IPE vasgerendák méretre vágása, szállítása és alkalmazási lehetőségei
Az IPE acélgerendákat 3, 6 és 12,1 méteres szálhosszban értékesítjük.
A méretre vágást fűrésszel biztosítjuk, néhány esetben elegendő a pontos méret megvásárlása maradék nélkül.
Az IPE szelvény vágási díjai felől érdeklődjön a vevőszolgálatunkon.
Raktáron lévő IPE gerendák ára és elméleti súlya alábbi táblázatban megtekinthetőek.
Az IPE vasgerendák méretre vágását szalagfűrésszel tudjuk biztosítani 6 vagy 12,1 méteres szálhosszból az anyag befizetést követően.
(Nagyobb méretek esetén előfordulhat hosszabb, 18 méteres gerenda is.)
A szalagfűrészgép méretpontossága kb. +/- 1 mm.
Az IPE acélgerendák vágási díja függ az anyag méretétől illetve a vastagságától, így a vágási árak felől érdeklődjön munkatársainknál.
A vágási, gyártási átfutási idő, a mennyiség függvénye, így az ajánlat kidolgozásánál megjelöljük a vállalt határidőt.
A pontos vágási méreteket kérjük írásban megadni.
Az IPE vasgerendákat platós autóval, darusautóval vagy kamionnal szállítjuk ki a megadott címre a kívánt méretben.
A szállítási határidők általában 1-5 munkanap, mérettől függően.
A behajtási engedély beszerzése a Vásárló feladata.
A 6 méteres anyagok szállítását tudjuk biztosítani darusautóval is amennyiben a kiszállítási cím megfelel a daruzási feltételeknek, míg a 12,1 méteres anyagok szállítása kamionnal történik daru nélkül.
Ha nem darusautóval történik a szállítás, akkor a gerendák levételét a Vásárlónak kell biztosítania.
A vasgerendákat megvásárolhatják telepünkön készpénzzel vagy bankkártyával illetve előreutalással.
A vasgerenda termékeket a számla kiegyenlítését követően tudjuk kiadni, méretre vágni és illetve szállítani.
A H-gerendák és az I-gerendák szerkezeti acélból készült gerendák, amelyeket széles körben használnak az építőiparban.
Nagy szilárdságuk és könnyű felépítésük miatt gyakran használják házak, hidak, nagy pótkocsik stb. építésére.
A H-gerendák és az I-gerendák közötti fő különbség a keresztmetszete.
Mindkettőnek van egy közös vízszintes része, az úgynevezett "karima", és egy függőleges része, amelyet "hálónak" neveznek.
A szövedék ellenáll a nyíró igénybevételnek, míg a karima a legtöbb hajlítónyomatékot el tudja viselni az acélgerendán.
A különbség a H sugár és az I sugár között.
A H gerenda jellemzői.
A H-gerendák hengerelt acélból készült acélgerendák, „H” betű alakban.
A karimákat a szalaghoz hegesztik, hogy H-szelvényt képezzenek.
A H-gerendákat széles karimás gerendáknak is nevezik.
Az I-beamhez képest a H-gerenda szalagvastagsága nagyobb.
Ez a vastagság növeli a H-gerenda szilárdságát.
A H-gerenda karimái egyenlő vastagságúak és párhuzamosak egymással.
Hosszabbak, szélesebbek és nehezebbek, mint az I-gerendák.
A H-gerenda keresztmetszete optimalizáltabb, mint az I-gerendaé, és ésszerű szilárdság-tömeg aránya, vagyis nagyobb területegységenkénti szilárdsága.
Keresztmetszetben nagyobb felülettel rendelkeznek, ezért nagyobb a szilárdságuk.
A H-gerenda nagyobb tehetetlenségi nyomatékot és nagyobb oldalirányú merevséget ér el.
Ezért jobb hajlítási ellenállással rendelkeznek, mint a műszaki gerendák.
A H-gerendákat 330 láb fesztávig használják, és bármilyen méretre és magasságra megépíthetők.
A H-gerendák nehezebbek, mint az I-gerendák.
A H-tartó szakaszok ellenállnak a közvetlen és húzó terheléseknek.
Széles keresztmetszete lehetővé teszi, hogy ellenálljon a torziós terheléseknek.
A H-gerenda keresztmetszete nagyobb terhelhetőséget és merevséget kínál.
A H-gerenda teherhordó oszlopként használható kereskedelmi épületekben peronokhoz, hidakhoz stb.
Az acélt elsősorban szénnel ötvözik, a szén és más ötvözők növelik az acél szilárdságát, ugyanakkor csökkentik képlékenységét.
Ennek köszönhetően az acél az univerzum egyik legstabilabb atomszerkezetű anyaga, és a ma ismert legkiválóbb tartószerkezeti építőanyag, amelyet nagy kopásállósága mellett kiemelkedő szívóssága is alkalmassá teszi arra, hogy komoly igénybevételnek kitett helyeken alkalmazzák.
A nagy szilárdság és szívósság mellett a jó hegeszthetőség, valamint a szilárdsági és alakváltozási tulajdonságok tág határok közötti szabályozhatósága is az építőiparban használt acélok előnyös tulajdonságai közé tartozik.
Létezik rozsdamentes acél is, amit a levegő pára- és oxigéntartalma nem károsít, vagyis a felülete nem rozsdásodik.
Az I, H vagy U formák előnyös tulajdonságai miatt acélgerendákat legtöbbször akkor használnak, ha nagyon erős, tartós és nagy teherbírású szerkezetre van szükség.
Az acélgerendák különböző mérete és elnevezése, mint pl. UNP, U, HEB, IPE, HEA, 160, 140, 80, 65, 200 stb., a gerendák teherbírását jelölik.
Minél nagyobb szerkezetet akar valaki bebiztosítani, érdemesebb annál nagyobb teherbírású acélgerendát választani.
Az egyes elnevezések, mint pl. I, H vagy U, az acélgerenda keresztmetszetének formáját jelölik.
Az I és a H gerenda az áthidalásra a leghatékonyabb, lakóházakban azonban ritkán találkozni velük, mert az acél minden esetben hőhidat képez a szerkezetben.
Emiatt nem ajánlott például nyílászárók fölé sem helyezni áthidalónak.
Lakóingatlanokban tehát általában nincs nagy szerepe, de felújítások vagy átalakítások során nagyon hasznos kiegészítő lehet.
Olyan esetekben pedig kimondottan ideális megoldás, amikor nem fontos a hőszigetelés, csak az számít, hogy a végeredmény kellőképpen stabil és masszív legyen.
A H keresztmetszetű acélgerendák a két talpnak köszönhetően nagy tartást biztosítanak.
Az U gerenda nagyon sokféle méretben elérhető építőanyag, különböző anyagvastagságban és hosszúságban is előfordul, ezért felhasználhatósága is igen változatos.
A legtöbb esetben az I gerendához hasonlóan az U gerendát is épületszerkezetek kialításához veszik igénybe, főként ipari létesítmények, nagyobb csarnokok vagy könnyűszerkezetes épületek esetén.
A masszív acélszerkezetekről elmondható, hogy a legritkább esetben kerülnek kialakításra házilagos formában, hiszen többek között például az I gerendák nagyon nehéz megoldások, és alkalmazásuk is rendkívül nagy szakértelmet igényel.
Az I gerenda a kialakítás tekintetében leginkább a vasúti sínekhez hasonlítható, így azok is el tudják képzelni a megjelenését, akik még nem találkoztak ilyen acélelemmel.
Többféle méretben és hosszúságban érhetők el, könnyedén vághatók, hegesztésük azonban házilagosan egyáltalán nem ajánlott, hiszen ezzel jelentős mértékben elgyengíthető a szerkezetük.
Mint fentebb már elhangzott, az I gerenda elsődlegesen áthidalásra alkalmazható a leghatékonyabban.
Ezen a téren gyakorlatilag nincs számára lehetetlen, noha fontos kiemelni, hogy normál lakóházak esetében ritkán alkalmazzák, legfeljebb födémkialakítás vagy födémerősítés során annak függvényében, hogy mi a kivitelező célja.
Az I gerenda legnagyobb hátránya ugyanis, hogy az acél minden esetben hőhidat képez a szerkezetben.
Emiatt nem ajánlott például nyílászárók fölött sem alkalmazni áthidalásként.
A célra alkalmas lenne, páratlan stabilitásával el tudná látni a feladatát, azonban nem lehet olyan mértékben szigetelni, hogy abból ne alakuljon ki kisebb-nagyobb hőhíd.
Példának okáért I gerendára van szükségünk akkor is, ha a lakáson belül egy tartófalat szeretnénk eltávolítani, és ezt az épület statikai tulajdonságai engedélyezik.
Ez nyilvánvalóan mindig kockázatos vállalkozás, amihez statikust kell hívni, hiszen ő tudja megmondani, lehetséges-e egyáltalán ez a művelet.
Természetesen az I gerenda ideális megoldás olyan esetekben, amikor nem fontos a hőszigetelési tulajdonság, csupán az, hogy a végeredmény kellően masszív legyen.
Ebből kifolyólag nemcsak téglaépületek kiegészítésekor megfelelő az I gerenda, hanem fémvázas megoldások esetén is, sőt ilyen közegben alkalmazható a leghatásosabban.
A fentiek során már elhangzott, de nagyon fontos beszélni még az I gerenda kapcsán a terhelhetőségről, mivel egy olyan acélelemről van szó, aminek ez az egyik elsődleges szerepe, illetve feladata.
Sokan nem is tudják, de az acélszerkezetek, ezáltal a gerendák méretezése, illetve megfelelő kiválasztása gyakran sokkal bonyolultabb és összetettebb feladat.
Amit itt is hangsúlyozni kell, hogy az I gerendával való munka a terhelhetőség szempontjából mindig statikus bevonását igényli.
Hogy miért?
Egyrészt, mert már kisebb szerkezetek esetén is lényeges lesz teherelemzést végezni, amihez különféle stabilitási és szilárdsági vizsgálatok kapcsolódnak.
Felkeltettük érdeklődését?
