Hibrid elektromos autók és otthoni töltés részletei
Az otthoni töltésről már az autó választását megelőzően érdemes elgondolkodni, hiszen ez a legkényelmesebb, legpraktikusabb és legolcsóbb. Aki az esetek döntő többségében otthon tudja tölteni autóját, kb. 1-1,5 l/100 km-nyi üzemanyag árából tudja használni autóját, ezért ezt érdemes kimaxolni. Először is tisztázzuk, bár mi is töltőnek hívjuk a könnyebb érthetőség kedvéért, valójában a töltőegység (az úgynevezett fedélzeti töltő) az autóban található. A váltakozó áramó (AC) töltők, amiket otthoni töltésre is lehet vásárolni, „csak” az autóval való kommunikációt (ez a töltés elengedhetetlen feltétele), elektromos védelmet, szükség esetén azonosítást (pl. egy RFID kártyával vagy applikációval) és kényelmi funkciókat biztosítanak. A hordozható töltőket hivatalosan EVSE-nek (Electric Vehicle Supply Equipment) vagy ICCB-nek (In-Cable Control Box) nevezik.
Az otthoni töltés kétféle töltővel oldható meg: konnektoros töltővel, hordozható, de nagyobb teljesítményű töltővel vagy pedig falra szerelt váltakozó áramú (AC) töltővel, úgynevezett wallbox-szal. Az alapvető szempont az, hogy ezekkel a berendezésekkel 8-12 óra alatt, vagyis egy éjszaka alatt kényelmesen fel lehessen tölteni az autók akkumulátorait. Az elektromos autó töltése otthon nem igényel hatósági engedélyt, nem szükséges bejelenteni az áramszolgáltatónak sem. Az elektromos autó töltése ebből a szempontból egy fixen bekötött háztartási géphez (pl. klímához, főzőlaphoz) hasonlít leginkább. Speciális tarifát nem lehet igényelni a villanyautó töltése céljából most még. A „H” tarifa; leánykori nevén éjszakai áram elektromos autó töltésére hivatalosan nem használható.
Az autóipar a töltéssel összefüggésben szabványokat használ. Az utcán futó autókon kétféle váltakozó áramú (AC) töltőcsatlakozó fordulhat elő, emiatt a kompatibilis töltő kiválasztására oda kell figyelni. Az európai Type2-es csatlakozó az európai modelleken jelent meg, de kb. A csatlakozókra csak akkor kell ügyelni, ha kábellel ellátott fali töltőt vagy hordozható készüléket választanál. Csatlakozóaljzatos (nem kábeles) töltő esetén a töltő oldalán a csatlakozó csak egyféle (Type2) lehet, így mindig az autóhoz passzoló töltőkábelt kell használni. Azaz a Type1-es autóhoz Type1-es kábellel ellátott berendezés szükséges, a Type2-eshez, Type2-es. Ha van már meglévő kábeles töltő, ami éppen nem passzol az autóhoz, akkor egy néhány tízezer forintos speciális adapterrel át lehet alakítani az egyik csatlakozót a másikra.
Tapasztalataink szerint a legtöbb plug-in hibrid és a kb. 30 kWh akkumulátorméret alatti autók töltési ideje még konnektoros töltővel sem túl hosszú. A konnektoros hordozható töltők ugyanis általában 10 Amperesek, azaz 2,3 kW teljesítményűek. Ezekkel az eszközökkel a 30 kWh-s akkumulátorral rendelkező autó teljes töltési ideje kb. 14 óra, azaz egy bő éjszaka alatt fel lehet tölteni 100%-ra. A plug-in hibridek akkupakkja általában 8 kWh és 20 kWh között van (prémium kategóriában nagyobb is lehet), így ezeknél sem haladja meg a töltési idő a 10 órát. Ha szeretnénk kicsit gyorsítani a töltésen, de maradnánk a konnektoros töltésnél, egy 16 Amperes töltővel 3,7 kW-ra növelhetjük a töltési teljesítményt, így egy 30 kWh-s akkumulátor töltési ideje kb. Van egy tévhit, amit tisztázni kell: sokan azt gondolják, hogy az akkumulátornak jobbat tesz, ha nem 11 vagy 22 kW-al töltjük, hanem csak 2-3 kW-al. A valóság ezzel szemben az, hogy az akkumulátor élettartama szempontjából ilyen teljesítményeknél nincs különbség. 11 és 22 kW-al is nyugodtan lehet rendszeresen tölteni a lítium akkukat, a „csepptöltésnek” semmi jelentősége. Sőt, mivel kisebb teljesítménynél hosszabb ideig tart a töltés, ezért az autó fedélzeti rendszere hosszabb ideig marad ébren, amiközben áramot fogyaszt.
Nagyteljesítményű töltőt két esetben szoktunk ajánlani: ha az akkumulátor nagy mérete már megköveteli a gyorsabb töltést (az akkumulátor 30 kWh feletti), illetve, ha valaki kimondottan hosszú távra tervez. Egy 40-60, sőt az újabban megjelent 70-100 kWh-s akkumulátorok esetében a konnektoros töltés már enyhén szólva sem jöhet számításba. Pl. egy viszonylag gyakori 64 kWh-s akkumulátoros Kia e-Niro konnektoros töltési ideje már 32 óra lenne. De egy 2018-as Nissan Leaf 40 kWh-s akkumulátorát is 20 óra így feltölteni. És előbb-utóbb úgyis szükség lesz egy stabil töltési megoldásra egy okos fali töltő formájában.
A nagyobb teljesítményű hordozható töltő annak lehet megoldás, akinek több helyen is van lehetőség úgynevezett ipari aljzatból az autóját tölteni. Ugyanakkor tisztában kell lenni azzal, hogy a gyakori hordozás miatt a mobil töltők nagyobb igénybevételnek vannak kitéve. A konnektoros töltőt angolul Granny Cable-nek is nevezik, azaz nagymama kábelnek, mert amikor meglátogatjuk a nagymamát, akkor ott csak konnektorról tudunk tölteni. A konnektoros töltő használata nem tiltott (bár biztonsági okokból Norvégiában már betiltották), a rendszeres és hosszú időn keresztüli töltésre a háztartási aljzatok nem alkalmasak, nem elég biztonságosak. Ezért, ha konnektorról akarsz rendszeren tölteni, akkor javasoljuk, hogy egy villanyszerelővel húzass ki egy legalább 2,5 mm vastag új vezetéket a villanyórától vagy az elosztószekrénytől, valamint egy megfelelő (16 Amperes) aljzatot is szereltess fel vele. Célszerű a megfelelő védelemmel (kismegszakító, FI-relé, túlfeszültség-levezető) is ellátni ezt az áramkört. Erre a célra webshopunkban itt találsz megfelelő aljzatokat.
Hogyan tervezzük meg az otthoni töltést?
o Mekkora teljesítmény áll rendelkezésre a háztartásban a töltésre? Ha a tervezés végén a töltési idő fájóan hosszú, akkor általában a hálózatbővítés vagy valamilyen okos megoldás elengedhetetlen. Adott egy 120Ah-s BMW i3, amelynek akkumulátora kb. 38 kWh-s. Az autó fedélzeti töltője 11 W-os, azaz 3x16A-rel lehet maximum tölteni. A házban viszont összesen van 3x16A, így a töltésre max. 3x10A-t tudsz áldozni, emellett működhet a hűtő és a mosógép is. Ez azt jelenti, hogy 6,9 kW-tal lehet majd tölteni az autót. Ez 10%-os töltési veszteség mellett kb. 6 órás töltési időt eredményez, ami összességében jónak mondható.
Ha egy 64 kWh-s akkumulátorral szerelt Kia e-Niro-t vásároltál, amelynek 1 fázisú a fedélzeti töltője és otthon 3x16A a teljes betáplálás, akkor az autót csak 1×16 Amperrel, azaz 3,7 kW-al tudod tölteni, még akkor is, ha arra a biztosítékra nincs más elektromos fogyasztó kötve. Így a töltési idő kb. 19-20 óra lenne, ami nem a legjobb. Ebben az esetben az a minimum, hogy 1 fázist fel kell bővíteni 32 Amperre és az összes elektromos fogyasztót át kell kötni a másik 2 fázisra. És ebben az esetben egy 7,4 kW-os vagy egy 22 kW-os töltővel tudod elérni az autó max. 7,2 kW-os töltési teljesítményét, ami kb.
A töltés tervezésekor általában azt tartsuk szem előtt, hogy az otthon töltött 8-12 óra időtartam alatt az autót kényelmesen fel legyen tölteni. A töltőből bátran lehet nagyobb teljesítményűt választani, mert az egyes termékek között néhány tízezer forint az árkülönbség. A töltők között a jolly joker a 22 kW-os, 3 fázisú, azaz 3x32A leadására is képes készülék. Ennél nagyobb teljesítményt az autók AC töltőjéről nem tudnak felvenni (kivéve egyes régi modelleket).
Energia menedzsment célja, hogy a hálózat soha ne legyen túlterhelt, de mindig a lehető leggyorsabb legyen az autó töltése. Kétségkívül fontos, hogy két okos eszköz (a töltő és egy okos árammérő) együttműködésével priorizáljuk a háztartási fogyasztókat és a prioritási sorrendben az autó töltést hátrasoroljuk. Ha sütünk-főzünk töltés közben, ki-bekapcsoljuk a hűtést vagy a fűtést, vagy bármilyen elektromos eszközt, a töltési teljesítmény dinamikusan ehhez igazodik. Ehhez az kell, hogy az okos árammérő folyamatosan méri a háztartás teljes energiafogyasztását és szól a töltőnek, ha a biztosítékok kioldási határértéke közelébe ér a fogyasztás.
Az applikációs töltők egyik célja, hogy kényelmesen nyomon követhető legyen a töltésre fordított energia. Emellett segít akár napon belül beállítani a töltési szinteket. Ha például a csúcsidőben este 6 és 10 között félő, hogy túlterhelt lenne a rendszer, akkor be lehet programozni, hogy csak ezen az időintervallumon kívül induljon el a töltés. Az applikációk segíthetnek a távoli elérésben is, azaz a világ bármely pontjáról rá tudunk nézni a töltőre, ehhez minden esetben internet csatlakozást is biztosítani kell a töltőnek WIFI-n vagy kábelen.
Hogy őszinte legyek, előbb-utóbb sehogy. De ha jól állunk amperekkel, akkor okos menedzsmenttel vagy egy kis tudatossággal megúszhatjuk (egy ideig) a bővítést. Ugyanis, ha az töltő applikációval rendelkezik, akkor valószínűleg előre be lehet állítani, hogy akkor töltős, amikor csak kevés fogyasztó van bekapcsolva, éjszaka pedig minimális legyen a töltés. A legprofibb megoldás erre az energia menedzsment/árammegosztás. Napelem megléte esetén természetes igény, hogy a lehető legnagyobb mértékben felhasználásra kerüljön az energia a megtermelés pillanatában, és hogy éppen annyit töltsünk, amennyit a napenergia ad. Erre is van már technológiai megoldás úgy, hogy a töltőhöz kapcsolt okosmérő úgy szabályozza a teljesítményt, hogy lehetőleg egyáltalán ne legyen kitáplálás a hálózatba.
Hibrid, plug-in hibrid vagy tisztán elektromos autó?
Az elektromos járműveknek egyre nagyobb szerepe van az autóiparban. A hibrid, a plug-in hibrid, a hidrogénhajtású és a tisztán elektromos járművek közötti különbségekkel viszont érdemes tisztában lenni. A hibrid autók két energiaforrást használnak a hajtáshoz: elektromos és belső égésű motorral működnek. A plug-in hibridek (PHEV) külső töltőállomásról tölthetők, és így jóval nagyobb a hatótáv, mint a hagyományos hibridek. A BEV-ek kizárólag akkumulátoros elektromos meghajtással működnek, és a hatótávolságuk folyamatosan növekszik a fejlesztésekkel. A fenntarthatóság térnyerése miatt egyre több vállalat kínál alacsony- és zéró kibocsátású autómodelleket, és segítünk az átállás folyamatában is.
A hibrid autók típusai közé tartozik a mild hibrid, a full hibrid és a plug-in hibrid. A mild hibrid gyakorlatilag benzinnel vagy dízelmotorral működik, de kis akkumulátorral támogatott. A full hibrid az elektromos és belső égésű motor közös együttműködésére támaszkodik, külső töltés nélkül. A plug-in hibrid pedig külső forrásból is tölthető, ami lehetővé teszi részben elektromos hajtást hosszabb távokra is. A tisztán elektromos BEV-ek kizárólag akkumulátorról üzemelnek, a hatótávolság és a töltés infrastruktúra pedig folyamatosan fejlődik.
Hibrid vs. plug-in hibrid: Mi a különbség, és melyik a megfelelő az Ön számára?
A fenntartható közlekedés térnyerése
Az Ayvensnél a fenntarthatóság kulcsfontosságú, ezért olyan lehetőségeket kínálunk, amelyek támogatják az emissziómentes közlekedést. Célunk a környezetbarát közlekedési módokra történő gördülékeny átállás, mind a vállalatok, mind az alkalmazottak számára. A zöld cégautó kiválasztása kompromisszumokkal járhat, ezért fontos figyelembe venni egyéni preferenciákat, vállalati irányelveket és költségvetési korlátokat is. A hibrid és elektromos autó közötti döntést az igények és a töltési lehetőségek határozzák meg.
Az alábbiakban összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a különböző típusokról: 6.1. A gépkocsi történelmében mindig is jelen voltak a hibridjárművek. A XX. század derekán már jelentős szerepet töltött be a villamos hajtás. A hibrid elektromos járművek (HEV) olyanok, melyek két energiaforrást használnak, és ezek kombinációja lehetővé teszi a hatékony üzemelést. 6.2. Az üzemmódtól és a nyomatékigénytől függően a belsőégésű motor és a villamos gép különbözőképpen járul hozzá a hajtáshoz. 6.4. A párhuzamos és soros hibrid hajtásláncok között több variáció létezik, melyek a nyomaték-összegzés vagy a sebesség-összegzés elvét alkalmazzák. 6.11. Tiszta motorikus mód: a villamos gép és a belső égésű motor nyomatékát kombinálva, különböző üzemmódok érhetőek el. 6.21. A transmotor és a bolygómű alapú megoldások lehetővé teszik a hajtáslánc különböző konfigurációit, növelve a rugalmasságot és a hatékonyságot.
tags: #hibrid #elektromos #auto #epites