A Tótkomlósi Geotermikus Fűtési Projekt: Remények, Valóság és Bizonytalan Jövő
Tótkomlós, egy békés kisváros Békés megyében, egykoron a megújuló energiaforrásokra való átállás mintapéldájaként emlegették. A geotermikus energia hasznosítására irányuló ambiciózus projekt, amely a város lakóingatlanjait és önkormányzati intézményeit kívánta ellátni tiszta, fenntartható hővel, jelentős reményeket keltett. Azonban a kezdeti lelkesedés mára aggodalommal és bizonytalansággal vegyes csalódottsággá szelídült. A projekt, amelynek eredetileg 2020-ra kellett volna befejeződnie, majd a pandémia miatt 2021 márciusára tolódott, jelenleg patthelyzetben van, a polgármester szerint pedig már nem is lesz semmi a megvalósulásból.
A Projekt Kezdetei és Eredeti Elképzelések
A geotermikus energia hasznosításának ötlete Tótkomlóson már 2012-ben felmerült, amikor a képviselő-testület először tárgyalt a témáról. A megújuló energiaforrásra való átállásról szóló megállapodás 2018-ban vált hivatalossá, és ekkor úgy tűnt, a lakosság jelentős része, valamint az önkormányzati intézmények is csatlakozhatnak majd a geotermikus fűtésre. A projekt megvalósítására a Geothermal Green Energy Kft. nevű közös céget hozta létre az önkormányzat a projekt kedvezményezett településeként a közbeszerzési pályázaton nyertes Turawell Kft.-vel. Ekkor még Garay Rita (Fidesz-KDNP) volt a város polgármestere.
A kezdeti becslések szerint a projekt összköltsége 4 milliárd forintra rúgott, és a befejezését 2020-ra ígérték. Azonban a projekt az idők során jelentősen drágult, a Magyar Narancs információi szerint már 6 milliárd forintra. A település új vezetése, Zsura Zoltán polgármesterrel az élen, aki 2019 őszén vette át a város irányítását, nem látja értelmét a továbbiakban a projekt fenntartásának.
A Geotermikus Energia Alapjai és a Hazai Helyzet
A geotermikus energia a Föld belső hőjéből származó megújuló energiaforrás. A földkéreg hőmérséklete a mélység függvényében növekszik, ezt a geotermikus gradiens jelzi, amely Magyarországon átlagosan 18 méterenként 1 Celsius-fok emelkedést jelent. Hazánk kedvező geológiai és hidrogeológiai adottságai révén gazdag termálvízkészletekkel rendelkezik, amelyek alkalmasak lehetnek fűtésre, használati melegvíz előállítására, és akár villamosenergia-termelésre is, amennyiben a kitermelt hévíz jelentős mennyiségű oldott gázt (pl. szénhidrogént, szén-dioxidot, nitrogént) tartalmaz.
A termálvíz hasznosításának kulcsfontosságú eleme a visszasajtolás, amely fenntartja a vízadó réteg energiáját és megakadályozza annak kimerülését. Ez a folyamat azonban villamosenergia-költséggel jár, ami növeli a szolgáltatás költségeit. A geotermikus rendszerek gazdaságosságát nagyban befolyásolják a környezetvédelmi előírások, mint például a kötelező visszasajtolás. Magyarországon számos szénhidrogénre meddő kút található, amelyek átképezhetők termálvíztermelésre, de ezek alkalmasságát egyedi vizsgálatokkal kell eldönteni.
A termálvíz hőenergiáját direkt vagy indirekt módon, hőcserélőn keresztül adhatja át a fűtési rendszernek. Az 55 °C-nál magasabb hőmérsékletű vizek különösen alkalmasak energetikai célokra. A komplex hasznosítás, például fűtés és balneológia együttes alkalmazása, jelentős gazdasági előnyökkel járhat, csökkentve a lehűlt termálvíz visszasajtolásának szükségességét.
Tótkomlós Helyzete: Megfúrt Kutak, Megrekedt Projekt
A Tótkomlóson indult geotermikus projekt keretében két termelő és két visszasajtoló kút mélyítésére került sor. Ezek a kutak, melyeket 2200 méter mélyre fúrtak, a polgármester tájékoztatása szerint bőven 100 fok feletti hőmérsékletű és nagy kapacitású vizet termelnek. Ezen kutak technikai adatai alapján elvileg megfelelő fűtést tudnának biztosítani.
Azonban a probléma ott rejlik, hogy a kutakból a felszínre hozott hőt el kell juttatni a felhasználókhoz. A településen kiépítendő, a házakhoz és az önkormányzati intézményekhez eljutó csővezetékrendszerből azonban "egyetlen méternyi sem épült meg", és a polgármester véleménye szerint erre már nincs is valós esély. A lakossági fűtésrendszer-korszerűsítés ügyében sem történt semmi, mivel a jelenlegi rendszerek nem alkalmasak a geotermikus energia fogadására, és a csatlakozás ingatlanonként borsos költséggel járna, amit a korábbi években már felvetettek.
A projekt 2018-as indulása óta eltelt időszakban, különösen a napi.hu 2019 januárjában megjelent cikke óta, az építőipari árak jelentősen elszálltak, ami tovább növelte volna a kivitelezés költségeit.
Hogyan működik a geotermikus energia - Oktató 3D animációs videó
A Polgármester Kilépési Szándéka és a Jogi Lépések
Zsura Zoltán polgármester a helyzet tarthatatlan volta miatt kezdeményezni fogja, hogy az önkormányzat lépjen ki a Geothermal Green Energy Kft.-ből. Az önkormányzat eredetileg 100 ezer forintot fektetett be a közös cégbe, ezt a összeget kívánják visszakérni a Turawelltől. A polgármester hangsúlyozza, hogy a projektgazda és a kedvezményezett település között nincs semmilyen párbeszéd és információátadás, noha közös céget alapítottak.
A polgármester szerint a jelenlegi energiaárak mellett a geotermikus fűtés sokkal kedvezőbb megoldás lehetne, de a megvalósítás elakadt a kivitelezés hiánya és a magas költségek miatt. Elsődleges cél a nagyobb fogyasztók, mint iskolák, önkormányzati intézmények és fürdők hőenergetikai ellátása lett volna, de ez sem valósult meg.
Hasonló Esetek és Általános Problémák
A tótkomlósi eset nem egyedi jelenség Magyarországon. Hasonló problémák merültek fel más településeken is. Mosonmagyaróváron például az "eredménytelen közbeszerzés" miatt késik a geotermikus beruházás, ahol mindössze egy bádogsufnit húztak fel a tervezett létesítmény helyén. Battonyán is hasonló eset történt, ahol egy 13 milliárd forint uniós támogatást nyert hőerőműből semmi sem lett, sőt, még a termelő és sajtoló kutakat sem fúrták meg.
A Magyar Geotermális Egyesület (MGTE) is kritikusan szemlélte a geotermikus távfűtésekre kiírt pályázatokat és azok megvalósulását, "minősíthetetlennek" nevezve azokat. Az elmaradó befektetők a jelentős földtani kockázat miatt haboznak, amit ugyan stabil támogatási mechanizmussal ki lehetne küszöbölni, de ez a gyakorlatban nem mindig valósul meg. A lakossági fogyasztók és intézmények csatlakozása is kétséges a magas költségek és a párhuzamos uniós fejlesztésekkel való ütközés miatt.
A Jövő Bizonytalan
Tótkomlós esete rávilágít a nagyívű megújuló energia projektek megvalósításának buktatóira. Bár a geotermikus energia potenciálja óriási, a megvalósításhoz elengedhetetlen a pontos tervezés, a megfelelő finanszírozás, a hatékony közbeszerzési eljárások és a folyamatos párbeszéd az érintett felek között. A fúrt kutak önmagukban nem elegendőek, a teljes infrastruktúra kiépítése, beleértve a csővezetékrendszert és a lakossági hálózat korszerűsítését, elengedhetetlen a rendszer sikeres működéséhez. A tótkomlósi projekt jövője jelenleg bizonytalan, az önkormányzat kilépési szándéka pedig egyértelmű jelzés arra, hogy a kezdeti remények ellenére a megvalósítás kudarcba fulladni látszik. Ez a helyzet nem csak Tótkomlós lakói számára jelent csalódást, hanem intő példaként is szolgálhat más hasonló beruházások számára is.
tags: #geotermikus #futomu #epitese #totkomlos