Hir24 munka kereseti korlat és nyugdíjas dolgozók jövő évi adózási változásai
Számos változást hoznak a nyugdíjasok munkavállalásával és a nyugdíjba vonulással kapcsolatban a már elfogadott jövő évi adótörvények és a központi költségvetést megalapozó törvény.
Az elfogadott szochotörvény alapján a munkaviszonyban álló saját jogú nyugdíjasok (=öregségi nyugdíjasok illetve nők negyvenesek) nem kell a munkáltatói közterheket megfizetni, és a munkavállalótól is csak szja-t vonnak jövőre.
Éppen úgy, mint a nyugdíjas szövetkezeteknél.
A munkáltatói szochomentesség és a munkavállalói járulékmentesség azonban kizárólag a Munka Törvénykönyve (Mt.) szerinti jogviszonyban foglalkoztatott nyugdíjas munkavállalókra érvényes - hangsúlyozta Farkas András.
A kiegészítő tevékenységet folytató nyugdíjas vállalkozóknál például nem változik semmi.
Nekik eddig is volt szochomentességük, viszont továbbra is kell fizetniük az egészségügyi szolgáltatási járulékot (ez az idén havi 7050 forint), és a 10 százalékos nyugdíjjárulékot.
Széles Imre társadalombiztosítási szakértő az Adózónán azt írta, a kereseti korláttal érintett munkaviszonyos nyugdíjasoknál nem kell majd figyelembe venni az így megszerzett jövedelmüket.
Ennek bizonyára örülnek a nők 40 mellett munkát vállalók.
A tb-szakértő magyarázata szerint ennek oka, hogy mivel jövőre nem kell járulékot fizetni a munkavégzésükkel összefüggésben, így nincs biztosítási jogviszonyuk sem.
Farkas András viszont azt írta összefoglalójában, hogy nem törölték el a kereseti korlátot, marad az éves összeghatár korlátozó rendelkezése.
maga a kereseti korlát nem szűnik meg, hiszen benne maradt a nyugdíjtörvényben.
mivel jövőre az Mt. szerinti jogviszonyban foglalkoztatott nyugdíjas keresetét nem terheli nyugdíjjárulék, az ilyen nyugdíjasnál valóban nem kell számolni az éves összeghatárral.
a korlátozás fennmarad azoknál a jogviszonyoknál, amelyek nem tartoznak az Mt.
Három hónapos csúszó ablakot kell figyelni.
A rokkantsági vagy a rehabilitációs ellátást csak akkor kell megszüntetni, ha az ellátás melletti bruttó kereset három egymást követő naptári hónap mindegyikében meghaladná a minimálbér másfélszeresét.
Kivétel, ha kormányengedély van a munkavégzésre, vagy valaki nyugdíjas szövetkezeten keresztül vállal munkát.
A járulékfizetési kötelezettség eltörlésével párhuzamosan megszűnik a nyugdíjnövelés intézménye is (ami az éves bruttó kereset egytizenketted részének fél százaléka).
De mint Farkas András hangsúlyozta, csak azokban az esetekben nem jár a nyugdíj mellett szerzett kereset alapján a nyugdíjnövelés, amikor a keresetet nem terheli nyugdíjjárulék.
Eddig aki azt tervezte, hogy a nyugdíjazása után is tovább dolgozna, annak a nyugdíj-megállapítás kezdő napjára, egyetlen napi biztosításijogviszony-mentesség miatt meg kellett szüntetnie (a vállalkozói jogviszonyok kivételével) az összes egyéb keresőtevékenységgel járó jogviszonyát.
Másképp nem lehetett a nyugdíjazást kérni.
A vállalkozóknál már eddig sem volt erre szükség, automatikusan átment a jogviszonyuk kiegészítő tevékenységbe.
A dolgozók számára kedvezőtlen helyzetet a Profession.hu állásportál gyakorlati tapasztalatai is alátámasztják: eszerint a tavalyi harmadik negyedévben a 18-65 év közötti hazai munkavállalók közel fele (46%) keres új munkahelyet, vagy nyitott új állás lehetőségére.
„Valószínűsítem, hogy a nyitott álláslehetőségek visszaesése okozhatja azt, hogy kitolódott az átlagos álláskeresési idő, illetve még egy olyan probléma is okozhatja ezt, hogy az elvárások a vállalatok irányából magasabbak lehetnek, mint a munkaképes és regisztrált álláskeresők valódi kvalitása, tehát a kereslet és a kínálat feltehetően nem minden esetben találkozik.
A KSH évek óta sokkoló adatokat közöl az átlagos álláskeresési időről, ám mindezek ellenére nem történik semmi.
egy ideje a munkaalapú társadalom a fő narratíva, kis túlzással azt hangoztatják nekünk, hogy csak az nem dolgozik, aki nem akar.
Ott már egy borzasztó nagy vészhelyzet van, amikor valaki a korábbi fizetésének feléért, harmadáért vagy még kevesebbért kényszerül elmenni.
Kiemelte, hogy van az álláskeresőknek egy rétege, amely valóban a könnyebbik végét akarja megfogni ennek a dolognak.
A többség azonban valóban szeretne normális, tisztességesen bejelentett megélhetést biztosító munkát találni.
Ez viszont már nem feltétlenül van szinkronban a kínálattal.
„Egy ideális gazdasági helyzetben ez valóban így működne, ám sajnos most nem azokat az időket éljük, amikor a gazdaságunk ideális állapotban van.
Számos kutatás igazolja, hogy nagyon sok cég most megtorpanós, kivárós üzemmódban ketyeg, nem feltétlenül bővülnek, a tervezett bővítések is elmaradoznak, sokszor szükséges pótlásokat sem tesznek meg, tehát a vállalattól távozó munkatársakat nem pótolják, pedig szükség lenne rá.
Olvasónk megváltozott munkaképességű, rokkant ellátás kap, de mivel ez messze nem éri el a havi 100 ezer forintot, melletti dolgozik is.
A munkavégzését mindig úgy határozták meg, hogy az érte járó fizetése ne haladja meg a minimálbér 150 százalékát, nehogy túllépje a jogszabályban előírt plafont.
Így érhette el ugyanis a lehetséges maximális keresetet úgy, hogy közben megmaradjon az ellátása is.
Azért a minimálbér 150 százalékára állították be a fizetését, és ehhez igazították a munkavégzését is, mert a rokkantsági illetve rehabilitációs támogatásban részesülő dolgozóknál évek óta kereseti korlát volt érvényben.
2020-ban például úgy dolgozhattak, hogy ha három egymást követő hónapban a havi bruttó keresetük meghaladta a minimálbér másfélszeresét, azaz tavaly a 241 500 forintot, akkor elveszítették a rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásukat.
Olvasónk problémája most az volt, hogy mivel tavaly év végéig nem tudtak megegyezni a munkaadók és a munkavállalók képviselői idén nem januártól emelkedik a minimálbér, hanem jó esetben csak februártól.
Felajánlotta viszont neki a munkahelye, hogy ettől függetlenül januártól megkaphatja a 2021-es minimálbér 150 százalékát.
Attól tartott azonban, hogy emiatt elveszítheti az ellátását, mert abban a hiszemben volt, hogy ha csak egy hónapig is túllépi a kereseti korlátot, ami miatt már bajba kerülhet.
De ez ugye nem így volt eddig sem.
Különösebb hírverés nélkül az Országgyűlés december közepén döntött, és - amint azt elsőként Farkas András nyugdíjszakértő megírta -, idén januártól eltörölték a kereseti korlátot.
Vagyis mint fogalmazott, 2021. január 1-jétől a rokkantsági vagy a rehabilitációs ellátásban részesülő személy is annyit kereshet az ellátása mellett, amennyit csak tud.
A Mozgáskorlátozottak Egyesületének Országos Szövetsége is hírt adott a pozitív fordulatról, amit ők is szorgalmaztak már egy ideje.
A kereseti korlát eltörlése nem kevés munkavállalót és munkáltatót érinthet.
A KSH legfrissebb statisztikája szerint 2020. második negyedévében több mint 126 ezer megváltozott munkaképességű foglalkoztatott volt.
Közülük csaknem 113 ezren dolgoztak alkalmazottként, kevés híján százezren határozatlan idejű szerződéssel.
Kiemelt kép: Dolgozók a csökkent munkaképességűeket foglalkoztató XII. kerületi Bake My Day pékségben
2021. 705 ezer forint volt a bruttó átlagkereset tavaly éves szinten (2025. január és december között) a KSH idén februári jelentése szerint.
Éves mediánértéket ugyan nem közöl a KSH, de havit igen - ezekből kiszámoltuk, hogy a bruttó mediánkereset tavaly 567 ezer forint lehetett.
A mediánérték ilyenformán jobban kifejezi az átlagot.
A magyar kereseteknél a mediánkereset mindig kevesebb, mint az átlagkereset, mert az átlagot felfelé húzzák a magas keresetek.
2025-ben például a bruttó mediánkereset éves átlagban havi 138 ezer forinttal volt kevesebb, mint a mediánkereset.
A bruttó átlagkereset 8,9, a nettó átlagkereset 10,2, a reálkereset pedig 6,2 százalékkal múlta felül az egy évvel korábbit.
A nettó átlagkereset emelkedése a 2025. július 1-jétől bevezetett magasabb összegű családi kedvezmény és a 2025. A prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli rendszeres bruttó átlagkereset 665.100 forint volt, ami 8,7 százalékkal több, mint az előző év azonos időszakában.
2025. január-novemberben a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 697.300 forint, a nettó átlagkeresete pedig 481.100 forint volt.
Az év elején eltörölték a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban részesülőknek a minimálbér 150 százalékát kitevő kereseti korlátját, ami máris érezteti hatását a munkaerőpiacon.
A korábbi szabályozás értelmében csak az kaphatott rokkantsági vagy rehabilitációs ellátást, akinek munkaviszonyból származó havi bruttó keresete három egymást követő hónapban nem haladta meg a minimálbér 150 százalékát - ez 2020-ban 241.500 forint volt.
„Az első negyedévben háromszor annyi megváltozott munkaképességű munkavállaló regisztrált elhelyezkedési célból a Trenkwalder adatbázisába, mint 2020 hasonló időszakában - mutat rá Nógrádi József, a Trenkwalder kereskedelmi igazgatója.
- Bár a kínált pozíciók száma tavalyhoz képest nem változott lényegesen, a sikeres elhelyezések száma is csaknem megduplázódott tavalyhoz képest.
Mintegy 8500 olyan 25 fő feletti létszámú cég van Magyarországon, amelyek közülük alkalmaznak munkavállalókat.
Ezek a munkáltatók ezentúl gond nélkül megemelhetik a megváltozott munkaképességű munkavállalók bérét, sőt prémiumban, bónuszban részesíthetik őket akár havi rendszerességgel, mert már nem kell számolniuk azzal, hogy a plusz jövedelem miatt munkavállalóik elesnek az ellátástól.
A munkáltatók számára a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatására vonatkozó legnagyobb anyagi ösztönzést hosszú évek óta a rehabilitációs hozzájárulás jelenti.
Ha ugyanis egy 25 főnél nagyobb létszámmal működő társaság a teljes munkaerő-állományának legalább 5 százalékát nem tölti fel megváltozott munkaképességű munkatársakkal, a hiányzó létszám után munkavállalónként rehabilitációs hozzájárulást kell fizetnie.
A sajátos nevelési igényű (SNI) diákok pályakezdése a koronavírusjárvány alatt különösen nehézzé vált.
E kör elhelyezkedését segíti az a jogszabályváltozás, amely lehetővé teszi a munkáltatóknak, hogy a kötelező 5 százalékos rehabilitációs foglalkoztatási szintbe olyan SNI fiatalokat is beszámítsanak, akik még nem töltötték be 23. életévüket.
Kifejezetten magas a váltási hajlandóság a kékgalléros (fizikai munkát végző) munkavállalók körében - derült ki a Gi Group toborzócég felméréséből.
A friss Salary & Market Guide kutatás szerint a dolgozók 52 százaléka nyitott a munkahelyváltásra, miközben 42% ugyan nem keres aktívan állást, de élne egy jó ajánlattal.
A kékgalléros dolgozók mindössze 6 százaléka elégedett olyannyira a jelenlegi állásával, hogy nem nyitott az új lehetőségekre.
„A jövő évben várhatóan érdemben emelkedni fog a kékgalléros munkavállalók fizetése.
A napokban dőlt el, hogy a minimálbér 11, a szakképzetteknek járó garantált bérminimum pedig 7 százalékkal fog emelkedni 2026-ban.
Ha kis lépésekben is, de közelítenünk kell az EU-s bérek felé” - kommentált Balogh Eszter, a cég üzletágvezetője.
A legtöbb vállalat magasabb bért ad a dolgozóknak, mint a kötelező legalacsonyabb fizetés, ugyanakkor figyelniük kell arra, hogy ne csússzon össze a bérskála.
„Ráadásul a felmérésünk szerint a dolgozók 50 százaléka nyitott a külföldi munkavállalás iránt, ami szintén a versenyképes bérek és juttatási csomagok felé tereli a cégeket” - tette hozzá.
„Az idei évben visszaesett a toborzás és a kölcsönzés a lassú gazdasági növekedés miatt.
Jövőre azonban a toborzás erősödésére számítunk, miután az új beruházásokban megkezdődik a termelés és a gazdaság növekedési pályára áll” - hangsúlyozta Balogh Eszter.
Ezek a tényezők arra sarkallják a vállalatokat, hogy igyekezzenek megtartani a dolgozókat, ugyanis egyre nagyobb a nyomás, hogy tartsuk a lépést a versenytársakkal, vagyis a V4-országokkal.
A fizetésekből egyértelműen látszik, hogy a szakmai tudás és a gyakorlati tapasztalat kulcsfontosságú a jövedelem szempontjából.
Ugyanakkor a képzetlen kékgalléros dolgozók 350-400 ezer forintot kaphatnak.
Munkavégzés nyugdíjba vonulás után
tags: #hir24 #munka #kereseti #korlat