előírja.
- Adatszolgáltatás: Az Építési törvényben meghatározott esetekben személyes adatok közlése és bejelentése.
- Hulladék elszállítása és környezet helyreállítása: A kivitelezővel együttesen felelős az építési hulladék elszállításáért, a környezet eredeti állapotának visszaállításáért és a környezeti károk megszüntetéséért.
Az építtető felelőssége kiterjed arra is, hogy az építési beruházás teljes fedezetének biztosításáért feleljen. Az építtetőnek tudnia kell, hogy az építésügyi hatóság engedélye nem mentesíti az építési tevékenység megkezdéséhez szükséges más hatósági engedélyek, nyilatkozatok vagy hozzájárulások megszerzésének kötelezettsége alól.
A kivitelező feladatai és felelőssége
A kivitelező feladatait elsősorban az Építési törvény és a Kivitelezési kódex (191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet) határozza meg, de más jogszabályok is tartalmaznak kötelező előírásokat. Az építési szerződésben vállalt feladatok is kiegészíthetik ezeket.
Az építési tevékenység megkezdésével kapcsolatos felelősség:
- Az építőipari kivitelezési tevékenység jogszerű megkezdése és folytatása.
- Az építési munkaterület átvétele az építtetőtől (vagy alvállalkozó esetében a megrendelő vállalkozótól).
- Kivitelezői jogosultság meglétének biztosítása.
- Az építési napló megnyitása.
- Előzetes bejelentés az illetékes munkavédelmi felügyelőséghez, amennyiben a jogszabályok ezt előírják.
Az építési tevékenység folytatásával kapcsolatos felelősség:
- Az építési napló vezetése (elektronikus napló esetén megbízhatja a felelős műszaki vezetőt).
- Az alvállalkozói szerződések adatainak rögzítése az építési naplóban, és jelszó biztosítása az alvállalkozók számára.
- Az építési hulladék mennyiségének és fajtájának folyamatos vezetése az építési naplóban.
- Bejelentés hatóságok felé, amennyiben természeti, építészeti, régészeti emlék vagy művészeti alkotás kerül elő.
- Meglévő és előkerülő természeti, kulturális örökségi, építészeti értékek megőrzése.
- Az építési napló rendelkezésre bocsátása az építésügyi hatóság, más hatóságok és az építési műszaki ellenőr számára.
- Jogszabályt, hatósági határozatot sértő, vagy élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető építtetői utasítás esetén az utasítás és megtagadás bejegyzése az építési naplóba.
- Az építési engedélyek meglétének folyamatos ellenőrzése.
- Annak biztosítása, hogy csak jogosult személyek tartózkodjanak az építési munkaterületen.
- Az építési munkaterület őrzésének biztosítása.
- A felelős műszaki vezető akadályoztatása esetén gondoskodás a helyettesítésről.
Minőséggel és szakszerűséggel kapcsolatos felelősség:
- Az építési engedélyben, jóváhagyott tervekben és kivitelezési tervekben foglaltak betartása és betartatása.
- Az elvégzett szakmunkák eredményeként létesült szerkezetek, berendezések, építmények rendeltetésszerű és biztonságos használhatóságának biztosítása.
Az építési tevékenység befejezésével kapcsolatos felelősség:
- Az építési hulladék elszállítása, a környezet eredeti állapotának visszaállítása, a környezeti károk megszüntetése (az építtetővel együttesen).
- A műszaki átadás-átvételi eljárás során a rendellenességek, hiányosságok megszüntetése, szükség esetén a próba megismétlése.
- Mérési jegyzőkönyvek kiállítása, építési termékek teljesítménynyilatkozatainak rendelkezésre bocsátása.
- Az építési munkaterület átadása az építtetőnek.
- Az építési területről való levonulás végrehajtása.
A fővállalkozó kivitelező további feladatai közé tartozik az alvállalkozók kiválasztása (ha az építtető nem jelölte ki), tevékenységük összehangolása, valamint a teljesítésigazolás és a számla eljuttatása az építtetőhöz vagy fedezetkezelőhöz.
Az építőipar legjobban őrzött titka | Michael Johnson | TEDxDavenport
A felelős műszaki vezető és a műszaki ellenőr szerepe
Az építőipari kivitelezési tevékenység csak felelős műszaki vezető irányítása alatt végezhető. A felelős műszaki vezetőnek megfelelő képzettséggel, gyakorlattal és nyilvántartási jogosultsággal kell rendelkeznie. Főbb feladatai közé tartozik az építési napló vezetése, a jogszabályok betartása, a hatósági engedélyeknek és terveknek megfelelő kivitelezés biztosítása, a kitűzés helyességének ellenőrzése, valamint a vizsgálatok elvégeztetése. Együttműködik az építtetővel, a műszaki ellenőrrel és az alvállalkozók műszaki vezetőivel.
A felelős műszaki vezető nem végezhet építési műszaki ellenőri tevékenységet azon kivitelezési tevékenység esetében, ahol építési-szerelési munkát vezet. A felelős műszaki vezető napirenden van minden kivitelezési eseménnyel, vezeti az építési naplót, és tájékoztatási kötelezettsége van az építtető, tervező, vagy a műszaki ellenőr felé.
A műszaki ellenőr az építtető képviseletében jár el, feladata a kivitelezés szakszerűségének, minőségének ellenőrzése, a szerződésszerű teljesítés biztosítása. A kivitelező vállalat a minőségirányítási rendszerében a műszaki ellenőrt külső partnerként, „vevőként” kezeli.
Tervezői felelősség és szerződéses kérdések
A tervezőnek az engedélyezési/bejelentési eljárás, majd a kivitelezés során egészen az építés lezártáig fontos szerep jut. A terv hibája miatt mindaddig érvényesíthetőek a szerződésszegésből fakadó jogok, amíg a terv alapján kivitelezett szolgáltatás hibás teljesítése miatt jogok gyakorolhatók. A tervezőnek figyelembe kell vennie a gyorsan változó jogi környezetet is, nehogy a tervek elavuljanak. A tervező felelős a középület gipszkarton álmennyezet tűzgátlási jellemzőinek pontos megtervezéséért is.
A kivitelező köteles a megrendelő által átadott tervdokumentációt szerződéskötés előtt megvizsgálni, és a felismerhető hibákra, hiányosságokra figyelmeztetni. Ha a terv hibája vagy hiányossága a kivitelezés során válik felismerhetővé, a kivitelező késedelem nélkül köteles erről az építtetőt tájékoztatni. Egy összetett esetekben szakértők bevonásával a felelősség megosztható a tervező és a kivitelező között.
A kivitelezési szerződés
Az építési szerződés megkötését követően a vállalkozó kivitelező viseli annak jogkövetkezményét, amely a tervdokumentáció olyan hiányosságából adódik, amelyet a vállalkozó kivitelezőnek a tőle elvárható szakmai gondosság mellett észlelnie kellett volna, de a szerződéskötést megelőzően nem jelzett. A kivitelezési szerződésnek kötelező tartalmi elemei vannak, amelyeket az 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet részletesen tartalmaz. Ezen elemek közé tartozik a pontosan elvégzendő építési tevékenységek meghatározása, a teljesítési határidők, a vállalkozói díj és annak fizetési feltételei, a többletmunka és pótmunka elszámolása, a keletkező hulladék elszállítása, valamint az elektronikus építési napló vezetésére vonatkozó feladatok.
Hibák és felelősségmegosztás az építkezéseken
A kivitelezés során hibák mindig is előfordulhatnak, mivel az épület rendkívül összetett termék. A felelősség megosztása az egyes résztvevők között esetenként bonyolult lehet. Egy hideg időszakban meghibásodott termék kapcsán felmerülhet a kérdés: kinek a felelőssége? A tervezőé, aki nem tervezett pontosan? A kivitelezőé, aki nem jelezte a problémát? A műszaki ellenőré, aki elsiklott a hiba felett? Vagy akár a forgalmazóé? A jogi gyakorlat szerint az összetett esetekben szakértők bevonásával a felelősség változó arányban oszlik meg a tervező és a kivitelező között. A kivitelező felelős a közreműködőjétől beszerzett tervdokumentációt a szakvállalattól elvárható gondossággal kell megvizsgálnia.
Az építőiparban a felelősségnek több aspektusa is felmerülhet. Hibás teljesítés esetén nem csupán a szerződésszegésről lehet szó, hanem a hibás kivitelezés következtében más vagyontárgyakban keletkezett károkról, vagy akár személyi sérülésekről is. Ezekre a kérdésekre a jognak minden esetben választ kell adnia. A szándékos, súlyos gondatlansággal vagy bűncselekménnyel okozott károkért, valamint az életet, testi épséget, egészséget károsító szerződésszegésért való felelősséget a szerződésben nem lehet kizárni.
tags: #epitetto #felelossege #a #kivitelezo #munkajaert #epitoipari