A kémények építése és karbantartása: útmutató a biztonságos és hatékony otthoni fűtéshez
A családi otthon melege iránti vágy, továbbá gazdaságossága okán is úgy tűnik, reneszánszát éli a fával való fűtés, bár Magyarországon a gázfűtés dominál. Minden tizedik háztartásban van kandalló, de ugyanennyi a cserépkályha tulajdonosok aránya is. A fafűtés költséghatékony és egyben biztonságos is akkor lehet, ha a kémény is kifogástalanul működik.
„Pénztárcabarát és biztonságos megoldást jelenthet a fával való fűtés még a kandalló vagy cserépkályha megépítéséhez szükséges magasabb induló költségek ellenére is, ha a kémény kifogástalanul működik” - állítja Illés Péter építész, a Schiedel Kéménygyár Kft. szaktanácsadója. A szakember azt is hozzátette, hogy a kandalló és cserépkályha sugárzó fűtőfelületek, tehát nem csupán a levegőt melegítik, ezért alacsonyabb szobahőmérséklet mellett is jobb hőérzetet biztosítanak.
A Schiedel németországi statisztikái alapján egy gázfűtéses, normál szigetelésű átlagos családi ház éves energiaköltsége 1.514 euró. Ugyanennek a háznak a fűtési rendszerét ha kandallóval, napkollektorral és szellőztető berendezéssel egészítjük ki, valamint a falakat extra hőszigeteléssel látjuk el, az éves energiaköltség már közel 40 százalékkal csökkenthető, azaz 968 euróra rúg.
A kémény anyaga és szerkezete: a tartósság és biztonság záloga
A fafűtéses berendezések kéményei esetében kiemelten fontos a minőségi anyagok használata, hiszen ezeknek a felépítményeknek extra nagy terhelést is bírniuk kell, mivel a kémény minden egyes begyújtáskor erőteljes hőterhelés alá kerül. Ez például falazott kémény esetén a téglákat összefogó habarcs megrepedezését okozhatja, így megszüntetve annak füsttömörségét és csökkentve a füstelvezetés hatásfokát. Ez a probléma azonban kevésbé jelenik meg a tartósságát jellemzően 30 éves garanciával is biztosított előre gyártott elemes kéménynél.
Hagyományos falazott kémények építése
A hagyományos, kisméretű tömör kéménytéglából falazott, béleletlen kémények ma már csak vegyes tüzelésű kazánok, valamint a fatüzeléses kandallók és cserépkályhák biztonságos kéményeként építhetők be. Vegyes vagy fatüzelésnél ezek a téglából épített hagyományos kémények is megfelelő biztonsággal működtethetők, de természetesen korántsem olyan hatékonysággal és élettartammal lehet számolni, mint a korszerű elemes kémények beépítésekor.
Az építésnél fokozottan kell figyelni arra, hogy a kéményláb függőleges legyen, mert ez később már nem lesz javítható. A kazán vagy kályha bekötési magasságát és irányát már az építés előtt tisztázni kell. A gépésztervezőtől minden szükséges adatot be tudunk szerezni. A kéménycsonk és a kazánbekötő cső között minimálisan 1 cm-es hézagot kell hagyni - ez a hőtágulás miatt fontos, hiszen hő hatására a kályha fém füstelvezető csöve jobban kitágul, mint a kerámiacső csonkja, vagy más anyag. Ha a kéménycsonk és a bekötő cső között nincs hézag, túlzott felmelegedéskor a kerámiacső elrepedhet!
Első lépésben a kéménykürtő falazásához I. osztályú, kisméretű, tömör égetett mészszegény téglát használjunk. Kőből épített kéményhez a puha és félkemény homokkő, valamint a tufa is megfelel. Habarcsnak a kéményfalazathoz legalább Hf 10 jelű, különlegesen javított mészhabarcsot használjunk. Habarcskeveréskor először a mészpépet vagy a porrá oltott meszet vízzel egyenletes mésztejjé keverjük a keverőgépben, ehhez adagoljuk a homokot, majd végül a cementet. Fél téglánál kisebb darabtéglákat a füstjáratok körül nem szabad befalazni! A kürtő függőleges és egyenes vonalvezetését falazás közben folyamatosan ellenőrizni kell. A füstjárat kialakításához falazásnál négyszög vagy kör keresztmetszetű dugófát alkalmazunk. A függőlegesre beállított dugófa körül 4-5 sort falazunk fel, majd kihúzzuk a dugót, és a járat belső felületeit telehézagoljuk, és simára dörzsöljük. A füstjáratok hézagait a falazással egyidőben javított cementhabarccsal kenjük ki. Csak homok és cement anyagú habarcscsal nem szabad a kürtőt kikenni, mivel vízzáróvá teszi a kéménykürtő belső falát. Ennek következtében a kémény belső falán végigfolyna a füstgázokból lecsapódó kondenzvíz, és késleltetné a kémény felmelegedését. A füstjáratot belül levakolni tilos, mert a vakolat a nagy hőmérséklettől lehullik, és elzárja a járatot.
A kéménytestnek a tetőhéjazaton kívüli szabadtéri része a kéményfej, amely csak fagyálló téglából készülhet. A füstjáratok általában függőlegesek. Ha valamely okból a függőlegestől el kell térni, a kéménykürtőt elhúzzuk. Az elhúzás hajlásszöge a függőlegeshez viszonyítva legfeljebb 30 fok lehet. A ferdén elhúzott szakaszban a járatot belül nem szabad lépcsősen falazni, hanem a téglákat a hajlásszögnek megfelelően le kell faragni vagy ferdén befalazni. A kéménykürtő megfelelő, ha a kémény füstjáratának belső felülete sima, falazatának hézagai tömörek, és a füstgáz vegyi hatásaival szemben ellenálló. Mészkővel kéményt építeni szigorúan tilos, mivel a szénsav megtámadja a mészkövet, valamint a mész a hő hatására duzzad, ezért szétmállhat.
A legkisebb kéménykürtő 14 x 14 cm keresztmetszetű. Az egykürtős, 14 x 14 cm-es füstjárató, önálló kéménypillér csak egész téglákból készülhet. A két- vagy többkürtős kéménypillér téglakötése háromnegyedes és egész téglákból, váltott sorú kötéssel oldható meg. Kétsorú kötés nem ajánlható, mert sok a féltégla benne. A kürtőt körülvevő legkisebb falvastagság 12 cm, amelyet véséssel, fúrással, horonyképzéssel stb. gyengíteni nem szabad. A nem kéménykürtők, mint a szellőzőkürtők és a kéménykürtők között legalább 25 cm távolságot kell hagyni. Külső falban lévő kéménykürtőt a kültéri oldal felől legalább 25, de inkább 38 cm vastag téglafalnak kell határolnia. Az önálló kéménypillért megfelelő teherbírású kiváltásra (födém, gerenda) állítani vagy pedig alapozni kell. A kémény alapját a teherhordó szerkezetek alapjával lehetőleg össze kell építeni, hogy a süllyedésük azonos mértékű legyen. A kéménypillérek kürtőrészének a padlóvonalnál 40 cm magasságnál kell kezdődnie. A kéményfalazat külső síkjai és bármely fa alkatrész között pedig a tűzbiztonság miatt legalább 12 cm széles levegőhézagot kell hagyni. A kéményfejet, hogy az átázást és szétfagyást megelőzzük, beton vagy műkő fedkővel zárjuk le. Ez egy általában 10 cm vastag vasbeton lemez, amelynek felső felületét szélei felé lejtéssel képezzük ki úgy, hogy a víz lecsorogjon róla.
Korszerű kéményrendszerek: elemes és szerelt megoldások
A modern építészetben egyre inkább előtérbe kerülnek az elemes és szerelt kéményrendszerek, amelyek számos előnyt kínálnak a hagyományos falazott kéményekkel szemben. Ezek a rendszerek általában többrétegűek, béléscsővel, hőszigeteléssel és külső burkolattal rendelkeznek, ami biztosítja a hatékonyabb működést és a hosszabb élettartamot.
A Leier LSK kémény például kandallóhoz, cserépkályhához és vegyes tüzelésű kazánokhoz kínál biztonságos füstelvezetést. A Leier Smart kémény pedig vegyes tüzeléses kazán, kandalló és cserépkályha biztonságos füstelvezetéséhez ideális. Mindkét rendszer növeli az égés hatékonyságát, így gazdaságosabbá téve a fűtést.
A szerelt kémények előregyártott elemekből épülnek fel, egy meghatározott utasítás és összeszerelési eljárás szerint. Rozsdamentes acél kémény használatakor nem keletkezik alaptalp, ehhez a típushoz kompatibilis készletalkatrészeket használunk. Ezek a rendszerek ellenállnak a nagyobb nyomásnak és hőmérsékletnek, telepítésük gyors és egyszerű. Kis súlyuk nem terheli az épület szerkezetét, és gyors felmelegedéssel rendelkeznek, ami pozitív hatással van a kémény huzatára. Kizárólag tanúsítvánnyal rendelkező anyagokat használnak (1.4404, 1.4301, 1.4828 típusú rozsdamentes acél). Ennek az anyagnak az az előnye, hogy nem rozsdásodik és nem pattan szét. A telepítés gyors és nem jár nagyobb rendetlenséggel. A csatlakozás variálható, ami megkönnyíti a további átépítést vagy szétszerelést.
A kerámia-samott kéményrendszerek minden típusú tüzelőanyag és különféle típusú fűtőtestek használatára alkalmasak. Ellenállnak a hőmérséklet- és páratartalom-változásoknak, ami garantálja a kémény hosszú élettartamát. A kerámia-samott kéményrendszerek alkalmazása különösen javasolt borsószén anyaggal történő fűtéshez.
A kémények típusai a kivitelezés szempontjából lehetnek egyrétegűek (ahol a külső réteg szolgál füstelvezetésként) vagy többrétegűek (béléscsőből, szigetelésből és külső rétegből állnak). Lehetnek szabadonállóak, beépítettek vagy hozzáépítettek.
A kéménykürtő átmérőjének kiszámítása elsősorban a készülék típusától függ. Általában 140 mm és 300 mm között mozog. Egy családi házban hagyományosan 140 mm átmérőjű kürtőket használnak. Kandalló használatakor 160-200 mm átmérőjű kürtő a megfelelő. Cserépkályha esetén a legelőnyösebb átmérő 180-200 mm. A kürtő legnagyobb átmérője nyitott kandallóval 200-300 mm. Ha a kürtőt a tüzelőanyag típusának megfelelően választják ki, akkor a gáznemű tüzelőanyagokhoz 100 mm, a folyékony tüzelőanyagokhoz 110 mm, a szilárd tüzelőanyagokhoz pedig 120 mm átmérőjű kürtőt használnak. Kör alakú kürtőkkel a legkisebb átmérő 140 mm. A pontos mértéket azonban szakértő határozza meg.
A kémény működése, karbantartása és a nedvesség elleni védekezés
A kémény a fűtésnél keletkező füstgázok eltávolítására szolgál. Egyszerű légszivattyúként működik - a forró füstgázok felszállnak a kéménybe, és helyükre friss levegőt szívnak be. A minőségi kéménynek bizonyos kritériumoknak kell megfelelnie: biztonságosnak kell lennie, minőségi anyagokból kell készülnie, nem szabad beáznia, jó huzatúnak és savállónak kell lennie. A minőségi kémény jó szigetelést, energiamegtakarítást és hosszú élettartamot biztosít.
Kémények hibái, problémái
„Egy kilogramm fa elégésekor egy liternyi, egy köbméter gáz elégésekor pedig 1,5 liter víz csapódik ki. Kéményünket ettől a nedvességtől úgy védhetjük, hogy a nedvességgel szemben ellenálló kéményt építünk be és a tüzeléshez csak teljesen száraz fát használunk” - tanácsolja az építész. Az utóbbi években tapasztalható heves esőzések révén a kéménybe kívülről beáramló nedvesség ellen hatékony védelmet jelenthet az ún. esővédő sapka. A kéményben keletkező, illetve kívülről beáramló nedvesség nem megfelelő kezelésének jelei lehetnek a kátrányosodás, átázott falak és kellemetlen szag.
A fűtési rendszer szerves részét alkotó kémény működési hatásfoka javítható azáltal, ha a ház falához hasonlóan, a tetőn túli, szabadon álló felépítményt is szigeteljük. Ez fokozza a kémény hőtartását és időtállóságát, hiszen segítségével ritkábban van szükség a természeti viszontagságok és az idő múlása miatt megrepedezett vakolat felújítására. Mivel a kémény a tetőn helyezkedik el, a vakolat esetleges hiányosságai állandóan szem előtt vannak, viszont a tetőn elvégzendő munka veszélyes lehet, sokszor szakembert igényel, ezért komoly nyűgöt jelenthet minden tulajdonosnak.
Kéményhibák és azok megelőzése
A kéményhibákat általában kedvezőtlen időjárási viszonyok okozzák, amelyek a kémény esetleges szétesését vagy a kéménykorróziót okozhatják. Ebben az esetben a kialakult hibát a sérült falazat elbontásával, majd az azt követő újrafalazással javítják. További ok lehet a füstgázok hatása, melyek kátrányfoltokat hozhatnak létre a vakolaton. A meghibásodás további okai lehetnek a nem megfelelő karbantartás, az alapok vagy a kémény építési stabilitási hibája. Mindezekkel a rendellenességekkel ajánlott a szakértők megkeresése, mivel a szakszerűtlen megközelítés kellemetlen vagy veszélyes következményekkel járhat.
A régi kémények esetében a sok használat folytán a falazat meggyengülhet, a vakolat és a habarcs kiporlik. A füstgázokban jelen lévő maró hatású gázok a kémény belső falán kicsapódnak, és a kötőanyagot károsítják. A folyamatosan porló anyagok a kémény belsejébe hullnak, a téglatörmelék is a kéménybe potyoghat, a meggyengült kémény egyszerűen leomolhat - még a tetőszerkezetet is károsítva.
Ráadásul a négyszög alakú kémény áramlástechnikailag nem mondható a legoptimálisabbnak. Ezért érdemes lehet a kéményünket saválló csővel béleltetni, hiszen amúgy is a köralak az ideális forma a füstgázok elvezetésére.
A kémény külső falának vizesedése esetén végig kell nézni a kéményt, lehet-e javítani a hőszigetelésen (belső hőszigetelés, padlástéri vakolás, tűzfaloldali hőszigetelés). Ha a kémény túl magas, célszerű visszabontani a fölösleges szakaszt. Ha ez nem vezet eredményre, és a kémény méretei lehetővé tesznek némi keresztmetszet-csökkentést, saválló anyaggal kell kibélelni.
Engedélyezési eljárások és kéményellenőrzés
Mikor kell engedélyt kérni a kémény felújításhoz?
Nem kell építési engedély már meglévő építményben, lakás-átalakításkor az alapozást nem igénylő új kémény építésekor, ha az építés nem jár az épület tartószerkezetének megbontásával, átalakításával, megerősítésével. Sőt, új, önálló (homlokzati falhoz rögzített vagy szabadon álló) kémény építése is lehetséges, a kémény 6 méteres magasságáig. Az elkészült kéményre azonban használatba vételi engedélyt kell kérni. 6 méteres magasság felett azonban építési engedélyre van szükség.
Kéményellenőrzés
Az ellenőrzés során ellenőrzik az ellenállást, a kéménytömítést és a kéményből kilépő füstgáz mennyiségét. Az ellenőrzés a biztonság, a védelem és a műszaki működés biztosítása érdekében szükséges. A kémény testének megváltoztatásakor, új kémény behelyezése, felszerelése, készülék csatlakoztatása vagy cseréje esetén is végrehajtják. Az ellenőrzés során füstpróbát is végeznek. Az ellenőrzést csak szakképzett szakember végezheti.
A kémények feladata a tüzelőberendezésekben keletkezett füstgázok kivezetése a szabadba. Régen többségében szilárd tüzelőanyaggal fűtöttek az emberek, amelyek füstjét egyrétegű, falazott kémények vezették el. Kéményeink jelentős része még ma is ilyen. A falazott kémények általában egyidősek az épületekkel, mivel azonban ma már sok helyen gázzal fűtenek, fontos átalakítani a kéményeket.
A gázkészülékhez épített kéménynek tűzbiztosnak, füsttömörnek, hőszigeteltnek és savállónak kell lennie, ellent kell állnia koromkiégésnek, nem lehet érzékeny a nedvességre, hogy a kondenzátum lecsapódásakor keletkezett savas víz ne tehessen kárt benne. A régi, kisméretű tömör téglából falazott kémény is használható azonban vegyes tüzelésű kazánok, fatüzelésű cserépkályhák és kandallók esetén, ha megfelelő állapotban van. Ha nem, akkor még mindig egyszerűbb és olcsóbb lehet a régi felújítása, mint egy új megterveztetése, engedélyeztetése és kivitelezése.
A régi kémények bélelése, ilyenkor béléscsövet helyeznek el benne. Ezután a kémény már használható lesz folyékony tüzelőanyaggal vagy gázzal üzemelő készülékek füstjének elvezetésére. Ez a megoldás akkor lehetséges, ha a kürtő keresztmetszete elég nagy. A legtartósabb megoldás a rozsdamentes acél vagy a kerámia, az alumínium kevésbé tartós.
A fafűtés járulékos előnyei és a kémény kiválasztásának szempontjai
A fafűtésnek van még egy járulékos előnye: az energiafüggetlenség. A kandallóval vagy cserépkályhával rendelkező háztartások nem függenek az áramkimaradástól és az energiaár-emelkedéstől, ugyanakkor e fűtőtestekkel bármikor és gyorsan megteremthető a családi otthon melege akár egy hűvösebb nyári napon is, amikor például a távhőszolgáltatók nem szolgáltatnak.
Beépítési tanácsok
Első lépésben pontosítsuk a tüzelőberendezés típusát, és ennek figyelembe vételével válasszunk kéményt. Fontos a tüzelőberendezés teljesítményadata, és az, hogy milyen tüzelőanyaggal üzemel (pl. 12 kW-os vagy nagyobb, fával, pellettel, biomasszával fűtünk-e majd stb.).
Már a tervezéskor érdemes tisztázni, milyen berendezés kerül majd rákötésre - mert pl. cserépkályha esetében számolni kell az erős kondenzátum képződéssel. Ebben az esetben tanácsos annak elvezetéséről gondoskodni, amit ha a csatornahálózat segítségével szeretnénk megoldani, akkor persze egyeztetni és engedélyeztetni kell a helyi vízművekkel is, ugyanúgy ahogy pl. az esővíz csatornába való bekötését is.
Kémények hibái, problémái
A födém - és tetőáttörésnél előírásszerűen meg kell tartani az éghető építőanyagoktól való biztonsági távolságot. Látható tetőszékeknél ajánljuk a kéménytámasztó szerkezet beépítését. A kéménytorkolatnál az építési utasítás szerint helyezzük el a torkolati kúpot és a fedlapot, és ha a kémény épületen kívül eső, szabadon álló szakasza másfél méternél nagyobb, akkor megerősítő készlet beépítésével biztosítsuk a kémény stabilitását.
A kémény magasságának meghatározása a jogszabályban szereplő szabvány szerint történik. Semmiképpen ne legyen a tetőablakok és ajtók magasságában. A kéménymagasság megadásakor figyelembe kell venni a tüzelőanyag fajtáját (folyékony, gáznemű, szilárd), valamint a tető típusát (egyenes, függőleges). A kémény pontos magasságának meghatározásához forduljon szakemberhez.
A megfelelő kémény kiválasztásához használd kémény kalkulátorunkat. (+36-26) 375-171-es telefonszámon tanácsadó munkatársunk segít a biztonságos kémény kiválasztásában.
A kémény részei:
- Kéménykürtő: kéményüreg, ahol a füstgázok távoznak. Lehet négyzet, téglalap, ovális vagy kör keresztmetszetű.
- Füstcső: égéstermék elvezető cső, amely a fűtőtestet a kéményhez köti.
- Kémény külső burkolata: a kémény külső védő része, amely esztétikai funkciót is betölt. Nem éghető anyagból készül, véd a gőzöktől és fagyálló.
- Csatlakozó idom: nyílás a kéményházban, összeköti a kéményt a füstelvezetővel. A hossznak a lehető legrövidebbnek kell lennie.
- Tisztító nyílás: seprésre és koromszabályozásra használják.
- Esővédő: az épület teteje feletti kémény vége, amely védelmet nyújt a rossz időjárási viszonyok ellen.
tags: #habarcs #kemeny #epitese