A tetőtéri villamos hálózat kerületei és kivitelezési szabályai
A tetőtér villanyszerelése hasonló a lakószintek villanyszereléséhez. Mi is az ami eltérő? Általában a gipszkarton falak, mennyezetek gyakrabban fordulnak elő. Padlástérben nem javasolt kötődobozok alkalmazása, mert ez gyakorta jelent tűzveszélyt. A másik sarkalatos pont a padlás térek villanyszerelésénél, a keresztül vitt csövekben a hőhíd hatására pára lecsapódás jut a lámpához vagy kötő dobozokba. Ez üzem zavart okozhat. Ezért a hőhidakat ki kell küszöbölni.
Ha van lehetőség a tetőtérben elhelyezni az elosztótáblát akkor a célszerűség ezt diktálja. Így a tetőtérhez tartozó zárlati áramvédelem, fi relé és túlfeszültség védelem itt valósul meg. Ekkor a főelosztótól a mérőhelytől külön tápvezetéket (fővezetéket) hozzunk fel. Általában konyhatechnológiai berendezések, mosó, szárító gépek, fűtő, klíma berendezések ezek általában a nagyobb teljesítményű fogyasztók. A többi fogyasztót arányosan szét kell osztani áramkörökre. Az a jó megoldás, ha minél több áramkörre osztjuk szét a lakást.
A dugaszoló aljzatok számát megfelelő számban kell meghatározni. Kevés dugaszoló aljzat szám a hosszabbítók számát növelheti a későbbiekben, ami villamos szempontból hátrányt jelenthet. A világításnál ki kell alakítani az általános világítást, helyi világítást és az esetleges hangulat világítást. A világítás kapcsolására rendelkezésre állnak a hagyományos kapcsoló családok, fényerő szabályzók és a távkapcsolók. A világítás megvalósítása a legváltozatosabb formában is lehetséges. Jó megoldás amikor a hálószoba francia ágytól is kapcsolható az általános világítás.
Ha valaki érzékeny az elekroszmogra akkor célszerű figyelembe venni, hogy a folyamatos pihenésre szolgáló helyeken ne vezessünk át villamos vezetékeket. Ha mégis szükséges akkor árnyékolt vezetékekkel kell megoldani a villamos vezetékek villanyszerelését. A süllyesztett szerelésnél a sorolható dobozokat célszerű felhasználni, mert ezeknél a szerelvények csavarral is rögzíthetőek. A gipszkartonfalakhoz is lehet sorolható dobozokat beépíteni. A gipszkartonfalban sokan kábellel szerelnek. Én személy szerint itt is a csöves szerelést tartom jobbnak, ezért is alkalmazom. Léteznek korszerű dobozok, amelyek tömített zárást biztosítanak. Továbbá vannak olyan dobozok, melyek a tűz oltásában is részt vesznek, gáz képződés hatására lezárja a tűz továbbterjedését.
Ha új ház építéséről van szó, akkor a monolit szerkezetben illetve a szerelő betonban is el lehet vinni a csöveket. Természetesen a szerelő betonban való szerelésnél nagyon fontos, hogy egyeztetnünk kell a többi szakággal. A fűtési osztóknál célszerű a termosztátok és a gépészeti helyiség közötti részt összecsövezni, hogy bármilyen variációra megfeleljen. Ezt a gépészeti szerelést végző kollégával egyeztetni kell, mert a vezérlési igényeket ő határozza meg. Gyakran előfordul, hogy utólag változtatnak az igényeken a gépész kollégák. Végezetül a tetőtér és minden egyéb villanyszerelés megkezdése előtt, fel kell mérni az igényeket és erre el kell készíteni a szerelési vázlatot.
A falban futó vezetékek megismerése és kockázatai
Amikor falba fúrsz, valójában nem csak téglába vagy betonba készítesz lyukat - hanem egy olyan szerkezetbe, amely mögött komplett elektromos hálózat húzódik. Ha nem tudod, hol megy vezeték a falban, gyakorlatilag vakon dolgozol. Ezek a legfontosabb és egyben legveszélyesebb kábelek. A falban nem csak „áram” megy. Ezek nem jelentenek közvetlen életveszélyt, de eltalálásuk kellemetlen és költséges lehet. A mennyezeti lámpákhoz menő vezetékek sokszor más nyomvonalon haladnak, mint a konnektorok áramkörei. Ezek vezetékei vastagabbak lehetnek, és sokszor közvetlenül az elosztótáblától indulnak. Régebbi házakban még előfordulhatnak alumínium vezetékek. Bár nem elektromos vezetékek, de gyakran ugyanott keresztezik a fúrási zónát.
Az elosztótábla közelében különösen sűrű lehet a kábelezés. Az átlós vezeték-nyomvonal szabálytalan lehet, így a találgatás növeli a kockázatot. Az újabb építésű ingatlanokban a vezetékezés jellemzően szabvány alapján készült, jól követhető függőleges és vízszintes nyomvonalakkal. A régi kivitelezések során nem minden esetben tartották be a mai szabványokat. Sokan régi házakban alumínium vezetékeket találnak. Összehasonlítás - új vs. régi hálózat: a bizonytalanság a legnagyobb kockázati tényező. Hiába ismered a szabványos nyomvonal-logikát, a biztos megoldás nem a találgatás.
Ha bizonytalan vagy abban, hol fut a vezeték a falban, a legjobb döntés szakemberhez fordulni. Egy rossz helyre fúrt lyuk nem csak bosszúságot, hanem komoly javítási költséget is jelenthet. A fal mögött futó vezeték láthatatlan, de a kockázat nagyon is valós. A legjobb javítás az, amit nem is kell elvégezni. Ha tudatosan készülsz fel egy falba fúrásra vagy szerelésre, szinte nullára csökkentheted annak az esélyét, hogy vezetéket találj el. A fázisceruza csak azt mutatja meg, hogy van-e feszültség, de a vezeték pontos helyét nem tudja kimutatni.
Biztonságos gyakorlatok és kompetens kivitelezés
A panel villanyszerelés nem barkács kategória. Szakszerű kivitelezés nélkül nő a tűzveszély és az áramütés kockázata. A vezetékek nyomvonala logikailag követhető, de a szerkezeti kialakítás eltérő lehet. Az elosztótábla közelében fokozott óvatosság szükséges, és a nedves környezetben az áramütés kockázata is nagyobb. Ha bizonytalan vagy, a legjobb döntés szakember felkeresése, mert egy rossz helyre fúrt lyuk komoly problémákat okozhat.
Az OptiVolt villanyszerelés professzionális, teljes körű megoldást kínál, több éves szakmai tapasztalattal. Az elektromos hálózat az otthonod egyik legfontosabb rendszere. Újabb építésű, szabvány szerint kivitelezett hálózatnál igen. A vezetékek jellemzően függőlegesen haladnak a konnektorból vagy kapcsolóból, majd a mennyezet közelében vízszintesen futnak tovább. Nem ajánlott. A konnektorból induló vezeték szinte biztosan függőlegesen halad felfelé. Óvatosan. A legtöbb lakásban a vezetékek vízszintesen futnak a mennyezet alatt. Azonnal hagyd abba a munkát. Kapcsold le az áramot az adott áramkörön vagy az egész lakásban.
Az optimális megoldás az, ha a fal mögötti vezetéknélküliség érdekében rendszerszinten tervezzük meg a kiépítést. A fázisceruza hasznos segédeszköz, de önmagában nem adja meg a pontos nyomvonalat. A tetőtéri elosztójában lévő védelmi és vezérlési elemek összekapcsoltsága fontos a megbízható működés szempontjából. A szerelési vázlat készítése előtt felmérni kell az igényeket, hogy minden fogyasztó pontosan ki legyen alakítva.
| Kérdés | Megoldás |
|---|---|
| Hol legyen az elosztótábla a tetőtérben? | A legcélszerűbb, ha a tetőtérben található elosztótábla közelebb van a fővezetőhöz, így a zárlati áramvédelem és túlfeszültség védelem közvetlenül biztosítható. |
| Milyen vezetékek legyenek a falban? | A süllyesztett, CSÖves (csőben vezeték) szerelés előnyösebb, mivel csökkenti a hőhidak és páralecsapódás kockázatát; kerüljük a kötődobozok felesleges alkalmazását padlástérben. |
| Gipszkartonfalnál hogyan érdemes dolgozni? | Sorolható dobozok beépítése ajánlott, mert rögzíthetőek csavarral; lehetővé teszi a rendezett, biztonságos elosztást és tűzvédelmi szempontokat is figyelembe veheti. |
Végül a tetőtér és minden egyéb villanyszerelés megkezdése előtt, fel kell mérni az igényeket és erre el kell készíteni a szerelési vázlatot. Különleges eset a lakó- vagy irodai célokra szánt tetőtér, ahol különleges tűzvédelmi követelményeknek kell megfelelni (EI 30/EI 60). Fontos tényező a helyiség akusztikai kényelme is. Nagy előny, hogy a gipszkarton lapoknak köszönhetően bármilyen tetszőleges felületi formát kialakíthatunk. Ezért a gipszkarton burkolattal rendelkező tetőtér-beépítési megoldások megfelelő műszaki paraméterekkel rendelkeznek, például a tűzállósági határérték (EI/REI 60-ig), a beépítési vastagság 28-300 mm között, a megfelelő teherbírás és egyéb paraméterek.
tags: #hova #kerul #a #vezetek #a #tetoter