Horváth István fuga és a magyar zenei-közösségi örökség részletei
A Nemzeti Ifjúsági Zenekar kitüntető cím büszke birtokosa minden esetben különleges érzékenységgel nyúl Wolfgang Amadeus Mozart műveihez.
A c-moll adagio és fúga (K. 546) a klasszikus kontrapunkt egyik korabeli mesterműve, mely a prelúdium szenvedélyes drámaiságával, majd a fúga szerkezeti bravúrjaival érdemelte ki az utókor lelkesedését és elismerő főhajtását.
Az A-dúr zongoraverseny (K. 414) koncertpódiumon ritkábban hallható darab, amelyet elsősorban a mozarti dallamok bőkezűen porciózott sora tesz páratlanul izgalmassá.
Mozart: c-moll adagio és fúga (K. Mozart: A-dúr zongoraverseny (K. Mozart: Requiem (K.
A magyar tenor, István Horváth, énekesi tanulmányait 7 éves korában kezdte születési falujában, Véménden.
Először harmónikát, majd gitárt és zongorát tanult.
Pécsi Egyetemen végzett először szólistaként 2004-ben, majd énekesi művészként 2006-ban.
1997-től István Horváth a Pécsi Nemzeti Színház kórusában volt asszisztens, majd 2009-ben a miskolci Nemzeti Színházban kapott vezető szerepet, Almaviva szerepét alakította Rossini Il barbiere di Siviglia című művében.
2010-ben debütált a Szegedi Nemzeti Színházban, a Le Comte Ory címszerepében, majd ugyanezen évben nagy sikerrel a budapesti Thália Színházban is ezt a szerepet játszotta párja, Erika Miklósa oldalán.
István atya 1949-ben született Pécsen.
1964-ben Németújváron (Güssing, Ausztria) születetté nyomta az út, majd 1966-ban Szentkeren (Heiligenkreuz, Ausztria) született nővére szintén kettős állampolgársággal.
Az amerikai élet kezdetét 4 évesen élte meg, miközben a szülők magyar nyelvet, irodalmat, történelmet és politikát tanítottak nekik otthon.
Hatalmas kihívás ez a szülőknek, hogy külföldi kultúrában is megőrizze a nyelvet és identitást.
Édesanyja gyárban dolgozott, míg apja sokszorosan dolgozta meg a megélhetést és a családot tartotta fent.
A család 1967-ig várt a magyar határnyitásra, amikor nyilvánvalóvá vált, hogy erre hosszú idő a reális esély.
„Ez volt az, amikor az én amerikai életem kezdődött, alig négy évesen.”
Alig fiúként István bekerült a St. Ladislaus templomba, a Rutgers Egyetem kollégiumába járt vasárnaponként, és segített a templomban, a gyanúsítványokban és a klub eseményeiben is.
„Sokat tanultam, pedig akkoriban nem értettem, miért is akarom ezt mind.”
Az életút és a keresztszülői hatás nyomán az István atya tanításai a hitélet középpontjába kerültek.
„Ha valaki csak azért vállal egy feladatot, mert benne sikert vagy elismerést remél, azt mindig önző cselekedetnek lehet tekinteni.”
„Hálás vagyok a szellem működéséért, amely mindig a belső hivatást mutatja meg.”
Az évek során István atya a teológiát és közösségi szolgálatot ötvözte, miközben saját családjával is ezt a nyelvi és vallási hagyományt tartotta fenn.
Az első felesége Brigitte Mihályfi, egy neonatológiai szakorvos, és közösségi pályafutásuk meghatározó volt a magyar közösség számára az Egyesült Államokban.
Házasságuk 1988-ban köttetett, első gyermekük 1989-ben született, Pisti, majd Kati és Laci következett.
„A gyerekeket magyar nyelvű környezetben neveltük, hitre és közösségi szolgálatra alapozva.”
A gyerekek közül mindegyikük zenével és hagyományos nép- és klasszikus zenei tehetségekkel rendelkezik.
Lázinak meghatározó tehetsége a zene volt, a kiskorától kezdve hegedülni tanult, majd a Liszt Ferenc Zeneművészeti Akadémián folytatta tanulmányait.
A család Losonci-néven időnként a közösség vezető szereplője volt, és az évek során István atya a közösség különböző szervezeteit koordinálta, beleértve a St. Ladislaus-templomot, a Magyar Gárdát és a Magyar Iskola tevékenységét.
Az egyik legfontosabb gyümölcs, hogy sok felnőtt keresztelkedett a közösségben, amelyet István atya vezetett.
Ő volt a magyar fesztiválok és közösségi rendezvények gondozója New Brunswickban, sok-sok látogatónak adva lehetőséget a magyar örökség megismerésére évtizedeken át.
István atya vallási tanításai szerint minden tudás Isten adománya, és mindent isteninek kell tekinteni a tanításban és a szolgálatban.
A közösségi tevékenységek során a teológiai tanfolyamok igazgatójaként és a papnevelő intézet vezetőjeként is dolgozott.
Az idők során Isten akaratát követve sok embert vezetett a hit felé, és megvédte a közösség értékeit a kihívások közepette is.
Az előadásokon és eseményeken István atya a nyelvi és kulturális identitás megőrzésére törekedett a fiatalokban, hogy megőrizzék a magyar örökséget Amerikában.
„Az első generációknak szükségük van arra, hogy őrizze meg a nyelvet és a hitet, mert csak így lehet megőrizni a közösség identitását.”
