Gipszkarton válaszfalak hangszigetelése: Átfogó útmutató a csendesebb környezetért
A zaj definíciója nem kívánt hangként meglehetősen szubjektív lehet, és függ az egyén reakciójától. Ha a zaj zavaró mértéket ölt, kellemetlen közérzetet és a hatékonyság csökkenését eredményezi. Aki hosszabb ideig kénytelen zajos környezetben tartózkodni, annál rosszkedv és mentális kimerültség is felléphet. A társasházakban például a zajos szomszéd okozhatja a legtöbb kellemetlenséget. A zajjal szembeni legjobb védekezés, ha már a tervezés és az építés során gondoskodunk a hangok terjedésének szükségszerű korlátozásáról. Minden helyiségben megfelelő akusztikai környezetet kell kialakítani, emellett a hanggátlást is összhangba kell hozni az épület funkciójával. A hanggátlás két, egymástól valamilyen épületszerkezettel elválasztott helyiség között átjutó zaj csillapítását jelenti. Két helyiség között a hangenergia átjuthat közvetlenül az elválasztó szerkezeten át, vagy a csatlakozó szerkezeteken keresztül (kerülő úton). Az optimális hanggátlás érdekében a tervezéskor érdemes mindkettőt figyelembe venni. A két helyiség közötti elválasztó szerkezethez csatlakozó falak és födémek jelentik a kerülő hangok elsődleges útvonalát, ám kerülő hangutak ablakoknál, ajtóknál, gépészeti vezetékeknél stb. A tervezés során nem elhagyható a kerülő hangutak figyelembe vétele. A csomópontokat úgy kell megtervezni, hogy kerülő hangutak lehetőleg egyáltalán ne alakuljanak ki, de legalább minimálisra csökkenjenek, különben az akusztikai teljesítmény jelentősen mérséklődhet.
A Rigips rendszereket tartalmazó kiadványokban található hanggátlási értékek laboratóriumi mérések eredményei, amelyeket a kerülő hangutak miatt az építés helyszínén gyakorlatilag nem lehet elérni. Az akusztikai szempontból helyesen megtervezett épületszerkezet-csatlakozásokat a kivitelezés során pontosan a terv szerint kell megépíteni, kizárólag így érhető el a kívánt akusztikai teljesítmény. Ellenkező esetben az utólagos mérések kimutatják a rossz teljesítményt, a javítás azonban hatalmas költségekkel járhat. Meglévő hanggátlási probléma esetén nagyon fontos, hogy meg lehessen határozni az összetett szerkezet leggyengébb részét. A kisebb nyílások, rések, repedések is utat engednek a léghangoknak, így azok szintén csökkentik az adott szerkezet hangszigetelő képességét.
Az összetett szerkezetek különleges figyelmet érdemelnek. Ha a két szerkezet léghangszigetelése közötti különbség viszonylag kicsi (7 dB-nél nem több), akkor a gyengébb szerkezetnek arányaiban igen nagy felületűnek kell lennie ahhoz, hogy jelentősen befolyásolja az összetett szerkezet teljesítményét. Az épületek tervezésekor hasznos eszköz lehet a környezeti zajszint figyelembe vétele, hiszen helyes tervezéssel a szomszédos helyiségekből beszűrődő zaj kiküszöbölhető, ami elengedhetetlen például egy orvosi rendelő és az ahhoz csatlakozó váróterem között. A legegyszerűbb megoldás azonban mégis a szükséges hangszigetelési képességgel rendelkező szerkezet beépítése. Tervezéskor az egyes helyiségeken belül elfogadható zajszintet is meg kell becsülni. Minden olyan esetben, ahol fontos a helyiségen belüli zajszint korlátozása, akusztikus tervezőt kell bevonni. A zajszint minden helyiségben valamilyen határok között számít elfogathatónak. A tervezőnek olyan szintet kell meghatároznia, amely az adott körülményekhez megfelelő. Ehhez számos módszer áll rendelkezésre.
Hangszigetelés és hangelnyelés: A különbségek és a közös pontok
A hangszigetelés (léghang és lépéshang) és a hangelnyelés két alapvető akusztikai fogalom, amelyek célja a zajterjedés minimalizálása és az akusztikai környezet javítása. Míg a hangszigetelés arra törekszik, hogy megakadályozza a hang terjedését az épületszerkezeteken keresztül, addig a hangelnyelés a hangenergia elnyelésével csökkenti a helyiségben keletkező visszhangot és az utózengési időt.
A hangelnyelés azt jelenti, hogy valamilyen felülettel érintkezve a hangenergia csökken. Egy adott térben a megfelelő akusztikai környezet elérése érdekében hangelnyelő felületeket alkalmaznak. Az anyagválasztás az akusztikai hatékonyság, a megjelenés, a tartósság és a tűzvédelmi követelmény alapján dől el. Azzal, hogy a hangenergia egy részét hővé alakítják, a hangelnyelő anyagok a hangszigetelésbe is besegítenek, hiszen kevesebb zaj akar átjutni a szomszédos helyiségekbe. Ez a mennyiség azonban a hangszigetelő szerkezetek teljesítményéhez képest elenyésző.
Az utózengés az adott helyiségben az eredeti hangforrás megszüntetése után megmaradó zaj. Az utózengés úgy jön létre, hogy zárt térben keltünk zajt, aminek következtében a határoló felületekről visszaverődő hanghullámok rengeteg visszhangot eredményeznek, míg végül a zaj elnyelődik a falakban, a padlóban, a mennyezetben és a levegőben. Az utózengés fennmaradásának hosszúságát utózengési időnek nevezzük, amely hangelnyelő anyagok beépítésével csökkenthető. Az adott térben megfelelő utózengési idő a tér méretétől és funkciójától függ. A beszédérthetőség az iskolai tantermekben, a különféle konferencia- és előadótermekben elengedhetetlen követelmény. A kutatások kimutatták, hogy azok a diákok, akik nem értik tisztán a tanár beszédét, hajlamosak „kikapcsolni”, ezzel saját későbbi lehetőségeiket limitálják, de plusz feszültséget okoznak a tanárban is. Az utózengési idő önmagában nem elegendő a megfelelő beszédérthetőség megvalósításához.
A tömegelv és a szerelt szerkezetek: Két megközelítés a hanggátlásban
A tömör, falazott válaszfalat alkotó anyagok hangszigetelő teljesítményét jellemzően a tömege határozza meg. Minél nehezebb az anyag, annál kevésbé jut át rajta a hang. Ahhoz, hogy egy tömör válaszfal hangszigetelő képességét 4 dB-lel emeljük, a tömegét körülbelül a duplájára kell növelni. Például: egy 100 mm vastag, mintegy 100 kg/m2 tömegű tömör falazott válaszfal hangszigetelése kb. A tömeg növelése nagyon rossz hatásfokú módszer a hanggátlás növelésére.
Ezzel szemben az üreges, könnyű, szerelt szerkezetek egyik nagy előnye, hogy sokkal jobb hangszigetelő képességgel bírnak, mint amit a tömegelv alapján várnánk. A helyesen megtervezett és kivitelezett szerelt szerkezetek nagyon hatékony hanggátló megoldást nyújtanak, ezért használják azokat előszeretettel például előadótermekben. A szerelt szerkezet és a tömegelv összehasonlítása azt mutatja, hogy a könnyű szerkezet következetesen felülmúlja a tömegelv alapján várható teljesítményt.
Az akusztikai teljesítményt decibel értékkel fejezzük ki. A logaritmikus decibel függvénnyel nagy értéktartomány is egyszerűen ábrázolható, és egyértelmű számokkal kifejezhető. Hátránya azonban, hogy a különböző teljesítményű szerkezetek szám szerinti összehasonlításakor a teljesítménykülönbségek kicsinek tűnhetnek. Egy egyszerű gipszkarton válaszfal esetében nagyon könnyen előfordulhat, hogy a hanggátlási értéke 6 decibellel jobb, mint azt a tömegtörvény alapján várnánk.
A gipszkarton válaszfalak esetében a maximális elérhető hangszigetelést a két oldalra szerelt gipszkarton építőlemezek között a vázprofilokon keresztül közvetlenül átáramló hangenergia mennyisége határozza meg. Az egymástól teljesen független, duplavázas szerkezet még jobb eredményeket hozhat. Ebben az esetben az energiaátadás maximumát a két profilváz közötti légréteg határozza meg. A légrés a két profilvázat összekötő rugóként értelmezhető, amelyen a hangenergia áthatol. A légrésnek van bizonyos hangcsillapító hatása, amely megfelelő hanglágy anyaggal tovább fokozható. Ezért hasznos a légrésben ásványgyapot szigetelőanyagot elhelyezni. A megnövelt hangcsillapítású rugó így végeredményben a hangátadás csökkenéséhez vezet. Minél nagyobb a légrés, annál kevésbé köti össze rugóként a két vázszerkezetet.
Gipszkarton válaszfalak: Rugalmasság és hatékony hangszigetelés
Gyakori tervezési és építési igény nemcsak lakóházak esetében, hanem iroda és üzletházak esetében is a belső térelhatároló szerkezetek, azaz a válaszfalak rugalmas elhelyezhetősége, áthelyezhetősége. A legegyszerűbb megoldás ilyenkor a szerelt gipszkarton válaszfal. Előnye, hogy gyorsan kivitelezhető és elrejthetők benne a gépészeti és elektromos vezetékek. Amint elkészül, azonnal festhetjük, burkolhatjuk.
Szükséges-e valamilyen engedély, esetleg kiviteli terv válaszfalak építéséhez, áthelyezéséhez? Ha tehát úgy módosítunk az épületen, hogy nem változik a térfogata, tömege, akkor nem kell hozzá építési engedélyt kérni (hiszen addig ez átalakítás). Ha a munkálatok nem érintik a tartószerkezetet, akkor valószínű kiviteli tervet sem kell készítenünk. Azonban figyeljünk arra, hogyha az átalakítással az épület tűzvédelmi jellemzői megváltozhatnak, ha ez így van, akkor szükséges a kiviteli terv! (191/2009. (IX.15.) korm.rend. 22. Meglévő épületben a burkolat cseréjéhez, az álmennyezet kialakításához és a vizesblokk felújításához általában nincs szükség sem építési engedélyre, sem kiviteli tervre, csupán néhány jó szakemberre. Azonban ilyenkor is be kell tartanunk nemcsak az építésügyi jogszabályokat, hanem a szakhatósági szabályokat is (környezetvédelmi, tűzvédelmi stb.). Ha biztosak vagyunk benne, hogy az áthelyezendő fal válaszfal, azaz biztosan nincs benne pillér, vasbeton borda, sem áthidaló, akkor nyugodtan elbonthatjuk, áthelyezhetjük. Általánosságban elmondható, hogy akkor kell kiviteli tervet készíteni egy felújítás során, ha az épület tartószerkezetéhez nyúlunk. Ez lehet az ablakcserénél az áthidaló, egy komplett monolit vasbeton födém vagy egy tartófal is.
Ha áthelyezünk egy válaszfalat az azért is jó, mert segítségével újragondolhatjuk egy épület belső elrendezését. Ilyenkor új tereket, helyiségeket alakíthatunk ki - pl. ha egy üzletházban új üzletetre lenne szükségünk, vagy ha egy új gyerekszobára lenne szükségünk. Egy dolgot azonban a válaszfalak létrehozásakor sem szabad elfelejteni: a válaszfal szigetelését.
A hang alaptulajdonsága, hogy terjed a levegőn keresztül. Ezért a levegőben terjedő hangot léghangnak nevezzük. Ezzel nincs is gond mindaddig, amíg a hangot nem zajnak érzékeljük. Mert bizony, ha a szomszéd gyerek 90 dB-lel elkezd trombitálni és mi ezt csillapítás nélkül halljuk a fal másik felén az bizony már zaj. Szerencsére azért ez nem teljesen igaz, ugyanis az épület szerkezetei, a falak, födém már valamelyest csillapítják a zajt. Viszont ez általában nem elég, ezért a zaj csökkentését léghangszigeteléssel kell biztosítani. A zajvédelmi követelményeknek a belső térelhatároló szerkezetek: válaszfalak, lakáselválasztó falak esetén is meg kell felelni. Tehát szerelt gipszkarton válaszfalak esetében is. Azt, hogy milyen hangszigetelést kell alkalmazi, miből épüljön egy válaszfal szerkezet az épületen belüli hangszigetelési követelményekre vonatkozó MSZ 15601-1:2007 szabvány határozza meg. Ez a szabvány pontos értékekkel adja meg, hogy két helyiség között legalább hány dB léghangszigetelésnek kell lenni. Néhány értéket ismertet a lenti táblázat. A dB értékek azt jelentik a táblázatban, hogy a két helyiség között legalább ennyivel kell csökkennie a hangerősségnek.
Sokan úgy gondolják, hogy ami jó hőszigetelő anyag, az jó hangszigetelő is. Pedig egy terméknek teljesen más tulajdonságai határozzák meg a hőszigetelő képességét, mint a hangszigetelő képességét. Az XPS és EPS ugyan jó hőszigetelő anyagok, de hangszigetelő tulajdonságuk nem jó. Minél merevebb, sprődebb egy anyag, annál rosszabb a hangszigetelő képessége. Szerencsére vannak olyan hőszigetelő anyagok, amik egyben jól hangelnyelők is. Akár társasházról vagy családi házról beszélünk, netán irodaházról a válaszfalak hő- és hangszigetelésére tökéletes választás a ROCKWOOL Airrock XD (XD = eXtra high Density, igen nagy testsűrűség) terméke, amely a legmagasabb akusztikai követelményeket kielégítő szerelt gipszkarton válaszfalak akusztikai hangszigetelő betéteként ajánlott. Kiváló hangcsillapító tulajdonsága annak köszönhető, hogy a ROCKWOOL kőzetgyapot szálai a légárammal szemben súrlódási veszteséget hoznak létre, azaz a hanghullámokat hővé alakítja, majd elnyeli. Kiváló hőszigetelő hatás jellemzi. A bazaltkő alapanyag egyedülálló tulajdonságainak köszönhetően a ROCKWOOL kőzetgyapot termékek ellenállnak akár 1000 °C-os hőmérsékletnek.
Ahhoz, hogy az új válaszfalak ne csak térelválasztóként működjenek a szerelésnél be kell betartani néhány alapvető szabályt. Fontos, hogy az egyes szerkezeti elemek között mindig rugalmas legyen a kapcsolat. A léghangszigetelés csak akkor éri el a tervezett szintet, ha a padlóra és a födémre rögzítendő vízszintes tartóprofilok aljára öntapadó hangszigetelő szivacs csíkokat, vagy filcet ragasztunk és úgy dübelezzük a födémbe, padlóba. A függőleges profilok közé kerül az ásványgyapot hangszigetelés. Figyeljünk, hogy a kész fal akkor éri el maximális hangszigetelési képességét, ha a teljes bordaköz kitöltésre kerül a ROCKWOOL Airrock XD kőzetgyapot szigeteléssel. Ha már van befüggesztett álmennyezet, úgy azt meg kell bontani és a válaszfal tartóját a szilárd teherhordó födémhez kell rögzíteni.
Szerelt gipszkarton válaszfalak kiépítésekor az épületgépészeti szerelvények hangszigetelésére is figyelnünk kell is, hiszen a strangok és egyéb vezetékek remekül vezetik a hangot. Érdemes az épületgépészeti vezetékeket a hangszigetelő anyagba beágyazva elhelyezni, hogy ne érintkezzenek közvetlenül a gipszkarton burkolattal. Ezzel elkerülhető például, hogy a vízvezetékben fellépő nyomásingadozások következtében kellemetlen zajok szűrődhetnek a lakótérbe. Javasolt a konnektorokat, kapcsolókat min. 50 cm elhúzással elhelyezni. Ez azt jelenti, hogy a konnektor a fal két oldalán ne essen egybe, mert ez azt eredményezné, hogy azon a ponton nincs hangszigetelés.
Gipszkarton válaszfal készítés profil felhasználásával
Akusztikailag kevésbé igényes épületnél nincs szükség akusztikus tervező bevonására, elég ha a zajvédelmi szabványok szerint építünk. Azonban, ha például több különböző cég lesz egy irodaházban és fontos, hogy ne hallatszódjon át mi megy a szomszédban, szükség lehet akusztikai tervezőre. Az akusztikai számítások igen bonyolultak, aki nem zajvédelmi szakértő, annak nem fog menni. A legegyszerűbb megoldás, ha 1x1 réteg gipszkarton lemez közé helyezünk el legalább 50 - 75 mm ROCKWOOL Airrock XD kőzetgyapot szigetelést. Még jobb hangszigetelést biztosít, ha 2 x 2 rétegben használjuk a gipszkarton lemezt és legalább 75-100 mm-es vastagságban használjuk a ROCKWOOL Airrock XD kőzetgyapot szigetelő anyagot. Ezzel már kár kb. UW vízszintes profil melyet az aljzathoz és a mennyezethez dűbelezünk. Az így elkészült sínbe tegyük bele 60 cm-es távolságra egymástól a CW profilt. Az elkészült vázszerkezetbe kerül a ROCKWOOL Airrock XD kőzetgyapot szigetelés. A hangszigetelő kőzetgyapot méret 1000 x 600 mm így pontosan beleillik a 60 cm-es borda kiosztásba. Ha ezzel kész vagyunk, akkor zárhatjuk a rendszert hanggátló vagy normál 12,5 mm-es gipszkartonnal 1 vagy 2 rétegben. A gipszkarton felcsavarozásához 25-ös vagy 35-ös önmetsző csavart használjunk.
A problémára szerencsére ma már létezik olyan hangszigetelő építészeti megoldás, amely tompítja vagy egyszerűen át sem engedi a hangokat a falon. A hangszigetelés optimalizálása volt az egyik célja annak, amiért Nyugat-Európában évtizedekkel ezelőtt forradalmasították a hagyományos falazási technológiát. A kiemelkedő hangszigetelő tulajdonságokkal rendelkező válaszfal elemekkel történő építkezés ma már itthon is egyre népszerűbb.
Hangszigetelő termékünk a Tecnoboard egy ásványi gipszrostfal felhasználásával készített válaszfal rendszer. A hang alapvetően energia. A hangszigetelés lényege, hogy elnyelje a hang energiáját. A gipszrostfal önmagában a sűrűsége révén is kiváló hangszigetelő anyag. Kőzetgyapottal kombinálva pedig kiemelkedően hatékony akusztikai rendszert képez mind a levegőben terjedő hangok mind a lépéshangok ellen.
A Tecnoboard válaszfal kiemelkedően magas hanggátlási értékkel bír. Rendkívüli tűzbiztossággal rendelkezik. Műszaki besorolása szerint A1 kategóriába tartozik, ami azt jelenti nem éghető. Az ásványi gipsz élettani hatása kiváló, tiszta és természetes építőanyag. Nem tartalmaz illékony szerves vegyületet, szemben a mesterséges gipsztermékekkel. A Tecnoboard lakáselválasztó gipszrost lapok tömörségük révén kiválóan alkalmasak könnyű, közepes és nehéz súlyok hordására, teljes felületükön alkalmasak konyhai vagy fürdőszobai tárgyak, nagy terhek felfüggesztésére is. A helyes rögzítési módot a megfelelő dübelek használatával érjük el. Stabilitását illetően sem kell aggódnunk, a falak gipszrost és a kerámiarost felhasználásával készülnek, így válnak megbízhatóan masszívvá. Bizonyára Ön is hallott már a penészes falak miatt kialakult makacs felső légúti megbetegedésekről. A gipsztégla válaszfalak természetes módon harcolnak a baktériumok ellen, hiszen a gipsznek antibakteriális hatása van. A gyógyászatban éppen ezért alkalmaznak gipszet a törések rögzítésére. Laboratóriumi vizsgálatok során igazolták, hogy a gipsz felületekre helyezett baktériumok száma jelentősen csökken. Az ásványi gipsz természetesen szabályozza a páratartalmat. Mondhatjuk úgy is, hogy önműködő. Otthonunk esztétikai megjelenése hatással van a hangulatunkra, alakítja a mindennapi életünk komfortérzetet.
Az épületen belüli falak, válaszfalak szigeteléséhez ebben a kategóriában találhatsz megfelelő kőzetgyapot anyagokat. Használhatod őket családi házak belső tereiben, irodaházakban, kórházakban, vagy akár iskolákban is. Ezek a termékek nem csak magas minőségű hőszigetelő anyagok, hanem kiváló hangszigetelők is, így élhetőbbé tehetik a legtöbb épületet. A kőzetgyapot nem éghető és hő hatására sem fejleszt füstöt, így képes meggátolni az esetlegesen kialakuló tűz terjedését.
Családi házak, irodaépületek, iskolák belső, térelválasztó falainak szigetelését tervezed? Ebben a kategóriában olyan Rockwool kőzetgyapot táblákat találsz, melyek tökéletesek erre a feladatra. A kategóriában található Rockwool hangszigetelő anyagok tökéletesek a legtöbb fajta épületen belüli válaszfal szigeteléséhez: nem csak téglához, hanem gipszkartonhoz is.
- A kőzetgyapotot legtöbben remek hőszigetelőként ismerik, és sokan nem tudják, hogy valójában kiváló hangszigetelő anyag is. Családi házaknál is fontos lehet, hogy egy-egy szobából ne lehessen áthallani minden apró zajt a másikba, irodáknál, kórházaknál, szállodáknál és iskoláknál pedig különösen lényeges a hatékony zajcsökkentés.
- A válaszfalak hőszigetelése - megfelelő homlokzati szigeteléssel együtt - még tovább javíthatja az épület belső hőmérsékletét, ezzel pedig még nagyobb energiamegtakarítást tesz lehetővé.
- Ne feledkezzünk meg a tűzvédelemről sem! Fontos tudni, hogy a kőzetgyapot nagyon magas hőmérsékleten sem kap lángra, hő hatására nem fejleszt semmilyen füstöt, az anyag pedig nem olvad és nem csepeg.
Igen, van értelme, ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy a válaszfalak szigetelése önmagában nem fogja csökkenteni a fűtésszámlát: homlokzati hőszigetelés nélkül csak hangszigetelő és a tűzgátló funkciója tud majd érvényesülni. Ha csak az átszűrődő zaj mértékének csökkentése, vagy az épület biztonságosabbá tétele a cél, akkor ilyen esetben is érdemes belevágni. A Rockwool márka kőzetgyapot szigetelőanyagai már számtalan országban bizonyítottak, akár homlokzati szigetelésről, akár födém szigetelésről, akár belső válaszfalakról legyen is szó.
A mindennapokban rengeteg zajnak vagyunk kitéve. Némelyek gyengébbek, más zajoknak viszont komoly élettani hatásuk van ránk nézve. Egy kiváló és helytakarékos megoldás a zaj ellen a Rigips Blue Acoustic táblával szerelt előtétfal. Megengedett falmagasság: max. A profilokat betonfödém esetén műanyag beütődübelek, más alap esetén egyéb, alkalmas rögzítőelem segítségével max. 800 mm-ként rögzítjük. Az állítható kengyelekre csatlakozó szivacscsíkot ragasztunk. Rögzítése műanyag beütődübellel, vízszintes max. 600 mm, függőleges max. 900 mm távolságra. Az utolsó felső kengyel max. A függőleges profilokat (CD vagy CW) egymás után állítjuk az UD- vagy UW- profilokba. A profilok hossza kb. A burkolás során ügyelni kell arra, hogy a szomszédos lapok vízszintes hézagai legalább 400 mm-rel el legyenek tolva egymáshoz képest, azaz ne alakuljanak ki kereszt alakú hézagok. A lapokat 25 mm hosszú 212. típusú gyorsépítő csavarok segítségével 250 mm-ként a függőleges profilokhoz rögzítjük. Használd kalkulátorunkat, hogy pillanatok alatt kiszámold az egyes gipszkartonszerkezetek anyagszükségleteit. Emellett felhasználható álmenyezetek, válaszfalakhoz, tetőszigeteléshez, illetve díszítések kialakításához.
A mai blogban szeretnénk nektek bemutatni azt, hogyan is kell egy gipszkarton válaszfalat hangszigetelni. A gipszkarton összetevői a gipsz és a kartonpapír. A gipsz előállítása során a nehézfémeket és az oldható sókat eltávolítják, így az előállítás során nincs káros anyag kibocsátás. A kartonpapírt pedig általában újrahasznosított anyagokból készítik. A gipszkartonok 9,5 mm, 12,5 mm és 15 mm vastagságban kaphatók, szélességük pedig 1200 mm és 1250 mm, hosszúságuk egységesen 2000 mm. A gipszkarton hangszigetelés az egyik legelterjedtebb módja annak, hogy a lakás helyiségei között csendes, nyugodt környezetet teremtsünk. A gipszkarton válaszfal egy önálló szerkezet, amely fém vagy fa vázszerkezetre rögzített gipszkarton lapokból áll. A szerkezet belsejébe általában ásványgyapot - például kőzetgyapot vagy üveggyapot - kerül, amely elnyeli a hanghullámokat és csökkenti a hangterjedést. Az előtétfal ezzel szemben egy meglévő fal elé épített réteg, amely nem hordozó jellegű. Ez a megoldás különösen akkor praktikus, ha a meglévő fal túl vékony, rossz akusztikai tulajdonságokkal rendelkezik, vagy ha nem lehet más módon növelni a hanggátlást. A gipszkarton válaszfal hangszigetelés nemcsak a hangáteresztést csökkenti, hanem a hőveszteséget is mérsékli. A hangszigetelés gipszkarton falba történhet akár utólag is, például ha meglévő válaszfalat szeretnénk kiegészíteni. A belső terek elválasztásra kiválóan alkalmas a gipszkarton válaszfal. Könnyen kivitelezhető, valamint nem jár rombolással. Ideális választás otthonokban, irodákban és üzlethelységekben. Az elektromos hálózat kábeleit is könnyen el tudjuk benne rejteni. Amikor a hangszigetelő gipszkarton falról beszélünk, akkor arra kell gondolni, hogy valamilyen kitöltő anyag van a két karton között. Ezek általában a kőzetgyapot és az üveggyapot. A hangszigetelt gipszkarton fal építése során nemcsak az anyagválasztás fontos, hanem a precíz illesztés és a megfelelő tömítések is. Bár jelen cikk a gipszkarton hangszigetelés témáját tárgyalja, érdemes megemlíteni, hogy a gipszkarton hőszigetelése is hasonló elven működik. Fontos tisztáznunk, hogy alapvetően mi is meg tudjuk csinálni a hangszigetelt gipszkartonfalat, azonban érdemes szakember segítségét kérni a kialakításban. Amire mindenképp szükségünk lesz az a gipszkarton UW és CW profil, valamint valamilyen gyapot szigetelő anyag, beütődübel és gipszkarton csavarok. A hangszigetelő gipszkartonfal rétegrendje a következőképpen néz ki: gipszkarton, kőzet - vagy üveggyapot, gipszkarton. Első lépésben tisztítsuk meg a felületet, ahova szeretnénk telepíteni a gipszkarton falat. A következő lépésben rögzítenünk kell az UW profilokat. Ezek a profilok U alakúak és az aljzathoz és a mennyezethez szükséges rögzítenünk. A rögzítés beütődübellel történik. A gipszkartonfal hangszigetelése ma már számos otthonban és irodában bevált megoldás, ha fontos a nyugodt, zajmentes környezet. A hangszigetelő gipszkarton és a hozzá tartozó szigetelő rétegrend alkalmazása révén hatékonyan csökkenthetők a helyiségek közötti áthallások. A hangszigetelő gipszkartonfal rétegrend kialakítása kiemelten fontos, ha valóban hatékony zajcsillapítást szeretnénk elérni. Ez a rétegrend nemcsak lakások közötti falaknál, hanem irodai terek, hálószobák és gyerekszobák esetében is ideális. Ha a cél a maximális gipszkarton hangszigetelés, érdemes nehezebb, nagy sűrűségű gipszkarton lapokat választani. Ezek jobban elnyelik az alacsony frekvenciájú hangokat is, például beszédet vagy televízió zaját. Fontos tisztáznunk, hogy alapvetően mi is meg tudjuk csinálni a hangszigetelt gipszkartonfalat, azonban érdemes szakember segítségét kérni a kialakításban. Amire mindenképp szükségünk lesz az a gipszkarton UW és CW profil, valamint valamilyen gyapot szigetelő anyag, beütődübel és gipszkarton csavarok. A hangszigetelő gipszkartonfal rétegrendje a következőképpen néz ki: gipszkarton, kőzet - vagy üveggyapot, gipszkarton. Első lépésben tisztítsuk meg a felületet, ahova szeretnénk telepíteni a gipszkartonfalat. A következő lépésben rögzítenünk kell az UW profilokat. Ezek a profilok U alakúak és az aljzathoz és a mennyezethez szükséges rögzítenünk. A rögzítés beütődübellel történik. A következő lépésben következik a bordázás kialakítása a CW profilok segítségével. A magasságnál körülbelül vágjuk fél centiméterrel rövidebbre a CW profilokat annak érdekében, hogy belecsússzanak az UW profilokba. A CW profilokat egymástól 60 centiméterre kell elhelyezni. A CW és az UW profilokat nem szabad egymáshoz csavarozni! Rögzítsük az egyik oldalon a gipszkartont. A stabilitást a gipszkarton rögzítésével érjük el. Ezek után következik a választott szigetelőanyag telepítése a bordák közé. A későbbiekben szót ejtünk majd, hogy melyik anyagnak milyen előnyei és hátrányai vannak. A szigetelőanyagot sniccerel könnyen el tudjuk vágni és a helyére illeszteni. A szigetelés vastagságát az adja meg, hogy milyen szélességű UW profilt választottunk. Végezetül pedig rögzítsük a másik oldalra is a gipszkarton táblákat. A hangszigetelő gipszkarton előtétfal kiváló választás, ha meglévő falhoz szeretnél plusz hangszigetelést hozzáadni anélkül, hogy a szerkezetet megbontanád. Amikor gipszkarton válaszfalhoz választunk szigetelő anyagot, akkor elsősorban valamilyen szálas anyag jöhet szóba. A választásunk eshet az üveg - vagy kőzetgyapotra. Az üveggyapotról már korábban írtunk blogot, ezért itt csak röviden ejtünk róla szót. Az üveggyapot egy szálas anyag, amit melegítéssel és a centrifugális erő segítségével hoznak létre. Alapanyaga az üveg, ezért van szúró-viszkető érzésünk, amikor kesztyű nélkül fogjuk meg. Általában tekercses kiszerelésben kapható. Elsősorban tetőterek és álmennyezetek hőszigeteléséhez használják, de gipszkarton válaszfalak hangszigeteléséhez is megfelelő megoldás. Az üveggyapot nagyszerű hangszigetelő tulajdonságokkal bír, kisebb résekben is tökéletesen illeszkedik, mivel könnyen méretre vágható. A kőzetgyapot hasonlóan az üveggyapothoz, olvasztás segítségével jön létre, azonban itt nem üveget, hanem bazaltkövet olvasztanak meg. A kőzetgyapotot alkalmazzák homlokzatok hőszigetelésére és szarufák közötti szigetelésre. Ezek mellett tökéletes választás a gipszkarton falak hangszigetelésére. A kőzetgyapotok kiszerelési egységei a táblák. A méretek ezért felhasználási területek szerint változhatnak. A kőzetgyapot jobban ellenáll a mechanikai hatásoknak, mint az üveggyapot. Könnyen vágható, és nem éghető. A kőzetgyapot egy magasabb árkategória az üveggyapothoz képest. Mindkét anyag kiválóan alkalmas arra, hogy ideálisan hangszigetelje a gipszkarton falat. Amennyiben azon gondolkodtok, hogy olyan gipszkartonfalat szeretnétek, ami megfelelő hangszigetelő képességekkel is bír, akkor javasoljuk, hogy néztetek körül a webáruházunkban, ahol minden anyagot megtaláltok, ami a munkálatok elvégzéséhez szükséges. A mostani blogban megnéztük, milyen módon lehet kivitelezni egy hangszigetelő gipszkartonfalat. Ezen belül kitértünk arra, mi a rétegrend a hangszigetelő gipszkartonfal esetében.
A gipszkarton válaszfalak hangszigetelésének gyakorlati megvalósítása
A gipszkarton válaszfalak hangszigetelésének megvalósítása több tényezőtől függ, többek között a felhasznált anyagoktól, a szerkezet kialakításától és a precíz kivitelezéstől. A legegyszerűbb megoldás, ha egyrétegű gipszkarton falat építünk kőzetgyapottal a rétegek közé. Ez már bizonyos szintű hangszigetelést biztosít, azonban a jobb eredmény érdekében érdemes duplázni a gipszkarton rétegeket és növelni a kőzetgyapot vastagságát. Egy 10 cm vastag szigeteléssel már elérhető egy 40-45 dB-es hangszigetelési érték, ami sok esetben elegendő a helyiségek közötti áthallás csökkentésére.
Amennyiben tetőtér beépítésére vagy egy lakás átalakítására kerül sor, a belső helyiségek térelválasztására nagyon gyakran használnak gipszkarton falakat. Ez nem meglepő, hiszen a téglához mérten a gipszkarton egy olcsó alapanyag, amivel nemcsak könnyen, hanem nagyobb kosz, törmelék és felfordulás nélkül lehet dolgozni. Mivel szárazon építhető, nem kell száradási időkkel számolnunk, kis súlya miatt pedig a gipszkarton gyakorlatilag bármilyen födémen kialakítható, nem kell hozzá extra erősítés.
Sok esetben a vastag téglafalak sem képesek arra, hogy megfelelő hangszigetelést kínáljanak két egymás mellett fekvő helyiségnek, éppen ezért nem meglepő, hogy a gipszkarton - ami egy vékonyabb és szellősebb alapanyag - ebből a szempontból nulla teljesítményt tud felmutatni. Ez nemcsak akkor lehet problémás, ha két külön család életterét szeretnénk elválasztani egymástól, hanem már akkor is, ha családon belül alakítunk ki kisebb helyiségeket, hiszen a papírvékony falakon áthallatszik a televízió, a beszéd, de még a legalapvetőbb mozgások is. Ha konkrét értékekre vagyunk kíváncsiak, a gipszkarton legfeljebb a 40 decibel alatti hangokat képes megszűrni, lévén a normál emberi beszéd hangereje kezdődik ezen a ponton.
A gipszkarton falak hangszigetelését többféle alternatívával is megvalósíthatjuk, így használhatunk ehhez jó minőségű kőzetgyapotot, de akár üveggyapotot is, ha valamilyen olcsó és elérhető megoldást keresünk. A hangszigetelés terén alapszabály, hogy a gipszkarton lapok közé szerelt gyapot a lehető legpontosabban illeszkedjen egymáshoz, mert a hézagok csökkenthetik ezt a hatást. Érdemes éppen ezért nem szigetelőlapokat, hanem tekercses gyapotot választani ebből a célból, melyek a megfelelő rögzítés mellett sokkal jobban összeilleszthetők egymással. Lényeges, hogy ha a falban villany-, víz- vagy más vezeték fut, akkor az mindig kerüljön a szigetelés közé - érdemes két réteget felvinni a biztonság kedvéért -, mert a gipszkarton fallal közvetlenül találkozva tűzveszélyes kialakítás születhet, hovatovább a vezetékek esetleges zajai is tökéletesen elnyelődnek így.
A gipszkarton falak több rétegben és megoldással készülhetnek. Az egyrétegű alternatívák nem alkalmasak arra, hogy hatásos hangszigetelést alakíthassunk ki bennük, tehát amennyiben ez fontos szempont, mindig törekedjünk a többrétegű válaszfalakra. Ilyen esetekben a tartófalra egymás mellé két válaszfal tartószerkezete kerül felszerelésre úgy, hogy közöttük legalább egy-egy centiméteres, de hatásosabb, ha ennél is nagyobb légréteg kerül.
A szárazépítési rendszerekkel nemcsak új hanggátló szerkezeteket építhetünk, de kiválóan alkalmasak a meglévő falak és födémek utólagos hangszigetelésének biztosítására is. A teremakusztika komplex tervezési feladat. A Rigips az eddig már jól ismert hangszigetelő válaszfalain és előtétfalain túlmutatóan, új, minősített megoldásokat is kínál a megfelelő hangszigetelési kényelem és előírt tűzvédelem együttes elérésére. A tűzgátló membrán kiváló megoldás azon födémek tűzvédelmére, ahol nem megengedett a terhek födémhez történő rögzítése. Az önhordó, függesztés nélküli álmennyezet Blue Acoustic építőlemezzel és kettőzött CW 75 Rigiprofil vázval készül. A gipszkarton építőlemezek profilokra vannak felcsavarozva. A profilvázban elhelyezett szigetelőanyagnak fontos szerepe van a hangszigetelés biztosításában. A kerülő utakon történő hangterjedés megakadályozása érdekében kiemelt szerep jut a körülölelő szerkezetekhez csatlakozó csomópontok szakszerű megépítésének. Az egyes csatlakozási pontok nem képezhetnek úgynevezett „akusztikai hidakat”. Szerelt fal csatlakozása padlóhoz úgy kell történjen, hogy az aljzatbetont megszakítjuk. A „szerelt fal lábazati csatlakozása nyers födémhez” csomópont esetében a gipszkarton szerkezetet „papucsolni” kell. Ez azt jelenti, hogy be kell építeni egy nedvesség szivárgását megakadályozó réteget, valamint egy hangszigetelő réteget is. Az áttörések számát minimalizálni kell. Az áttöréseknél törekedni kell az áttörések ásványgyapot szigeteléssel történő körbeburkolására. Eddigi tapasztalataink alapján az egyik leggyakrabban elkövetett szerelési hiba az elektromos dobozok nem megfelelő elhelyezése. Az elektromos dobozokat a válaszfal vízszintes metszetében úgy kell elhelyezni, hogy két elektromos doboz között mindig legyen egy függőleges CW-profil. A jó eredmény elérése érdekében a szakmák együttműködésére van szükség.
tags: #gipsz #valaszfal #elem #hanglagy #tomites