Gecser Ferenc könnyűszerkezetes építészet: A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Elméleti Tömbje
Bevezetés: A Modern Magasházak Hajnala és Magyarország Válasza
A modern építészet története tele van innovációval és az emberi ambíció határait feszegető törekvésekkel. Különösen a magasházak építése jelentett és jelent ma is kihívást a mérnökök és építészek számára. A könnyűszerkezetes építészet, bár elsősorban a gyorsaságot és a rugalmasságot sugallja, sokszor kapcsolódik a modern, nagy belmagasságú és összetett funkciójú épületekhez. Ezen épületek tervezése és kivitelezése során az alapvető technológiai, statikai és esztétikai kérdések új megközelítéseket igényeltek. Amerikában és Európában is terveztek már olyan első magas házakat, melyek teljesen új megközelítésben épültek, új volt a közlekedés és a gépészeti technológiája. Eközben folyamatosan fejlesztették az 1889-ben feltalált elektromos meghajtású felvonót, 1890-ben Louis Sullivan építész megépítette Amerika és egyben a világ első acélszerkezetű magasházát, a Wainwright Buildinget. Ezek a mérföldkövek inspirálták a későbbi generációkat, köztük a magyar építészeket is, akik a hazai viszonyokhoz igazítva igyekeztek újítani.
Frank Lloyd Wright 1936-39-ben készült munkája, a Johnson viaszgyár irodaépülete (Johnson Wax Building, Racine, Wisconsin), amit bővítettek egy kutatólaboratóriummal 1944-51 között, kiváló példa erre a törekvésre. A 14 szintes toronyépületet új szemlélettel alakították ki. Wright kidolgozta a felhőkarcolók prototípusát, a központi magra szerkesztett konzolos-függönyfalas magasház tervét. A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Elméleti Tömbjének tervezése során ezeket a tervezési és technikai ismereteket kellett egy épületben felhasználni, egy olyan korban, amikor a technológia még nem állt a mai szinten, és a hazai lehetőségek is korlátozottak voltak.
A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Elméleti Tömbjének Tervezési Folyamata
A Semmelweis Orvostudományi Egyetem (SOTE) épületeinek jelentős része az 1880-as években épült. A megnövekedett hallgatói létszám miatt szükségessé vált egy modern oktatói központ létrehozása. Ezért 1959-ben az Egyetem vezetése és az Egészségügyi Minisztérium közösen összeállított egy programot. 1960-ban az egyetem rektori tanácsa új épület létrehozását javasolta. Az elképzelések között szerepelt több épületből álló egyetemi központ is, de végül a „Tervfelülvizsgáló Bizottság” a toronyház építése mellett döntött. Eszerint a Budapesti Orvostudományi Egyetem részére az elméleti tömb építését a II. ötéves terven belül fogják megvalósítani.
Az Építésügyi Minisztérium és az Egészségügyi Minisztérium együtt tervpályázatot hirdetett meg. Az Egészségügyi Minisztérium részéről Dr. Vilmon Gyula miniszterhelyettes levélben értesítette a Semmelweis Orvostudományi Egyetemet, hogy tervfelülvizsgáló bizottságot küldenek a Budapesti Orvostudományi Egyetem Elméleti Tömb építési programjának megvitatására, melyet az Egyetem Rektori Hivatala tanácstermében tartanak. (Budapest, VIII. Üllői út 26.) A tervpályázaton díjazásban és megvételben részesített tervek a tanácsteremben megtekinthetőek. A meghívottak neve és a hivatalok képviselőjének neve szerepelt a levélben (1962. nov. Dr. Dr. Bartha Ferenc, a Budapesti Orvostudományi Egyetem PB. Dr. Dr. Kovacsics János, mb. Az Egészségügyi Minisztérium 1962. november 23. levelében értesítette az Egyetemet, hogy az Budapesti Orvostudományi Egyetem Elméleti Tömb tervpályázati kiírás alapját szolgáló építési programot ismertetni fogja Dáncs Ottó főmérnök. Az Orvostudományi Egyetem gazdasági igazgatója, Csizmadia Ferenc értesítette a Rektor Urat, hogy a tervpályázat tervei elkészültek 1962. Dr. Törő Imre rektor 1962. Az Egészségügyi Minisztérium által Egyetemünk elméleti tömbjének építésére kiírt tervpályázatok elbírálása december 7-én, pénteken, 9 órakor Egyetemünk tanácstermében tartandó tervfelülvizsgáló bizottsági ülésen fog megtörténni.
A pályázatra 23 pályamunka érkezett be, két csoportra osztotta a bíráló bizottság a terveket, egy első díjat (6. pályázat) ítélt oda, szerzői: Gerlóczy Gedeon, Südi Ernő, Wágner László voltak. A zsűrorok az I. díjas terv véleményezése során kiemelték, hogy a két egység találkozási pontja, az alacsony lepényépületből a vertikális súly jó helyen, jó arányban emelkedik ki. Az épület nyugalmával, egyben hangsúlyával a rendező szerepét betölti. A magas épület bejárata magára vonja a figyelmet, a portán át az aulába jutva könnyen, áttekinthetően és logikusan rendezi a többi teret, nagyvonalúan megnyitva a ruhatárakat és az aula teljes területét. A dohányzó és a 750 fős díszterem balra, az ovális 400 fős két előadóterem jobbra kerültek, a gyakorlólaborokkal együtt, az előadók és a professzorok részére külön bejárót is terveztek. A második díjat (16. pályázat) Scultéty János, Sándor János, Lisztes István, Gecser Ottó terve kapta. A harmadik díjat öt pályamunka (15., 12., 1., 9., 7.) kapta meg.
Wágner László építészete a folyamatos törekvés a magasházak és a teljes homlokzatot borító üvegfelület kialakításában, tervezésében. Elsőnek említeném: 1948-ban Budapesten a Szent László Járványkórház tervpályázatánál a belső tereket választó falazata helyett üvegfelületet tervezett. Ez másfajta térhatást hozott létre az épületen belül. Itt fogalmazódott meg benne először az üveg áttetsző és a fény visszatükröződő hatásának újszerű látványa, melyet később is szívesen alkalmazott tervezései folyamán. A tervet az Építéstudományi és Tervező Intézetben Ivánka Andrással készítették.
Wágner László és Munkássága: Innováció és Kihívások
Wágner László két ismert építésszel indult a tervpályázaton: Südi Ernővel és Gerlóczy Gedeonnal. Gerlóczy Gedeon építészmérnökkel Wágner László egyetemi évei után, Hültl Dezső irodájában találkozott először, majd a KÖZTI-be és az IPARTERV-ben dolgoztak együtt. 1956-ban édesapám Margit utcai lakásán helyezte el a „Magányos Cédrus” c. festményét. Südi Ernő építészmérnök nagypapája volt Foerk Ernő építész, akinek a legismertebb alkotásai az Országház belsőépítészeti munkája, és Szegeden a Fogadalmi templom. Több építészeti pályázaton vett részt Wágner László Südi Ernővel. 1958-ban az Óbudai kísérleti Lakótelepen a Reménység utca 9. számú ház közös tervük volt az IPARTERV-ben. Sajnos, a két építész nem sokáig tudott együtt dolgozni. A BOTE (ma SOTE) tervpályázati terveit 1962-ben Südi Ernővel együtt rajzolták meg, a terveken a két építész neve látható, a terveket Elméleti Tömb néven címezték. Südi külföldi tanulmányútja végén Németországban maradt dolgozni, Bonnban. A Lechner Tudásközpont tervtárában még nem sikerült olyan terveket találni, melyen Gerlóczy Gedeon neve is megtalálható lenne, nyugdíjazása után nem vett részt a tervezésben.
A tervezés kezdetétől Wágner László vezetésével készültek a tervek. 1962 decemberétől indult el, a tervpályázat elfogadását követően, az IPARTERV-be, 1968-ig a beruházási tervek dokumentálását végezte, és 1971-ben az épület alapkő-letételével fejeződött be a munkája. Sok éven keresztül keresték a terveket, mert az építészek nem szívesen beszéltek édesapám és Südi Ernő munkájáról. Pedig nem voltak könnyű helyzetben, egy olyan épületet terveztek, mely építésének még nem volt elfogadott technológiai menete.
1958-ban kapott megbízást az IPARTERV-ben a Dunai Vasmű Hengerművek üzemvezetőségi épületének megtervezésére, 1960 nyarán fejezték be az építését. A toronyépületeknél Amerikában megszokott acélvázas szerkezetet anyagi nehézségek miatt nem tudta kipróbálni. Sokat hallom az építészekkel, hogy már a tervezés ideje alatt meghaladottak voltak mindazok a technikai berendezések, tervezési elképzelések, melyek 1976 körül Magyarországon és Európában is megjelentek az építészetben. 1963-ban miért nem ragaszkodtak az acélvázas szerkezet beépítéséhez? Sem a Műegyetem, sem az IPARTERV, sem a Minisztériumok nem támogatták. Így utólag az építészeknek maguknak kell szembesülni ezzel a kérdéssel. Az épület mindenesetre túlélte az 50 éves évfordulóját.
1960-65 között tervezte az IPARTERV-ben a Gyógyszeripari Kutató Intézetet (Budapest, IV. ker. Berlini u. 47-49.), munkatársai voltak: Tóth János, Magyar János, Vörösmarty Kálmán. Ezzel a tervezőgárdával tervezte a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Elméleti Tömb épületét is. Ekkor még Magyarországon újszerű megoldásnak számító rendszert tervezett. A Gyógyszeripari Kutató Intézet laboratóriumaiban a vezetékeket Wágner László középre tervezte: az elektromos, víz, gáz, szerelvények kiépítését.
Két Budapesten épült lakóház tervénél is igazolható, hogy Le Corbusier 1926-ban az új építészetről kiadott 5. pontját figyelembe véve tervezte Wágner László. A SOTE épületének toronyrészét eredetileg lábakra állította. Tetőkertet tervezett az Andrássy út 117. lakóháznál (1958) és a Szilágyi Erzsébet fasor 37-39. épületnél (1953) is. Sajnos a SOTE épületénél nem lehetett kialakítani tetőkertet, mert akkoriban a szakhatóságok itt nem engedélyezték.
A Megvalósítás Kihívásai és Utóélete
Az épület kiviteli terveit az Ipari Épülettervező Vállalat és altervezői készítették, Wágner László építészmérnök felelős tervezői irányításával. Ünnepélyes keretek között helyezték el az „Alapkő-letételi okmányt” 1971. április 30.-án Budapesten a Nagyvárad téren. Az okmányt aláírta Dr. Zoltán Imre a Semmelweis Egyetem rektor és Dr. Szabó Zoltán egészségügyi miniszter. Az ünnepségen még részt vett prof. Sós József, Dr. Babics Antal, Antoni Ferenc és Wágner László. Az építkezést a 21. sz. Úgy gondolom, hogy az Orvostudományi Egyetem azért írta be a nevét ebbe az okiratba, mert 1968-ig édesapám készítette elő a terveket, és az épület belső technikai berendezéseit is megtervezték a kollégái. Végigkövethetjük a Klinikák és Intézetek könyvében, rektori könyv éves bejegyzései között, hogy milyen feladatokat intézkedéseket kellett az Egyetemnek készíteni, mire a tervdokumentáció elkészült.
Nehezen fogadta el az IPARTERV többi építésze, hogy ha elkészül egy terv, a tervezők kiválasztottak egyet a sok megoldás közül, és a technikai berendezések esetében a külföldön már bevált módszereit megvizsgálva a hazai viszonylatok mellett megtervezték a maguk elképzelését. Városunkba bele lehet képzelni Hong Kong vagy Dubai épületeit, össze lehet ezeket hasonlítani Budapest magasépületeivel 2022-ben. Ha egy ház felépül, egy állapotot tükröz, megáll számára az idő. Somogyi Krisztina tanulmányában6 azt írja, hivatkozva a Magyar Építőművészet 1979/5 cikkére, hogy "…a lassan megvalósuló építkezés nehézsége, hogy a tervezők újabb tudások és technológiák birtokában már sajnálják, hogy a ház paraméterei nem változtathatóak, nincs mód utólagos javításra. Így valójában egy túlhaladott állapot megvalósításán fáradoztak az építészek egy olyan korszakban, amikor a magyar kivitelezés már messze kullogott a „nyugati” sztenderd mögött."
Egy építész elemzi New York fejlődő felhőkarcolóit | Architectural Digest
A kivitelezés problémáit nem folytatom, mert építészek körében ezek már ismertek. De mégis kiemelnék egy gondolatot, mert saját emlékemmel kötném össze. A toronyépületet megnézve stabilnak és monumentálisnak láttam belülről, bár nem nagy az alapterülete. Én, mint képzőművész azt hiányoltam, hogy a 24. szinten a toronyépületben nem tanítás folyik, vagyis nem itt vannak a tantermek, hanem a földszinten. Budapest látképe, a város és az azt körbeívelő hegyek, minden mozzanat festői. A fennmaradt fotók alapján, melyeket az Elméleti Tömb építkezése alatt készítettek, az emeletek monolit vasbeton szerkezete adja a torony monumentális érzetét. Helyben betonozták egymás fölé a 23 egyforma emeletet, 3,30 méter szintmagassággal. Ennek a látványa mindig lenyűgöz engem. (Ehhez hozzányúlni nem lenne jó.)
Amit édesapámtól hallottam a toronyépület homlokzati üvegfelületével kapcsolatban, és a fennmaradt fotókon is láthatjuk az IPARTERV-be készült maketteken, az a toronyépület csíkos, sávosan váltakozó homlokzata. Sajnos itt sem volt szerencsés helyzetbe édesapám, mert felkérték a Salgótarján mellett lévő Zagyvapálfalvai síküveggyárat, hogy gyártassa le az üveglapokat, de nem vállalták. Pedig érdekesebb lett volna az eredeti elképzelése Wágner Lászlónak. Hasonlóképpen az egyetlen hatalmas darut sem tudták az Elmélet Tömb részére biztosítani. Nagy nehézségek árán a föld kitermeléséhez alkalmazott, mélyfúró berendezést tudták megszerezni. Édesapám a teljes felületen alkalmazott színes üveg látványát szerette volna, ha sokáig fennmarad. Sajnálatos módon egy baleset alkalmával leesett üveglapokat műanyag fehér lapokkal helyettesítettek biztonsági okokból, de itt is eltér édesapám gondolata az átalakítást tervező építészekétől. A toronyépületet tartó, hatalmas lábazatot beépítették, ami eredetileg könnyedebb látványt biztosított volna a toronynak, de a monumentális látványt hangsúlyozta volna. Úgy gondolom, ezek az előzmények fontosak. Bízni kell abban, hogy az eredeti tervező véleményére egyszer majd felfigyelnek. Nem lehet mindenre azt mondani, hogy korszerűt csak a kivitelező tervezők készítettek. Mégiscsak minden esetben "módosítás" néven jelölték. Ha új tervet készítettek, akkor is az 1968-as leadott tervek rajzait használták fel. De az építészeti lapok sokat írtak, hogy rengeteg technológiai változtatás készült az építkezés alatt. Sokan arra várnak, hogy a felújítás alkalmával egy korszerűbb épületet tervezhetnek. Restaurátori szemléletem arra hívja fel figyelmet, hogy nem csak a templomokat lehet teljesen, kívül-belül felújítani, hanem egy modern épületet is lehet helyreállítani. Felfogás és indíték szükséges hozzá.
Például a tervek szerint a torony szintjeit helyben kellett készíteni, a vasbeton szerkezetét emeletenként egymás fölé. Úgy gondolom, valamikor ezt is előnyére fogják felírni. Az épület szerkezete egy egységként működik és mozog. Lehet, hogy nagyobb a kilengése a jelenleg megengedett paramétereknél, de az összetartó erő folyamatosan egyben tartja a monolit szerkezetet. Minden problémára lehet találni megoldást, ahogy az építés alatt is sok kérdést megoldottak, hiszen az épület ma is jól működik. Az elmúlt 50 év folyamán már próbálták felújítani a toronyépületet. 2011-ben volt szerencsém találkozni Tardos Tiborral, és megismertem az elgondolását. Egy kilátót tervezett a tornyon körbevezető feljárattal, mely kívül jelent meg. Az új homlokzati üvegborítás tervét is bemutatta. Egyedi elgondolása színeiben is lágy, mégis meghatározó látvány mutatott. Azt hiszem, hogy a 60-70-es évek stílusát nem jó elvetni, meg lehet találni benne az értékeset, nem lehet minden szürke.
tags: #gecser #ferenc #konnyuszerkezetes