Gipszkarton Falak Tűzvédelmi Minősítése: Az A1 Besorolás Jelentősége és Alkalmazása
A tűzbiztonság napjainkban egyre fontosabb szempont az épületek tervezése és kivitelezése során. A megfelelő tűzvédelmi megoldások kiválasztása nem csupán jogszabályi kötelezettség, hanem az épületben tartózkodók biztonságát is szolgálja. A könnyűszerkezetes építésmód, különösen a gipszkarton falak, népszerűségüket a gyors és egyszerű szerelhetőségüknek köszönhetik, azonban elengedhetetlen, hogy ezek a szerkezetek megfeleljenek a szigorú tűzvédelmi követelményeknek is. Ez a cikk a gipszkarton falak A1 tűzvédelmi minősítését, annak jelentőségét, a kapcsolódó előírásokat, valamint a különféle alkalmazási lehetőségeket mutatja be.
A Tűzvédelmi Minősítések Lényege és az A1 Besorolás
Az építőanyagok tűzvédelmi minősítése azt a képességüket jelzi, hogyan viselkednek tűz esetén. Két fő kategóriát különböztetünk meg: a tűzállóságot és a tűzreakciót.
- Tűzállóság (REI / EI): Ez a szerkezet azon képességére utal, hogy mennyi ideig képes megakadályozni a tűz terjedését és megőrizni teherbírását. Az "R" (Rezisztencia) a teherhordó képességet, az "E" (Épség) az átégés elleni ellenállást, az "I" (Izoláció) pedig a hőmérséklet-emelkedés elleni szigetelést jelenti. A számértékek (pl. REI30, REI60) percben kifejezve mutatják meg a teljesítményt. Fontos megjegyezni, hogy "REI gipszkartonlap" önmagában nem létezik; a minősítés mindig a teljes szerkezetre vonatkozik.
- Tűzreakció: Ez az anyag tűz hatására bekövetkező égési viselkedését írja le, azaz éghetőségét. A minősítési osztályok az A1-től (nem éghető) az F-ig (könnyen éghető) terjednek.
Az A1 tűzvédelmi osztályba sorolt anyagok nem éghetőek, és nem járulnak hozzá a tűz terjedéséhez. Ez a legmagasabb szintű biztonságot jelenti, ezért különösen fontos olyan helyeken, ahol a tűzvédelmi előírások kiemelten szigorúak.
Rigidur H Építőlemezek és az A1 Besorolású Kombinált Falak
A Rigidur H építőlemezek felhasználásával készülő, A1 besorolású kombinált falak kiemelkedő tulajdonságokkal rendelkeznek. Ezek a szerkezetek egyesítik az emelt tűzgátlás, a magas léghanggátlás és a fokozott ütésállóság előnyeit. Emiatt különösen alkalmasak olyan helyiségek válaszfalainak építéséhez, ahol ezek a követelmények kiemelt fontosságúak, mint például iskolák és kórházak.
A gipszkarton borítás elhelyezésénél ügyelni kell arra, hogy ne alakuljanak ki kereszt alakú lapillesztések. A szerkezetek gipszkartonozásánál törekedni kell az egész lapok használatára a szerkezet integritásának és tűzvédelmi teljesítményének maximalizálása érdekében. A tűzgátló gipszkarton szerkezetek hézagolásához specifikus hézagoló gipsz, mint például a Vario hézagoló gipsz alkalmazása szükséges. A tűzgátló szerkezetnek egységesnek kell lennie, áttörések és egyéb gyengítő megoldások nélkül. Csak önoltó anyagból készült elektromos dobozokat szabad használni az áttöréseknél. Az általános, minden szerkezettípusra vonatkozó technológiai előírásokat a Rigips Kivitelezői Kézikönyv 2. fejezete tartalmazza.
Tűzvédelmi Követelmények Utólagos Tetőtér-beépítés Során
Az utólagos tetőtér-beépítés során nemcsak az építészeti szempontokat kell figyelembe venni, hanem a tűzvédelmi előírásokat is. Bár az építési törvény márciusi változásai bizonyos pontokban érintik a tűzvédelmet (pl. nem kell beszámítani a beépítési százalékba a tűzvédelmi előírások teljesítését szolgáló építményeket), az Országos Tűzvédelmi Szabályzatban (OTSZ) meghatározott követelmények változatlanok.
A tetőtér-beépítés során gyakran az eredeti szerkezeteket el kell bontani, helyükre újat kell kialakítani. Az épület tetőterét eredetileg 30 méterenként tűzfallal építették meg. A tetőszerkezet hibái miatt egyre gyakoribbá vált az épület beázása, amit szakszerűtlenül próbáltak megjavítani. Fontos megérteni, hogy a tűz nem válogat és nem ismeri a jogszabályokat! Továbbá figyelembe kell venni, hogy ilyenkor változhat az épület mértékadó kockázati osztálya, ami szigorúbb műszaki és tűzvédelmi szabályok betartását teszi szükségessé az egész épületre nézve. Figyelemmel kell lenni a megnövekedett tűzszakasz méretekre és a menekülési feltételek biztosíthatóságára is.
Hőszigetelő Anyagok Tűzvédelmi Szempontból
A természetes szigetelő anyagok hővezetési tényezője (λ=0,035-0,04 W/mK) kedvező, de minél jobb szigetelésre van szükség, annál vastagabb hőszigetelés kell. Ezek az anyagok azonban éghetők, és tűz esetén komoly problémákat okozhatnak, beépíthetőségüket a tűzvédelmi előírások lényegesen korlátozzák.
NAK osztályú épület esetében A1-D tűzvédelmi osztályú szigetelés alkalmazható. Bármilyen típusú épületről is legyen szó, érdemes olyan szigetelő anyagot választani, ami minden feltételt teljesít tűz esetén is. Jó választás lehet például a ROCKWOOL Deltarock kőzetgyapot szigetelő anyag (λ=0,037 W/mK), mely nem csak családi házak, hanem például budapesti belvárosi magasépületek, bérházak tető-beépítésénél is alkalmas. Mivel A1 tűzvédelmi osztályú, nem éghető anyag.
Alátétfóliák és Tűzvédelmi Minősítésük
A tűzvédelmi szempontból az alátétfóliák is sokat számítanak. Jelentős részük E tűzvédelmi osztályú, azaz könnyen éghető. Régen csak az volt a szerepe az alátéthéjazatnak, hogy ne fújjon be a szél és ne essen be a hó. Ma már a hőszigetelés miatt szélzáró is kell legyen. Összetételükben azonban egyre több éghető anyagot tartalmaznak, és sokszor fel kell őket ragasztani. A jelenlegi OTSZ külön tűzvédelmi követelményt nem tartalmaz a fóliákra, csak annyit, hogy F tűzvédelmi osztályú építési termék nem használható. A legtöbb fólia teljesíti az E tűzvédelmi osztályt, ami minimum elvárás az ÉMSZ irányelvei alapján is, de van már piacon olyan fólia is, amelyik a B-t is tudja. Különösen javasolt a jobb tűzvédelmi osztályú fóliát használni magasabb tűzvédelmi elvárások esetén, pl. tűzállósági határérték (REI30 - REI60 között) elérésekor.
Tűzvédelmi Osztályozás és Szerkezeti Megoldások
A követelmény nem az egyes anyagok tűzvédelmi osztályára vonatkozik, hanem a teljes szerkezetnek kell a tűzvédelmi feltételeket teljesítenie. Például, ha egy teherhordó falnak nem éghető anyagból kell készülnie, arra mégis felrakható éghető homlokzati hőszigetelés.
A KK kockázati osztályú épületnél A1-A2 tűzvédelmi osztályú kell legyen a térelhatároló szerkezet és a tartószerkezet is. Ha a tetőszerkezet faanyaga éghető (C vagy D) és erre felcsavaroznak egy A2-es nem éghető gipszkartont, ez nem feltétlenül teljesíti a tűzvédelmi feltételeket. Első körben azt kell eldönteni, hogy tetőfödém térelhatároló szerkezetéről vagy tartószerkezetről van-e szó. Ha az előbbi, akkor teljesülhet az A2 tűzvédelmi osztályú feltétel a tetőszerkezetre, ha a tartószerkezet is min. Azt jelenti, hogy nem elég a nem éghető burkolat vagy a tűzvédő álmennyezet, ha a tartószerkezet mögött éghető anyagú szerkezet (pl. fagerenda) van.
Egyes esetekben a fa fedélszerkezetet nem kell nem éghető anyagú tartó/rögzítő szerkezettel ellátni, ha a tűzgátló burkolat, elhatárolás a faanyagú fedélszerkezettel együtt vizsgálva eléri vagy meghaladja az elvárt tűzállósági teljesítményt.
A tűzvédelmi osztály besorolás szinte minden esetben függ attól, hogy milyen tűzvédelmi osztályú hőszigetelő anyagot építenek be a tetőszerkezetbe. Az alacsonyabb kockázatú épületeknél megoldható műanyag habokkal a szigetelés, de sokkal jobb megoldás, ha már ezekben az esetekben is nem éghető szálas szigeteléseket alkalmazunk. Itt maximum B tűzvédelmi osztály érhető el megfelelő tűzvédelemmel, a fa szerkezet védelmét és tűzvédelmi méretezését is beleértve.
A ROCKWOOL Hardrock Max termék alkalmas a szarufák feletti hőszigetelésre, utólagos tetőfelújításkor is alkalmazható, új építésnél pedig azért jó megoldás, mert nem vesz el helyet a belső térből. A tűzvédelmi teljesítménnyel rendelkező álmennyezetes megoldások is elterjedtek, de fagerenda miatt itt is maximum B tűzvédelmi osztály érhető el. A gerendák közti szigetelésre kiválóan alkalmas a ROCKWOOL Deltarock és Multirock kőzetgyapot szigetelés. A ROCKWOOL Deltarock kőzetgyapot szigetelés háromszöges kialakításának köszönhetően bármilyen szarufa-távolságon alkalmazható. Szálas szigetelés alkalmazása esetén kiegészítő hőszigetelésre is szükség lesz, ami tűzvédelmi szempontból nem elhanyagolható.
A legdrágább, de egyben legbiztonságosabb megoldás egy vasbeton koporsófödém kialakítása. Ez a műszaki megoldás bármely szintszám és kockázati osztály esetén alkalmazható, nem éghető tetőfödém A1 tűzvédelmi osztályú, REI 30 - REI 120 tűzállósági határértékű lehet a vasbeton szerkezet méretezésétől függően. A fa fedélszerkezet ekkor a hőszigetelés elhelyezésére szolgál.
Tetőtér beépítése gipszkartonnal
Az OTSZ Módosításai és Irányelvei
Jövőre változik a tűzvédelmi szabályozás (54/2014. BM rendelet). Július végén megjelent az OTSZ módosítása, amely számos ponton változtat a szabályokon. Az épületszerkezetek tűzállósági követelményeit egy teljesen új táblázat fogja tartalmazni. Az OTSZ mellett változni fognak a megfelelő műszaki megoldásokat tartalmazó Tűzvédelmi Műszaki Irányelvek is, amelyeket a tervezés során figyelembe kell venni.
A Gipsz Tudományos Megközelítése a Tűzvédelemben
A tiszta gipsz (CaSO4·2H2O) közel 21% kémiailag kötött vizet, valamint 79% kalcium-szulfátot (CaSO4) tartalmaz. Utóbbi 1200°C hőmérséklet alatt megőrzi tulajdonságait. Amikor a gipsz alapú építőlemezekkel készült szerkezetet vagy a gipszes vakolatot tűzhatás éri, a kémiailag kötött víz vízgőz formájában fokozatosan távozik. Ezt a folyamatot "kalcinálásnak" nevezzük.
A kalcinálódás a tűznek kitett felületen kezdődik, majd fokozatosan a lap teljes keresztmetszetén bekövetkezik. A kialakuló kalcinált gipszréteg gátolja a kalcinálódás további folyamatát, így a folyamat a kalcinált réteg vastagodásával egyre inkább lelassul. Miközben a folyamat halad, a kalcinálódás síkja mögötti hőmérséklet alig haladja meg a víz forráspontjának hőmérsékletét (100°C). Következésképpen, amíg a kémiailag kötött víz teljes mennyisége el nem távozik, a védett oldalon lévő szerkezet hőmérséklete nem emelkedik 100°C fölé. Ez a hőmérséklet jóval alacsonyabb, mint az épületekben használt anyagok döntő többségének gyulladási hőmérséklete, és lényegesen alacsonyabb a tartószerkezeti elemek esetében kritikus hőmérsékleténél. Ez teszi a Rigips építőlemezeiből kialakított szerkezeteket kiváló tűzvédő megoldássá.
A Tűzterjedés Korlátozása és a Szerkezetek Minősítése
A tűz terjedését és növekedési ütemét nagyban befolyásolja a belső burkolatok anyagválasztása, különösen az égési hőmérséklet és a lángterjedés. A belső falak és álmennyezetek anyagának megválasztása is befolyásoló tényező, még akkor is, ha általában nem ezek a szerkezetek gyulladnak meg elsőként. Az épületen belüli tűzterjedést korlátozhatja a tűzszakaszok kialakítása, ahol szakaszhatár lehet tűzgátló födém vagy fal.
Egy szerkezet tűzgátlását vizsgálati jegyzőkönyvre vagy minősítésre (ÉME, NMÉ, ETA) alapozott teljesítménynyilatkozattal kell igazolni. A Tűzvédelmi Megfelelőségi Igazolás (TMI) egy önkéntes dokumentum, amely a termék tűzvédelmi jellemzőit és alkalmazási feltételeit igazolja. A TMI nem pótolja a jogszabályban meghatározott műszaki specifikációkat és megfelelőség igazolásokat.
Teherhordó Szerkezetek Tűzvédelme
A teherhordó szerkezetek idő előtti tönkremenetele megfelelő tűzvédelemmel bíró elemek alkalmazásával megelőzhető. Az acél szilárdsága 300°C felett csökken, olvadáspontja 1400°C felett van. A tűzvédelmi tervező az Eurocode szerint meghatározza a maximális terhelést, amelyet a tartószerkezet tűz esetén elvisel, és megadja a tönkremeneteli hőmérsékletet. A tervező az MSZ EN 1993-1-2:2013 alapján megadja az adott épületszint összes teherhordó elemére a maximális hőmérsékletet (tervezési hőmérséklet).
A fa tartószerkezetek (oszlop, gerenda, födém) megfelelő védelme is kritikus. A faszerkezet viselkedése kiszámíthatóbb, mint az acélé: körülbelül 300°C-nál a fa eléri a gyulladási hőmérsékletet, majd a beégéssel arányosan csökken a teherbírása. Új épületeknél a fatartó pontosan méretezhető a számított teher és a beégés sebessége alapján.
Rigips Szerkezetek Tűzvédelmi Teljesítménye
A Rigips különböző szerkezeteinek tűzvédelmi teljesítményét számos vizsgálattal igazolták, beleértve a függőleges, nem teherhordó (válaszfal, előtétfal, aknafal), vízszintes, nem teherhordó (álmennyezet) és ferde térelhatároló (tetőtér) szerkezeteket. Külön tűzvédelmi rendszereket fejlesztettek acél és fa teherhordó szerkezetekhez is.
A minősített Rigips válaszfalakat, előtétfalakat és aknafalakat az Európai Műszaki Értékelés (ETA-17/0730) tartalmazza. A minősítésben szereplő tűzgátló válaszfalak megengedett maximális falmagassága az EOTA TR 35 rendelete szerint kerül meghatározásra. A falak magassága megegyezik a vizsgált minta falmagasságával, vagy maximum 1 méterrel terjeszthető ki szakintézet által végzett mérések alapján. A válaszfal mennyezethez történő csatlakozásánál csúszó kapcsolatot kell kialakítani UW MAX profil, valamint gipszkarton lapcsíkok használatával. A standard CW-profilok magasságát meghaladó válaszfalak esetén a CW-profilok hosszában egymás fölé építhetők. A toldást UW-profilból készült segéddarabbal oldják meg.
Az Albafal válaszfalrendszer és a Tecnoboard lakáselválasztó rendszer szintén kiemelkedő tűzállósági teljesítménnyel rendelkeznek. Többéves szakmai tapasztalatukkal személyre szabott tanácsadást biztosítanak a megfelelő tűzvédelmi megoldások kiválasztásában.
tags: #gipszkarton #fal #a1 #minositessel