Északi Áramlat 2 epitése — részletes áttekintés a Nord Stream hálózatról
A Nord Stream projektek egy offshore földgázcsővezeték-rendszert írnak le, amely a Balti-tengeren át fut Oroszországból Németországba. Eredetileg két fő vonal építésére készült az Északi Áramlat (Nord Stream), amely az Északi Áramlat 1 és az Északi Áramlat 2 vezetékekből állt, mindkettő közel 1 200 kilométeres távot lefedve. Az Északi Áramlat 2-t azonban a német hatóságok felfüggesztették tanúsítás szempontjából az Ukrajna elleni orosz invázió előtti és utáni események nyomán, és a projekt gazdasági-szabályozói helyzete jelentősen megváltozott. Ezek a vezetékek Lubminban Németország keleti részén csatlakoznak az OPAL és a NEL csővezeték-hálózatokhoz, és összekapcsolódnak a Finn-öböl és a Balti-tenger területén. A Nord Stream AG és a Gazprom közötti tulajdonosi struktúra is kulcsfontosságú eleme a projekt megértésének.
Hátterek és alapvető felépítés
Az Északi Áramlat 1 első vezetékét 2011-ben fektették le és 2011. november 8-án avatták fel, a második vezeték pedig 2011-2012 között készült el és 2012. október 8-án avatták fel. Mindegyik vezeték két párhuzamos 12 méter hosszú csőből állt, összesen körülbelül 1 100-1 200 kilométeres távot lefutva. A teljes kapacitás 55 milliárd köbméter (1,9 billió köbméter) évente volt, és a 2021-es adatok szerint a kagylókapacitás már 59,2 milliárd köbmétert tett ki.
Az Északi Áramlat 2 megépítését 2018-2021 között végezték, és a két vezeték megvalósítása jelentősen megemelte volna az éves áramlást. A 2. vezeték megépítéséről szóló terveket 2015-ben kezdték el, és a finanszírozási megállapodásokkal együtt a Nord Stream 2 AG felelt a projektért. A Lubmin közelében található németországi keleti partvonalhoz kapcsolódó végpontokhoz csatlakozik a hálózat.
Tulajdonosi és jogi keretek
Az Északi Áramlat 1 tulajdonosa és üzemeltetője a Nord Stream AG, amelynek többségi részvényese a Russia Gazprom. Az Északi Áramlat 2 esetében a tulajdonos a Nord Stream 2 AG, amely Gazprom 100%-os tulajdonú leányvállalata. A projekt finanszírozását több európai cég is támogatta, köztük a BASF és az E.ON is, később a Gasunie és más partnerek bevonásával.
2005-ben az Északi Európai Gázvezeték Társaságot alapították (később Nord Stream AG néven), Zugban, Svájcban. A tápvezeték és a földalatti betápláló vezeték építését megelőzően több környezeti és hatástanulmány készült, és a projektes tervezése során számottevő részletességgel előkészítették a folyamatot.
Érdekek és ellenzők
Az Északi Áramlat-projektek elleni ellenzéki hangokat közép- és kelet-európai országok, valamint az Egyesült Államok kivitték. Aggodalomra adott okot, hogy a gázvezetékek növelhetik Oroszország befolyását Európában és kiválthatják a közép-európai és kelet-európai országaikhoz irányuló tranzitdíjak csökkenését. Németország 2022 februárjában felfüggesztette az Északi Áramlat 2 tanúsítását az ukrán inváziót megelőző és utáni időszakban.
Az 1-es vezetékre vonatkozó karbantartási és gázáramlási események komoly vitákat váltottak ki: Oroszország 2022-ben jelentős csökkentést közölt, majd júliusban az éves karbantartásokkal indokolva korlátozta a szállítást; később a vezetékek leállítása után az EU ezt politikai lépéseknek értelmezte.
Az Északi Áramlat 1 története és technikai részletei
Az Északi Áramlat 1 megépítését 2010-ben fejezték be, az első vezeték első csöve pedig 2010. április 6-án került lefektetésre. Az első vezeték 2011. június 21-én fejeződött be teljes egészében, és 2011. szeptember 6-án megkezdődött az első gáz szivattyúzása. Az 1-es vezeték kapacitása 55 milliárd köbméter évente volt, és a későbbi években ezt növelték.
A 2. vezeték építését 2012 augusztusában fejezték be és 2012. október 8-án avatták fel. 2011 februárjától 2012-ig a teljes projekt körüli tevékenységek lezajlottak a svéd és finn kizárólagos gazdasági övezetekben.
Az Északi Áramlat 2 politikai és jogi folyamata
Az Északi Áramlat 2 engedélyezési folyamata 2018-ban kezdődött, és 2019-ben a szankciók befolyásolták a projektet. 2020-ban Németország megtagadta a kivételt versenyszabályok alól, és Lengyelország szankciókat rótt ki a projektre vonatkozóan. 2021-ben a projekt a közös finanszírozási megállapodásokkal előrehaladt, és a Biden-Merkel megállapodás rögzítette, hogy az USA szankciókat indíthat, ha Oroszország a vezetéket politikai fegyverként használja.
2022 szeptemberében a Nord Stream 2 AG a diasztikus jogi lépéseket fontolgatva az Európai Unió Bíróságához fordult a gáz fokozatos kivezetéséről szóló rendelet hatályon kívül helyezése érdekében. A válságos környezetben az Európai uniós és tagállami reakciók befolyásolták a gázpiacot és a biztonsági megfontolásokat.
„Geopolitika” és energiaátállás
A Nord Stream 2 megvalósítása egy geopolitikai „tüzet okozó” helyzetet teremtett, amelyet nemcsak gazdasági, hanem politikai tényezők is formáltak. A nemzetközi megfigyelők aggályai szerint a projekt túlzottan megerősítheti az orosz energiafüggőséget Európában és visszahatással lehet Ukrajna tranzitra, továbbá kihívást jelenthet az energiaügyi átmenet felé vezető úton.
A projektet támogató vállalatok szerint a Nord Stream 2 a piac racionalizálását és az energiaellátás diverzifikációját célozza; ellenzői viszont úgy látják, hogy a meglévő hálózatok kihasználásának és az alternatív útvonalak korlátozásának növelése révén politikai eszközt jelent. A konfliktus- és energiaválságok hatására a nemzetközi energia-útvonalak és a közép-keleti projektek dinamikája is átalakult.
Jelenlegi helyzet és jövőbeni kilátások
Az ukrán-orosz konfliktus, a szankciók és a G7- és EU-országok közötti megállapodások hatására a Nord Stream 2 és a Nord Stream 1 jövője egyidejűleg kérdésessé vált. Az energiaszabályozás és a piaci liberalizáció folyamatai tovább formálják a földgáz- és LNG-piacokat az európai kontinensen. A térség energetikai biztonsága és a földgáz szállításának megbízhatósága kiemelten fontos kérdés marad a következő években.
Jeffrey Sachs: Ki robbantotta fel valójában az Északi Áramlat 2 vezetéket?
Az EU és a tagállamok jogi keretei és a vállalati felelősségkörök folyamatosan felülvizsgálatra kerülnek a megvalósíthatóság és a piacvédelmi érdekek fényében. A projekt gazdasági és geopolitikai hatásai összetett összefüggésrendszert alkotnak, amelyben a beruházások, a szankciók és a transitképességek egymással kölcsönhatásban állnak.
- Az Északi Áramlat 1 történeti áttekintése és metaadatok
- Az Északi Áramlat 2 megvalósításának pénzügyi és politikai keretei
- Az EU és tagállamai reagálása a gázszállítási válságokra
- Geopolitika és energiaátmenet a Balti-tenger környékén
Rövid történelmi összefoglaló
2005-ben a Nord Stream AG-t létrehozták és a csoport a Nord Transgas közös vállalatából vette át a vezetéképítés és üzemeltetés feladatait. A projekt 2010-ben készült el és 2011-ben első üteme megkezdte a gáz szállítását. A 2. vonal megépítése 2018-2021 között történt, és a gyakorlatban a két vezeték kapacitásának összehasonlító hatását mutatta a piacra.
tags: #hogy #all #a #nord #stream #2