Hoszigetelés belső oldalon: mit érdemes tudni és hogyan válasszunk
A belső oldali hőszigetelés során a szigetelőanyag a szoba belső falára kerül. A belső hőszigetelés egy ritkábban alkalmazott szigetelő módszer. Általában akkor javasolják, amikor a külső hőszigetelés egyáltalán nem megoldható az épületen. Ideiglenesen használt épületek, hétvégi házak, nyaralók: A téli hónapokban az üresen álló ingatlanok könnyen kihűlnek. Gyakorlatilag egy örökkévalóságnak tűnik, amíg a ház a fűtés bekapcsolása vagy a kandalló begyújtása után újra felmelegszik. Műemlékvédelem alatt álló épületek: A külső szigetelés egyáltalán nem lehetséges a régi, muzeális értékű épületeknél, mivel a homlokzatot általában nem lehet megváltoztatni. A belső hőszigetelés sokkal kisebb felfordulással jár, mint a külső szigetelés, hiszen a szigeteléshez nem kell teljesen felállványozni az egész házat. A belső oldali szigetelés akár több etapban is végezhető: egyesével szobánként, helyiségenként lehet haladni. A belső oldali szigetelés gyakorlatilag a falakat elhatárolja a szobától, így a külső falfelület a téli időszakban sokkal hidegebbé válhat. Emiatt a hideg falon a pára lecsapódásának esélye jelentősen megnő, lényegében folyamatos nedvesedés történik, ami miatt az épület szerkezete károsodhat, illetve penész alakulhat ki a szobában. A belső szigetelés során a padlót és a mennyezetet nem lehet szigetelni, így a szigetelőanyag alján és tetején sokkal hidegebb hőmérséklet alakulhat ki. Mindezek miatt pedig kellemetlen hőhidak jöhetnek létre a felületek kapcsolódásánál. A szigetelő lapok és a fal között gyakran maradnak légrések, amelyekben különféle baktériumok, vírusok és egyéb élőlények képesek megtelepedni. Ideális esetben a falak elnyelik a hőt, amit akár hosszú időn keresztül is képesek visszasugározni a lakásba. A belső hőszigeteléskor viszont a falak hőtárolása eltűnik, hiszen a szigetelés a fűtési rendszerből teljes mértékben kizárja a falakat, amelyek így nem tudják felvenni és megtartani a meleget. Ennek pedig az a vége, hogy a lakás falainak a hőmérséklete alacsonyabb lesz és a hőtároló közeg eltűnik. A belső hőszigetelés lényegében csökkenti a lakótér méretét is, hiszen a szigetelés a szobán belülre kerül. A belső hőszigetelés előtt mindenképp érdemes egy szakember segítségét kérned, hogy a fenti kockázatokat minél inkább kivédhesd! A belső hőszigeteléshez használt anyagokat mindig alapos körültekintéssel kell kiválasztani. A belső szigeteléshez kifejezetten javasoltak a szálas szigetelőanyagok, amelyek kiváló eredményt nyújtanak. Kimondottan a belső hőszigeteléshez ajánlottak az üvegszál-erősítésű ásványi hőszigetelő lapok, amelyek ásványőrleményből készülnek. Különféle zártcellás polisztirol alapanyagú szigetelő lapok is használhatóak a belső oldali szigeteléshez. A polisztirol lapokkal könnyű dolgozni, ugyanis az anyagnak köszönhetően pontosan vágható és formázható. Ráadásul ennek a típusnak az ára is igen kedvező, jó ár-érték aránya miatt az egyik legnépszerűbb szigetelőanyag. Emellett a polisztirol ellenáll a hőnek és a füstnek, azonban nem tűzálló, nyílt láng esetén képes kigyulladni. Hasonlóan a Multipor lapokhoz ezeknél is szükség van egy utólagos felületi bevonatra. Érdemes azonban tudni, hogy a polisztirol lapoknak (pl. Léteznek speciális festékek is, amelyek nanotechnológiás hőszigetelő bevonóanyagokat tartalmaznak. Ezekben gyakorlatilag mikroszkopikus méretű, belül üreges kerámia gömböcskék találhatóak, amelyek átalakítják az anyagok hővezetési és hőszigetelő képességét. Ez a típusú festék képes visszaverni a hőt, ennek köszönhetően a falba kevesebb jut be. A fenti hátrányok alapján is jól látható, hogy a belső oldali hőszigetelésnek komoly kockázatai és veszélyei vannak, azonban a megfelelő szigetelőanyagokkal és kivitelezéssel sok esetben kiküszöbölhetőek a problémák. A hőszigetelőanyag kiválasztása előtt ajánlott egy állapotfelmérést beiktatni, amely során egy szakember alaposan megvizsgálja a falszerkezeteket mechanikai és hőtechnikai szempontból. A belső hőszigetelés előtt minden nedvességszigetelési problémát (pl. tetőtér szigetelése, talajnedvességből fakadó gondok) fel kell számolni. A belső hőszigetelés a hazai éghajlati viszonyok és a folyamatos fűtés miatt nem feltétlenül a tökéletes eredményt fogja hozni, ezért csak abban az esetben érdemes ezt a szigetelési módszert választani, ha tényleg nem megoldható a külső oldali hőszigetelés. Persze nem kell azért temetni ezt a megoldást, hiszen a megfelelő szigetelőanyaggal és hozzáértő szaktudással a belső szigetelés is kielégíthető lehet. Úgy döntött, hogy otthona hőszigetelésével szeretne fűtési energiát megtakarítani? Ezzel nem csupán a fűtés költségét csökkentheti, hanem egyúttal kellemesebb lakóklímát is alakíthat ki azáltal, hogy egyenletesebbé válik a hőmérséklet. Az elhatározás után a következő lépés, hogy megismerkedjünk a lehetséges hőszigetelés módokkal. A legnépszerűbb választás manapság a polisztirolhab szigetelőlap, ugyanis kedvező ára mellett remek szigetelést biztosít falainknak, valamint környezetvédelmi szempontból is előnyösebb választás, mint a többi alternatív hőszigetelés. A polisztirolhab szigetelés mellett létezik még ásványi szálas, poliuterán, fenolhab és parafa hőszigetelés is, ám ez utóbbi hazánkban annyira nem elterjedt. A polisztirol szigetelőlap népszerűsége mögött műszaki és gazdasági okok egyaránt állnak, hiszen nagy szilárdságú, nedvességgel szemben ellenálló, nem irritatív anyag, kivitelezése egyszerű és a szakemberek már évtizedek óta gyűjtik a tapasztalatot használatával kapcsolatban. A polisztirol szigetelés mellett igencsak kedvelt megoldás a kőzetgyapot szigetelés is számos előnye miatt. Bár a szigetelőlap piacon számos termék közül válogathatunk, de talán nincs is másik, ami ennyire komplexen tudná kielégíteni a hőszigetelés kapcsán felmerülő összes elvárást. A kőzetgyapot szigetelés alapanyaga a természetes, tűznek ellenálló, mérettartó bazaltkő, melynek egyáltalán nincsen hőmozgása, tartós és kiváló mechanikai jellemzőkkel is rendelkezik. Ezek a tulajdonságok tették lehetővé a kockaköves útburkolatok készítését is belőle. A bazaltkőből készült kőzetgyapot szigetelés kiváló páraáteresztő, hőszigetelő és hangszigetelő is. A kőzetgyapot szigetelőlap hőszigetelő képességét a kőzetszálak között rejtőző legtermészetesebb szigetelés, a levegő biztosítja. A kőzetgyapot szigetelés finom szálszerkezetének és kimondottan magas testsűrűségének köszönhetően a szálak közötti levegő nyugalomban van. A kőzetgyapot szigetelés, nyitott szálszerkezete miatt, a hanghullámokat is remekül elnyeli. A hang a kőzetgyapot szálak közé érve a fellépő súrlódás miatt hővé alakul, így a 100 Hz feletti hangokat különösen jól elnyeli ez a fajta szigetelés. A lábazati hőszigetelés külön figyelmet érdemel, ha házunk szigeteléséről van szó. Azért van rá szükség, hiszne ha a homlokzat alsó fele kimarad a szigetelés menetéből, akkor hőhíd keletkezik, ennek negatív hatását otthonunk belső hőmérsékletén érezhetjük. Ezen túl, ha kihagyjuk a lábazati hőszigetelés lépését, akkor nagyobb a valószínűsége, hogy az épületben páralecsapódás és penészedés jelentkezik, ami nem csupán a padlóburkolatotkárosítja, de kellemetlen, dohos szagot is eredményez a vizesedés.
Kapcsolódó termékeinkHőszigetelés: melyik rendszert válasszam?A falak külső hőszigetelése drasztikusan csökkentheti a fűtésszámlánkat, de az már korántsem egyértelmű, hogy melyik hőszigetelő rendszert érdemes választani. Segítünk eligazodni a homlokzati hőszigetelési rendszerek alapanyagai és típusai között!A falak utólagos hő- és vízszigeteléseEgy ház vásárlásakor, vagy felújítás előtt nagyon fontos megvizsgálnunk a falak szigetelését, és fel kell tudnunk ismerni azokat a jeleket, amelyek az elégtelen, vagy hiányzó szigetelés egyértelmű mutatói. Megijednünk ilyenkor sem kell, mert van megoldás az utólagos szigetelésre, ám tudnunk kell, hogy milyen irányban kell elindulnunk a tartós megoldás felé, hiszen például egy utólagos külső szigeteléssel akár 70% hőenergia is megtakarítható.
tags: #hoszigetelo #csore #praktiker