A Megbízási Jogviszony Biztosítási Kötelezettségének Felülvizsgálata

A megbízási jogviszony a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyok közé tartozik, és a társadalombiztosítási törvény (1997. évi LXXX. tv, a továbbiakban Tbj.) szabályai szerint kell elbírálni a megbízott biztosítási kötelezettségét. Ez a jogviszony rugalmasságával és széleskörű alkalmazhatóságával tűnik ki, ideális megoldást kínálva alkalmi és projekt jellegű feladatok elvégzésére. Ugyanakkor a biztosítási kötelezettség elbírálása nem mindig egyértelmű, még a bérszámfejtők számára sem.

Ki Minősül Biztosítottnak a Megbízási Jogviszonyban?

A társadalombiztosítási törvény (1997. évi LXXX. tv) szerint a megbízott akkor válik biztosítottá, ha az ebből a tevékenységből származó, járulékalapot képező jövedelme eléri a hónap első napján érvényes minimálbér 30 százalékát, vagy a naptári napokra számolva annak harmincad részét. A 2024-es évben a minimálbér összege 266.800 Ft. Ebből következik, hogy a havi járulékalapot képező jövedelemnek el kell érnie legalább a 266.800 Ft 30%-át, ami 80.040 forintot jelent. Napi bontásban ez a minimálbér 30%-ának harmincad részét, azaz 2.668 forintot jelent. Amennyiben a megbízott jövedelme nem éri el ezt a küszöbértéket, akkor csak százalékos egészségügyi hozzájárulást (EHO) kell a kifizetés után befizetni, de nem keletkezik biztosítási jogviszony.

A Tbj. 6. § (1) bekezdés f) pontja meghatározza, hogy biztosítottnak minősül az, aki a Tbj. 4. §-a alapján megbízási szerződés alapján végez munkát, feltéve, hogy a Tbj. 12. § (1) bekezdésében meghatározott feltételeknek megfelel. A Tbj. 12. § (2) bekezdése értelmében a biztosítás a 6. § (1) bekezdés f) pontjában említett személyek esetében a 8. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek teljesülése esetén jön létre.

A biztosítási jogviszony másodlagos jogviszony, mivel a biztosítás törvényi előírás alapján, az alapul szolgáló, elsődleges jogviszonnyal egyidejűleg jön létre. Az egyéni járulékok a biztosítottat terhelik, azonban a Tbj. a foglalkoztató (kifizető) kötelezettségévé teszi a járulékok megállapítását, levonását és bevallását.

A Biztosítási Kötelezettség Számításának Módszertana

A megbízási jogviszonyban a biztosítási kötelezettség elbírálása osztással történik. A megbízásból származó járulékalapot képező jövedelmet el kell osztani a jogviszony tartamával (hónapjaival és napjaival), és meg kell vizsgálni, hogy a kapott hányados havi szinten eléri-e a minimálbér 30%-át, vagy napi szinten annak harmincad részét.

A számításhoz pontosan meg kell határozni a járulékalapot képező jövedelmet és a jogviszony időtartamát.

A Járulékalapot Képező Jövedelem Meghatározása

A járulékalapot képező jövedelem a megbízási díj, amely a személyi jövedelemadóról szóló törvény (1995. évi CXVII. törvény, a továbbiakban Szja tv.) szerint önálló tevékenységből származó bevétel. Ezt két módszerrel lehet meghatározni az adóelőleg-alap számításánál:

10%-os költséghányad: A bevételt csökkenteni kell 10%-os költséghányaddal.
Igazolható vagy igazolás nélkül elszámolható költségek: A bevételt csökkenteni lehet a magánszemély adóelőleg-nyilatkozata szerinti, de legfeljebb a költségelszámolásra vonatkozó rendelkezések szerint elismert költségekkel.

A Tbj. 27. § (1) bekezdés a) pontja szerint a járulékalapot képező jövedelem főszabály szerint megegyezik az Szja tv. szerint összevont adóalapba tartozó önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételből számított, az adóelőleg-alap megállapításánál figyelembe vett jövedelemmel. Az Szja. törvény 16. szakasza szerint a megbízás önálló tevékenység, így az adóelőleg alap (tehát a járulékalapot képező jövedelem) meghatározásánál az Szja. tv. 47. §-a az irányadó.

A Jogviszony Időtartama

Amennyiben a szerződés tartalmazza a megbízás tartamát, ez adja a számítás alapját. Azonban, ha a biztosítási jogviszony kezdő vagy befejező időpontjának megállapítása hiányában a 8. § (1) bekezdésének alkalmazása nem lehetséges, a Tbj. 13. §-a további kisegítő szabályokat ír elő. Ha a díjazásra nem havi rendszerességgel, hanem időszakonként, vagy a tevékenység befejezését követően kerül sor, a biztosítási kötelezettséget a díjazás kifizetésekor (esedékességekor) kell elbírálni.

Megbízási Szerződés: Fogalma és Jellemzői

A megbízási szerződés a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban Ptk.) szabályai alapján létrejött megállapodás, amelyben a megbízó és a megbízott egy konkrét, pontosan meghatározott feladat elvégzésére szerződik. A Ptk. szabályai diszpozitívan vonatkoznak a szerződés tartalmára, azaz a felek igényei szerint alakíthatók.

Kulcsszerepet kap a bizalom a felek együttműködésében, amely arra irányul, hogy a megbízott a legjobb tudása szerint, magas minőségben végezze el a rábízott feladatot. A megbízó ugyanakkor széleskörű utasítási joggal rendelkezik, míg a megbízottnak kötelessége betartani a szerződésben rögzített pontokat és a megbízó vonatkozó utasításait. Az elvégzett tevékenység lehet akár ingyenes is, de általában díjfizetési kötelezettséggel jár. Gyakori formái az ügyvédi és orvosi megbízás, hiszen ezek jellemzően alkalmi megbízások.

Megbízási Szerződés Típusai

A feladat jellegétől függően több típusa is megkülönböztethető. Közös bennük, hogy a megbízó mindegyik esetben egy konkrét tevékenység gondos elvégzését delegálja a megbízott számára. Ilyenek például a közvetítői szerződés és a bizalmi vagyonkezelési szerződés.

Mikor Kötünk Megbízási Szerződést?

Vállalkozóként gyakori, hogy egyik esetben megbízóként, máskor megbízottként kötünk megbízási szerződést. Előfordulhat, hogy alvállalkozóként több cégnek is dolgoznánk.

Megbízási Jogviszony vs. Munkaviszony

Szinte minden új munkavállaló felvétele előtt felmerül a kérdés, hogy jobb-e belső munkatársat alkalmazni, vagy kifizetődőbb megbízási szerződéssel külsős szakemberre bízni az adott feladatkör ellátását. Érdemes ezért pontosan ismerni a megbízási jogviszony és a munkaviszony közötti különbségeket.

7 Különbség a Megbízási Jogviszony és a Munkaviszony Között:

Szabályozás: A megbízási szerződés szabályait a Polgári Törvénykönyv, míg a munkaviszony kereteit a Munka Törvénykönyve szabályozza.
Viszony: Munkaviszony esetében jellemző az alá- és fölérendeltség, míg megbízás esetén a felek mellérendelt viszonyban vannak.
Önállóság: A megbízott a feladathoz tartozó munkát saját hatáskörében, önállóan végzi, míg a munkavállaló a munkáltató utasításai alapján teljesít.
Rugalmasság: A megbízott rugalmas időbeosztás mellett, a saját ütemében dolgozik és akár helyettest is megbízhat.
Díjazás és Juttatások: A megbízás lehet akár ingyenes is, de legtöbb esetben díjazás ellenében végzik. Ez azonban munkajogi juttatásokat (pihenőnap, szabadság, végkielégítés, kártérítés stb.) nem biztosít.
Jogvédelem: A munkaviszony több jogi védelmet és garanciát biztosít, mint a megbízási jogviszony.

Megbízási Szerződés vs. Vállalkozási Szerződés

Ha munkaviszony helyett külsős szakember közreműködésével szeretnénk elvégeztetni az adott feladatot, felmerül a kérdés: megbízási vagy vállalkozói szerződést kössünk? Mindkét szerződés típusra a Polgári Törvénykönyv szabályai az irányadók, de van néhány fontos különbség.

4 Különbség a Megbízási és a Vállalkozási Szerződés Között:

Eredménygarancia: Megbízási szerződés esetén a megbízott a tőle elvárható szakértelemmel és gondossággal köteles elvégezni a feladatot, de nem garantál konkrét eredményt. A vállalkozási szerződés viszont általában konkrét eredményt céloz.
Feladatkör: Megbízási szerződés feladatköre általában szolgáltatásorientált (pl. tanácsadás, ügyvédi munka). Ezzel szemben a vállalkozói szerződés eredménye kézzelfogható (pl. építkezés, termékgyártás).
Kockázat: Megbízási szerződés esetén a megbízott kisebb kockázatot vállal, mert esetében a gondos eljárás elegendő a munka teljesítéséhez.
Díjazás: Míg a megbízási szerződés akár díjmentes is lehet, a vállalkozási szerződés minden esetben díjfizetési kötelezettséget von maga után.

A Megbízási Szerződés Kötelező Elemei és Megbízó Kötelezettségei

A megbízási szerződés megkötésekor kiemelten fontos, hogy a dokumentum tartalmazzon minden, a Polgári Törvénykönyv által előírt kötelező elemet. Ezek biztosítják a felek közötti megállapodás jogi érvényességét és átláthatóságát.

A szerződésnek tartalmaznia kell:

A megbízás díjazását, és érdemes lehet megfogalmazni azokat az eseteket is, amikor a munkavégzés minősége nem éri el a kívánt szintet.
A megbízó és megbízott jogait és kötelezettségeit.
A megbízott kötelezettségét arra, hogy a lehető legnagyobb gondossággal és szakértelemmel, személyesen vagy közreműködő bevonásával végzi el a rábízott feladatot.
A folyamatokról, a megbízás teljesítéséről történő tájékoztatást.
A megbízó kötelezettségét, hogy pontos és egyértelmű utasításokkal segíti a megbízott munkáját.
A szerződés megszűnésének feltételeit, valamint az esetleges szerződésszegéssel járó szankciókat.

A megbízó köteles megtagadni a jogszabályt vagy határozatot sértő utasítás elvégzését.

Megbízási Szerződés Gazdasági Társasággal, Egyéni Vállalkozóval és Magánszeméllyel

Megbízási szerződés köthető gazdasági társasággal, egyéni vállalkozóval és magánszeméllyel is. Utóbbi esetben azonban lényeges, hogy a foglalkoztatás valamilyen tudásalapú szolgáltatás elvégzésére irányuljon, pl. tanfolyam, képzés, szakmai előadás, tanácsadás stb. tartása. Fontos tudni, hogy rendszeres, üzletszerűen végzett megbízás természetes személyként csak egyéni vállalkozóként végezhető.

A magánszemély jogosult igénybe venni az adóalap-csökkentő kedvezményeket, és az adóbevallási kötelezettség az éves szja bevallás keretében teljesítendő, amelyhez a megbízó igazolást ad. A megbízási díj a NAV adóbevallási tervezetében is megjelenik.

Megbízási Szerződés Felmondása

Bár a pontosan meghatározott feladatok és a rendelkezésre álló szakértelem jó alap a teljesítéshez, a megbízási szerződés felmondása bármilyen fél részéről kezdeményezhető.

Példák a Biztosítási Kötelezettség Elbírálására

A Tbj. 13. §-a, valamint a gyakorlati példák jól szemléltetik a biztosítási kötelezettség elbírálásának folyamatát.

1. Példa: 2024. január 1-10-éig tartó szerződés esetén a díj összege 80 000 forint. A magánszemély 10 százalékos költség-elszámolási módot alkalmaz. A járulékalapot képező jövedelem összege 72 000 forint, amelyet 10 nappal elosztva a napi összeg 7 200 forint. Mivel ez az összeg (7.200 Ft) meghaladja a napi minimálbér 30%-ának 30-ad részét (2.668 Ft), biztosítási jogviszony keletkezik.

2. Példa: 2024. április 16-30-áig tartó szerződés esetén a díj összege 68 000 forint. A magánszemély tételes költségelszámolást alkalmaz, és 50%-os költséghányadot érvényesít. A járulékalapot képező jövedelem 34.000 Ft, ami 15 napra elosztva 2.266 Ft/nap. Ez az összeg nem éri el a napi küszöbértéket (2.668 Ft), így nem keletkezik biztosítási jogviszony.

3. Példa: Megbízási keretszerződés 2024. január 1-jétől december 31-éig. Első kifizetés április 20-án: 210.000 Ft. Vizsgálandó időszak: 2024. január 1-től 2024. április 20-ig (111 nap). Következő kifizetés május 10-én: 45.000 Ft. Vizsgálandó időszak: 2024. április 21-től május 10-ig (20 nap). A napi díjazás 45.000 Ft / 20 nap = 2.250 Ft. Ez az összeg nem éri el a napi minimumot, így nem keletkezik biztosítási jogviszony.

4. Példa: Több megbízási szerződés ugyanannál a foglalkoztatónál. Ha a kifizető és a természetes személy az év folyamán több megbízási szerződést köt, azokat össze kell vonni a biztosítási kötelezettség elbírálásakor. Például, ha a 03.01-től 18-ig tartó szerződés díja 40.000 Ft, míg a 03.11-től 20-ig tartó szerződés díja 50.000 Ft, akkor a járulékalapot képező jövedelemből (a költségek levonása után) kell kiindulni, míg a jogviszony tartamát a legkorábbi kezdő és legkésőbbi befejező időpont alapján kell számolni.

5. Példa: Kiadó felhasználási szerződést kötött a szerzővel egy könyv megírására 2023. november 15-én. A díjazás 1.600.000 forint, ebből 600.000 Ft a személyes munkavégzés díja. A szerző 10%-os költséghányadot érvényesít. A könyv 2024. április 30-án készült el. A biztosítás elbírálásánál a november 15-től április 30-ig eltelt (203 nap) időszakot kell figyelembe venni. A járulékalapot képező jövedelem (600.000 * 0,9) 540.000 forint. Az egy napra jutó díjazás 2.660 forint. Ez az összeg nem éri el a napi minimumot (2.668 Ft), így nem keletkezik biztosítási jogviszony.

Bejelentési Kötelezettség

A biztosítási jogviszony létrejöttének bejelentését a 24T1041 számú Bejelentő és változásbejelentő adatlap a munkáltató vagy a kifizető által foglalkoztatott biztosítottak adatairól elnevezésű nyomtatványon kell teljesíteni. A megbízási jogviszony esetében az alkalmazandó jogviszonykód 1202. A bejelentés a biztosítás elbírálásához (kifizetés gyakoriságához) igazodik. Megbízás esetén a bevallásban jelölhető olyan biztosítási időszak, amely több hónapra terjed ki.

A jogviszony megszűnését, a szünetelés kezdetét és befejezését, a biztosítás megszűnését követően folyósított ellátás kezdő és befejező időpontját követő 8 napon belül kell teljesíteni, kivéve, ha a munkáltató az 50. § szerinti havi adó- és járulékbevallásban feltünteti a biztosítási jogviszony megszűnésének időpontját.

Nem terheli bejelentési kötelezettség azt a kifizetőt, aki természetes személynek alkalomszerűen teljesít megbízási jogviszony keretében adó- vagy társadalombiztosítási jogviszonyt eredményező kifizetést, feltéve, hogy a természetes személy igazolja, hogy e megbízási jogviszonyával egyidejűleg a Tbj. 6. § (1) bekezdés a) pontja szerinti biztosított.

A megbízási jogviszony rendkívül rugalmas és széleskörűen alkalmazható jogviszony, ami ideális szerződési forma alkalmi és projekt feladatok elvégzésére egyaránt. A megbízó biztos lehet benne, hogy a megbízott a lehető legjobb minőségben és szakértelemmel végzi el a feladatát, míg a megbízott számára is garantált, hogy az elvégzett munka után megkapja a megállapodás szerinti díjazást, amennyiben a biztosítási feltételek teljesülnek.

tags: #havi #felso #korlat #amig #nem #valik