Budapest építészeti arca: Az 1873-as városegyesítés és a századelő építkezései
Budapest, a magyar főváros gazdag építészeti örökséggel büszkélkedhet, melynek jelentős része az 1873-as nagyvárosegyesítés utáni, a dualizmus korszakának virágzásából eredeztethető. Ez az időszak hatalmas lendületet hozott a városfejlesztésben, melynek eredményeként számos ma is ikonikus épület született. Az 1867-es kiegyezés utáni korszakban megindult óriási gyarapodás és a Budapest világvárossá fejlesztésére tett erőfeszítések 1873-ra már kézzelfogható eredményeket hoztak. A Pest, Buda, Óbuda és a Margit-sziget egyesítését kimondó törvénycikk kihirdetésével egy új korszak kezdődött a főváros életében, melynek építészeti lenyomatait ma is csodálhatjuk.
A főváros születése és az építkezések fellendülése
Az 1872. évi XXXVI. törvénycikk mondta ki Pest, Buda, Óbuda és a Margit-sziget egyesítését, melyet 1872. december 23-án hirdettek ki. Az ezt követő első díszközgyűlésen, melyen Deák Ferenc is részt vett, 1873-ban alakult meg a várost irányító Fővárosi Tanács. Az 1867-ben hivatalba lépett Andrássy-kormány nagyszabású terveket készíttetett a város fejlesztésére, beleértve utak, hidak, középületek és lakóházak építését. Különösen a mai Nagykörúton belüli terület felvirágoztatása indult meg nagy erőkkel.
A Belváros-Lipótváros (ma V. kerület) területén például 42 olyan ház épült, vagy kezdődött meg az építése 1872-73-ban. Bár a belvárosban a klasszicista stílusú házak miatt kevesebb volt a szabad telek, mint például Terézvárosban (ma VI-VII. kerület), ahol ugyanebben az időszakban 91 ház épült (ebből 36 a később kivált Erzsébetvárosban), a fejlődés üteme mégis lenyűgöző volt.
Az Andrássy út és környéke: Paloták és sugárutak születése
A Budapest100 program keretében, az 1873-as városegyesítés 150. évfordulója alkalmából, május második hétvégéjén nyíltak meg a 150 éves épületek a fővárosban. A budapesti nyitott házak hétvégéje idén május 13-14. között zajlott, és a lista jól mutatja az 1867-es kiegyezés utáni időszakban megindult óriási gyarapodást.
Az Andrássy út kiépítése ekkoriban vett óriási lendületet. Csak e két évben 13 palotaszerű ház épült itt, ekkor készültek el az Oktogon (az egykori Nyolcszög tér) házai, a mai Bajcsy Zsilinszky út és a Múzeum körút (ekkor még Országút) több épülete is. Ezek az épületek mind tükrözik azt a korszakot, amikor Budapest a világvárossá válás útján haladt, grandiózus tervekkel és kivitelezéssel.
Válogatás a nyíló házak közül: Középületek és lakóházak
Az óriási kínálatból a Kortárs Építészeti Központ ötven házzal, illetve helyszínnel állapodott meg, hogy a Budapest100 rendezvény keretében kinyissák kapuikat a nagyközönség előtt. Ezek között szerepel egy mauzóleum is: a városegyesítés idején épült Batthyány-mauzóleum a Fiumei úti sírkertben.
Számos középület is látogatható volt, mint például a Váci utca 62-64. szám alatti Új Városháza, amelyet Steindl Imre tervezett és 1872-ben épült. A Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga, melyet Otto Wagner tervezett és 1870 és 1874 között épült, szintén a program részét képezte. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Ludovika tér 2. alatti főépülete, melyet Pollack Mihály tervezett, bár 1836-ra elkészült, 1872-től vették használatba a magyar honvédtisztek képzésére. Ez az épület valószínűleg azért került a listára, mert ekkor a használatnak megfelelően átalakították.
Az ELTE Kazinczy utca 23-25. alatti épülete (eredetileg általános iskola) és az Andrássy út 63-65. alatti középiskola is felkereshető volt a program keretében. Ezek az épületek mind tanúi a korszak oktatási intézményépítési törekvéseinek.
Az építészeti sokszínűség és a városfejlődés tükre
A Budapest100 programban szereplő épületek sokszínűsége kiválóan szemlélteti a dualizmus kori Budapest építészeti sokszínűségét. A klasszicista, eklektikus, neoreneszánsz és neobarokk stílusok keveredése, valamint az új funkciók megjelenése, mint például az első modern áruházak vagy a szórakozóhelyek, mind hozzájárultak ahhoz, hogy Budapest a kor egyik legdinamikusabban fejlődő európai metropoliszává váljon.
A Corvin Áruház, amelynek építését egy londoni épület ihlette, 100 éves lett, és ikonikus bevásárlóközpontként tartják számon. Itt működött Budapest legelső mozgólépcsője, és bár a szocializmus idején állapota leromlott, nemrégiben szépen felújították.
Az állam szerepvállalása a bérházépítésben is jelentős volt a 20. század elején, amikor is a főváros robbanásszerű népességnövekedése miatt kritikussá vált a lakáshelyzet. A Petőfi sógorának, Gyulai Pálnak a pesti lakóháza is emléket állít a reformkor íróinak és költőinek.
A program keretében megtekinthető volt többek között a Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga, amely Otto Wagner egyik korai remekműve, és amelynek építése 1870 és 1874 között zajlott. Érdekes példa a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Ludovika téri főépülete is, mely Pollack Mihály tervei alapján épült, de csak később nyerte el mai funkcióját.
A Budapest100 program nem csupán az épületek megtekintésére adott lehetőséget, hanem arra is, hogy betekintést nyerjünk a város történelmébe, fejlődésébe és az itt élő emberek életébe az elmúlt másfél évszázad során. Az ilyen kezdeményezések segítenek megőrizni és továbbadni az épített örökséget a jövő generációi számára.
Gazdasági helyzet a dualizmus kori Magyarországon - Gyorstalpaló
A városfejlődés szempontjából kiemelkedő jelentőségű volt az Andrássy út kiépítése. A sugárút mentén számos palotaszerű épület épült, melyek ma is a budapesti elegancia jelképei. Ezek az épületek nem csupán lakóházak voltak, hanem gyakran reprezentatív célokat is szolgáltak, otthont adva a kor gazdag polgárságának, diplomatáknak és művészeknek. Az építkezések lendülete a mai napig érezhető a város szerkezetében, ahol az új és a régi épületek harmonikusan egészítik ki egymást.
A Budapest100 programmal a szervezők célja az volt, hogy felhívják a figyelmet a város építészeti kincseire, és arra ösztönözzék az embereket, hogy ismerjék meg és becsüljék meg a múlt emlékeit. Az 150 éves épületek megnyitása remek alkalom volt arra, hogy közelebb kerüljünk Budapest történelméhez és építészeti sokszínűségéhez. Az ilyen kezdeményezések hozzájárulnak ahhoz, hogy a jövő generációi is megismerhessék és értékelhessék a város páratlan építészeti örökségét.
tags: #ii #ker #fo #utcai #epuletek #epitesi