Az Építészet és a Városi Fák Viszonya: Harmónia vagy Konfliktus?

Nyíregyházán kiemelt figyelmet kap az, hogy fakivágás csak indokolt esetben történjen. Az építési tevékenységekkel érintett zöldfelületek védelme kiemelten fontos, ennek érdekében az építési folyamatokban résztvevőknek is tisztában kell lenniük az erre vonatkozó jogszabályokkal. Cikkünk célja, hogy a fák védelme ne másodlagos szempont legyen egy építkezés során, hanem közös erővel védjük meg a zöldvagyonunkat, hiszen Nyíregyházán is volt már arra példa, hogy nem vették figyelembe ezeket a szempontokat. Környezetünk, ezen belül a fák védelme közös érdek, hiszen a fák nemcsak környezeti és gazdasági, de esztétikai értéket is képviselnek. A városi fák és zöldfelületek ökológiai szolgáltatása gazdasági értelemben is mérhető érték, mely abból fakad, hogy a zöldfelületek enyhítik az épített környezet által kibocsátott hőt, javítják a levegőminőséget, zajcsökkentő hatással bírnak, valamint az egyre fogyatkozó városi élővilágnak is életteret nyújtanak. Az igény annál nagyobb, minél inkább urbanizált egy terület.

A Fák Védelmének Jogi Keretei Magyarországon

A közterületen és magánterületen található fák ültetését, gondozását és kivágását Magyarországon a fás szárú növények védelméről szóló 346/2008. (XII. 30.) kormányrendelet szabályozza. A rendelet értelmében közterületen a fakivágás engedélyköteles, és abban az esetben lehetséges, ha az élet-, egészség- vagy vagyonvédelmet veszélyeztet. A közterületen lévő fás szárú növény kivágását a fás szárú növény helye szerint illetékes jegyző engedélyezi. Amennyiben a pótlás feltételei adottak, a fakivágás pótlási kötelezettséggel jár.

A Nyíregyháza város közhasználatú zöldfelületeinek használatáról, védelméről és fenntartásáról szóló 37/2003. (VIII. 28.) számú önkormányzati rendelete (továbbiakban: rendelet) már a tervezési folyamatra vonatkozóan is előírja a favédelmet. A rendelet értelmében az építésről, átalakításról, bővítésről vagy felújításról szóló hatósági engedélyezés eljárás során a jogszabályban előírt dokumentumokon túl az engedélyező hatóság részére csatolni kell az engedélyezett létesítménnyel határos közterület méretarányos rajzát, amelyen fel kell tüntetni a közterületen található meglévő növényzetet, járdát, úttestet, meglévő légvezetékeket és közműveket.

Előfordulhat, hogy egy ingatlan megközelítése csak közterületi fakivágással biztosítható, azonban vannak olyan esetek, ahol a megfelelő tervezéssel elkerülhető lenne az ilyen jellegű zöldfelület-megszüntetés. A fák kivágása abban az esetben, ha az nem élet-, egészség-, illetve vagyonvédelem céljából történik, zöldfelület-kivonásnak minősül. Az ilyen fakivágások esetében a helyszínen történő pótlásra törekszünk, azonban ez az ingatlan adottságaitól függően nem mindig lehetséges. Egy koros fa pótlása nem egy facsemete elültetését jelenti. A rendelet értelmében a pótlást szolgáló fák lombtömegének az ültetést (pótlást) követő 3. évben a kivágott fa lombtömegének 80%-ával kellene egyenértékűnek lenni. Fentiek miatt a fapótlások nem mindig lehetségesek azokon a konkrét területeken, ahol a fakivágás történik.

Akadályok a Városi Fásítás Útjában: Közművek és Védőtávolságok

A városi zöldfelületek létesítésének, különösen a fásításnak az egyik legfőbb akadálya Nyíregyházán a közművek közterületi elhelyezkedése és azok előírt védőtávolságai. A földfelszín alatt húzódó, sokszor követhetetlen nyomvonalon elhelyezkedő közművek, illetve a légvezetékek megakadályozzák a fásítást, hiszen a közműhálózatok üzemeltetői által megkövetelt védőtávolságokat a személy- és vagyonvédelem biztosítása érdekében meg kell tartani. Közműfajtól függően a védőtávolságokat jellemzően 1-3 m között határozzák meg az ágazatonkénti előírások. A jogszabályi háttér a közműveket törvénnyel védi. A közmű műtárgyak és a fasorok, zöldfelületek közötti konfliktusok a sűrűn beépült városrészekben ebből kifolyólag szinte állandóak.

Amennyiben a pótlás nem lehetséges, úgy a rendelet szerint közhasználatú zöldfelület megszüntetése vagy beépítése esetén annak zöldfelületi számított értékét az önkormányzat Zöldfelületi Alapjába be kell fizetni. A zöldfelületi érték nagyságáról - a városi főkertész vagy megbízott szakértő számítása alapján - a polgármester határozattal dönt. A közhasználatú zöldfelületeken elhelyezkedő fák értékének meghatározása a Radó Dezső-féle értékszámítással történik. A faértéket az oxigént termelő asszimiláló levélfelület tömege adja. Egy fa értéke korától, egészségügyi állapotától függően több millió forint is lehet, mely egy esetleges védettség esetében megsokszorozódik. A Zöldfelületi Alapba befizetett zöldfelületi érték összegét minden esetben zöldfelületek létesítésére, felújítására, átépítésére, illetve a kivágott fák pótlására fordítjuk. A zöldfelületi érték megfizetésére fordított összeg jelentősen megnöveli az építtetők költségeit is, mely néhány esetben megfelelő tervezéssel elkerülhető lenne.

Településkép és Építészeti Szabályozás: A Favédelmi Terv Szerepe

A településképi szempontból meghatározó területeken településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni minden olyan esetben, ahol engedélyhez kötött építési tevékenységet kívánnak folytatni. A településképi véleményezés minden közterület felől elhelyezett, vagy közterület felől látszó, engedélyhez kötött épület és építmény esetén a Tervtanács véleményére alapozódik. Minden e körben lefolytatandó egyéb településképi véleményezés a városi főépítész véleménye alapján történik. Helyi védett területen és a településképi szempontból meghatározó területeken történő építési munkálatokat megelőzően, illetve a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó épületek (egyszerű) bejelentését megelőzően a szakmai konzultáció kötelező.

A városi fák életére veszélyt jelentenek a közműelhelyezések, forgalmi átalakítások, szűk utcán történő építkezések. Az ilyen és hasonló építési tevékenységek a fák életfeltételeinek romlásához, az egyedek degradációjához vezethetnek. Az engedéllyel rendelkező, fakivágással nem járó építési tevékenységek esetében is biztosítani kell a meglévő közterületi fák védelmét, hiszen a rendelet a fák bármilyen nemű károsítása esetében lehetőséget ad bírság kiszabására a károkozás következtében.

A Magyar Szabványügyi Testület 2019-ben tette közzé az MSZ 12042: Fák védelme építési területeken elnevezésű szabványt, mely meghatározza a favédelmi tervek tartalmát és az építési területen álló fák védelmét célzó eljárásokat. A szabvány célja az építési területen álló fák sérüléseinek megakadályozása, hiszen a fának okozott károk egyáltalán nem, vagy csak évek múlva állíthatók helyre.

Innovatív Megközelítések: Építészet és Természet Szimbiózisa

Az elmúlt hónapokban számos építészeti és design lapban felbukkant az indiai Manas Bhatia építész Symbiotic Architecture projektje, melyet a szöveges leírások alapján képeket létrehozó gépi tanuló program, a Midjourney közreműködésével alkotott meg. Bhatia ecotópiát alkotott a segítségével. Örökzöld mamutfenyők által ihletett spekulatív víziójában hatalmas fák jelennek meg élő lakótömbökként a számítógépes játékok koncept rajzait idéző stílusban. Az építész "futurisztikus tornyok", "utópisztikus technológia", "szimbiózis", "biolumineszcens anyag" stb. kifejezésekkel táplálta a gépet, melyeket addig módosított, míg el nem érte a kívánt eredményt, végül Photoshoppal rendbe tette a képeket.

Ennek a szintetikusan felvázolt, organikus jövőelképzelésnek egyfajta már megvalósult változatát az észak kelet-indiai élő gyökérhidakban fedezhetjük fel. Meghálaja államban, ami a Föld egyik legcsapadékosabb területe, az őslakos khasi és jaintia közösségek évszázadok óta építenek bonyolult hidakat a folyóparton álló hatalmas fügefák segítségével, hogy a monszun idején átkelhessenek a megáradó folyókon. Meghálajában több száz olyan híd áll és él, ami több évtizednyi munka és várakozás, valamint az indiai gumifüge (Ficus elastica) léggyökereinek egymásba fonódásából született.

A híd egy facsemete ültetésével kezdődik, a folyópart egy átkelésre megfelelő pontján. Aztán kezdetét veszi a reménykedés ideje: ha a fa megfogan, először nagy támasztó gyökereket ereszt, majd úgy egy évtized múlva másodlagos léggyökereket hajt. A helyi hídépítők évszázadok alatt tökéletesített módszerrel a léggyökereket bambusz- vagy más faállványzatra fonják és átvezetik a folyó felett. Idővel a gyökerek megvastagodnak és leánygyökereket hoznak létre, melyeket szintén hozzáfonnak a többihez vagy egy, a túlparton álló másik fához. Előfordul, hogy emberi építők kövekkel fedik le a gyökérszerkezetek hézagait. Ez a gyökérhálózat idővel olyan erős lesz, hogy egyes hidak akár 50 embert is elbírnak egyszerre. A hídépítőket követő generációk folytatják a híd karbantartását. Míg a kisebb hidakat egyetlen személy is képes karbantartani, a legtöbb híd esetében családok vagy az egész falu - néha több falu - közös erőfeszítésére van szükség. Ez a generációkon átívelő gondozási és fejlesztési folyamat évszázadokig is eltarthat, egyes hidak 600 évesek. Az élő gyökérhidak, ahogy öregszenek az idő múlásával, egyre erősebbek, robusztusabbak lesznek, s egyúttal önjavítók is. Az özönvízszerű esőzések a kis cement hidakat elmossák, az acélhidak pedig hajlamosak rozsdásodni. A gyökérhidak ellenállóbbak, tartósabbak, mint a modern alternatívák. Karbonlábnyomuk természetesen negatív, nincs szállítás, nincs mérgező melléktermék, a helyi közösség befektetett munkáján kívül nincs költsége.

Baubotanika: Az Élő Épületek Koncepciója

A gyökérhidak Ferdinand Ludwigot, a németországi Müncheni Műszaki Egyetem Tájépítészeti Zöld Technológiák professzorát is megérintették. 2012-ben Nagoldban egy gigantikus "platánfa-kocka" növesztésbe kezdett. A 100 m2 alapterületű építmény 1200 fiatal platánfából áll, melyek konténerekben, hat szinten helyezkednek el. Fémállványok és más építőanyagok segítségével, valamint megfelelő metszéssel és a fényviszonyok gondos beállításával irányítják a fák növekedését. Cél az, hogy a fák körbeöleljék és összekapcsolódjanak a nem szerves anyagokkal, és megszülessen az élő épület, a Baubotanik. Ludwig terve erdővárosok, lakható erdők létrehozása, mely magával hozza majd mindazokat az egészségügyi előnyöket, melyek az erdőközeli életből adódnak.

Azonban ami egy kertész számára álom, az az építész számára rémálom lehet. A fák folyamatos törődést igényelnek, ahogy a gyökérhidak is, ami fenntartó közösség nélkül jóval macerásabb. Ezen túl a Baubotanik-építményeket a szaknyelv diplomatikusan "autobiografikus formakeresésnek" nevezi, ami annyit tesz, hogy a tervező sem tudja pontosan, hogy milyen lesz a végeredmény. A szigorúan tervrajzok alapján épített üveg-acél társaikkal ellentétben a Baubotanik-szerkezetek dinamikusak. Fejlődésüket nem lehet teljes mértékben előre látni, és ez több mint zavaró lehet egyes építészek, s főként a befektetők számára. A Baubotanik építését és tervezését a botanika növekedési szabályai, végleges formáját pedig a természet kedve határozza meg, ami ellen tulajdonképpen az építészet mindig is küzdött, ami ellenében kialakult és határozta meg magát.

A Fák Védelme az Építési Folyamatok Során: Gyakorlati Megoldások

Amikor valami épül, a legtöbb ember a projekt befejezésére összpontosít, és kevesen gondolnak arra, hogy az építkezés hogyan hat a környezetben lévő fákra. Ezért, amikor azt gondolja, hogy a fa biztonságos távolságra van a munkagépektől, előfordulhat, hogy téved. A fák könnyen megsérülhetnek az építkezés közben, és ha a sérülés bekövetkezett, akkor már nem sok mindent tehetünk, hogy megóvjuk őket.

Nem minden fa fogja túlélni az építkezést! Ha a területen olyan fa áll, amely befolyásolja az épület formatervezését, egyértelműen az útjába áll az építendő objektumnak, parkolónak, járdának, akkor gyakorlatilag nulla a valószínűsége a túlélésnek. Bár szomorú lesz látni, ahogy kivágják, mégis sokkal könnyebb és olcsóbb a fa kivétele, mint megvárni, hogy az építés károkat okozzon.
Felkészítés az építkezésre: Ha van egy nagyértékű fánk, melynek gyökérzónájába beavatkozás történik az építés során, akkor a legjobb, amit tehetünk, hogy „felkészítjük” az építkezésre.
Gyökérzóna védelem: A gyökérzet egy része a föld alatti felső 15-30 cm közötti talajrétegben található. Ezek a gyökerek könnyen sérülhetnek az építkezés alatt, és néhány évvel később sérülésük a fák kipusztulásához vezethetnek. Annak érdekében, hogy az építési vállalkozók ne sérthessék meg ezeket a gyökereket, a legjobb megoldás valamilyen fizikai akadály felállítása és a fa kritikus gyökérzónájához való hozzáférés korlátozása.
Favédelmi Terv: Bizonyos helyeken az építési szabályzatban igenis meg van határozva, hogy a favédelmet biztosítani kell az építőnek a fák egészségének megőrzése érdekében. Mivel ezek a szabályok munkánként, munka területenként eltérőek, más-más előírás vonatkozhat rájuk.
Utógondozás: Nem számít, mennyire körültekintő az építő vagy az építtető, a fák környezetében beavatkozás történik, amely sérüléssel járhat, ezért az utógondozás ugyanolyan fontos, mint az előkészítés. Az utókezelés, a fa előkészítéséhez hasonlóan, a fák egészségének fenntartására összpontosít.
Szakértő bevonása: Ne azzal töltse értékes idejét és energiáját, hogy kitalálja, hogyan lehetne megőrizni a fákat. Konzultáljon szakértővel, készítsen/készíttessen Favédelmi Tervet, működjön együtt vállalkozójával, és tartsa be a szabályokat, előírásokat.

Nagyobb közterület-felújításoknál szinte állandó és sokszor megoldhatatlan probléma, hogy - a vonatkozó szabványok és rendeletek szerint - a közművek többségétől fa csak bizonyos védőtávolságra ültethető, és ez a távolság gyakran nem tartható. A védőcsövek erős mechanikai védelmet nyújtanak a vezeték törése, nyírása, hajlítása ellen, illetve ha a védőcső meg is sérül, a benne lévő - lényegesen kisebb átmérőjű - vezeték el tud mozdulni a mechanikai hatással ellenirányba. Fák telepítésekor célszerű lenne a fák környezetében, legalább a leendő koronaátmérő hosszában, védőcsövet használni. Előfordulhat, hogy a cellán mégis át kell vezetni egy közművezetéket. A kevésbé érzékeny és eleve nagyon stabil közművezetékek (például KPE cső) át is vezethetők a cellán, ugyanis a cellában lévő laza ültetőközeg a gyökerek növekedésével engedi az esetleg útban lévő vezetéseket elmozdulni.

Fejlettebb faápolási kultúrával rendelkező országokban az építési területen álló fák védelmét szabvány írja elő! Nálunk a favédelem gyakran kimerül a legolcsóbb széldeszkákból összetákolt, ócska korlát alkalmazásával. A védelmet, ha van rá hely, akkor a fa teljes korona alatti területére kiterjesztjük. Ha erre nincsen lehetőség, akkor a törzs három rétegű védelmét készítjük el. A kérget védőhuzattal, a törzset ütköző zónával, a fát védőkorláttal védjük meg. Az eszközök nem csak megvásárolhatók, de bérelhetők is. A fák értékes természeti erőforrások, amelyeket egyre nagyobb veszély fenyeget az építési tevékenységek miatt. Problémák akkor merülnek fel, amikor a fák gyökérzónája körüli területeken építkezés történik, ahol a talaj tömörödése és a járműforgalom okozta talajszerkezet-károsodás megakadályozhatja, hogy a víz és a levegő elérje a gyökereket, megfosztva a fát létfontosságú erőforrásoktól, és kitetve azt a pusztulásnak.

Az Építésügyi Jogszabályok és a Fák Jövője

A fák védelmére vonatkozó jogszabályi háttér folyamatosan változik és fejlődik. A korábbi, fás szárú növények védelméről szóló 346/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet megszűnt, és a releváns rendelkezések most már a 282/2024. (IX. 30.) Korm. rendeletben találhatóak meg. Az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet határozza meg a favédelmi terv készítésére vonatkozó szakmai követelményeket.

A helyi építési szabályzatok (Méptv.) is fontos szerepet játszanak a fák védelmében. A szabályzatban a gépjármű elhelyezés követelményeit úgy kell megállapítani, hogy az a telken belüli parkolást részesítse előnyben a közterületi parkolással szemben, és az önkormányzatnak a helyi sajátosságokat minden esetben figyelembe kell vennie az előírások megállapításánál. A helyi önkormányzatok a parkolók kialakításának rendjét az akadálymentesítési előírások figyelembevételével állapítják meg.

A települési önkormányzat önkormányzati hatósági döntésben - az építési telek rendeltetésszerű és zavartalan használatának védelme érdekében - helyrehozatali kötelezettséget írhat elő a gondatlan vagy tudatos tevékenység eredményeképpen inváziós fás szárú növényfajokkal borított lakóterületi telek tulajdonosával szemben.

Kiemelt beruházás esetében a helyi építési szabályzatban foglalt követelményekhez képest eltérő követelmény állapítható meg. A közhasználatú területen telepítendő fának megfelelő életteret, illetve fahelyet kell biztosítani, amelynek kialakítása során gondoskodni kell a gyökérzóna megfelelő vízellátásáról. A fás szárú növény telepítése nem történhet a közművezetékek közelében, és a közművezetékeket is úgy kell elhelyezni, hogy azok ne veszélyeztessék a fás szárú növények fejlődését.

A közhasználatú területen lévő fás szárú növény kivágása esetén - a kivágás tényét a fakivágást követő 3 munkanapon belül be kell jelenteni a hatóságnak. A kivágott növényt a használó köteles helyben történő szakszerű pótlásáról gondoskodni. Amennyiben a fás szárú növény pótlása a telek adottsága miatt nem vagy csak részben teljesíthető, a pótlást az eljáró hatóság által kijelölt más közhasználatú telken történő telepítéssel kell teljesíteni. Az inváziós fajú fás szárú növények listája, valamint a fakivágási engedélykérelem és bejelentés tartalmi részletei a vonatkozó jogszabályokban találhatóak meg.

tags: #fak #vedelme #epitesi #teruleten