Ha jelu vasbeton áthidaló: típusok, beépítés, előnyök és kiválasztás
Fedezze fel a vasbeton áthidalók előnyeit!
A vasbeton áthidalók olyan szerkezeti elemek, amelyeket általában nagyobb, több emeletes épületekben használnak.
Az áthidalók általában a falak közötti távolságot hidalják át, és lehetővé teszik az épület tervezőinek, hogy nagyobb terekben gondolkodjanak.
Feladatuk, hogy a főfalak és válaszfalak nyílásainál, mint az ablak, ajtó, falfülkék felett a falazat felülről ható nyomását a két oldalon lévő falszerkezetnek vagy pillérnek adják át.
Az áthidalók anyaga ma: Könnyűszerkezetes, fából készített építményeknél az áthidaló is fa.
Az előre gyártott acél, vagyis hengerelt acélgerenda és a vasbeton ma is használható, de kisméretű téglából kialakított boltív is ismert.
Ma többnyire előre legyártott építőelemekkel dolgozunk, amelyek rendszerint acélból, pórusbetonból, kerámiaköpenyes vasbetonból készülnek.
Az előre gyártott áthidalókat már csak a helyszínre kell szállítani és beépíteni, és bár a súlyuk eltérhet a helyben gyártottakétól, az előbbi technológia miatt gyorsabban haladhatunk a munkával.
A vasbeton áthidalók előnyei
Ez a vasbeton erős és merev tulajdonságai miatt rendkívül népszerűek a nagy teherbírás és a tartósság miatt.
A vasbeton áthidalók előnye, hogy rendkívül erősek és merevek, ami lehetővé teszi számukra, hogy nagy terheléseknek ellenálljanak.
Emellett hosszú élettartamúak, és kevés karbantartást igényelnek.
A vasbeton áthidalók nagy előnye a tűzállóságuk, mivel a vasbeton nagyon magas hőállósággal rendelkezik, így az áthidalók ellenállnak a tűznek és nem égnek.
Az áthidalók kiválóan ellenállnak a korróziónak és a rovaroknak is, ami hozzájárul az épület tartósságához.
A vasbeton áthidalók rugalmas tervezési lehetőséget kínálnak az épülettervezőknek, mivel lehetővé teszik a formák és méretek széles skáláját.
Emellett a vasbeton áthidalók könnyen szerelhetőek és építhetőek.
Az áthidalók beépített elemei a nyílászárók körüli hőszigetelést is segítik, így az energiamegtakarítás terén is előnyös.
Áthidalók története és anyagválaszték
Ha a régi korok épületeit vagy azok maradványait nézzük, akkor láthatjuk, hogy az áthidaló nem új találmány.
Az ókori építészetben kőtömbökből készültek, majd a tégla elterjedésével az ebből kirakott ívek töltötték be ezt a szerepet.
A 18. századtól acélgerendákat, a 20. századtól pedig már vasbetont is használtak erre a célra.
Napjainkban a kerámiaköpenyes vasalt beton vagy a pórusbeton felel meg leginkább a kívánalmaknak.
Ez egyrészt a hőtechnikai tulajdonságára vonatkozik, vagyis arra, hogy lassabban veszi át a külső hőmérsékletet, másrészt a könnyebb súlyra, és az építőelemekkel való felületazonosságra.
Persze ez nem azt jelenti, hogy ma kizárólag ezeket a szerkezeteket építik be.
Pórusbeton áthidalók
A pórusbeton remek építőanyag.
Alapanyaga kvarchomok, cement, mész, víz, valamint pórusképző adalékok.
Ezek a pórusok biztosítják a jó hőszigetelő tulajdonságát, vagyis hogy lassan melegszik fel és lassan hűl le.
Ha az épület amúgy is pórusbetonból épül, ez az ideális megoldás, mert hőtechnikai tulajdonságaik azonosak.
Bár ugyanazzal az eljárással készülnek, mint a falazóelemek, nagyobb nyomószilárdsággal rendelkeznek.
Az előre gyártott, homogén anyagszerkezetű teherhordó áthidalók az építőanyagok rendszerében PSF, míg a válaszfal áthidalók PSN néven találhatók meg.
Az áthidalás az elem fölé kialakított nyomott övvel válik teherbíróvá.
Az áthidalók hossza módosítható (méretre vághatók), de a keresztmetszet nem csökkenthető.
A vízszintes és függőleges fugák vékonyágyazatú habarccsal teljes felületen 100%-ban kitöltendők.
Kerámia áthidalók (kerámiaköpenyes vasbeton)
A kerámia burkolatú áthidaló népszerű építőanyag.
A lényege egy előfeszített vasbetonnal kitöltött kerámiaköpeny.
Az elkészítés során az U alakú kerámiavályúba kerül az előre gyártott, feszített acél, majd ebbe öntik a betont.
A beton megkötése után jön a méretre vágás. A méreten a beépítés során már nem szabad változtatni.
A vasak száma és keresztmetszete az áthidaló méretétől függ.
Ha kerámiatéglából építkezünk, nem is kérdéses, hogy ezt használjuk, hiszen egységes falszerkezetet lehet kialakítani, ami jól vakolható.
Azon kívül, hogy jól illeszkedik egy adott építési rendszerbe, számos előnyös tulajdonsággal rendelkezik.
Ellenáll a tűznek, hőszigetelő, ezért használatával kiküszöbölhetjük a hőhíd hatást.
Emellett hangszigetelő tulajdonságú is.
Lényeges szempont, hogy egyszerűen és gyorsan beépíthető, jól vakolható, teherbírása kiváló.
A kerámia tartós, valamint környezetbarát anyag.
Ha kerámia áthidalót használunk, az áthidalás csak rábetonozással vagy ráfalazással lesz teljes, ki kell alakítani az úgynevezett tömör nyomott zónát.
A ráfalazás csak kisméretű téglával megfelelő, üreges kerámiatéglával nem, mert nem veszi fel oldalirányból a nyomófeszültséget.
Rövid áthidalók funkciója és beépítése
A rövid áthidalók nem új találmányok, különböző, hasonló funkciójú elemeket mindig is alkalmaztak az építkezéseknél.
Régen a vastag fagerendák voltak a legelterjedtebbek, de vasból készült elemeket is előszeretettel építettek be az ajtók és ablakok fölé.
A fa ugyanis idővel elkorhad, a vas rozsdásodik, ráadásul egyik megoldás sem teszi lehetővé megfelelő szigetelés alkalmazását.
A mai modern áthidalók első pillantásra egyfajta „téglagerendáknak” néznek ki - valójában azonban különleges szerkezetű és különleges eljárással készülő elemek.
Egyszerűen: az ajtó vagy ablak nyílásának tetejére kell fektetni őket, majd megfelelően alá kell támasztani az elemeket, végül pedig föléjük kell betonozni/falazni olyan magasságig, hogy elérjük a következő téglasor magasságát.
Ha a beton megkötött, az alátámasztást ki lehet venni.
Technikailag tehát az áthidalók beépítése nem túl bonyolult feladat, akár magunk is meg tudnánk csinálni.
Az áthidalók alkalmazásának főbb szabályai: A legfontosabb szabály az, hogy az áthidalónak 25 centiméterrel hosszabbnak kell lennie az áthidalandó nyílásnál, hiszen mindkét oldalon 12,5-12,5 cm-rel túl kell nyúlnia azon!
A felfekvési felületre (vagyis az áthidalandó téglasori öv 12,5 cm-es túlnyúlási területén) 1 cm vastag kiegyenlítő habarcsréteget kell felhordani (min. M2,5-os javított cementhabarcsból).
Ebbe ágyazva kell elhelyezni az áthidalókat.
Az áthidalók fölötti részt betonozni kell, vagy kisméretű téglából kell felfalazni.
Külső falak esetében pedig gondoskodni kell a megfelelő szigetelésről, hogy ne alakuljon ki hőhíd az áthidaló mentén.
Hőhíd és hőszigetelés
Mi az a hőhíd? Különböző csatlakozásoknál rendszerint különböző anyagok találkoznak, és a különböző anyagok nem azonos mértékben veszik fel/adják le/eresztik át a hőt.
Emiatt a hő nem egyenletesen, minden felületen azonos mértékben áramlik kifelé az épületből (vagy nyáron éppen fordítva).
Az ablakok, ajtók különösen jó példák erre, hiszen egészen másképp kezelik a hőt, mint az őket körülvevő falak.
Emiatt ezek környékén lecsapódhat a levegőből a pára, ami nedvesedést, hosszabb távon pedig penészesedést okozhat.
Ezt a megfelelő szigetelés alkalmazásával meg lehet előzni.
Teherhordó és válaszfal áthidalók
A teherhordó áthidalók olyan elemek, amelyek a főfalak nyílásainak áthidalására szolgálnak, és a terheket a falazatra továbbítják, a válaszfal áthidalók pedig a válaszfalak nyílásainak áthidalására szolgálnak.
Mindkét típus alkalmas családi házak, társasházak, ikerházak, irodaházak, gazdasági épületek nyílászárói fölötti áthidalásra.
A teherhordó áthidalók magassága nagyobb, mint a válaszfal áthidalóké.
Mindkettő többféle hosszúságban készül, jellemzően 100-325 cm között, 25 centiméteres léptékkel.
Mindkettő beépítésénél ügyelni kell a megfelelő méretű felfekvésre, mert csak így tudják feladatukat betölteni.
Minél hosszabb az áthidaló, javasolt annál nagyobb felfekvéssel számolni.
MDA és MDVA típusok, gyártás
Az MDA és MDVA elemek külső burkolatát képező kerámia kérelemek 0,33 m hosszban készülnek téglaipari gyártási technológiával.
A kiégetett kerámiaelemeket gyártópadokon sorolják össze 0,25 m-es méretlépcsővel, a jellemzően 0,75-től 3,25 méteres hosszig készülő MDA-típusú elemekhez, míg az MDVA elemeknél a gyártási hossz 0,75 m és 2,00 m között változik.
Ezekbe az U-alakú kerámiavázakba előfeszített betonacél kerül, amelyet különleges betonnal töltenek ki.
Az MDA-áthidalókban 1 vagy 2 db, 0,5 vagy 1,0 cm átmérőjű, míg az MDVA elemekben jellemzően 1 db, 0,5 cm-es előfeszített betonacélszál található.
Az alkalmazott vasalás az elemek hosszától függ: az 1-2 méter közötti MDA-idomoknál 1 x 0,5-ös, míg a 2 méternél hosszabbaknál 2 x 0,5 cm-es feszítőhuzal van bebetonozva, az MDVA-jelűekben pedig egységesen 1 x 0,5 cm-es vasalás van.
Az MDA elemek nem csupán hosszabbak (akár 3,25 méteresek) is lehetnek, mint a maximum 2,00 méteres MDVA-elemek, de a teherbírásuk is nagyobb, és alapból szélesebbek is.
Az MDA elemek 12 cm szélesek, míg az MDVA-k 9 centiméteresek. Mindkét elemtípus magassága 65 mm.
Azért, mert így azonos felületet képeznek a fallal, amelybe beépítik őket.
Hasonlóan tapad rajtuk a vakolat vagy a hőszigetelő tábla, és így könnyebb velük dolgozni.
Ráadásul a kerámia máz az időjárás viszontagságai ellen is nyújt némi védelmet.
Beépítési szabályok és falvastagságok szerinti alkalmazás
Az áthidalónak mindkét oldalon legalább 12-25 cm hosszan fel kell feküdnie a falra.
Az áthidalót a falra friss habarcsba kell felrakni vízszintesen fektetve.
Azért, hogy az áthidalót terhelő teher egyenletesen legyen elosztva, és egyenletesen terhelje az áthidalót.
45 cm-es falvastagság esetén a falazat belső oldalára kettő, a külső oldalra pedig egy MDA típusú áthidalót helyezzünk el.
Az áthidalók közé 8 cm vastag hőszigetelő táblát kell beépíteni. Ez biztosítja az áthidalás hőhídmentességét.
38 cm-es falvastagság esetén belső teherhordó fal esetében három egymás mellé helyezett MDA típusú áthidalóval egyszerűen kialakítható az áthidalás.
A nyomott öv kisméretű téglából ráfalazással készül. Kerámia falazóelemekből tilos a nyomott övek kialakítása!
Külső teherhordó falazatnál a fal külső oldalán 8 cm vastag hőszigetelő táblát kell elhelyezni.
A belső oldalon maradt 30 cm széles sávban 2 db MDA jelű áthidalót építünk be úgy, hogy illeszkedjenek a sáv két széléhez.
A két áthidaló között maradt 6 cm széles hézagot a nyomott öv készítése során betonnal kell kitölteni.
Az áthidalás nyomott övet rábetonozással kell kialakítani. Ez a koszorúval egybeépítve is lehetséges.
30 cm-es falvastagság esetén a belső teherhordó falazatnál 2 db MDA jelű áthidalót helyezünk el úgy, hogy a falazat két széléhez illeszkedjenek.
A két áthidaló között maradt 6 cm széles hézagot a nyomott öv készítése során betonnal kell kitölteni.
25 cm-es falvastagság esetén nagyon egyszerű a dolgunk: két darab MDA jelű áthidalót helyezünk el egymás mellé és kész!
Áthidaló terhelhetősége: példaszámítás
A határterhelés egyenletesen megoszló teher, amely tartalmazza az áthidaló tömegét és a ráfalazott, illetve rábetonozott nyomott öv súlyát is.
Több áthidaló elemből készített nyílásáthidalás határterhelését az egyes áthidalók határterhelésének összegzésével lehet kiszámítani.
Példaszámítás: 38 cm vastag külső fal esetén 2 db MDA 150 típusú áthidaló alkalmazásával 1,50 m-es falnyílásra.
2 db 12 cm széles áthidaló; szabad nyílás l = 1,50 m; I. oszt. minőségű ráfalazás kisméretű tömör téglából; C 16/20-16/kk minőségű koszorú; tervezett tartómagasság b = 40 cm.
Táblázati érték a b) eset szerint áthidalónként: 32,1 cm tartómagasságnál 9,10 kN/m, 44,6 cm-es tartómagasságnál 13,63 kN/m.
A határterhelés nagysága 40 cm-es tartómagasság eseten: 11,96 kN/m.
A két áthidaló határterhelése: qh = 2 ・ 11,96 kN/m = 23,92 kN/m, amely érték az önsúlyt és a ráfalazás súlyát is tartalmazza.
Mindenki másnak azt tanácsoljuk: ezt bízza a tervezőmérnökre, vásárláskor pedig az építőanyag-értékesítő kollégáktól kérjen segítséget.
Miből építi családi háza falát? Gyártás, kivitelezés, tervezés
Gyártócsarnokainkban beton-, vasbeton és feszített beton termékeket gyártunk magasépítési és mélyépítési létesítmények megvalósításához egyaránt.
A világviszonylatban is korszerűnek számító extrudált födémpaneleket, hosszúpados gyártósoron 16-50 cm magassággal gyártjuk, valamint zsaluzópaneleket, hídgerendákat több keresztmetszeti típussal akár 44 métert meghaladó hosszban készítünk.
Kivitelezés: Komoly szakmai háttérrel vállalunk komplett szerkezetépítési munkákat, előregyártott vasbeton szerkezetek szerelését, mély és magasépítési monolit vasbeton szerkezetek kivitelezését.
A szerkezetek szereléséhez a legkorszerűbb DOKA zsalurendszerrel rendelkezünk.
Projekt munkáink magában foglalnak alapozási munkákat, vázszerkezetek szerelését, a hozzá tartozó monolit vasbeton szerkezetek, többek között merevítő vasbeton falak, födémek, lépcsők építését; valamint ipari padlók kivitelezését.
Tervezés: Projektjeink, szerkezeteink sikeres megvalósítása érdekében a tervezés folyamata kulcsfontosságú.
Az előregyártott vasbeton szerkezeti elemek gyártmánytervezése során garantáljuk, hogy az elemek megfelelnek minden olyan követelménynek, amelyet a Megrendelő az általa biztosított adatszolgáltatásban műszakilag megfogalmazott a hatályos szabványoknak, előírásoknak megfelelően.
Tartószerkezet tervezői részlegünk felkészültségében és létszámában kiemelkedik a hazánkban működő előregyártó cégek között.
Kollégáink a projekt kezdetétől közreműködnek a tervezésben, segítik a generál tervező munkáját az épület engedélyezésétől a kiviteli tervek elkészítéséig a legoptimálisabb műszaki lehetőségek megtalálása érdekében.
Árak, beszerzés és alternatívák
A vasbeton árak kifejezetten gyakori téma az építőipari szegmens világában.
A vasbeton gerenda méter ára 5.500 - 6.500 Ft / m, a síkháló költsége mérettől függően körülbelül 5.000 - 55.000 Ft / db.
Egy vasbeton áthidaló ára 2.500 - 10.000 Ft / db.
Az elsődleges tényező a kereslet és kínálat dinamikája. Amikor a kereslet magas, például gazdasági fellendülés vagy jelentős építési projektek miatt, a vasbeton szerkezetek iránti kereslet is növekszik, ami emelkedő árakat eredményezhet.
Az alapanyagok árainak változása is jelentős hatást gyakorolhat az árakra. A cement, acél és más építőipari alapanyagok áraiban bekövetkező ingadozások közvetlen hatással vannak a vasbeton szerkezetek költségeire.
Az iparági trendek és technológiai fejlesztések szintén befolyásolják az árakat. Ha új, hatékonyabb vagy olcsóbb gyártási módszerek jelennek meg, ez csökkentheti a vasbeton szerkezetek költségeit.
Végül, a munkaerőköltségek és az építési költségek általános alakulása is szerepet játszik az árak alakulásában.
Vasbeton vásárlásakor fontos szempont a költséghatékonyság és a minőség.
Nagykereskedésekből történő beszerzés előnyei közé tartozik az általánosan kedvezőbb árak elérhetősége nagyobb mennyiségek esetén.
A nagykereskedések gyakran kínálnak volumenkedvezményeket és speciális árakat a nagyobb mennyiségű megrendelésekért, ami csökkentheti az összköltséget.
Vasbeton alapanyagok beszerzésekor a szakemberre való támaszkodás számos előnnyel járhat.
Elsődlegesen a szakember rendelkezik a szükséges szakértelemmel és tapasztalattal az optimális anyagok kiválasztásához, figyelembe véve a projekt specifikációit és követelményeit.
A szakember szoros kapcsolatban áll megbízható beszállítókkal és nagykereskedőkkel, akikkel hosszú távú üzleti kapcsolatokat ápol, és rendszeresen felülvizsgálja azok minőségét és megbízhatóságát.
Összességében tehát a szakemberre való támaszkodás jelentős előnyökkel járhat a vasbeton alapanyagok beszerzésekor.
Alternatívák: Az egyik alternatíva a könnyűbeton, amely könnyebb és kevésbé sűrű, mint a hagyományos vasbeton.
Ennek köszönhetően könnyebb vele dolgozni, és kevesebb anyagot igényel az adott szerkezet elkészítéséhez, ami költségmegtakarítást eredményezhet.
Egy másik alternatíva a présgipsz táblák vagy panelek, amelyek könnyűek, könnyen formázhatók és szerelhetők.
Az öntött műgyanta alapú betonok is alternatívát jelenthetnek a hagyományos vasbeton helyett.
Az acélbeton egy másik alternatíva, amely acél szálakat vagy hálókat tartalmaz a betonon belül.
Végül, a polimerbetonok olyan alternatívákat kínálnak, amelyek különféle műanyagokat tartalmaznak a betonon belül.
A gyakorlatban: miért ne spóroljunk az áthidalókon?
Felvetődik a kérdés, hogy valóban szükség van-e minden esetben áthidalókra, érdemes-e spórolni a beépítésén, jobb lesz-e a házunk ettől.
Hiába magasak az építési költségek, a házépítés ezen elemén nem szabad takarékoskodni.
Ha az épület nyílászárói statikusan nem megfelelőek, sokkal sérülékenyebb lesz az egész épület, élettartama rövidebbé válik.
Ha viszont eleve minden nyílászárót így készítünk, szabadon tervezhetünk szélesebb ajtónyílásokat, nagyobb ablakokat.
A terek tágasabbak, világosabbak lesznek, a biztonságunk pedig nagyobb.
Egy statikailag megbízható nyílászáró az akadálymentes bejáratok kiépítésének is feltétele, hiszen ezekhez eleve szélesebb méretben kell gondolkoznunk.
Ugyanígy régi épületek felújításakor, jellemzően ablakcserénél érdemes utólag áthidalót beépíteni. Ez szintén mérést és számolást igényel, amit legjobb szakemberrel végeztetni.
Áthidaló gerenda utólagos beépítése
tags: #ha #jelu #vasbeton #athidalo