Falazás és a falazás előkészítése: tégla és habarcs a gyakorlatban
A falazás olyan tevékenység, amit jellemzően profikra hagyunk nagyobb épületek építése esetén. A falazás az épület függőleges falazatának kialakítását jelenti. A falazat különböző anyagokból készülhet: például agyag, fa, kő, beton vagy tégla. A leggyakrabban a falazáson a tégla vagy betonblokk építőelemekből készülő falak építését értjük. A falazás nem pusztán az építőelemek habarccsal való összeillesztését jelenti, hanem a falak tervnek megfelelő precíz kialakítását.
Hogyan készítsük elő a falazást? A falazás messze nem az első lépése egy épület felhúzásának. Ahhoz, hogy megfelelő minőségű munkát végezhessünk a falazás során, minden megelőző munkafolyamatnak is a terveknek megfelelően kell elkészülnie. A falazás előtt mindenképpen ellenőrizzük a szerelőbeton vízszintességét és méretét. A szerelőbetonnak vízszintesnek kell lennie, apróbb eltérések habarccsal korrigálhatóak, de rosszul kialakított szerelőbetonra nem szabad falazni, előbb a betont javítsuk ki. Mérjük le a szerelőbeton oldalhosszait és átlóit. Az átlók azért fontosak, mert az oldalhossz akkor is megfelelő lehet, ha a sarkok nem derékszöget zárnak be. Az apró hibákat a falazással javíthatjuk, de ebben az esetben fontos, hogy saját jelöléseinket és ne a betonozás szélei kövessük. A falazáshoz többféle szerszám szükséges, de a szerszámok többsége egyszerű eszköz.
Előzetes feladatok: vízszigetelés, hozzáférhetőség és terület előkészítés. Ellenőrizzük, hogy van-e vízszigetelés a leendő falunk alatt. Ha nincs, a falazás előtt alakítsuk ki. Elég ha vízszigetelés csak a fal alá kerül, mert az építkezés során máshol nagy eséllyel meg fog sérülni. Szintén fontos az építési terület előkészítése. Az építőanyagoknak hozzáférhetőnek kell lennie, a munkaterületnek megközelíthetőnek. Az építőanyagokon felül több eszközökre is szükségünk lesz a falazás során. Szükségünk lesz egy betonkeverőre, lapátra, talicskára, habarcsos vödörre, kőműves serpenyőre és kőműveskanálra. Ezek az eszközök a habarcs elkészítéséhez és a falazat fizikai felhúzásához szükségesek. Az alumínium falazóléc, a vízmérték, a rugalmas kőműves zsinór, a gumikalapács és a lézeres szintező a minden szempontból egyenes falak kialakítását segítik. Egy lézeres szintező segítségével keressük meg a falak mentén a legmagasabban fekvő pontot. Optimális esetben a különbség a falak mentén néhány centiméterben fejezhető ki. A legmagasabb pontra helyezzünk egy téglát (nem kell rögzítenünk) és tetejéhez mérjünk hozzá 0,5 cm-t.
Fontos fogalmak tisztázása: mi a tégla nútos és mi a tégla kanis oldala. A nútféderes téglák egyik oldalán kiálló csapok (kanis oldal) vannak, míg másik oldalán ehhez illeszkedő mélyedések (nútos oldal). A nútféderes téglák rakásakor ezeknek a kapcsoknak kell összepasszolniuk, így habarcsot csak a tégla alá és fölé kell tennünk. Ezt követi a sarkok pontos helyzetének meghatározása és kialakítása. Fontos, hogy a sarkok a tervrajz szerint legyenek kimérve és ne az esetleg nem teljesen pontos szerelőbeton szélei alapján. Kenjünk habarcsot a sarokra és helyezzük rá a téglát úgy, hogy a kanis oldala kifelé nézzen. A lézeres szintező segítségével olyan vastag habarcs réteget rakjunk alá, hogy a teteje megfeleljen a korábban meghatározott kiinduló szintünknek. Ellenőrizzük vízmértékkel, hogy a tégla oldala pontosan a leendő fal irányába néz, attól kicsit sem tér el. A tégla minden oldalán ellenőrizzük annak vízszintességét. Addig kocogtassuk a gumikalapáccsal a téglát, amíg az pontosan a falak irányába néz, minden oldala vízszintes, teteje vízszintes és egészen pontosan a kiinduló szint magasságában van.
A sarkok és kötés fontossága. A sarkok kialakítása időigényes, de az itt elkövetett hanyagságok megbosszulják magukat a falazás későbbi szakaszaiban. Megvan a kiindulási szintünk és a sarkaink. A sarkokhoz helyezzünk betonvasakat és azokat kössük össze rugalmas kőműves zsineggel. Ez a fog segíteni tartani a megfelelő irányt a falazás során. Az első sor tégla lerakása meglepően lassú folyamat lesz, hiszen ekkor kell korrigálnunk a szerelőbeton eltéréseit. A téglasor minden elemének vízszintesnek kell lennie, pontosan kell követnie a kőműves zsineget és a tetejének precízen kell illeszkednie a kiindulási szinthez. A nyílászárók helyének kialakítása már az első sor tégla lerakását is befolyásolja. Két alapvetést kell ugyanakkor követni: a nyílászáró felé a tégla nútos oldalának nézzen, és a fal felöltése a nyílászáróktól a sarkok felé haladva történjen. Határozzuk meg a nyílászárók pontos helyét, majd mindkét irányban hagyjunk rá 1,5-2 cm szerelési rést a tervben szereplő káva szélességére. Erre azért van szükség, hogy a nyílászárót szerelők biztosan tudják rögzíteni az ajtókat. A nyílászáró-szerelés után a réseket természetesen fel kell tölteni. A falazást a káva felől indítsuk és haladjunk a sarkok felé.
Képezés és készítés: vágások és kötés. Amikor idáig eljutottunk mindenképpen tapasztalni fogjuk, hogy a falak hossza soha nem osztható maradék nélkül a téglák szélességével: azaz a téglákat vágnunk kell. A vágott téglákat a sarkokhoz közel használjuk. A második és azt követő sorok esetében a legfontosabb, hogy a téglák kötésben helyezkedjenek el. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az egymás fölött lévő téglasorok tégláinak illesztése a szomszédos sor tégláinak feléhez kerüljön. A vízszintet időközönként ellenőrizni kell. A hibák később összeadódnak, így ha azt tapasztaljuk, hogy kis mértékben eltértünk a vízszinttől, azt a következő sor téglával korrigáljuk.
A falazás alapanyagai és a falazóhabarcs készítése. A falazás legfontosabb alapanyagai a habarcs és a tégla. A téglákról érintőlegesen már volt szó. A régebbi, hagyományos téglák tömör és kisebb méretűek, míg a modernebbek nagyobbak és légjáratok találhatóak bennük. A falazóhabarcs a betonkeverőben készülhet két módon. A klasszikus recept 4 lapát homokot, 2 lapát cementet és 1 lapát oltott meszet tartalmaz, valamint annyi vizet, ami a megfelelő állag kialakításához szükséges.
A falazás költsége és munkaerő. A falazás munkadíja jelentősen változhat a szakember tapasztalatának és az aktuális keresletnek a függvényében. A közelítő összeg 5000 forint négyzetméterenként.
Érdekességek és kapcsolódó hagyományok a téma kapcsán. Május elseje jeles nap a néphagyományban. A májusfa a természet újjászületésének szimbóluma, az ifjúság tavaszi szokásainak Európa-szerte ismert eszköze. A májusfa-állítás, a májkaiság és egyéb népzenei hagyományok gazdag története fedi be a beszéd tárgyát. A májusfa hagyományai között megtalálható a májak, a májuskerék és a különböző helyi formák, amelyek a közösségi identitás és a szerelmi vallomások kifejező eszközei voltak.
Az alaptéma összekapcsolása: falazás és májusfa, két különböző kultúra-követelmény egy szövetben. A falazás során az alapozás és a megfelelő felkészülés kiemelten fontos, a májusfa pedig a hagyományok és szimbólumok megőrzését szolgálja. A falazás után a fugázás és felület-tisztítás következhet, a falazó habarcs kiemelten befolyásolja a végső esztétikát és tartósságot. A fent leírt folyamatokat követve a falazás és a turisztikai hagyományok közötti kapcsolódás is megnyilvánulhat a kultúra és az építészet kölcsönhatásában.
Népszerű bejegyzések:
- Hogyan védi a Solflex lánggátló fólia a otthonodat és járművedet
- Építési hatóság fogadóóra a II. kerületben
- Az új Bükk–Mezőkövesd kerékpárút fejlesztései és a turizmus hatása
- Kiskunmajsán végzett palatető felújítás és szigetelés bontás nélkül
- Szerződés a kivitelező és a felelős műszaki vezető között