Hargitai András kőműves: világhírű sportolóból elismert szakember Budakeszin
Budakeszin élő világhírű sportoló Dr. Hargitay András a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje kitüntetést kapta idén augusztusban.
Az ünnepek nagyon fontosak életünkben, és a hétköznapok egyhangúságát, sokszor gépiességét az ünnepnapokon el kell felejtenünk.
Nem nevezhető apróságnak az, amikor egy világhírű sportoló, kiváló állatorvos a legmagasabb állami kitüntetés tulajdonosa lesz, elismerve több évtizedes, kiemelkedő élettevékenységét.
Szívből gratulálunk dr. Nézzünk szikár tényt!
Sportpályafutás és elismerések
Háromszoros világbajnok, világcsúcstartó 400 m vegyesen, háromszor lett Európa-bajnok, olimpiai bronzérmes.
Ifjúsági Európa-bajnokságokon 8-szor lett első több számban is.
Aktív sportolói pályafutása után 1985-től 1988-ig az úszó-válogatott kapitánya volt, majd a Magyar Úszó Szövetség alelnöke, 1990. január és 1991. 2017.01.31.
„Kétszer is jó és előrelátó döntést hoztam, amikor a szövetségi kapitányi felkérésem után nem köszöntem el a Budapesti Állatkórháztól, és a munkatársaim dicséretes hozzáállásának, no meg a nem kevés helyettesítésnek köszönhetően állatorvosként tovább praktizálhattam.”
„Ez a megállapítás most kétszeresen is igaz, mert ezúttal az események lavina-szerűen követték egymást, mérlegelésre sem idő, sem lehetőség nem volt.”
„Ezt az alkalmat is megragadva szeretném köszönetet mondani mindazoknak, akik nem dohogtak amiatt, hogy ügyeleteket kellett átvállalniuk tőlem, és ha hosszabb ideig távol voltam - mint például az olimpián - akkor feltételek nélkül oldották meg a rám váró feladatokat.”
Első szövetségi kapitányi megbízatását 1985 januárjában kapta, 1988-ban, a szöuli olimpia után mondott le. Egy olyan nyári játékokat követően, ahol a 11 magyar arany közül négyet az úszók szereztek meg: Darnyi Tamás kettőt, Egerszegi Krisztina és Szabó József pedig egyet-egyet.
Tavaly áprilisban- Kiss László leváltását követően - néhány héttel a londoni Európa-bajnokság előtt vette át a váltóbotot, amelyet idén januárban kellett nem önszántából „leadnia”.
„Most csak 297 napig tartott a bizalom, erre pedig annyit tudok mondani, hogy igyekeztem megfelelni az elvárásoknak. Tisztában voltam azzal, hogy mi a felelősségem, és soha nem próbáltam meg a sikereket az edzőktől, az igazi sikerkovácsoktól eltulajdonítani.”
A beszámolók szerint a győzelmek örömébe elsősorban azért vegyült jókora adag üröm is, mert Rióban nem sikerült igazán jól megfelelni a magas elvárásoknak.
A sportágával kapcsolatban úgy látja, hogy a olimpiai időrend látványosan az amerikai úszóknak kedvezett, annyira nem Európa versenyzőinek.
Az úszással, amely olimpia bronzéremmel, három világbajnoki győzelemmel, 1974-ben pedig világcsúccsal ajándékozta meg, nem tud és nem is kíván szakítani.
„Mindenről és mindenkivel szívesen beszélgettem, és azt se bántam, ha a diskurzus vitába fordult át.”
„Akárhogyan is veszem, most lezárult egy korszak az életemben, amire úgy reagáltam, hogy a számítógépemen megváltoztattam a háttérképemet. Eddig a Dagály Úszó Aréna díszelgett az „asztalon”, amit most az Univerzum képével váltottam fel.”
„Ez távolról sem a totális elfordulás jele, mégis úgy érzem, hogy képletesen meghúztam egy határvonalat.”
„Jól esett volna egy kis méltatás, de nincs harag bennem, és csak azt tudom kívánni, hogy a magyar úszósport kiválóan vizsgázzon a budapesti világbajnokságon.”
Elhunyt Bikár Péter olimpikon jégkorongozó élete 81. esztendejében.
Az információk szerint Bikár Péter négyszeres magyar bajnok, 92-szeres válogatott jégkorongozó volt, a BVSC, az FTC és a Budapesti/Székesfehérvári Volán csatára.
tags: #hargitai #andras #komuves