Az Építési Engedély Jogerőre Emelkedésének Fontossága és Lépései

Az építési engedély az építkezés megkezdéséhez szükséges hivatalos dokumentum, amely igazolja, hogy a tervezett építkezés megfelel a vonatkozó jogszabályoknak és előírásoknak. Ez az engedély az építési jogosítvány, melyet az illetékes hatóságok bocsátanak ki. Minden olyan építkezés esetén nélkülözhetetlen, amelyet a jogszabályok előírnak. A jogerőre emelkedés pedig azt jelenti, hogy a döntés végleges, és az építkezés megkezdhető.

Az Engedélyezés Jogi Háttere és Új Szabályozása

Az építésügyi hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építészeti-műszaki dokumentációk tartalmáról szóló legfontosabb jogszabály 2024. október 1-jétől a 281/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet. Ez a rendelet szabályozza az építési engedélyezési eljárásokat, az egyszerű bejelentéseket és az egyéb építési tevékenységekkel kapcsolatos tudnivalókat. A jogszabály többféle eljárási módot különböztet meg:

Egyszerű bejelentési eljárás: Bizonyos építési tevékenységek, elsősorban kisebb lakóépületek építése vagy bővítése esetén alkalmazható.
Építési engedélyezési eljárás: A legtöbb építési tevékenység esetében ez az általános eljárás.
Összevont telepítési eljárás: Speciális esetekben, komplexebb beruházásoknál alkalmazható.

Látható, hogy az építési engedélyhez kötött építmények alapvetően két fő csoportra oszthatók: azokra, amelyek normál építési engedélyhez kötöttek, és azokra, amelyek egyszerűsített bejelentéshez. Az építési eljárások folyamatosan módosulnak, beleértve a bejelentéshez kötött tevékenységek körének bővítését is. Korábban az építési engedély nélküli építmények listája gyakran változott, például a 300 m² alatti lakóépületek esetében csak az egyszerű bejelentési kötelezettség maradt. Az ügyintézés megkönnyítése érdekében az engedélyhez kötött építmények listáját jelentősen csökkentették, és a jelenlegi szabályozás már nem sorolja fel részletesen az engedélyhez kötött építményeket, hanem inkább az engedélyhez kötött építési tevékenységeket határozza meg.

Az ügyintézés megkönnyítése érdekében az építési engedély iránti kérelmet bárki kezdeményezheti a Kormányablak hivatalos oldalán vagy az e-építési portál ÉTDR (Építésügyi Hatósági Engedélyezési Eljárásokat Támogató Elektronikus Dokumentációs Rendszer) felületén.

Építési Engedély Nélkül Építhető Létesítmények

Építési engedély nélkül építhető minden olyan építmény, amely nem szerepel a 281/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet IV. fejezetében felsorolt építési tevékenységek között. Ez a rugalmasság lehetőséget ad kisebb, nem jelentős építési munkálatok elvégzésére anélkül, hogy bonyolult engedélyezési eljáráson kellene keresztülmenni.

Egyszerű Bejelentéshez Kötött Lakóépületek

Az egyszerű bejelentéshez kötött kategóriába tartoznak azok a lakóépületek, amelyeknek az összes hasznos alapterülete nem haladja meg a 300 négyzetmétert. Az egyszerű bejelentés egy olyan létesítési forma, amelyet a jogalkotó kifejezetten a lakóépületek építésének megkönnyítése érdekében vezetett be. Az egyszerű bejelentés nem azonos az ún. ellenőrzött bejelentéssel, amelyet a koronavírus-járvány idején vezettek be.

Az e-napló készenlétbe helyezése és a szükséges dokumentumok feltöltése továbbra is az egyszerű bejelentési folyamat első lépései közé tartozik. Ezekben az esetekben az építésügyi hatóság helyett az építésfelügyeleti hatóság lép be a folyamatba. Az építésfelügyeleti hatóság tájékoztatja a telek fekvése szerinti települési önkormányzat jegyzőjét, a területi szakmai kamaránál, valamint a telek tulajdonosát (amennyiben az építtető nem azonos a tulajdonossal, vagy más személy is tulajdonjoggal rendelkezik). Az építésfelügyelet kiadja a hatósági bizonyítványt az épület megépítésének tényéről. A tájékoztatás kiadására rendelkezésre álló ügyintézési határidő nyolc napra csökkent a korábbi tizenöt nap helyett, miután a bejelentés folyamata jelentősen egyszerűsödött.

A bejelentés és a hatósági bizonyítvány iránti kérelem megkönnyítése érdekében az épületre elkészített energetikai tanúsítványt és az építési napló összesítő lapját már nem szükséges benyújtani. Az engedélyhez szükséges hatósági bizonyítvány megszerzésére akkor kerülhet sor, miután elkészült a 300 m²-nél nem nagyobb új lakóépület, illetve a meglévő lakóépületek bővítése. A bizonyítvány igazolja, hogy a használatbavétel hivatalosan megtörtént, és az épület biztonságos és rendeltetésszerű használatra alkalmas.

Egyszerűsített Építési Engedélyhez Kötött Építmények (a 281/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet 16. § alapján)

Az egyszerű bejelentés alapján végezhető építési tevékenységek közé tartozik:

Legfeljebb 300 m² összes hasznos alapterületű, kizárólag lakófunkciót és azt kiszolgáló helyiséget tartalmazó új lakóépület építése, feltéve, hogy a szomszédos ingatlanon lévő, zártsorúan vagy ikresen csatlakozó épület alapozásának megerősítése nem szükséges.
Nemzeti emléknek minősülő műemlék kivételével a meglévő lakóépület 300 m² összes hasznos alapterületet meg nem haladó méretűre történő bővítése.
A lakóépületet kiszolgáló melléképület építése, bővítése, ha az építési tevékenység elvégzése után a 17. § a) pontjában meghatározott méretet meghaladja, de legfeljebb 60 m² összes hasznos alapterületű és legfeljebb 6,0 méteres gerincmagasságú, lapostetős melléképület esetén legfeljebb 4,5 méteres párkánymagasságú.
Az a)-c) pont szerinti építési tevékenység megvalósításához szükséges, a rendezett alsó terepszinttől számított 1,5 méter magasságot meghaladó támfal építése.
Az épület külső alaprajzi méretét, beépítési magasságát megváltoztató, vagy a telken belüli elhelyezkedését módosító építési tevékenység, amennyiben ez nem haladja meg a fent említett méreteket.
A lejárt hatályú egyszerű bejelentéssel rendelkező, használatbavételre nem alkalmas épület befejezéséhez szükséges, tartószerkezetet érintő építési tevékenység.

Fontos megjegyezni, hogy az építtető döntése alapján az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység építési engedély alapján is végezhető.

Normál Építési Engedélyhez Kötött Építmények (a 281/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet 17. § alapján)

Az egyszerű bejelentés alapján végezhető építési tevékenységek kivételével építési engedély alapján végezhető az alábbi építési tevékenységek:

Új épület építése, ha annak mérete a 35 m² összes hasznos alapterületet vagy a 4,5 méteres gerincmagasságot, lapostetős épület esetén a 3,5 méteres párkánymagasságot meghaladja (kivéve növénytermesztésre szolgáló üvegház, fóliasátor, valamint felvonulási épület).
Meglévő épület bővítése, ha az így elkészült épület meghaladja a fent említett méreteket (kivéve a növénytermesztésre szolgáló üvegház, fóliasátor, felvonulási épület, valamint a kizárólag külső alaprajzi méretet érintő, hasznos alapterületet nem növelő bővítés).
Zártsorúan vagy ikresen épített épületen minden olyan építési tevékenység, amely az épület szomszédos épülettel határos falát, alapozását vagy tetőszerkezetét érinti.
Támfal építése, ha az a csatlakozó alacsonyabb terepszinttől számítottan az 1,5 m magasságot meghaladja.
Közhasználatú fürdőmedence építése.
Új, 6,0 méter magasságot meghaladó, épített égéstermék-elvezető építése (kivéve a meglévő állami tulajdonú vagy használatú építmény alternatív fűtési módra való áttéréséhez telepített konténeres kazánház kéményének építését).
Csatlakozó terepszinttől számított 6,0 méternél magasabb vagy 60 m³-t meghaladó töltőtérfogatú, ömlesztettanyag-tároló elhelyezéséhez építmény építése.
Magasles és kilátó építése, bővítése, ha annak járófelülete a terepcsatlakozástól mért 6,0 métert meghaladja.
Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat szerinti, emberi tartózkodásra alkalmas állvány jellegű építmény építése, bővítése (kivéve a legfeljebb 180 napig fennálló és megfelelőség-igazolással vagy teljesítménynyilatkozattal rendelkező és maximum 50 fő egyidejű tartózkodására alkalmas állvány jellegű építményt).
Megfelelőség-igazolással vagy teljesítménynyilatkozattal rendelkező, több mint 180 napig fennálló és a piacfelügyeleti hatóság hatáskörébe nem tartozó épület építése, ideértve a sátorszerkezetet is.
Lejárt hatályú építési engedéllyel rendelkező, de használatbavételi engedéllyel vagy használatbavétel tudomásulvételével nem rendelkező építményen - a hőszigetelés kivételével - a külső alaprajzi méretet vagy az építmény beépítési magasságát érintő befejező építési tevékenység.
A hatályos építési engedéllyel rendelkező építmény külső alaprajzi méretét, beépítési magasságát, telken belüli elhelyezkedését vagy szomszédos épülettel határos falát, alapozását vagy tetőszerkezetét megváltoztató építési tevékenység.

Gyakran Ismételt Kérdések az Építési Engedély Témájában

Ki jogosult az építési engedély kérelmének benyújtására?

Az építési engedély kérelmét benyújthatja a kérelmező (az építés megrendelője), az építés megrendelőjének meghatalmazottja, vagy törvényes képviselője.

Milyen adatokra van szükség az építési engedély kérelmezéséhez?

Az építési engedély kérelem csak akkor lesz elfogadható, ha tartalmazza az alábbi adatokat. Ezek az adatok elektronikus adathordozón (pl. pendrive-on) vagy az ÉTDR felületén keresztül is beadhatók:

A kérelem tárgya és leírása, valamint az engedélyezési eljárás típusa.
Az építkezéshez kapcsolódó további dokumentumok (részletes információk a Kormányablak weboldalán találhatók).
A mellékletek, amelyeket a kérelemhez csatolni kell.
A kérelmező és/vagy képviselőjének azonosításához és elérhetőségeinek biztosításához szükséges adatok.
Az építési tevékenységgel érintett telek pontos címe és helyrajzi száma.
Az építési dokumentáció kézhezvételének módja a kérelmező részéről.
Szükség esetén az építés megrendelőjének meghatalmazása és aláírása.

Milyen dokumentumokra van szükség az építési engedély kérelméhez?

Az építési engedély kérelemhez a következő dokumentumok szükségesek:

Digitális építészeti és műszaki dokumentáció.
Ha szükséges, szakhatósági közreműködéshez szükséges dokumentumok.
A településképet érintő változások esetén szükséges dokumentumok (pl. a települési önkormányzat polgármesterének írásbeli véleménye).
Az eljárási díj befizetését igazoló dokumentumok.

Lehet, hogy további dokumentumokat kell benyújtani, melyekről részletesebb információk találhatók a Kormányablak weboldalán.

Mennyibe kerül az építési engedély?

Az építési engedély illetéke összetett. A két leggyakoribb illeték a következő:

Továbbépítési engedélyezési eljárás alapdíja: 5 000 forint. Ez akkor fizetendő, ha meglévő ingatlant szeretnénk átalakítani.
Új, egylakásos ingatlan építése esetén az illeték: 20 000 forint.

Az építési engedély további illetékeiről részletesebb információk találhatók a Kormányablak tájékoztatójában.

Meddig érvényes az építési engedély?

Az építési engedély a végrehajthatóvá válástól számított három évig érvényes.

Van lehetőség jogorvoslatra, ha nem kapok építési engedélyt?

Igen, van lehetőség jogorvoslatra, ha nem kapod meg az építési engedélyt. Ehhez fordulhatsz a másodfokú építésügyi hatósági feladatokat ellátó illetékes fővárosi vagy megyei kormányhivatalhoz.

Mely törvények fontosak az építési engedély ügyében?

Az építési engedély ügyében az alábbi kormányrendeletek fontosak:

281/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet - Ez a rendelet tartalmazza azon építési tevékenységek listáját, melyekhez engedély vagy egyszerű bejelentés szükséges.
191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet - Ez a rendelet az építőipari kivitelezési tevékenységekről szól.

Amennyiben szükséges, érdemes jogászhoz fordulni, aki segíthet a jogszabályok értelmezésében.

Hogyan szerezhet építési engedélyeket háztulajdonosként?

Az Építési Engedély Véglegessé Válása: A Jogerő Lényege

Az építési engedély akkor válik véglegessé, amikor az építésügyi hatóság jogerős döntést hoz az ügyben. Ez a döntés azt jelenti, hogy az engedély ellen már nincs helye fellebbezésnek, vagy a fellebbezési határidő letelt. A jogerőre emelkedés kulcsfontosságú, mert ettől a pillanattól kezdve válik az engedély végrehajthatóvá, és az építtető legálisan megkezdheti az építkezést.

Az építési engedélyezési eljárás során hozott végleges döntés a hozzátartozó, engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki dokumentációban foglaltakkal együtt hatályos. Az építésügyi hatóság a végleges építési engedélyt és a hozzá tartozó engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki dokumentációt a véglegessé válás időpontjának tudomásra jutásától számított három napon belül az építtető vagy meghatalmazottjának megküldi.

Az Építési Engedély Módosítása és Meghosszabbítása

Az építési engedély hatálya a véglegessé válás napjától számított három évig érvényes. Amennyiben az építkezést az építési engedély hatályossága alatt megkezdték (az építési napló megnyitásával igazoltan), az építtető kérelmére az építésügyi hatóság az építési engedély hatályát meghosszabbíthatja. Az engedély meghosszabbítására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Az építésügyi hatóság az építési engedély hatályát az engedély megadására vonatkozó határozatában három évnél rövidebb időtartamban is megállapíthatja.

Az építési engedély módosítása esetén az engedély hatálya csak akkor módosul, ha arra a módosítási kérelem is kiterjed és a módosított építési engedély erről kifejezetten rendelkezett. Fontos tudni, hogy az építési engedély hatályának lejárta jogvesztő a meghosszabbítási kérelem tekintetében. A fennmaradó munkálatokra vonatkozó ismételt engedélykérelmet a benyújtásakor hatályos jogszabályok alapján kell elbírálni. Ezért ha a jogszabályok az építtetőre nézve hátrányosan változtak meg, akkor az az eredetileg tervezett építési tevékenység ellehetetlenülését jelentheti.

Az építési engedélytől eltérni csak bizonyos esetekben és szabályok betartásával lehetséges. Az építési engedélytől való eltérést, ha az az épület külső megjelenését, az építőanyag használatát, színezését, a nyílászárók elhelyezését érinti, a tervező hozzájárulásával lehet megtenni. Komolyabb változtatások esetén (pl. külső alaprajzi méret, beépítési magasság, telken belüli elhelyezkedés módosítása) új építési engedély módosítását kell kérni.

Jogorvoslat és Hatósági Ellenőrzés

Ha az építési engedély iránti kérelem nem kapja meg a kívánt eredményt, lehetőség van jogorvoslatra. A másodfokú építésügyi hatósági feladatokat ellátó illetékes fővárosi vagy megyei kormányhivatalhoz lehet fordulni. A közigazgatási per a jogorvoslat utolsó formája, amelyben a bíróság vizsgálja felül a hatósági döntést.

Az építési hatóságok folyamatosan ellenőrzik a településeket, hogy felderítsék a szabálytalan építkezéseket. Ez történhet helyszíni bejárással, műholdfelvételek összehasonlításával, vagy akár bejelentések alapján is. Az e-építés rendszeren keresztül bárki lekérdezhet információkat egy adott ingatlan építési engedélyezési státuszáról, folyamatban lévő hatósági eljárásokról vagy az ingatlanhoz tartozó elektronikus építési naplóról. Ez is hozzájárulhat a szabálytalanságok feltárásához.

tags: #hibas #epitesi #engedely #a #jogerore #emelkedese