Gurulo kapu meretezese: részletes útmutató a tolókapukhoz
Kategóriánkban minőségi, egyedi igényekre szabható kovácsoltvas tolókapukat találsz. A tolókapu készítés során különböző stílusok, díszítések és méretek közül választhatsz, így otthonodhoz tökéletesen illeszkedő megoldást kaphatsz. A tolókapu készítés egyik legnagyobb előnye, hogy a kapuk teljes mértékben az igényekre szabhatók. Nem kell beérnünk a standard méretekkel vagy sablonos megoldásokkal, hiszen minden részlet egyedileg alakítható ki.
A kovácsoltvas guruló kapu lehet kisebb méretű, ami a családi házakhoz ideális, vagy nagyobb méretű, ami ipari ingatlanoknál elengedhetetlen. A testreszabás nem áll meg a méreteknél: a színek és a felületkezelések széles skálájából válogathatunk. A klasszikus fekete mellett választhatunk elegáns grafitot, időtálló bronzos árnyalatokat vagy akár világosabb, modern tónusokat is, több mint 250 szín közül. A tolókapu készítés során lehetőség van teljesen egyedi ornamentikák, kovácsoltvas díszek vagy különleges pálca kiosztások kialakítására. Így a kapu nemcsak funkcionális, hanem valódi ékköve lesz az otthonunknak, amely harmonizál a kerítéssel és az épület stílusával.
A megrendelt tolókapu ára természetesen a választott mérettől, a kialakítástól és a díszítettség mértékétől függ, de minden esetben hosszú távú befektetést jelent. Legyen szó otthonunk biztonságáról, kertünk védelméről vagy ipari létesítmények bejáratáról, a kapuk számos területen fontos szerepet játszanak. A kapuk nem nyílhatnak közterületre! Használat közben és zárt állapotban is a telekhatáron, vagy azon belül kell, hogy elhelyezkedjenek!
Talán a legismertebb és legelterjedtebb kapu típus a szárnyas kapu, mely lehet egyszárnyú vagy kétszárnyú. Ez utóbbira általában akkor kerül sor, ha csak egy oldalra nyílhat kapuszárny. Ha csak személyi forgalmú kaput szeretnénk, általában elmondható, hogy a szabad nyílás 90-100cm között alakul. Amennyiben mozgáskorlátozott személyek áthaladását is biztosítanunk kell, akkor ettől valamivel nagyobb átjárhatóságú kapura lesz szükségünk, nagyjából 120cm-es nyílással számoljunk. Ehhez a szabad nyíláshoz (minden fajta kapu esetében igaz) ne felejtsük el hozzászámolni a kapuszárnyat tartó és fogadó oszlopok méreteit is, melyek egyenként általában 6,8, nagyobb nyílású kapuk esetén akár 10cm szélesek is lehetnek.
A kétszárnyú kapukat leginkább autóbejárókhoz tervezik. Az optimális szélesség legalább 3m. A legtöbb gyártónál ez, és a 3,5m-es átjárhatóság a standard. Ha az utca túl szűk, hogy ideális ívben rá tudjunk kanyarodni a bejáróra, akkor mindenképpen érdemes a nagyobb méretet választani. A legtöbb kétszárnyú kapu szimmetrikus, így a telekre a fenti méretekkel számolva ~1,5-1,7m-re nyílik ki a kapu. Ezt azért fontos megemlíteni, mert az autónk hosszán túl ezzel a mérettel is számolnunk kell, hogy a kaput be is tudjuk csukni gépjárművünk mögött.
Ellenkező esetben a kaput nem tudjuk rendeltetésszerűen használni. A sínes kapu a kerítés vonalában mozog így, ha a fenti problémákkal szembesülünk, ez jó választás lehet. A sínes kapu nem más, mint egy -általában széles- kapukeret, az alján kerekekkel, ami a földre csavarozott vagy betonozott sínen gurul. Kifejezetten pénztárcabarát megoldás. Autóbejáróként a legelterjedtebb a használata, emiatt induló mérete általában a 3m. Helyigénye itt nem az udvar felé, hanem a kerítés vonalában akad, mégpedig még egyszer annyi, mint maga a kapu keretének szélessége. Ma már léteznek félkörívben guruló sínes kapuk is, amik nem egyenesen, a kerítés vonalában mozognak, hanem hely hiányában bekanyarodnak a telek oldalára, pl. A sínes kapuk hátránya, hogy a sín rendszeresen ellenőrizni és szükség esetén takarítani kell.
A sínes kapuk hátrányai mellett a havazásban és jégen könnyen ráfagyhat kisebb kavics, vagy sár, de a kerékbe is szorulhat bármilyen szennyeződés, ami le tudja ugrasztani a kaput a helyéről. Még nagyobb bosszúságot okoz, ha a sín olyannyira megsérül, hogy a kapu használhatatlanná válik. Az úszókapu ezzel szemben nem sínen gurul, hanem a levegőben „úszik”, legalábbis szemből így tűnhet. A szabad átjárhatóságban nincs semmilyen akadály, mert a kaput tartó szerkezet ezen kívül helyezkedik el: egy nagy beton alaptestet kell készítenünk, amire a görgőket rögzítjük. Ez lesz a kapu tőkesúlya. A kiálló görgőkre „húzzák rá” a kapuszárnyat, ezen mozog a kapu. Az úszókapunak szükséges még egy „farok részt” is kialakítani, ami az ellensúlyt adja, így nem tud előre billenni. Ezt azért is nagyon fontos kiemelni, mert az úszókapunak így jóval nagyobb a helyigénye. Az átjárhatósághoz képest legalább 33%-kal nagyobb kapukerettel kell számolnunk, így ennyivel több helyre is lesz szükségünk a teljes kinyitáshoz. Az úszókapuk induló mérete általában a 3m, de ipari területeken láthatunk jóval nagyobb, akár 20m-es úszókapukat is. Ezeket a kapukat a legtöbb esetben automatizálják a kényelmeség jegyében, bár egy jól legyártott és szakszerűen telepített nagy átjárhatóságú kapu is egy kézzel könnyedén mozgatható. Ha a kapunyitó képes a „kiskapu” funkcióra, akkor még a személykapu árát is megspórolhatjuk vele.
Anyagi oldalról vizsgálva talán drágának tűnhet, de ha mérlegre tesszük a tartósságával, megbízhatóságával és küllemével, máris egy kedvező árú befektetéssel szembesülünk. Legyen szó bármilyen kapuról, mindegyik típusnak megvannak az előnyei és felhasználási területei, így érdemes megfontolni, melyik felel meg a leginkább igényeidnek.
- Hány méter hosszú lécet tudtok legyártani maximum?
- Milyen széles egy kerítéselem?
- Hova tudom/nem tudom használni a kupakokat?
- Szögvasra tudom rögzíteni a klikkeket?
- Mennyi idő alatt gyártják le a rendelésem?
- A kerítés elemek ára, miért nem arányosan változik a hosszúsággal?
- Milyen hosszú lehet egy kerítéselem?
- Mennyit kell elhagynom a kerítés mezőknél, oldalanként?
- Mennyibe kerül a felmérés?
- Milyen módon vehetem át a legyártott kerítéselemeket?
- Országon belüli szerelés hol lehetséges?
- Hogyan tudom megrendelni a kerítéselemeket, kapukat?
Kaputechnikával foglalkozó sorozatunkban legutóbb a garázskapukkal foglalkoztunk, most pedig - kissé az évszakhoz is alkalmazkodva - kijjebb megyünk a kertbe, és a kertkapu megoldásokat járjuk körbe. Miután ez a téma is önmagában túlságosan nagy, különválasztottuk a két elvi megoldást, a tolókapukat, és a szárnyaskapukat. Szárnyaskapukkal múlt évi decemberi számunkban foglalkoztunk, a mostaniban pedig a tolókapukat ismertetjük részletesen. Segítségül ezúttal is az egyik legnagyobb hazai kaputechnikai cég, a Kling Kft. szakemberének, Petrányi Istvánnak a segítségét kértük. A tolókapuknak két alapvető rendszere van; az egyik az ún. úszó vagy lebegő kapu, a másik a hagyományos, kerekeken gördülő megoldás. Még mielőtt valami fizikai képtelenségre gondolnánk, gyorsan elmondjuk, hogy természetesen az első megoldás sem lebeg, csak a kapunyíláson belül nincs semmiféle alátámasztása, megtámasztása.
Guruló tolókapu vs. úszó tolókapu: fő különbségek
Ehhez elvében három támasztó, ill. vezető elemre van szükség. Alul két görgősor egységre támaszkodik a kapu, felül pedig vezetőgörgők akadályozzák meg a kibillenését. Az úszó rendszerű tolókapunál mindig a támasztó görgősor van a talajra rögzítve. Utólagos kivitelezésnél legegyszerűbb ezt a görgősort egy lebetonozott alapra, dübeles rögzítéssel lefogatni, új építésnél pedig az a precíz megoldás, hogy a beton alapba acél alaplemezt rögzítenek, amelyre metrikus csavarokkal lehet lefogni a görgősort. A két görgősor távolsága a kapu méretétől függ. Alapszabályként azt fogadhatjuk el, hogy ez a távolság kb. a kapunyílás méretének egyharmada legyen. A görgősoron egy alul felréselt zártszelvény profil fut, ami meglehetős védelmet biztosít a görgők és a csapágyak számára. Ezzel már el is érkeztünk a lebegő kapuk egyik nagy előnyéhez; a védett görgősor nem hajlamos elszennyeződésre, lefagyásra. A kapunyílásban nincs sín, ami nagyobb terhelés alatt deformálódhatna. Viszont viszonylag nagy kapuszárnyat igényel, ennek több helyre van szüksége a kerítés mögött és az alkatrészek is drágábbak, de az elmaradó sínszerelés kompenzálja ezt a többletköltséget.
A kapu fölső megtámasztására két lehetőség van. Ha a kapuszárny kialakítása engedi, akkor a szárny felső zártszelvénye kettős gumigörgő sor között fut. Ilyen oldaltámasztó görgősorból egyre van szükség. Ez a megoldás viszont nem alkalmazható akkor, ha a kapu vázára, pl. lécrács van erősítve. Ilyenkor szimpla görgőre, vagy görgőkre van szükségünk, amelyre egy U-profilú vezetősín támaszkodik, és amelyet a lécráccsal ellentétes oldalra kell felerősítenünk. Ezt a profilt a gyakorlatban L-acél felhegesztésével - a zártszelvény és az L-profil egymás mellé helyezésével - hozzuk létre.
TRegularis tolókapu: kerekeken guruló megoldás
Nézzük most meg a hagyományosnak mondható, kerekeken gördülő tolókaput. Lényege, hogy ennél a kapunyílás teljes szélességében és a kerítés mögött még same hosszban végigfut a talajra leerősített sín, a támasztó görgők pedig a mozgó alkatrészbe, a kapuszárnyba vannak beépítve. A sín lehet egy közönséges szögacél, amelyre ék profilú görgő támaszkodhat, vagy ún. Omega-profil, amelyhez kör keresztmetszetű görgő kapcsolódhat. A sín nem állhat túlságosan ki a talajból, mert a járműnek át kell hajtania rajta, ha viszont besüllyesztjük, akkor elég hamar elszennyeződhet, és a görgők akadni fognak. Ennél a pontnál már sejthetjük a gördülő tolókapuk egyik hátrányát; az elkoszolódásból eredően akadásra hajlamosabbak, mint a lebegő megoldás. Télen a lefagyásra is érzékenyebbek, ami ellen az Omega-profilba behúzott fűtőszállal lehet védekezni; ez persze költségnövelő.
Mindezekkel szemben a gördülő kapu olcsóbb, mint az úszó; részben azért, mert maga a kapuszárny kisebb lehet (akkora, mint a kapunyílás), másrészt a gördülő elemek is lényegesen egyszerűbbek, így magától értetődően áruk is szolidabb. Egy saját készítésű gördülő tolókapuhoz csak néhány elemet kell készen megvásárolnunk, és egy tervezési segédletet kérnünk, amelyből a méretezés fő adatai kiszámíthatók, a többi egy kis lakatos munkával házilag is elkészíthető. Kell tehát a megfelelő hosszúságú sín, ez lehet az előbb már említett Omega-profilon és szögvason kívül egy olcsóbb félkerek acélprofil (ún. Flor sín) is. A sínek toldása legprecízebben az Omega- profilnál oldható meg, a körszelvénybe dugható toldótüskével. A sín beton alapra dübeles rögzítéssel lefogatható. Kell ezen kívül még minimum két görgő, amelynek profilja a sín profiljához igazodjon. Ezek számára kivágást kell készítenünk a kapu zártszelvényű keretébe, és abba besüllyesztve csavarral rögzíthetők. Végül most is szükséges a kapuszárny felső megvezetése, amely a lebegő kapukkal azonosan történhet; két gumigörgő között futtatva a felső keretelemet, vagy a felül kialakított U-profilban egy görgőt vezetve. Természetesen kell még vásárolnunk megfelelő zárszerkezetet is. Ilyen például a nyelves, ún. spanyol zár, amely számára acéllemez házat kell kialakítanunk a mozgó szárnyon, és végütközőre is szükségünk lesz, hogy a kapu a szélső helyzetekben le ne szaladjon a sínről. Sem zárra, sem végütközőre nem lesz szükségünk viszont akkor, ha van módunk a tolókapunkat motoros távvezérléssel kiegészíteni.
Szárnyaskapu - tolókapu, megoldja majd a Paku - motorizálás, ahogy még sohasem
A kapumozgató motorok minden eleme akár külön-külön is megvásárolható, de érdemes komplett szett formájában beszerezni az igényeinknek legmegfelelőbbet. A motor teljesítményét alapvetően meghatározza a kapu súlya. Mi egy Came automatát vettünk közelebbről is szemügyre. Az erőátvitelhez a kapuszárnyra - L-profil segítségével - egy fogaslécet kell felcsavaroznunk, vagy felhegesztenünk. A fogasléc készülhet műanyagból vagy acélból; a műanyag csendesebb, az acél strapabíróbb (családi használat szintjén elegendő a műanyag). Ezt a fogaslécet a motor kimenő tengelyén lévő fogaskerék hajtja. A motorház, amely pl. dübeles vagy metrikus csavaros rögzítéssel erősíthető le a beton alapra, nemcsak a meghajtómotort és az áttétel művet foglalja magába, hanem a vezérlő elektronikát, sőt a végállás kapcsolót is. A különböző szintű vezérlő elektronikák cserélhető panelként kerülnek a motorházba, így megválaszthatjuk a számunkra megfelelő szolgáltatást nyújtó vezérlést. A motorba beépített végálláskapcsoló csak az egyik megoldás (ehhez a fogaslécre kell felszerelnünk az ütközőket), de lehetnek a végállás-kapcsolók külön elemek is, amelyeket a kapuoszlopra kell rögzítenünk. A lerögzített motoron mindig található valamilyen magasságállítási lehetőség, amelynek segítségével a fogaskerék és a fogasléc egymáshoz állítható. Minden motoron található ezen kívül kireteszelő, hogy áramszünet esetén a kapu kézzel nyitható legyen. A Came motornál ez egy speciális kulccsal nyitható ajtócska mögött kapott helyet. Egy komplett szett - ez a leggazdaságosabb megoldás - tartalmazza mindazokat a kiegészítő elemeket is, amelyek együtt egy teljes kapumozgató rendszert alkotnak. A vezérlő elektronikába be van építve a távirányító vevőegysége, melyhez két távvezérlőt is kapunk, sőt a készlet rendszerint kiegészítő villogólámpát is tartalmaz. Pluszként építhető be kulcsos zár, melynek segítségével, kulccsal is nyitható-zárható a kapu. Minden egyes családtagnak valószínűleg költséges és fölösleges is lenne külön távirányítót adni; ők a hagyományos módon másolható kulccsal vezérelhetik a motoros kaput.
tags: #gurulo #kapu #meretezese