Az Andrássy út 123. villaépület: Budapest múltjának és zöldmegoldásainak lenyomata
Budapest VI. kerületében, az Andrássy út 123. szám alatt található neoreneszánsz villaépület nem csupán építészeti értéket képvisel, de betekintést enged a város fejlődéstörténetébe, az itt élt emberek életébe, valamint a modern városfejlesztés zöld megközelítéseibe is. Ez az épület, amely vélhetően az Andrássy út villanegyedének legrégebbi darabja, a Sugárúti Építő Vállalat által az út kialakításakor mintaként építtetett négy villa közül mára az egyetlen fennmaradt példány. Az építészettörténeti jelentőségén túl a mai napig helyet ad innovatív városfenntartási gyakorlatoknak.
Történelmi gyökerek és építészeti jellemzők
Az Andrássy út 123. szám alatti villaépület az 1870-es években, pontosabban 1876-77 körül épült Kolbenheyer Ferenc és Benkó Károly építészek tervei alapján. Eredetileg az Andrássy utat építő Sugárúti Építő Vállalat célja az volt, hogy az út Kodály köröndtől kifelé eső, villanegyednek szánt szakaszára négy mintaházat építsenek a későbbi villatulajdonosok számára. Ezek a házak - az Andrássy út mai 122., 123., 129. és 132. számai alatt - újszerűnek számítottak Magyarországon, hiszen városi, egész évben használatos villaként funkcionáltak, eltérően a hagyományos nyaralóktól. A tervrajzok és az építési engedélyek keltezése 1872-re tehető, ami alátámasztja az építkezés korai időpontját.
A négy mintaház közül mára csak a 123. számú épület maradt meg. A villa neoreneszánsz stílusban épült, és bár a másik három kortárs épülettel összevetve szerényebbnek és kevésbé díszesnek tartották, tökéletesen megfelelt a helyi igényeknek. Eredetileg az épület középső részén volt emelet, míg a két oldalszárny földszintes maradt, valószínűleg tágas teraszokkal. Később azonban az oldalszárnyak fölé is beépítették az emeletet, megváltoztatva az eredeti alaprajzot.
Tulajdonosok és funkcióváltások az évszázadok során
A villa első ismert tulajdonosa 1877-ben Keglevich Béláné, Batthyány Ilona volt, aki a házat két évvel második házasságkötése előtt vásárolta meg, és az állandó tartózkodásra is alkalmasnak ítélte. Ezt követően, 1882-ben Szentkirályi Albert, majd 1894-ben Frankl Gottlieb vaskereskedő lett az ingatlan birtokosa. 1906-ban Geist Gáspárné tulajdonában volt a villa, aki maga is ott lakott az első emeleten, ami arra utal, hogy az épületet már több lakásra osztották.
A második világháború után, mint sok más magyarországi villaépületet, ezt is államosították. Azonban nem lakóépületként hasznosították, hanem különféle intézmények kaptak helyet benne. 1947-ben a Közlekedési Minisztérium tulajdonába került, amely egy melléképület lebontásával és a maradványok helyreállításával bővítette az épületet. Ugyanebben az évben a Magyar Autóklub (akkori nevén: Köztársasági Magyar Automobil Club, KMAC) székháza lett, és 1948-49-ben az Autó-Motor című hetilap elődje, az Autó című lap szerkesztősége és kiadóhivatala is itt működött.
Egyes források szerint már az 1950-es évektől kezdve óvoda működött az épület földszintjén, amely az épület tulajdonjogával együtt a Budapesti Közlekedési Vállalathoz került. Az 1991 és 2008 közötti időszakról kevés információ áll rendelkezésre, elképzelhető, hogy ezalatt az időszak alatt az épület üresen állt, vagy ingatlankezelő cégek birtokolták és kiadták. A későbbi időszakban a Török Köztársaság Nagykövetsége is működött itt.
Zöldmegoldások a 21. században: Az airspade technológia
A 21. században az Andrássy út 123. környékén végzett városfenntartási munkálatok új megvilágításba helyezik az épület környezetét. Ennek része a gyökerek feltárása, melyhez a FŐKERT munkatársai innovatív módszereket alkalmaznak. Az airspade, melyet "levegőásásnak" lehet fordítani, egy olyan technológia, amely magasnyomású levegő segítségével, a növények gyökereinek megsértése nélkül fújja le és egyben lazítja fel a tömörödött talajréteget. Ez a módszer különösen fontos a városi környezetben, ahol a talaj gyakran rendkívül tömörödött a közlekedés és az építkezések miatt, ami akadályozza a növények egészséges fejlődését.
A FŐKERT munkatársai az így megmozgatott talajba ültetőközeggel pótolják a lefújt murvát. Ez az ültetőközeg gondosan összeállított keverék, amely komposztot és vízmegtartó adalékokat is tartalmaz. Célja, hogy a lehető legmegfelelőbb feltételeket biztosítsa a beültetett növények számára, elősegítve azok gyors és egészséges növekedését. A beültetett növények között olyan fajok szerepelnek, mint a gólyaorr, a macskamenta és a fehérvirágú kis meténg. Ezek a növények nemcsak esztétikai értékkel bírnak, de hozzájárulnak a helyi biodiverzitás növeléséhez és a városi mikroklíma javításához is.
Ez a modern megközelítés, amely a történelmi épületek környezetében is teret kap, azt mutatja, hogy a városfejlesztés egyre inkább törekszik a múlt értékeinek megőrzésére, miközben a jövő fenntartható megoldásait is integrálja. Az Andrássy út 123. villaépület így nem csupán egy építészeti emlék, hanem egy élő példája annak, hogyan fonódhat össze a történelem, az építészet és a környezettudatos városfenntartás. A projektnek a gyökerek feltárása a része, amelyről Bardóczi Sándor töltött fel képet, hangsúlyozva a zöldterületek megőrzésének fontosságát a városi fejlődés során. A gondosan kiválasztott növények, mint a gólyaorr, macskamenta és fehérvirágú kis meténg, hozzájárulnak a helyszín esztétikai vonzerejének növeléséhez, miközben ökológiai előnyökkel is járnak.
Az épület koordinátái: é. sz. 47° 30′ 49″, k. h. 19° 04′ 34″, ami nagyjából 47.513500°N 19.076111°E. Ez a pontos elhelyezkedés segíti a tájékozódást a városban, és kiemeli az épület stratégiai pozícióját az Andrássy út egyik fontos szakaszán. A múlt és a jelen találkozása az Andrássy út 123. számú épületénél egyszerre hívja fel a figyelmet a város örökségének megőrzésére és a jövő zöld megoldásainak alkalmazására.
tags: #farok #cement #andrassy #ut #123