A Követelések Kezelése és Behajtása: Útmutató Vállalkozásoknak
A vállalkozások pénzügyi stabilitásának és működésének egyik alapvető eleme a követelések hatékony kezelése. A cikk átfogó képet kíván nyújtani a követelések fogalmáról, azonosításáról, a behajtási módszerekről, valamint az elévülés kérdésköréről, különös tekintettel a hazai jogi és számviteli szabályozásra. A cél, hogy a vállalkozások számára érthetővé tegye a követeléskezelés összetettségét és iránymutatást nyújtson a legoptimálisabb megoldások megtalálásához.
A Követelések Jogszabályi és Számviteli Meghatározása
A számviteli törvény (Szt.) 29. §-a értelmében a mérlegben kimutatható követelések olyan pénzértékben kifejezett fizetési igények, amelyek különböző szerződésekből jogszerűen erednek. Ezek az igények a vállalkozó által már teljesített termékértékesítéshez, szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódnak, és a másik fél által elismert összeget képviselnek. Például a vevőkövetelésként csak a tárgyévben ténylegesen teljesített értékesítésekkel kapcsolatos fizetési igények jelenhetnek meg a vevő által elismert értékben, függetlenül attól, hogy az értékesítésről szóló számla mikor kerül kiállításra. Az Szt. 3. § (4) bekezdés 10. pontja részletesen meghatározza a behajthatatlan követelés fogalmát, kitérve azokra az esetekre, amikor a követelés sikeresen végrehajtható, részben fedezetet nyújt, vagy eredménytelenség miatt szüneteltetik a végrehajtást.
A behajthatatlan követelések fogalma az Szt. rendszerében eltérhet a társasági adó törvény (Tao. tv.) szerinti értelmezéstől. Míg az Szt. szerint a mérlegben behajthatatlan követelést nem lehet kimutatni, és azt legkésőbb a mérlegkészítéskor hitelezési veszteségként le kell írni, addig a Tao. tv. az éven túli követeléseket is részben behajthatatlannak tekinti, és azok 20%-át adóalap-csökkentő tételként engedi figyelembe venni, a nyilvántartott értékvesztés erejéig. Fontos kiemelni, hogy az elévült és bíróság előtt nem érvényesíthető követelések esetén nem lehet az adóalapot csökkenteni, sőt, ezen összegekkel el nem ismert költség címén növelni kell az adóalapot.
A Követelések Beazonosítása és Értékelése
A követelések pontos kimutatása a mérlegben elengedhetetlen a pénzügyi helyzet valósághű tükrözéséhez. A vevőkövetelések esetében csak a partnerek által elfogadott és visszaigazolt tételek kerülhetnek kimutatásra. A devizában fennálló követeléseket a beszámolókészítés során át kell értékelni a fordulónapi árfolyamra. Amennyiben egy partnernek túlfizetése van, azt a mérlegben az egyéb kötelezettségek között kell kimutatni. A vevőkövetelésekkel kapcsolatos értékvesztés és annak visszaírása során figyelemmel kell lenni a társaság számviteli politikájában szereplő előírásokra.
Az Szt. 55. §-a alapján értékvesztés elszámolására akkor kerülhet sor, ha az adózó év végi értékelése alapján egy követelés várhatóan nem térül meg teljes egészében. Ezt az egyéb ráfordítások között kell kimutatni. A Tao. tv. azonban ezt a ráfordítást kezdetben nem engedi az adóalap terhére elszámolni, így annak összegével meg kell növelni az adóalapot. Ez az ún. nyilvántartott értékvesztés, amely korlátozza a későbbi adóalap-csökkentő tételeket.
A behajthatatlanság tényét és mértékét a vállalkozónak hitelt érdemlően kell bizonyítania, különféle bizonylatok alapján, mint például nemleges foglalási jegyzőkönyv, egyezségi megállapodás, felszámolói nyilatkozat, elévülést igazoló okiratok. Fontos, hogy a csődeljárás vagy felszámolási eljárás megindítása önmagában nem alapozza meg a követelés behajthatatlanságát; a felszámoló írásos nyilatkozata szükséges.
Követelésbehajtási Módszerek
Ügyvédi Felszólító Levél
A követelés behajtása legtöbb esetben az ügyvédi felszólító levél megküldésével kezdődik. Az ilyen levelek elkészítéséhez szükséges a követelés pontos adatai, a tartozást alátámasztó bizonyítékok (szerződés, számlák, tartozáselismerő nyilatkozat) és az adós személyes adatai. Sok esetben már önmagában az ügyvéd által írt felszólító levél is elegendő az adós tartozásának rendezéséhez.
Fizetési Meghagyásos Eljárás
A fizetési meghagyásos eljárás a pénz fizetésére irányuló követelések behajtásának gyors, költségkímélő és egyszerű módszere. A hárommillió forintot meg nem haladó pénzkövetelések főszabály szerint csak ezen eljárás útján érvényesíthetők. Az eljárást az ügyvédi iroda a közjegyzői kamara elektronikus rendszerén keresztül kezdeményezi. Az eljárás sikeressége érdekében már az indítás előtt fontos összegezni a követelés fennállását alátámasztó tényeket és bizonyítékokat. A kérelem előterjesztésekor a törvényben meghatározott díjat kell megfizetni, amely a pénzkövetelés értékéhez igazodik.
A FIZETÉSI MEGHAGYÁSOS ELJÁRÁS - minden amit tudni érdemes az FMH-ról
A fizetési meghagyás ellen a kötelezett annak kézbesítésétől számított tizenöt napon belül a közjegyzőnél ellentmondással élhet. Ha az adós nem mond ellent, a fizetési meghagyás jogerőre emelkedik, és a követelés végrehajtás útján is behajtható.
Peres Eljárás
Több okból is indulhat peres eljárás a követelés behajtása érdekében. Ha az adós határidőben ellentmond a fizetési meghagyásnak, az eljárás perré alakul. A hárommillió forint feletti követelések esetén nem kötelező a fizetési meghagyás megindítása; ilyenkor harmincmillió forintig az adós dönthet a fizetési meghagyásos vagy a peres eljárás indítása között. Amennyiben a fizetési meghagyásos eljárás perré alakul, a jogosultnak tizenöt napon belül ki kell egészítenie az eljárási illetéket, és be kell nyújtania a keresetet tartalmazó iratot a bíróságra.
Az Elévülés és Következményei
A követelések főszabály szerint 5 év alatt évülnek el. Az elévülés azonban nem jelenti a követelés megszűnését, pusztán azt, hogy bírósági úton nem érvényesíthető. A Polgári Törvénykönyv (Ptk.) 6:23. §-a kimondja, hogy az elévült követelést bírósági eljárásban nem lehet érvényesíteni, de a kötelezett kötelezettsége nem szűnik meg. Ha valaki elévülés ellenére teljesíti a követelést, azt visszakövetelni nem lehet.
Az elévülés megszakadásának több esete van, különösen a régi Ptk. hatálya alatt: írásbeli felszólítás, bírósági úton való érvényesítés, megegyezéssel való módosítás (beleértve az egyezséget), valamint a tartozás kötelezett általi elismerése. Az elévülés megszakadása után az elévülési idő újra kezdődik. A végrehajtási jog elévülését külön kell vizsgálni, mivel azt a végrehajtási cselekmény szakítja meg.
Számos ügyfélkérdés merül fel az elévüléssel kapcsolatban. Például egy 10-12 éves BKK-büntetés kapcsán felmerül a kérdés, hogy létezik-e még a büntetés, különösen, ha az évek során többször is fizettek már kisebb összegeket. Ilyen esetekben a folyamatban lévő végrehajtási eljárásnak van jelentősége. Egy 2017-ben, nagymamától kért 100 ezer forintos kölcsön kapcsán, amelyre nincs írásos papír, a 5 éves elévülési idő és az elévülés megszakítására vonatkozó körülmények tisztázása kulcsfontosságú. Ha az adós önként teljesít a felszólító levél alapján, vagy a fizetési meghagyásnak nem mond ellent, az elévülésnek nincs jelentősége.
Egy 2015-ben kifizetett, volt férj tartozásával kapcsolatos ügyben, ahol egyetemlegesen tartoztak, a bírósághoz vagy közjegyzőhöz lehet-e még fordulni végrehajtásért, hogy a rá eső részt behajthassák. Az elévülés ténye önmagában nem akadálya a követelés érvényesíthetőségének, arra ugyanis az eljárásban a másik félnek kell hivatkoznia.
Adózási és Számviteli Szempontok a Követeléskezelésben
A Tao. tv. több adóalap-módosító tételt ír elő a követelésekkel kapcsolatban. Az értékvesztés elszámolása után, ha a követelés mégis befolyik vagy behajthatatlanná válik, adóalap-csökkentő tétellel lehet élni. A Tao. tv. szerint behajthatatlanná vált követelés kapcsolt vállalkozással szemben fennállása esetén az adóalap-csökkentés feltétele a megfelelő nyilvántartás vezetése.
Az "Önadózó" újság és online csomagja segítséget nyújt a jogszabályok alkalmazásában, a változások követésében és az adózási, könyvviteli feladatok teljesítésében.
A behajthatatlan követelések leírása jellemzően az év végi zárlati feladatok közé tartozik. Az Szt. szerint a mérlegben behajthatatlan követelést nem lehet kimutatni. A részben vagy egészében behajthatatlan követelést legkésőbb a mérlegkészítéskor hitelezési veszteségként le kell írni.
A Behajthatatlanság Kritériumai és Bizonylatai
A behajthatatlanság tényét a vállalkozónak bizonyítania kell. Ilyen bizonylatok lehetnek a nemleges foglalási jegyzőkönyv, írásos megállapodás az egyezségi megállapodás keretében elengedett követelésről, a felszámoló írásbeli nyilatkozata a fedezethiányról, vagy az elévülés tényét igazoló okiratok.
A követelések értelmezése és megjelenési formái is fontosak. A Számviteli törvény szerint követelések alatt a különféle szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerződésekből jogszerűen eredő, pénzértékben kifejezett fizetési igényeket értjük.
Összegzés és Javaslatok
A követelések kezelése összetett feladat, amely jogi, számviteli és adózási szempontokat egyaránt érint. A vállalkozásoknak kiemelten fontos, hogy tisztában legyenek a követelések fogalmával, a behajtási módszerekkel és az elévülés szabályaival.
Amennyiben úgy érzik, hogy alaptalanul kívánnak követelést behajtani Önnel szemben, javasoljuk, hogy vegye fel a kapcsolatot szakértő irodákkal. A követelések jelentős részének behajtása megakadályozható megfelelő jogi fellépéssel. Tapasztalatunk szerint a jogos követelések behajtásának is gyakran a megfelelő jogi képviselet hiánya szab gátat.
A pontos és naprakész információk birtokában a vállalkozások hatékonyabban tudják kezelni követeléseiket, minimalizálva a pénzügyi kockázatokat és biztosítva pénzügyi stabilitásukat. A folyamatos figyelem és a proaktív megközelítés elengedhetetlen a követeléskezelés sikeres gyakorlatához.
tags: #ev #vegi #koveteles #alatamasztas