Az előlegszámla kiállításának pontos szabályai és a kivitelezői szerződések gyakorlati kérdései

Az előlegszámla kiállítása és a kivitelezői szerződések megkötése a vállalkozói tevékenység szerves részei, amelyek jogi és pénzügyi szempontból is kiemelt jelentőséggel bírnak. Az előleg fogalma, annak adójogi megítélése, valamint a kivitelezői szerződések részletei sokszor okoznak bizonytalanságot, ezért elengedhetetlen ezen területek pontos ismerete. Ez a cikk áttekinti az előlegszámla kiállításának szabályait, kitérve a fogalmi tisztázásra, a számlázási kötelezettségre, a tartalmi elemekre, valamint a végszámla kiállításának és az előleg beszámításának kérdéseire. Emellett részletesen foglalkozik a kivitelezői szerződésekkel, azok tartalmával, a felek jogait és kötelezettségeit érintő tudnivalókkal, valamint az építési folyamat során felmerülő gyakorlati kérdésekkel.

Az előleg adójogi fogalma és jelentősége

Az előleg fogalma kizárólag az Áfa tv. (ÁFA törvény) rendelkezései alapján értelmezendő. Amennyiben nincs szó termékértékesítésről vagy szolgáltatásnyújtásról, akkor ahhoz kapcsolódóan előleg teljesítése nem valósulhat meg, így előlegszámla kiállítására sincs szükség. Például kártérítés esetén a károkozó nem „tud” előleget teljesíteni a károsult részére.

január 1-jétől előlegnek minősül a teljesítést megelőzően az ellenértékbe beszámítható vagyoni előny juttatása, függetlenül annak formájától. Ez magában foglalja a pénzösszeg átvételét, illetve banki jóváírását, valamint a nem pénzbeni formában történő vagyoni előny realizálását. Ahhoz, hogy előlegként tekinthessünk valamire, az Áfa tv. három feltételének együttes fennállása szükséges:
Ellenértékbe beszámítható vagyoni előny juttatása: Ez azt jelenti, hogy a juttatott érték csökkenti a későbbi fizetési kötelezettséget.
Teljesítést megelőző időpont: Az előlegnek a tényleges termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás előtt kell megtörténnie.
Termékértékesítéshez vagy szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódás: Az előlegnek mindig egy konkrét, az Áfa tv. hatálya alá tartozó ügylethez kell kapcsolódnia.

Bármely feltétel hiányában nem beszélhetünk előlegről.

A szerződésben kikötött foglaló (előleg) megfizetése a szerződésben foglalt ügylet realizálására irányuló vevői akaratot fejezi ki. A foglaló (előleg) esetében az előzőekben említett feltételek mindegyike fennáll.

Nincs szó előleg fizetéséről többek között az alábbi esetekben:

Ügyvédi letét: Az értékesítő nem rendelkezik a vevő (megrendelő) által ügyvédi letétbe helyezett pénzösszeggel, így azt az ellenértékbe sem számíthatja be. Ennek következtében az ügyvédi letétbe helyezett pénzösszeg nem tekinthető előlegnek a letétbe tartás időszakában. Az ügyvédi letétből kiadott pénzösszeg akkor minősül előlegnek, ha annak kiadásának napján az előzőekben említett mindhárom feltétel teljesül (vagyis, amikor azt a termék értékesítője, a szolgáltatás nyújtója kézhez veszi, vagy bankszámláján jóváírásra kerül).
Kaució (óvadék): A termék vevője, a szolgáltatás megrendelője által fizetett kaució (óvadék) nem tekinthető előlegnek. A polgári jogi szabályok folytán a termék értékesítője, a szolgáltatás nyújtója csak a szerződésben foglalt esetekben és mértékben elégítheti ki követelését. Amennyiben a vevő (megrendelő) szerződés szerint teljesíti fizetési kötelezettségét, akkor részére a kaució (óvadék) visszajár. Ekkor az termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás ellenértékeként sem szolgálhat.
Egyoldalú előrefizetés: Nem minősül előlegnek a vevő (megrendelő) által egyoldalúan (nem a szerződés, hanem a saját döntése alapján) az Áfa tv. szerinti teljesítési időpont előtt fizetett összeg. Ez az előrefizetés az értékesítő számára áfafizetési kötelezettséget nem generálhat. Ebben az esetben beszélünk előrefizetésről.
Teljesítési időpont utáni kifizetés: Az Áfa tv. szerinti teljesítési időpont után átvett, jóváírt pénzösszeg, nem pénzbeni formában realizált vagyoni előny nem előleg.

Amennyiben a kapott pénzösszeg (nem pénzbeni formában realizált vagyoni előny) nem minősül előlegnek, akkor előlegszámlát sem kell kiállítani. Ilyenkor nyugtát sem kell kiállítani. A pénzösszeg átvételéről számviteli bizonylatot (bevételi pénztárbizonylatot) kell készíteni. Bankszámlán jóváírást összeg esetében a bankkivonat a számviteli bizonylat.

Az előlegszámla kiállításának szabályai

Az előlegszámla kiállításának gyakorisága és időzítése speciális szabályokhoz kötött.

Hányszor lehet előlegszámlát kiállítani?

A szerződő felek megállapodhatnak abban, hogy a vevő (megrendelő) több alkalommal is köteles olyan vagyoni előnyt nyújtani, amely az előzőekben leírtak szerint az Áfa tv. értelmében előlegnek minősül. Előfordulhat, hogy az előlegben részesülőnek több előlegszámlát is ki kell állítani, mivel több alkalommal az adójogi teljesítések különböző időpontokban valósulnak meg. Ennek következtében egy végszámlához több előlegszámla is kapcsolódhat. A szerződéses szabadság elvéből adódóan az üzleti partnerek a vevő (megrendelő) által fizetendő előleg összegét szabadon határozhatják meg.

Mikor kell a kapott előlegről számlát kiállítani?

Más adóalanytól, vagy áfa alanynak nem minősülő jogi személytől kapott - áfát is tartalmazó - előlegről minden esetben számlát kell kiállítani, akkor is, ha az előleg teljesítője nem kéri. Amennyiben az előző bekezdésben nem említett személytől kapott előleg összege eléri vagy meghaladja a 900 000 Ft-ot, akkor is kötelező előlegszámlát kiállítani. Az említett értékhatártól függetlenül mindig számlát kell adni, ha azt az előleg fizetője kéri.

Mikor nem kell a kapott előlegről számlát kiállítani?

Amennyiben nem adóalanytól, valamint nem jogi személytől kapott előleg összege nem éri el a 900 000 Ft-ot, akkor nem kötelező előlegszámlát kiállítani, kivéve, ha az előleg fizetője kéri számla kiállítását.

Meddig kell az előlegről számlát kiállítani?

A pénzben teljesített előleg esetében az adójogi teljesítés annak átvételével (tényleges átvétel, banki jóváírás) valósul meg. Ha az előleget számlázni kell és azt készpénzzel vagy készpénz-helyettesítő eszközzel (pl. bankkártyával) fizetik meg, akkor az előlegszámlát a fizetéssel egyidejűleg kell kiállítani. E szabály attól függetlenül érvényesül, hogy az előleg magában foglal-e, vagy sem áfát.

Ha az áfát tartalmazó előleget banki átutalás útján teljesítették, akkor azt legkésőbb a banki jóváírástól számított 15 napon belül kell számlázni.

Az adóhatóság álláspontja szerint áfát nem tartalmazó, nem készpénzzel vagy nem készpénz-helyettesítő eszközzel fizetett előleg esetén a számlát akkor kell kiállítani, ha a számlázáshoz szükséges adatok rendelkezésre állnak.

Előleg bekérése és adómentes ügyletek

Az előleg teljesítési időpontjára vonatkozó szabály alapján ezt megelőzően áfát tartalmazó előlegszámla nem állítható ki az előleg bekérése érdekében. Az előleg nem foglalhat magában áfát, ha adómentes ügylethez [tárgyi adómentes (Áfa tv. 85-87. §-a) kapcsolódik, vagy azt más jogcímen illeti meg adómentesség (pl. az előleg nem tartalmaz áfát, mert belföldön nem adóztatható (az Áfa tv. szerinti teljesítési hely szerint belföld)]. Az előleg olyan ügylethez is kapcsolódhat, amelyre a különbözet szerinti adózás alkalmazandó. Ekkor a kapott előlegről olyan számla nem állítható ki, amely áfát tartalmazna.

Adómentesnek csak olyan ügylet minősülhet, amelynél a teljesítés helye az Áfa tv. szerint belföld.

Előlegszámla egyes tartalmi elemei

Az előlegszámla kötelező tartalmi elemei az általános számlázási szabályokhoz hasonlóak, de néhány specifikus pontot kiemelten kell kezelni:

Számla kelte: A számla kiállításának időpontja.
Teljesítés időpontja: Pénzbeni formában kapott előlegnél az átvétel, a banki jóváírás időpontja.
Adómentesség jogcíme: Amennyiben az előleg adómentes ügylethez kapcsolódik, akkor az előlegszámlán szerepeltetni kell az adómentesség jogcímét.
„Önszámlázás”: Ha az előlegszámlát az előleg fizetője állítja ki.
„Pénzforgalmi elszámolás”: Ha az előleghez kapcsolódó ügyletre a pénzforgalmi adózás irányadó.
„Különbözet szerinti szabályozás - utazási irodák”: Ha az előleg az Áfa tv. XV. fejezetben meghatározott különös szabályok szerinti utazásszervezési szolgáltatáshoz kapcsolódik.
„Különbözet szerinti szabályozás - használt cikkek”, „műalkotások”, „gyűjteménydarabok és régiségek”: Ha az előleg az Áfa tv. XVI. fejezetében meghatározott különös szabályok szerinti használt cikkekre, műalkotásokra, gyűjteménydarabokra és régiségekre vonatkozik.
Vevő adószáma: Amennyiben a számlázott előleg fordított adózás alá tartozó ügylethez kapcsolódik, akkor ugyancsak fel kell tüntetni a vevő adószámát.
Fizetés módja: Az Áfa tv. 169. §-a alapján nem kell a számlán feltüntetni, de általában számlázó programok kérik ezt az adatot. Az előleg fizetésének módját javasolt megadni.
Fizetési határidő: Az Áfa tv. 169. §-a alapján nem kell a számlán feltüntetni, de általában számlázó programok kérik ezt az adatot. Az átvétel (teljesítési időponttal egyező nap) javasolt megadni.

Devizás előlegszámla és az adatszolgáltatási kötelezettség

Devizában kiállított előlegszámlában az áthárított áfát az Áfa tv. 80. §-ában foglalt árfolyam figyelembevételével forintban is fel kell tüntetni. Az értékhatárt (általában 100 000 Ft az áfa összege) minden egyes előlegszámlára egyedileg kell értelmezni. Ha az adott előlegszámlában (feltételezve, hogy a ténylegesen kapott előlegről került kiállításra) az áthárított áfa nem éri el a 100 000 Ft-ot, akkor az adatszolgáltatási kötelezettség nem áll fenn, ellenkező esetben igen. Az előlegszámlára vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettség a végszámla ettől független, hiszen a végszámla kiállítására később kerül sor.

Végszámla kiállítása és az előleg beszámítása

Minden esetben, amikor előlegszámlát állítasz ki, végszámlát is kell majd készítened a teljes összeg kifizetésekor. Akkor is kell végszámla, ha az nullás lesz, vagyis ha előlegként a teljes összeget kéred el. Ilyenkor a végszámla végösszege 0, de ne felejtsd el ezt megírni. A végszámla kiállítása teljesen független a kiállított előlegszámlától, mivel a végszámla az ügylet teljesítésére való tekintettel kell kiállítani. Ebből adódóan a végszámlát nem az előlegszámla alapján kell kiállítani, mivel az adózási szempontból releváns adatok (pl. teljesítés időpontja, adóalap, áfa összege) eltérőek lehetnek.

A végszámlában az Áfa tv. 169. §-ában meghatározott kötelező tartalmi elemeket kell feltüntetni. Devizában kiállított végszámlában az áthárított áfát az Áfa tv. 80. §-ában foglalt árfolyam figyelembevételével forintban is fel kell tüntetni.

Ha a végszámlában számlázott ellenértéket készpénzzel vagy készpénz-helyettesítő eszközzel (pl. bankkártyával) fizetik meg, akkor a végszámlát a fizetéssel egyidejűleg kell kiállítani. E szabály attól függetlenül érvényesül, hogy a végszámla magában foglal-e, vagy sem áfát.

Amennyiben a végszámlában számlázott, általános forgalmi adót is tartalmazó összeg megfizetésére a teljesítéstől számított 15 napon belül nem kerül sor készpénzzel vagy készpénz-helyettesítő eszközzel (pl. bankkártyával), akkor a teljesítéstől számított 15 napon belül kell számlázni. E szabály biztosítja azt, hogy a számla kiállítása ne legyen halasztható azon az alapon, hogy a számlázott ellenértéket a vevő (megrendelő) készpénzzel, vagy készpénz-helyettesítő eszközzel fogja megfizetni.

Az adóhatóság álláspontja szerint, ha a végszámla nem tartalmaz áfát, vagy azt nem kell tartalmaznia, akkor a számlát akkor kell kiállítani, ha a számlázáshoz szükséges adatok rendelkezésre állnak. Ha az ellenértéket készpénzzel vagy készpénz-helyettesítő eszközzel (pl. bankkártyával) megfizetik, akkor a számlát azonnal ki kell állítani.

Kapott előleg beszámítása a végszámlában

Az Áfa tv. 169. §-a lehetővé teszi a kapott előlegek beszámítását a végszámlában. Két módszer létezik: az egyik az előleg nettó összegét, a másik a bruttó összegét számolja be. Az utóbbi esetben a kapott előlegek összevont összege a számlában egy soron szerepel. Ha például két előlegfizetés történt, és azok bruttó (áfát is tartalmazó) összege együttesen 635 000 Ft volt, akkor az I. módszernél az összevont nettó, II. módszernél az összevont bruttó előleg beszámítása a végszámlában egy soron jelenik meg. Érdemes mindkét módszer alapján levezetni a beszámítást, mert mindkét módszernek azonos eredményre kell vezetnie.

Az adóhatóság álláspontja szerint a végszámlára vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettség értékhatárát az előlegszámlától függetlenül kell értelmezni. Amennyiben belföldi adóalany részére kiállított végszámlában feltüntetendő adóalap után felszámított áfa összege eléri, vagy meghaladja a 100 000 Ft-ot, akkor az adatszolgáltatási kötelezettség fennáll.

Az I. és II. módszernél a számlán megjelenik az ügylet adóalapja (pl. 1 000 000 Ft). Az I. módszer esetében figyelemmel kell lenni arra, hogy az online adatszolgáltatási kötelezettség attól függetlenül fennáll, hogy a végszámlában megjelenített áfa összege nem éri el a 100 000 Ft-ot, mert a teljes adóalap (1 000 000 Ft) után számított áfa összege meghaladja a 100 000 Ft-ot.

Gyakran ismételt kérdések az előlegszámlákkal kapcsolatban

Az előlegszámla azonos az előleg bekérővel? Nem. Az előlegszámla egy számlatípus, míg az előleg bekérő a díjbekérővel azonos, melyre nem vonatkoznak a számlázás szabályai. Az előleg bekérőnek átutalásos megbízások esetén van szerepe, és az előlegszámla csak azután kerül kiállításra, hogy a vevő az előleg bekérő alapján rendezte az összeget.
Az előlegszámla ugyanaz, mint a részszámla? Nem. A részszámlát részteljesítéskor kell kiállítani - amennyiben erre a szerződés módot ad - és teljesen önálló számlának tekintendő.

A kivitelezői szerződés fontossága és tartalmi elemei

Az építmények, építményrészek, épületegyüttesek megépítése, átalakítása, bővítése, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, karbantartása, javítása, lebontása, elmozdítása érdekében végzett építési-szerelési munkákhoz szakemberekre, kivitelezőkre van szükség. Az építtető feladata többek között a vállalkozó kivitelező kiválasztása. Ez nem egy könnyű feladat, mivel számtalan szempontot kell figyelembe venni. Fontos szempont, hogy a vállalkozó kivitelezőnek az építési tevékenységnek megfelelő tevékenységi körrel és erre vonatkozóan a vállalkozó kivitelezői tevékenységre jogosultak névjegyzékében kell szerepelnie, továbbá rendelkezzen kötelező kivitelezői felelősségbiztosítással, mivel ha nem, akkor egy esetleges későbbi káreseményt sokkal nehezebb lesz kezelni.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamaránál a vállalkozó kivitelezői tevékenységet be kell jelenteni, a bejelentést követően kerül nyilvántartásba. A nyilvántartás nyilvános és kereshető. A nyilvántartás tartalmazza a kivitelező adatai mellett például az elérhetőségi adatokat, a tevékenységi köröket, a szakmunkások számát szakképesítésenként, a felelős műszaki vezető számát, a felügyelt kivitelezési tevékenységeket és a foglalkoztatási módot. Amennyiben a vállalkozó kivitelező a nyilvántartásban nem szerepel, vagy nem a nyilvántartásban szereplő tevékenységi körére történne a vállalása, akkor a kivitelező nem a jogszabályoknak megfelelően jár el. Aki vállalkozó kivitelezői tevékenység végzésére nem jogosult, az építési szakmunkát vagy annak egyes munkafázisait saját részre vagy a hozzátartozó részére végezhet szakképesítés nélkül, ha az építőipari kivitelezési tevékenység végzéséhez nem kell kivitelezési dokumentáció, vagy ha kivitelezési dokumentáció szükséges az építési tevékenységhez, akkor a vállalkozó kivitelező jóváhagyásával, felügyeletével, az végezhet szakismerettel (például festő szakmunkás) azt a szakmunkát vagy munkafázist, amelyre a szakképesítése kiterjed, a szakmai szabályok betartása mellett.

A kiválasztást követően az építtetőnek az építési tevékenység elvégzésére kivitelezési szerződést kell kötnie a fővállalkozó kivitelezővel, amely pontosan rögzíti a szerződő felek együttműködésének kereteit. Így a fővállalkozó kivitelező köteles az építtető által átadott kivitelezési dokumentációt a szerződés megkötése előtt megvizsgálni és az építtetőt a terv felismerhető hibáira, hiányosságaira figyelmeztetni. Ha a terv valamely hibája vagy hiányossága a kivitelezés folyamatában válik felismerhetővé, a fővállalkozó kivitelező késedelem nélkül köteles erről az építtetőt tájékoztatni.

Üzletszerű gazdasági tevékenységként folytatott építőipari kivitelezési tevékenység esetén a kivitelezési szerződést írásba kell foglalni. Minden esetben célszerű ragaszkodni az írásba foglaláshoz, mivel például az esetleges garanciális javítási igények érvényesítése során ezzel sok felesleges vitát lehet megelőzni. A kivitelezési szerződés megkötését követően a kivitelező viseli a kivitelezési dokumentáció olyan hiányosságából adódó jogkövetkezményeket, amelyet neki a tőle elvárható szakmai gondosság mellett észlelnie kellett volna, de a szerződéskötést megelőzően nem jelzett.

A kivitelezési szerződésnek kötelező tartalmi elemei vannak, amelyeket részletesen az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX.15.) Korm. rendelet tartalmaz. A teljesség igénye nélkül kiemelendő, hogy a kivitelezési szerződésben rögzíteni kell:

Pontosan milyen építési tevékenységeket kell elvégeznie a fővállalkozó kivitelezőnek.
A teljesítési határidőket.
A vállalkozói díj fizetési határidejét és a vállalkozási díjat, amelynél a vállalkozó kivitelező rögzíti a figyelembe vett építőipari rezsióradíj mértékét.
A többletmunka és a pótmunka elszámolási módját.
A keletkező hulladék - engedéllyel rendelkező kezelőhöz történő - elszállítását.
Az elektronikus építési napló vezetésével kapcsolatos feladatokat, naplóvezetési kötelezettség esetén.

Az általános építmények körében, ha az építtető nem az építési tevékenységgel érintett telek, építmény vagy építményrész kizárólagos tulajdonosa, a kivitelezési szerződés mellékletét képezi a teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozat, amelyben a telek, építmény, építményrész tulajdonosa, társtulajdonosa az építési munkaterület átadás-átvételét tudomásul veszi.

Az építési munkaterületen az építtető megbízásából egyidejűleg vagy egymást követően több fővállalkozó kivitelező is végezhet építési-szerelési munkát. A kivitelezési szerződésben foglaltak szerint a fő- és az alvállalkozó kivitelező az építési-szerelési munka folytatására alvállalkozót és további alvállalkozó kivitelezőt vehet igénybe.

Az elektronikus építési napló és a kivitelezési folyamat nyomon követése

A kivitezés során meghatározott esetben kötelező elektronikus építési naplót vezetni, amelyet az építtető tesz készenlétbe. A napló készenlétbe helyezésekor rendszerhasználati díjat kell fizetni. A készenlétbe helyezést követően az építtetőnek különböző feladatai vannak, amelyhez segítséget nyújt az „E-építési napló” alkalmazás, ezáltal az építtető a kivitelezést nyomon tudja követni, így napról napra látja az építkezést. Az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésekor az építtető az építési munkaterületet a szerződés szerint átadja a fővállalkozó kivitelező részére. Az építési munkaterület átadása előtt az építtető köteles az elektronikus építési naplót, majd ezt követően az első elektronikus építési főnaplót készenlétbe helyezni. Az építtető az elektronikus építési napló alkalmazási felületén az építési munkaterületet átadja a fővállalkozó kivitelezőnek. Az e-főnapló megnyitottá válik, miután a fővállalkozó kivitelező az építési munkaterület átadását elfogadta. Az építési munkaterület átadását eseti bejegyzéssel az e-naplóban rögzíteni kell, ezt követően lehet az építési munkaterületen az építőipari kivitelezési tevékenységet elkezdeni és végezni.

Az építési munkaterület nem adható át a fővállalkozó kivitelező részére, ezáltal az e-napló nem nyitható meg, és az építőipari kivitelezési tevékenység nem kezdhető meg az alábbi esetekben:

Az általános építmények körében a tulajdonos, társtulajdonos nyilatkozatának hiányában.
Ha a fővállalkozó kivitelező nem rendelkezik a kötelező kivitelezői felelősségbiztosítással.
Kötelező építtetői fedezetkezelés esetén a fedezetkezelői szerződés hiányában.
Az általános építmények körében az építésügyi hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről szóló kormányrendeletben meghatározott összevont telepítési eljárásban hozott telekalakítási engedély esetén a változás ingatlan-nyilvántartáson való átvezetésének hiányában.

Az építtető tájékoztatási kötelezettségei és a vitarendezési lehetőségek

Az építtető feladata az építésügyi hatósági engedélyhez vagy tudomásulvételhez kötött és az építésügyi bírság megállapításának részletes szabályairól szóló 245/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet szerint számított, 200 millió forint számított építményértéket meghaladó vagy integrált építési engedély alapján végzendő építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésekor - a honvédelmi és katonai, valamint a nemzetbiztonsági célú építmények kivételével - az építési munkaterületen a közterületről jól látható helyen feltüntetni:

Az építtető nevét vagy megnevezését, beruházáslebonyolító közreműködése esetén a beruházáslebonyolító nevét vagy megnevezését.
Az építőipari kivitelezési tevékenység tárgyát, kezdési és várható befejezési időpontját, az építési engedély számát.
A fővállalkozó kivitelező nevét vagy megnevezését és nyilvántartási számát.
A tervező nevét vagy megnevezését és névjegyzéki jelölését.
Építtetői fedezetkezelő közreműködése esetén az építtetői fedezetkezelő megnevezését és elérhetőségét.
Az építőipari kivitelezési tevékenység szerinti építési műszaki ellenőr nevét, nyilvántartási számát és névjegyzéki jelét.

Az építtetőnek feladatainak elvégzéséhez lehetősége van beruházáslebonyolítót vagy építési műszaki ellenőrt alkalmazni, amelyre írásos szerződést szükséges kötni. Általánosságban, uniós közösségi értékhatárt meghaladó beruházások esetében kötelező beruházáslebonyolítót alkalmazni.

A kivitelezés befejeztével műszaki átadás-átvételi eljárást kell lefolytatni, amelyen jegyzőkönyvet kell készíteni az elvégzett munkákról és az esetleges hibákról, hiányosságokról. A jegyzőkönyvbe vett hibák, hiányosságok kijavítását, a teljesítésigazolás kiadását, majd a fővállalkozó által számlázott összeg kifizetését követően a fővállalkozó kivitelező visszaadja az építtetőnek az építési munkaterületet. A fővállalkozó kivitelező a műszaki átadás-átvétel során átadja az építtetőnek mindazokat a dokumentumokat, amelyek a rendeltetésszerű és biztonságos használatot igazolják, és szükségesek az épületre vonatkozó hatósági engedélyek beszerzéséhez, valamint az elektronikus építési naplóban kiállítja a nyilatkozatát. Az építtető gondoskodik a megvalósulási terv elkészítéséről és feltöltéséről az elektronikus építési naplóba, amennyiben a kivitelezés során az építészeti-műszaki dokumentációtól eltértek.

Az építmények építőipari kivitelezési tevékenység végzéséből adódó - a teljesítéssel összefüggő - viták rendezéséhez az építtető, az építési műszaki ellenőr és a kivitelező bíróság, közjegyző, a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv vagy közvetítő eljárását kezdeményezheti.

Teljesítésigazolási Szakértői Szerv eljárása: Magyarországon történő építési beruházásokra terjed ki, azon belül is az építészeti-műszaki tervezési, építési, kivitelezési szerződés teljesítéséből eredő, a jogszabályban meghatározott kérdésekben készít szakértői véleményt a teljesítéssel kapcsolatos vitás ügyekben.
Közvetítői eljárás: Olyan permegelőző, konfliktuskezelő, vitarendező eljárás, amelynek célja a vitában érdekelt felek kölcsönös megegyezése alapján - a vitában nem érintett, harmadik személy (közvetítő) bevonása mellett - a felek közötti vita rendezésének megoldását tartalmazó írásbeli megállapodás létrehozásának elősegítése.
Fizetési meghagyásos eljárás: Közjegyzői hatáskörbe tartozó nemperes eljárás, amely a pénzkövetelések behajtásának gyors és hatékony eszköze.

Előleg a tervezési díjaknál

A tervezési díjakra vonatkozóan is felmerül az előleg kérdése. Bár gyakran él az a tévhit, hogy tervezési díjra nem kérhető előleg, ez nem igaz. A tervezésre kötött szerződés éppen úgy két fél megállapodásán múlik, mint bármely más típusú szolgáltatás. A felek szabadon döntenek a fizetendő díj mértékéről és a fizetési feltételekről is. Ez utóbbiakat is tartalmaznia kell a tervezési szerződésnek. Az előleg lehetséges mértékére sincs konkrét előírás - annyit kérhetünk el, amennyiben meg tudunk az ügyféllel állapodni. Az előleg fizetésének kikötése növeli az ügyfél elköteleződését is, hiszen ha már befektetett pénzt a szerződésbe, jobban meggondolja annak feladását. A tervezési folyamatot érdemes kis lépésekre bontani, és mindegyik után külön-külön számlázni, vagy a tervezői szerződés hatálybalépését előleg kifizetéséhez kötni.

tags: #hogyan #kell #szabalyosan #eloleget #adni #kivitelezonek