Kecskeméti Iparos Otthon: építészet és történet a Komor Marcell–Jakab Dezső páros műveiben
A mai Ifjúsági Otthon mint méltó módon folytatja a hajdani Iparos Otthon funkcióit, és történetét körképként mutatja be Komor Marcell és Jakab Dezső épületeiről. A képi és forrásértékű monográfiák úgy mutatják be az épületeket, hogy a funkcióváltozásai miatt többször is átalakításokon esett át, ugyanakkor az eredeti állapot lehetőség szerinti helyreállítására is sor került. A kecskeméti hatás és virágzás nyomai a városrendezés során éreztetik hatásukat, és a termékek távolabbi piacokra való eljuttatásának is fontos részét képezik.
Az épület a Kecskeméti Ipartársulat megbízásából épült 1906-1907-ben, a tervek Komor Marcell és Jakab Dezső nevéhez fűződnek. A pályázatra 16 mű érkezett, és az első díjat a páros, a második díjat pedig Dvoracsek József és Lajos nyerték. A főhomlokzat rajzát és oldalhomlokzatát Budapesten készítették 1906-ban, és a szerzőpáros többször is átdolgozta terveit. Lechner Városházájával és Márkus Géza Cifrapalotájával együtt képviselik ezt a szecessiós stílust és a népi ihletésű motívumkincset, amely a stílus hagyományait gazdagította.
A ház külső megjelenése zártsorú beépítésben álló, L alaprajzú, kétemeletes saroképület, kontyolt nyeregtetős szárnyakkal. DNy-i Széchenyi téri szárnyának utcai homlokzatán többszörösen megtört ívű oromzat, magasabb kontyolt nyeregtetővel. ÉNy-i Görögtemplom utcai szárnyán pedig magasabb tetőgerincű középrizalit található, a rizalit két oldalán pedig zárterkély jellegű építmények kaptak helyet. Az első emeleten a rizalit középtengelyében kovácsoltvas mellvédes erkélyt alakítottak ki. Udvari homlokzatain lépcsőházak és emeletes részek váltakoznak, az ÉK-i telekhatáron pedig földszintes, oromzatos épületrész látható, mellette faszerkezetes nyitott szín is megtalálható.
- A belső díszítés: a tükörterem és a díszterem boltozata, illetve a mennyezetek ornamentikája.
- Az átutazó iparosok vendégszobái az oldalszárny második emeletén, ahol jórészt megmaradtak a XX. századi nyílászárók.
- A mozi és a fény- és hangtechnikák korszerűsítése a felújítás során, amely 2004-ben a felújított Otthon Mozit magában foglalta.
- Az 1906-1907-es építés és a díszítés részletei: Róth Miksa üvegmozaikjai a díszteremben, és más mesterek munkája a belső elemek között.
Az épület a századforduló intézményi építészetének kiemelkedő példája volt, ahol a vas- és vasbetonhasználat, a zebrált díszítés és a középső hajlékos tetőszerkezet harmonikusan kapcsolódott egymáshoz. A középrizalit és a kupolatalp, a tükörterem belső faburkolata és a falfestések maradványai a korabeli szecessziós iparos-szobák ornamentikáját idézik. A korszakban a díszítés jelzett hiányosságai továbbra is fennállnak, miközben a felújítási munkálatok során törekedtek a restaurálásra és az eredeti stílus megőrzésére.
Az épület történetében jelentős átalakításokra került sor a két világháború közötti időszakban, például az emeleti díszteremben eltakarták az eredeti mennyezetet, és körülbelül álmenyezetet helyeztek el. A modern korban a belsőépítészet és a fény- és hangtechnika megújulása lehetővé tette a mozi korszerűsítését: a DTS hangrendszer és a 35 mm-es vetítőpár, valamint az e-cinema projektor hozott korszerűséget a látogatók számára. A felújítás során a mozi funkcionalitását és a közönség élményét is fejlesztették, miközben az épület külső harmóniája megőrződött.
Az épület külső és belső elemei közötti összhang megőrzése érdekében a restaurátorok Péter és Jakab Magdolna mérnöki és kőrestaurátori munkáival vizsgálták, és a városháza dísztermének üvegablakait is restaurálták. A belső gipszstukkók, az üvegmozaikok és a faragott faburkolat megőrzése fontos volt a maradandó szecessziós hatás megőrzésében.
Az épületek terminusai és kapcsolódó elemei
Az épület két szakaszban épült föl: előbb a földszint, majd a felső emelet, és az épülethez kapcsolódó egykori táncterem, a tükörterem maradványai a Széchenyi téri szárnyban. A másik szárny egytraktusos, udvari folyosós elrendezésű, nyílászárói jórészt 20. század eleje. A Kecskeméti Ipartársulat megbízásából épült 1906-1907-ben, és az épület nagyon impozáns, meghatározó jelentőségű a városkép szempontjából. Mesterek: festett üvegmozaik a díszteremben: Róth Miksa; műlakatos munkák: Reismann Márton.
Az 1993-as nyilvántartás szerint az egykori Iparos Otthon, mai Ifjúsági Otthon épülete műemléké nyilvánították, és a felújítás keretében megújult a fény- és hangtechnika, a belsőépítészet és a vetítőtechnika is. A sarokkupola visszaépítésére azonban nem került sor. A városban a berendezési elemek, a tükörterem és a díszterem együttes jelenléte továbbra is a szecesszió jegyeit idézi.
Az épület a 20. század eleje óta fontos közösségi és kulturális enklávét biztosított. Az első emeleten található díszterem és a tükörterem maradványai, a belső részek pedig a korabeli gazdag dekorációt idézik. A tükörterem és a díszterem mai napig a városi kultúrális események helyszínei, amelyeket azóta is használnak rendezvényekre, vetítésekre és kiállításokra. A kulturális örökség gondozása és a műemléki státusz fenntartása fontos része a város kulturális életének.
Az épület állandó kiállítási elemei között szerepelnek a vasból készült díszítő elemek, a kovácsoltvas mellvédek és a tetőzet eredeti formái, amelyek az 1907-es építés időszakát idézik. A külső és belső díszítések összhangja, a mozaikok és üvegablakok különösen erős vizuális hatást keltenek. A korabeli fényképfelvételek segítik a restaurálási törekvéseket és a tervezők szándékainak jobb megértését.
Út a megőrzéshez és a mai használathoz
A mai Ifjúsági Otthon többek között filmbemutatókat, filmklubokat és közönségtalálkozókat ad otthont, továbbá a 1990-es évektől kezdve a művészfilmek és artfilmek fellegváraként is működik. A 2004-es felújítás során a belsőépítészet és a fénytechnika modernizálása mellett a mozi kapott korszerű hang- és képminőséget, és a rendelkezésre álló technikai eszközök lehetővé teszik a sokféle program megvalósítását. A felújítás célja az eredeti műemléki értékek megőrzése és a funkciók korszerűsítése volt, amely lehetővé tette a kultúrális élettel való folyamatos kapcsolattartást.
Megújult a fény- és hangtechnika, valamint a belsőépítészet. Stereo hangrendszer és a DTS hang, a képminőséget 35 mm-es Meo 5 XB vetítőpár és e-cinema projektor biztosítja.
A város részéről kiemelt figyelmet kapott az épület: az archív források és a tervanyagok megőrzésre kerültek, és a tervtárban elérhető dokumentumok alapján a rekonstrukciók során törekedtek az eredeti állapothoz való hű visszaállításra. A felújítások során a korabeli elemek megőrzése és visszaállítása mellett a modern használathoz szükséges technológiák beépítése történt meg, amely lehetővé teszi a mai közművelődési és kulturális feladatok ellátását.
Képi és forrásbázis
Az épület kapott megújult, impozáns díszítését részletesen bemutató képsorozat 2004-ben készült: a 5 részletképhez kapcsolódó felvételek és az ahhoz tartozó restaurálási jegyzetek a levéltárak és a múzeumi források alapján készültek. A felújítás szempontjából fontos az üvegmozaikok és az aranyfóliás síküveglapok megőrzése, valamint a gipszstukkó és a mozaikdíszítés restaurálása is.
Irigy Hónaljmirigy - Volt egyszer egy Paszulyfalva! (2005)
Az épület helyreállítása során figyelembe vették a korabeli tervek archív dokumentumait, és a tervek fennmaradt részei alapján törekedtek a tényleges megvalósításra. A restaurálási és helyreállítási munkák a város kulturális örökségének megőrzését célozták, és hozzájárultak ahhoz, hogy a mai Ifjúsági Otthon a múlt értékeit felidézve szolgálja a közösséget.
tags: #iparos #otthon #epitese #anyaga