Hővédő külső árnyékolók és belső megoldások hatékony kombinációja a korszerű otthonokban
A hő elleni védekezés ma már egyre fontosabb része életünknek, hiszen nem egyszer előfordul 35-40 C˚ kánikula, évente akár többször is.
Ezzel meg kell tanulnunk együtt élni, és fokozni házunk hő elleni szigetelését (ami természetesen a hideg ellen is segít).
A kültéri árnyékolók elődjét már az ókori görögök is alkalmazták, újfajta építészeti megoldáshoz folyamodva.
Ennek lényege, hogy feltalálták a kiugró „ereszt”.
A házak déli oldalát, ahonnan jellemzően érték a napsugarak a házat, magasabbra építették, így amikor magasabban járt a nap, ez az előre ugró tetőszerkezet nyáron leárnyékolta az épületet, nem melegedtek fel a falak annyira, míg télen beengedte az alacsonyabban járó napsugarakat.
Nálunk mindezt a népi építészetben a lecsüngő eresszel és ezzel párhuzamosan a kisméretű ablaknyílással oldották meg, és ugyanezt a cél szolgálta a tornác is.
Ez az árnyékolás ugyanúgy működött, mint az előzőekben leírtak a görögöknél: a ház hosszanti oldalán a tető meghosszabbításaként előtetőt építettek, amit vagy faoszlopokkal vagy falazott boltíves szerkezettel támasztottak alá, és erről a közlekedőfolyosóként is működő területről nyíltak a hosszú ház helyiségei.
Mindezt a régi módszert a mai napig sok helyen használják, és jól is működik, de az árnyékolástechnológia azóta sokat fejlődött, ami különösen fontos a mai modern, lapos tetős épületeknél, amelyek mindenféle árnyékot adó szerkezetet nélkülöznek, nem is szólva a mai épületek hatalmas üvegszerkezeteiről.
Ezeket az épületeket belső hűtéssel ugyan egyszerűen lehetne hűvösen tartani, ám csak óriási energiapazarlás árán.
A belső árnyékolókkal, bármilyen korszerűek, hatékonyan nem védekezhetünk a meleg ellen, a legjobb megoldást a külső árnyékolók jelentik, hatékonyan visszaverve a napsugarakat, az árnyékoló mögötti légáramlat pedig hűti is az üvegfelületeket.
Rögzített lamellás árnyékoló. A rögzített fix lamellás árnyékoló megakadályozza a napsugarak közvetlen bejutását az épületbe, védve a homlokzatot és az ablakokat a túlzott felmelegedéstől.
A homlokzat előtt megfelelő távolságban elhelyezve díszítőelemként is funkcionálhat, vízszintesen, függőlegesen is felszerelhetők.
Mozgatható lamellás árnyékoló. Zsaluzia. A zsaluzia tulajdonképpen egy külső „reluxa”, a lamellák dőlésszögének változtatásával apró lépésekben szabályozhatjuk a bejövő fény erősségét a nap járásának megfelelően, védve a helyiséget a hőterheléstől.
A zsaluzia lehet hajtókaros, elektromos vagy az okosotthonos, a beépített szenzorok automatikusan reagálnak az időjárásra, a hőmérséklet emelkedésével automatikusan leereszkednek, csökkentve a klímaberendezés használatát.
Zsalugáter. A zsalugáter egyfajta vidékies, régies hangulatot ad a háznak, de nem azonos a tömör felületű spalettával, mert a zsalugáteren mozgatható lamellák vannak.
A zsalugáter (zsalu) az ablakok nyílószárnyainak elmozdítható, pontos illeszkedéssel zárható, eső és napfény ellen védő, de réses nyithatósága miatt szükség esetén napfényt is beengedő szerkezete.
Anyaga régebben kizárólag fa volt, ma már készülhet műanyagból, alumíniumból is.
Redőny. A redőny - népszerű nevén roló - a 19. A hagyományos redőnyök az ablakok előtt egy újabb szigetelőrétegként funkcionálnak, hang- és hőszigetelés javítására is alkalmasak.
Az egymásba csúszó, keményfa lamellákból készült szerkezetet acélpántok fogják össze, beépítésük szerint lehetnek külső tokos, ráépített tokos, beépített tokos, fix vagy kihajtható lefutókkal rendelkezők.
A redőny mozgatása országonként változik, hajtókarral (kurblival) vagy hevederrel (gurtnival) emelik a legtöbb redőnyt, ma már ez is szerelhető motoros változattal.
A fa anyaga miatt a külső redőnyszekrénye (utólag beépített, az ablak előtt lévő) nem túl megfelelő.
A mai korszerű redőnyök anyaga műanyag vagy alumínium, utóbbiak belsejét purhabbal töltik ki, így az alumínium lamellák hő- és hangszigetelő képessége jobb.
Nyáron mindenesetre a redőnyöktől hűvösebb lesz a belső térben, de a leeresztett redőnyök a hideg évszakokban a fűtési költségeket számottevően csökkentik.
Házunk tervezésekor a legjobb választás az áthidalóba rejtett “vakolható tokos” redőnyrendszer, amelynek már van hőhídmentes változata is.
Előnye, hogy a vakolás után a redőnytok csak részben látható, és a szerviznyíláson keresztül (kívülről) könnyen javítható.
A télikerteknél különösen fontos az árnyékolás, hiszen nyáron a benapozás mértéke elérheti a 12 órát, így a helyiség 70-80 fokra is felmelegedhet.
Amennyiben tehát a télikertet lakótérként is használjuk, nemcsak az árnyékolásról, szellőztetésről, de a légkondicionálásról (és fűtésről) is gondoskodni kell.
Ha csak növényeket tartunk itt, a klíma elmaradhat, de temperáló fűtést érdemes kiépíteni.
A télikert nap elleni védelme árnyékolással és a tér intenzív szellőztetésével oldható meg.
A leghatékonyabbak a külső síkon vezetett árnyékolók, az időjárás elleni védelem érdekében mégis gyakran használnak belső oldali árnyékolókat, amelyek eredményessége lényegesen kisebb.
Jó szellőzés a légáramnak az egész téren történő (átlós) átvezetésével érhető el.
A téliker külső árnyékolása történhet redőnnyel vagy szövetrolóval is, a tetőroló/redőny működtethető kézzel vagy motorosan is.
Erre a kérdésre legtöbben azt mondanák, hogy a betűző nap ellen védekezünk.
Ez igaz, de szeretném hozzátenni, hogy a napnak nem csak fénye, de hője is van és a kettő ellen különbözőképpen tudunk védekezni.
Az árnyékolás egyszerűbb módja a fény elleni védekezés.
Ha csak fény ellen szeretnénk védekezni, akkor behúzhatunk egy sötétítő függönyt, de ugyanígy a fény csökkentése, szórása, árnyékhatás puhítása céljából használunk mindenféle belső függönyt, szalagfüggönyt is.
A napfény azonban hővel is jár, amiből nyáron sokszor túl sok van!
Valahogyan védekezni kell ellene, és az ellen már nem működnek a belső függönyök - a sötételő sem.
Kívül, vagy belül védekezzünk a napfény fölös hője ellen?
Azért látunk keresztül az üvegen, mert az általunk látható fényt az üveg átengedi.
A fény elektromágneses hullám formájában terjedő energia.
De nagyon sokféle hullámhosszúságú elektromágneses hullám van, amelyeket az üveg már nem enged át magán.
Az épület üveg felületei tehát könnyen beeresztik a fényt és hozzá hasonló rövidhullámú elektromágneses energiát, amit a belső terek falak, padlók, tárgyak felületei elnyelnek.
Az elnyelt hőt a tárgyak ki is sugározzák magukból, ám ez a kisugárt hő már olyan hosszúhullámú hősugárzás, amit az üveg már nem enged át, bent marad az üvegen belül, azaz a helyiségben.
Ez a fizikai jelenség segít megérteni azt, hogy belül nem tudunk az üvegen keresztül bejövő hő ellen védekezni, hiszen ha az egyszer már bent van a helyiségben, az bent is marad.
Tehát csak az üvegen kívül elhelyezett árnyékoló hatékony a hő ellen!
De mi a helyzet a 2 üvegréteg közé helyezett árnyékolókkal, rolókkal, reluxákkal? Ez már picit hatékonyabb a hő ellen, mint a belső árnyékolás, de nem az igazi.
Gondoljunk bele: a 2 üvegréteg közé bekerült hőenergia zömét az ott lévő árnyékoló elnyeli, és azonnal kisugározza, azonban ezt a hőt már egyik üvegréteg sem engedi át.
Zsalugáter: Az ablak, ajtó elé épített, a külső falra kihajtható fa táblás vagy lamellás szerkezet.
Régi, hagyományos megoldás, nagyon szépen tudja díszíteni a házat.
Többcélú védelmet nyújt: a fény ellen, hő ellen, hideg és szél ellen, és betörés ellen is.
Külső utólagos hőszigetelés után is felszerelhetjük, csak a hőszigetelésen áthaladó (hosszabb) rögzítésre van szükség.
Esslingeni redőny, majd újabban műanyag redőny: már ez is szép múltú szerkezet.
Az első redőnyt Németországban készítették el az 1800 évek közepére. Ez a redőny lazán egymáshoz kapcsolódó falécekből épült, és egy fából készült tengelyre tekeredett fel.
Magyarországon a kiegyezés után terjedtek el a redőnyök.
fém sínben futnak fel és le.
Ma már sajnos nem fa lécből készülnek, hanem műanyag léccel.
Persze extra költséggel rendelhető faléces is.
Szeretjük benne, hogy a lehúzás mértékével szabályozhatjuk az ablakon bejövő fényt és hőt.
Az is praktikus, hogy a leeresztő fém sín kihajtható, alul kinyomható volt.
Mivel az ablak előtti kávában fut le, ezért amennyiben utólagos külső hőszigetelést szeretnénk, sajnos ez a szerkezet útban van, el kell távolítani, valami mást kell kitalálni helyette.
Szerencsére van bőven más megoldás is.
Tudják, hogy a belső térben vagy a 2 üvegréteg között alkalmazott ún. „reluxa” - kis módosítással - a külső térben, az ablak előtt is alkalmazható.
A külső megoldás mindössze a 2 oldalon alkalmazott damillal több, ami nem engedi a lamellák lebegését.
A külső lamella egyben szélesebb is, mint a belső.
Előnye, hogy könnyen szabályozható a bejövő fény mennyisége, a lamella le-fel húzásával, vagy billentésével.
Szerelhető gépi mozgatással, távirányítóval kezelhetően, sőt ha nagyobb felületen alkalmazzuk, automatikus működtetéssel is elláthatjuk: egy fényérzékelő szabályozza a lamellák helyzetét.
Évtizede megjelentek víz- és szennyeződés taszító, napálló, időjárásálló olyan textilek, amelyek kiválóan alkalmasak a külsőben szerelhető árnyékoló anyagaként.
Sőt a leg több ilyen anyag valamennyi fényt áteresztenek, néha még valamennyire átlátszóak is, mégis kirekesztik a bejövő hősugarak 60-80 %-át.
Az ablak hőszigetelő üvegének hőelnyelő, vagy hőtükröző bevonata: Az építési üvegek is szédítő fejlődésen mentek keresztül az elmúlt mintegy 50 évben, hiszen először csak megjelentek, de ma már általánosan használatosak a különböző hőelnyelő üvegek, hővisszaverő bevonatok a hőszigetelő üvegek egyes rétegein.
Az ablakon bejutó hő korlátozására az egyik lehetőség az, hogy az ablak hőszigetelő üvege egy hő visszatükröző bevonatot kap.
Különböző hatékonyságú bevonattal rendelhetők az üvegek.
Minél nagyobb a hővisszaverő képessége az övegeknek, a bejövő fény is annál kevesebb.
Ennek a megoldásnak az a hátránya, hogy állandó, azaz télen-nyáron azonos mértékben veri vissza a hősugarakat, márpedig télen jobb lenne, ha a nap hősugara melegíthetné a belső tereinket.
Megjegyzem, hogy ma már létezik fényerősségre sötétedő bevonat is, azonban ezek még nagyon drágák.
Kinyitható, kihajtható, kihúzható napellenző: Jellemzően terasz árnyékolására használjuk a falra szerelt, ponyvás árnyékolókat.
Ezek már nem csak az üvegezett felületeket árnyékolják, hanem a falakat is.
Előnyük, hogy teljesen behúzhatóak, így télen nem gátolják a hőnyereség bejutását az épületbe.
Ha már teraszárnyékolásról beszélünk, említsük meg a különféle épített lamellás árnyékolókat, pergola árnyékolókat, vagy a terasz tetővázon mozgatható ponyva, vagy bármilyen anyagú árnyékolókat.
Napvitorlák: Ezek a szerkezetek az árnyékolók legújabb, legfiatalabb, és éppen ezért legdinamikusabban fejlődő generációja, és ezzel együtt alkalmazásuk végtelen formában lehetséges.
ezek a huzalokkal kifeszített ponyvaszerkezetek mindenütt alkalmazhatóak, ahol árnyékkal lehet csökkenteni a ponyvák alatti hőséget.
Az energiatakarékosság és a fenntartható otthonok kialakítása napjainkban egyre nagyobb szerepet kap.
Az emelkedő energiaárak, az éghajlatváltozás, valamint az otthonok komfortjának optimalizálása arra ösztönzi az ingatlantulajdonosokat, hogy olyan megoldásokat keressenek, melyek hosszú távon is hatékonyan csökkenthetik az energiafelhasználást.
A zsaluzia egy korszerű külső árnyékolástechnikai megoldás, amely egyre népszerűbbé válik mind lakossági, mind irodai és ipari ingatlanok esetében.
A rendszer lényege, hogy vízszintesen elhelyezkedő alumínium lamellákból áll, amelyek az ablakfelületek előtt, külső sínen futnak, és a felhasználó igényei szerint billenthetők, felhúzhatók vagy leengedhetők.
A zsaluziák egyik legnagyobb előnye a rugalmasság.
Míg a klasszikus redőnyöknél vagy belső árnyékolóknál általában vagy teljes fényáteresztés, vagy teljes sötétítés érhető el, addig a zsaluzia lehetőséget kínál a finomabb beállításokra is.
A zsaluzia anyaga jellemzően porszórt alumínium, amely hosszú élettartamot és időjárásállóságot biztosít.
A lamellák formája lehet C, Z vagy S profilú - ezek mind különböző előnyöket kínálnak az árnyékolás hatékonysága, szélállóság vagy fényirányítás szempontjából.
A modern zsaluziák nemcsak manuálisan, hanem motoros meghajtással is működtethetők.
Ez különösen hasznos, ha nagyobb felületet kell árnyékolni, vagy ha az ablakok nehezen elérhető helyen találhatók.
Fontos megjegyezni, hogy a zsaluzia nemcsak nyáron segít elkerülni a túlmelegedést, hanem télen is jelentős szerepet játszik a hőmegtartásban.
A hőszigetelés lényege, hogy akadályozza a hő áramlását a belső és külső terek között.
A télen ez azt jelenti, hogy bent tartja a meleget, nyáron pedig kívül tartja a forróságot.
Ezáltal csökken a fűtési és hűtési igény, ami kisebb energiafelhasználással jár.
A hatékony hőszigetelés azonban nem csupán a falak és a tető megfelelő szigetelését jelenti.
A nyílászárók - ablakok és ajtók - a hőveszteség szempontjából kritikus pontok, és különösen nagy üvegfelületek esetén kiemelt figyelmet igényelnek.
A külső árnyékolók - például a zsaluzia - úgy képesek növelni az épület hőszigetelő képességét, hogy nem korlátozzák a természetes fény bejutását vagy a kilátást.
A lamellák pontos beállításával szabályozható, hogy mennyi napsugárzás érje az üvegfelületet, és így a belső hőmérséklet is kontroll alatt tartható.
Nyáron ez megakadályozza az épület túlmelegedését, míg télen a megfelelő pozícióban hagyva a lamellákat segít megőrizni a belső hőt.
Továbbá fontos megjegyezni, hogy a hőszigetelés nemcsak az energiafogyasztást, hanem a komfortérzetet is jelentősen befolyásolja.
Egy jól szigetelt épületben egyenletesebb a hőmérséklet, nincs huzatérzet, és a hideg sarkok is elkerülhetők.
Végül, az ingatlan értékének növekedéséről sem szabad megfeledkezni.
Összességében tehát a hőszigetelés - különösen külső árnyékolással kombinálva - kulcsfontosságú eleme egy energiatudatos otthon kialakításának.
A zsaluziák az árnyékolástechnika egyik leghatékonyabb, mégis gyakran alulértékelt eszközei, különösen, ha hővédelmi szerepüket vizsgáljuk.
Az egyik legnagyobb előnyük, hogy a napsugárzást még azelőtt felfogják, mielőtt az elérné az ablaküveg felületét.
Szemben a belső árnyékolókkal, amelyek már csak azt a hőt tudják visszaverni, amely az üvegen keresztül már bejutott az épületbe.
A zsaluzia tehát aktívan segít megakadályozni a nyári túlmelegedést, még a klímaberendezések használata előtt.
A hővédelmi teljesítmény konkrét számokkal is alátámasztható: kutatások szerint a jól megtervezett és szakszerűen felszerelt zsaluziák akár 75-90%-ban képesek csökkenteni a bejutó napsugárzást.
Télen a zsaluzia másképp járul hozzá az energiahatékonysághoz.
Bár az elsődleges cél ilyenkor nem a sugárzás blokkolása, a zárt lamellák hőpufferként működnek az ablaküveg előtt, és mérséklik a hőveszteséget.
Ez különösen hatékony lehet az északi fekvésű, nagy felületű ablakok esetén, ahol a hőveszteség különösen jelentős lehet.
A zsaluziák további előnye, hogy precíz szabályozhatóságot kínálnak.
A lamellák dőlésszöge egyszerűen állítható - akár manuálisan, akár motoros vezérléssel -, így bármely napszakban vagy időjárási körülmények között optimálisan alakítható a belső hő- és fényviszony.
Továbbá, a zsaluziák alkalmazása nem korlátozódik kizárólag lakóingatlanokra.
Egyre több irodaépület, közintémény és szálloda alkalmaz külső lamellás árnyékolást, felismerve annak energiatakarékos és környezetbarát előnyeit.
A korszerű zsaluziák motoros vezérléssel is elérhetők, amely lehetővé teszi az automatikus működtetést - akár távolról, egy mobilalkalmazáson keresztül is.
Így a rendszer nem csupán hővédelmi, hanem kényelmi szempontból is előnyös.
Sokan úgy gondolják, hogy egy zsaluzia rendszer kiépítése drága beruházás.
Való igaz, hogy kezdetben komolyabb költséggel kell számolni, mint egy egyszerű belső rolo vagy függöny esetében.
A Yamato Shading nem csupán árnyékolástechnikai eszközöket kínál - komplex megoldásokat nyújt ügyfeleinek.
A zsaluzia nem csupán egy modern árnyékoló eszköz, hanem egy olyan komplex megoldás, amely nagymértékben hozzájárul az otthon komfortjához és energiahatékonyságához.
Ha mindehhez professzionális kivitelezőt keres, aki prémium minőségű megoldásokat kínál, válassza a Yamato Shading szolgáltatásait.
Az energiatakarékos árnyékolók jelentősége megnőtt a jelenlegi klímaviszonyok és energiaárak mellett.
Az árnyékolás technikát alapvetően kétféle kategóriába szokták sorolni.
Vannak külső és belső árnyékolók.
A belső árnyékolók (pl. függöny) általában olcsóbbak, egyszerűbb a telepítésük, a zavaró fényt kizárják ugyan otthonainkból, amikor szükség van rá, viszont energetikai szempontból elhanyagolható a hatékonyságuk.
Az üvegfelületen keresztül az üvegházhatásnak köszönhetően a napenergia bejut az épületbe és hőenergia formájában felmelegíti a belső helyiségeket.
A jelenlegi energiaárak és klímaviszonyok mellett nagyon fontos, hogy megfelelő legyen az épület árnyékolása.
Vagyis nyáron, amikor a túlzott hőségtől nem lehet megmaradni, lehetőségeinkhez mérten ki lehessen zárni a nap passzív energiáját a helyiségekből, hideg időben viszont adjunk szabad utat a napnak.
A folyamatos fejlesztéseknek köszönhetően a mai nyílászáró rendszerek kíváló hő- és hangszigetelési értékeket érnek el, tartósak és biztonságosak, a nap sugárzása ellen azonban nem nyújtanak kellő hatékonyságú védelmet.
Vannak fejlett hővédő üvegezési technológiák, de több probléma is van ezekkel a módszerekkel.
A egyik a hatékonyságukban mutatkozik meg, maximum 30-50 %-kal csökkentik a napsugárzásból fakadó hő mennyiségét.
A másik, komoly probléma, hogy nem lehet bekapcsolni, ki- kapcsolni, szabályozni.
Így például a passzívházak esetében nem is javasolt ez az üvegezési technológia, mert az őszi, téli, tavaszi időszakban egy lefóliázott ablakkal nem tudunk kellő hőenergiát nyerni az ablakokon keresztül, pedig komoly szükségünk van rá.
Ha csak a kánikulában szeretnénk megóvni a lakásunkat, teraszunkat a tűző nap melegétől, mindenképp érdemes a megfelelő árnyékolóval felszerelni az épületet.
Alapvetően kétféle árnyékolót szoktunk megkülönböztetni, az egyik a kültéren helyezkedik el, a másik pedig a beltéren.
A beltéri árnyékolókat olcsóbban megkaphatjuk, ennek több oka is van.
Nem kell, hogy megküzdjenek az időjárás viszontagságaival, viszont korántsem olyan hatékonyak, mint a kültéri árnyékolók.
Magyarországon a kiegyezés után terjedtek el a redőnyök.
A reluxa talán a legelterjedtebb belső tetőtéri ablak kiegészítő.
A lamellák dőlésszögének a beállításával szabályozni tudja a szobába beáramló fény mennyiségét.
A reluxa két oldalt futó vezető sinei teszik lehetővé az ablakszárny akadálytalan mozgatását.
Kifejezetten elegáns megoldása ez a tetőtéri ablakok belső oldali árnyékolásának.
A szerepe ugyanaz, mint az előbb említett reluxának.
Az árnyékolástechnológia ma már elengedhetetlen része a korszerű lakóépületeknek.
Nem csupán a hőszigetelés, hanem a megfelelő árnyékolás is kulcsfontosságú a komfortérzet és a rezsiköltségek csökkentése szempontjából.
Az árnyékolástechnika nem csupán esztétikai elem, hanem valódi befektetés az otthonunkban.
Ebben a cikkben bemutatjuk a CSIZIREDŐNY segítségével, miért érdemes mindenki számára megfelelő árnyékolástechnológiát választani.
tags: #hoszigetelo #belso #arnyekologus