Új arculat az Arany János utcai metróállomás felszíni kapcsolata környezetében
Pataki Dániel diplomamunkája a 2012. augusztusi megközelítésben újragondolja az Arany János utcai metróállomás felszíni kapcsolatát és a Podmaniczky teret.
A tervezési fókusz az, hogy hol és milyen funkcióval tudom legjobban bemutatni a saját építészeti hozzáállásomat, amely kialakult bennem az egyetemi éveim és utazásaim alatt.
Koncepció és látásmód
A mostani jellegtelen, rendezetlen állapothoz képest egy markáns téri összhatás kialakítása volt a célom.
Úgy gondolom, a belváros szívében egy ilyen közlekedési pontnál lehetőség nyílik arra, hogy egy erőteljesebb kortárs arculat megjelenhessen.
Urbanisztikai szempontok
A tér identitása alapvetően közlekedési csomópont, de koncepcióm alapeleme volt, hogy emellett egy megállásra késztető, jól használható városi közteret is létrehozzak.
Véleményem szerint a teret megkerülő trolibusz-állomásnak nem itt van a legmegfelelőbb helye.
Sok területet elvesz, elszigetelti a teret, így az nem tud kapcsolódni térfalaihoz.
Rendszeresen 4-5 trolibusz vesztegel a téren, itt szerelik, parkoltatják őket.
Ha viszont a trolibusz az Arany János utcánál nem fordul meg, csak megáll a Bajcsy-Zsilinszky úton, akkor a térfal a tér szerves részévé tud válni, megszűnik a tér elszigeteltsége, a troli-forduló aszfalt helyett díszburkolatot kaphat, a környező vendéglátóhelyek pedig kitelepülhetnek a térre.
Zöldfelületek és tömeg
A zöldfelületek, fák mennyiségét jelentősen növelni kell a belváros ezen részén.
Van két meglévő facsoport, amelyet mindenképp érdemes megőrizni, illetve a troli-végállomás helyén nyert területtel lehetőségem nyílt egy belső fasor kialakítására és számos új fa ültetésére.
Építészeti megközelítés és funkciók
A fejépület megközelítése és a téren való átközlekedés zavartalan kell, hogy maradjon.
Olyan felszíni építmény jelent meg a szemeim előtt, amely a jelenlegi zárt dobozhoz képest sokkal nyitottabb, átjárhatóbb tud lenni.
Olyan épület, melyet nem fojtanak meg az üzletek, melyek a mostani épületet rendszertelenül körbezárják, melyeknek funkcionális szempontból nem is kell feltétlenül a metróhoz kapcsolódnia.
Építészeti szempontok
Olyan nem épületszerű tömeg jelent meg szemeim előtt, mely a tér markáns elemeként jelenik meg, de nem akar vetekedni a környező zártsorú beépítésű, magas épületekkel, viszont egy jelzésértékű térfalat ad a Bajcsy-Zsilinszky út felé.
Olyan tömeget képzeltem el, amelynek formálása kifejezi a metró - mint az egyik leggyorsabb városi közlekedési forma - dinamikáját.
Olyan épület, melynek impozáns a felső, ötödik homlokzatának a kialakítása is a nagy rálátás miatt.
A tervezett épület kialakítása
A fejépület és a lejtakna felső szakaszánál kis szerkezeti változtatással jóval tágasabb megnyitásra van lehetőség, így a természetes fényt is be tudom engedni a lejáratba.
Az üzletek sora át tud kerülni a belső környező térfalakra, a téren csak egy kis kávézó-kiszolgálópult kap helyet.
A tér és az épület közti kapcsolatrendszer
Az épület és a tér alaprajzi szerkesztését a helyszínen meglévő két koordináta-rendszer adja.
A fő gyalogos közlekedési irányokat egy központi gócpontba gyűjtöttem össze.
Szükség van a téren olyan kiszolgáló funkciókra, amelyek jobb, ha egy besüllyesztett szinten kapnak helyet, és a metró-forgalmi tere köré csoportosíthatók.
Így a lejtaknából az amúgy is esedékes mozgólépcső-csere után erre a besüllyesztett szintre érkezem meg, innen pedig elhúzással érkezem fel a tér központjába.
A mozgólépcső korábbi föld alatti gépházára már nincs szükség, mivel az újnak a motorja önmagába integrált, illetve az egyéb, mostani terepszint alatti funkciókat is a mai kor igényeinek megfelelően gondoltam újra és helyeztem el.
A besüllyesztett szint akadálymentesen megközelíthető, az állomás akadálymentes elérése viszont a térről csak gazdaságtalanul, körülményesen, nagy elhúzással lenne megvalósítható.
Megoldást jelenthet, ha az állomás feletti épületbe érkezik fel egy lift, homlokzati kapcsolattal, de ennek kialakítása nem volt része a tervezési feladatnak.
A tető és a belső teresítés
A lejtakna irányából a terep szintjéről egy torzfelületű tető emelkedik egészen a csúcspontig, ahol egy fedett-nyitott teret hoz létre.
A tető másik letámasztása befordul a tér azon részébe, ahol nem zavarja az átközlekedést.
Ez egyrészt tagolja a teret, másrészt ezzel egy dinamikusan emelkedő forma jön létre.
A belső letámasztás alá kerül egy kis kávézó, a többi bolt a környező térfalakban kap helyet.
A tető intenzív jellegű zöldfelülete pihenő-kiülős helyként szolgál, a közlekedés fölé növő parkként jelenik meg.
A tetőszerkezetbe belehasít egy felülvilágító-sáv, amely részleteiben a legreprezentatívabb eleme kíván lenni a tervnek.
Ahelyett, hogy korláttal veszem körül, lépcsősen és járhatóan alakítottam ki, illetve üveggerendákkal támasztottam alá, ezzel a tetőszerkezet egy nem mindennapi összhatást ad az Arany János utcai metróállomásnak.
Gépészeti és energetikai megoldások
Gépészeti szempontból innovatív megoldást próbáltam alkalmazni: a metróállomásnak a szerelvények, berendezések és emberek által termelt hőjét hasznosítottam a felső szint fűtésére és nyári hűtésére; víz kering a peronszintre vezetett csőrendszerben, amely közvetíti a hőt a felszíni hőszivattyúnak.
Ehhez példaként már megvalósult stockholmi és párizsi projektek voltak segítségemre.
Építészeti és technikai kontextus
A homlokzatoknál fontos kérdés a hőszigetelés vastagságának növelése és a különböző burkolat-rendszerek kiválasztása, figyelembe véve 2020-ig szóló energetikai előírásokat.
Két burkolathoz kapcsolódó fő elv: légréteges, átszellőztetett homlokzat, és a hordozószerkezetek védelme.
A légréteg optimális vastagsága 3 és 10 cm között változhat, a túl kicsi vagy túl nagy értékek problémákat okozhatnak.
A burkolatok anyagai között szerepelnek természetes kövek, vékony kőfurnérok, illetve elemes (előregyártott) rendszerek, amelyek jelentősen lerövidítik a kivitelezést.
Francia példaként Kengo Kuma művészeti központjának mozaikszerű vegyes homlokzata, Enric Ruiz-Geli Media-TIC épülete pedig LED-es és ETFE fóliás megoldásokat mutat be.
A zöldhomlokzatok és sky farmok célozzák a városi klíma javítását, a téli energia-megtakarítást és a nyári hőterhelés csökkentését.
Fenntarthatóság és ökológiai előnyök
A zöldfalak és zöldtetők öko-előnyei mellett a növényzet öntözésével és vízgazdálkodással kapcsolatos megoldások is terítékre kerülnek.
A magas szintű hálózatos rendszerek kiszolgálják a növényzet igényeit, miközben az érdemi vizuális és funkcionális hatások is növekednek.
Homlokzati felújítási megfontolások
A homlokzat felújítása nem csak esztétika miatt fontos, hanem az épület védelem és értékének növelése miatt is.
A felújítás folyamata állapotfelméréssel kezdődik, ezt követi a hőszigetelés és a vakolás vagy díszvakolat felhordása.
A megfelelő vakolat kiválasztása befolyásolja az energiahatékonyságot, a vízlepergetést és a külső megjelenést.
A régi „Kádár-kocka” és panelházak felújítása során különösen fontos a karakter megőrzése és a költségek mérséklése, miközben a lakók véleményét figyelembe veszik.
Az alapos tervezés és szakértői felmérés alapja a sikeres homlokzatfelújításnak, amely magában hordozza a közösség érdekét és a jogi kereteket is.
tags: #epulet #homlokzatanak #arculata