Tűzvédelmi Hatósági Engedélyezés Építési Folyamatokban: Útmutató a Dokumentációtól a Megfelelésig
Az építkezések során a tűzvédelmi hatóság bevonása és a vonatkozó engedélyek beszerzése elengedhetetlen a biztonságos és jogszabályoknak megfelelő létesítmények létrehozásához. Ez a folyamat magában foglalja az építési, használatbavételi, működési és telephely engedélyezési eljárásokat, melyek mindegyike speciális dokumentációt és hatósági közreműködést igényel. A tűzvédelmi előírások betartása nem csupán jogi kötelezettség, hanem alapvető feltétele az emberi élet és vagyon biztonságának.
Az Építési Engedélyezési Eljárás és a Tűzvédelmi Dokumentáció
Az építési engedélyezési eljárás során a tűzvédelmi hatóságtól történő engedélyezési eljárás kérése minden esetben kötelező. A 259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet 1. § (3) bekezdése kimondja, hogy minden építési engedélyezési eljárás részeként tűzvédelmi dokumentációt és tűzvédelmi műszaki leírást kell készíteni. Ez a dokumentáció kizárólag arra jogosult tűzvédelmi szakértő által állítható össze, így elengedhetetlen, hogy ilyen képesítéssel rendelkező szakemberre bízzuk a feladatot. A 28/2011. (IX. 288. § (1) rendelkezés értelmében az építmények építészeti-műszaki tervezése során a tűzvédelmi műszaki kialakítást jogszabályban meghatározott esetben tűzvédelmi műszaki leírásba, tűzvédelmi dokumentációba kell foglalni.
A benyújtandó dokumentumok köre rendkívül széles lehet, ezért a folyamat során kiemelt körültekintéssel kell eljárni. Meghatározó, hogy milyen tevékenységet kívánunk folytatni a létesítményben és milyen technológiákat alkalmazunk. Nem csupán a hatósági eljáráshoz szükséges minden dokumentummal kell rendelkeznünk, hanem a hatósági ellenőrzés során is rendelkezésre kell állnia az összes felülvizsgálati és minősítő okiratnak. Ide tartoznak különösen a villámvédelemre és az elektromos rendszerekre vonatkozó, tűzvédelmi szempontból elvégzett felülvizsgálati iratok.
A 1996. évi XXXI. törvény előírásai alapján a hatósági ellenőrzés során a következőket is vizsgálják: az éves oktatási naplót, a tűzoltó készülékek nyilvántartását, valamint azt, hogy a tűzvédelmi szakvizsgára kötelezett dolgozók rendelkeznek-e érvényes bizonyítvánnyal. A feladat összetettsége miatt még kisebb létesítmények esetében is javasolt tűzvédelmi szakember segítségét kérni.
A Tűzvédelmi Hatóság Szerepe és Az Engedélyezési Eljárások
A tűzvédelmi hatóság bevonásának és közreműködésének feltételei az építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokban, így az építési, összevont, használatbavételi, fennmaradási és eltérési engedélyezési eljárások során is, jogszabályokban rögzítettek. A 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet módosításai, különösen a 788/2021. (XII. 27.) Korm. rendelet által bevezetett változások, befolyásolják a hatóság bevonásának mértékét. Például az alacsony kockázati osztályba tartozó lakó- és üdülőépületek esetében a hatóság csak meghatározott lakásszám felett jár el, és a szakhatósági eljárást előíró építményszintek nettó alapterülete is megduplázódott.
A tűzvédelmi szakhatóság bevonásának feltételei az 1. melléklet 4. táblázat C:16-D:16 mezőiben kerültek meghatározásra. A változások gyakorlatilag 100%-os növekedést jelentettek az eljárási esetek szempontjából, amennyiben azok területhez és létszámhoz kötöttek.
A polgári védelmi szakhatóság számos építésügyi hatósági eljárásban működhet közre, beleértve az elvi építési engedélyezési, építési engedélyezési, összevont építésügyi hatósági, fennmaradási engedélyezési és használatbavételi engedélyezési eljárásokat.
Szakhatósági Eljárás és Dokumentáció
Az eljárás során a szakhatóság hivatalból vizsgálja hatáskörét és illetékességét. Az építésügyi hatóság az ügyfél kérelmére a szakhatóságként kijelölt hatóságtól előzetes szakhatósági állásfoglalást kérhet be. Az építésügyi hatóság a szakhatóságot az eljárás megindulását követően tíz napon belül megkeresi a szükséges dokumentáció megküldésével. Amennyiben az ügyfél rendelkezik hat hónapnál nem régebbi előzetes szakhatósági állásfoglalással, a szakhatóságot nem kell ismét megkeresni.
Hiánypótlás és Helyszíni Szemle
Amennyiben a benyújtott tervdokumentáció hiányos, az ügyfelet 8 napon belül hiánypótlásra kell felhívni. A hiánypótlásnak tartalmaznia kell a jogszabályokon alapuló indokolást és a mulasztás jogkövetkezményeit. A használatbavételi és fennmaradási engedélyezési eljárások során a szakhatóság helyszíni szemlét tart, melynek során meggyőződik arról, hogy az építmény megfelel-e az engedélyezési dokumentációknak, a jogszabályoknak és a kiadott engedélyeknek. A helyszíni tapasztalatokról jegyzőkönyvet kell felvenni.
Szakhatósági Állásfoglalás Kiadása
Az engedélyezési eljárásban a szakhatósági állásfoglalást az ügyfél vagy az engedélyező hatóság is kérheti. Az ügyfél közvetlen megkeresése esetén a szakhatóság 15 napon belül ad ki előzetes szakhatósági állásfoglalást. Az engedélyező hatóság kérésére szintén 15 napon belül kell kiadni az állásfoglalást. Az elvi építési engedélyezési, építési engedélyezési és összevont építésügyi hatósági eljárásokat megelőző egyeztetéseken, amennyiben lehetséges, meghatározásra kerülnek a jogszabálynak nem megfelelő műszaki megoldások és az eltérések engedélyezhetősége, valamint a mérlegelési jogkörbe tartozó kérdések.
Kritikus Szervezetek és Infrastruktúrák Bejelentési Kötelezettsége
A kritikus szervezetekkel és infrastruktúrákkal kapcsolatos adatok bejelentésére speciális szabályok vonatkoznak. A Kszetv. és Vbö. szerinti kijelölési eljárások alapján hozott kijelölő határozat véglegessé válását követően a kijelölt kritikus szervezet vagy infrastruktúra vezetője, valamint az ellenálló képességért felelős vezető együttesen kötelesek bejelenteni a kapcsolatos adatokat a nyilvántartó hatóság részére. Ehhez az erre a célra rendszeresített adatlapokat kell kitölteni és megküldeni.
Az Ellenálló Képességért Felelős Vezető személyes adataival kapcsolatos bejelentési kötelezettségét is az erre rendszeresített adatlap kitöltésével és megküldésével teljesíti. Az Ellenálló Képességi Tervet és mellékleteit is el kell készíteni és megküldeni az általános kijelölő hatóság részére.
Tűzvédelem az Aratás Idején és A Tarlóégetés Szabályai
A nyári betakarítási munkák, különösen az aratás, jelentős tűzveszélyt hordoznak magukban. Fontos a mezőgazdasági erőgépek tűzvédelme, az aratásra, valamint a tarló és növényi hulladékok égetésére vonatkozó szabályok ismerete és betartása, amelyeket az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet tartalmaz.
A mezőgazdasági erő- és munkagépek, valamint az aratás tűzvédelmi szabályainak betartása kiemelten fontos, mivel évente több száz mezőgazdasági tüzet kell eloltaniuk a tűzoltóknak. A kalászos termény betakarítási, kazalozási, szalmaösszehúzási és bálázási munkáiban csak a tűzvédelmi követelményeknek megfelelő, legalább egy tűzoltó-készülékkel ellátott erő- és munkagép, valamint egyéb jármű vehet részt, amelynek tűzvédelmi felülvizsgálatát a betakarítást megelőzően az üzemeltető elvégezte. A járművek megfelelőségéről szemle során kell meggyőződni, melynek tervezett időpontját nyolc nappal előbb írásban be kell jelenteni az illetékes katasztrófavédelmi kirendeltségre.
A munkagépeket tilos gabonatáblán vagy tarlón üzemanyaggal feltölteni. A járműveken nyílt láng használatával járó karbantartást, javítást nem szabad végezni gabonatáblán, szérűn és a rostnövénytároló területén. Az aratást lehetőleg közút vagy vasútvonal mentén kell elvégezni, ezek mellett legalább három méter széles védőszántást kell kialakítani. Ugyanilyen védőszántást kell készíteni akkor is, ha a munkaszünet idejére a kombájnt nem tudják a gabonatáblától, kazaltól legalább 15 méter távolságban leállítani. A munkálatok közbeni dohányzás veszélyeit is fontos szem előtt tartani; gabonatáblán még a járművek, erő- és munkagépek vezetőfülkéiben sem szabad dohányozni.
A tarló- és növényi hulladék égetésének szabályai szigorúak. A levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) kormányrendelet tiltja a lábon álló növényzet, tarló és növénytermesztéssel összefüggésben keletkezett hulladék nyílt téri égetését, ettől a rendelkezéstől azonban jogszabály eltérően is rendelkezhet. Amennyiben jogszabály lehetőséget ad a tarlóégetésre, azt legalább 24 órával az égetés előtt a katasztrófavédelmi kirendeltségen írásban be kell jelenteni. A tarlót egyidejűleg minden oldalról meggyújtani tilos, biztosítani kell a vad elmenekülési lehetőségét. Csak tarlómaradványt lehet égetni, szalmát erre felhasználni tilos.
Tűzvédelmi Szolgáltatások Bejelentése és Szakvizsgák
A tűzvédelmi szolgáltatások széles körét foglalják magukban, mint például a tűzoltó készülékek karbantartása és felülvizsgálata, tűzoltó technika felülvizsgálata, javítása, beépített tűzjelző vagy tűzoltó berendezés tervezése, kivitelezése, karbantartása, javítása, telepítése, felülvizsgálata, tűzátjelzés fogadása, tűzjelző vagy tűzoltó központok, valamint távfelügyelete, tűzvédelmi szakvizsgával összefüggő oktatásszervezés és vizsgáztatás. A beépített tűzvédelmi szolgáltatások bejelentésére vonatkozó információk az OKF honlapján találhatók meg.
A tűzvédelmi szakvizsga érvényességének lejártával kapcsolatos teendőkről, valamint a társasházakban és lakásokban alkalmazható tűzvédelmi előírásokról is rendelkeznek a jogszabályok. Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) meghatározza az építés és használat során betartandó előírásokat, amelyek célja a biztonságos menekülés biztosítása tűz esetén. A menekülési útvonalak leszűkítése, így például rácsok elhelyezése, a tűzvédelmi hatóság engedélyével lehetséges, amennyiben az nem akadályozza a tűzvédelmi eszközök megközelítését, a hő- és füstelvezetés működését.
Sajátos Építmények és Engedélyezési Eljárások
A sajátos építményekkel, mint például a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó építmények, kapcsolatos műszaki biztonsági szabályzatok eltérő műszaki megoldásokra irányuló kérelmeket írnak elő, amelyeket az építési engedély iránti kérelemmel együtt kell előterjeszteni. Az építési engedély négy évig hatályos, és amennyiben az építési tevékenységet megkezdték, az építkezésnek 10 éven belül használatbavételi engedély megadására alkalmassá kell válnia. A bontási és rendeltetésmegváltoztatási engedély két évig hatályos, míg a végleges használatbavételi vagy fennmaradási engedély határozatlan ideig érvényes.
Az építésügyi hatóság az engedélyezés során figyelembe veszi a különböző szakkérdéseket, amelyeket a 312/2012. kormányrendelet 6. melléklete sorol fel. Ezek magukban foglalják a környezetvédelmi, termőföldvédelmi, népegészségügyi, állategészségügyi, élelmiszerlánc biztonsági és közlekedésügyi szempontokat. A szakkérdések vizsgálatát végző hatóságok általában a kormányhivatalok főosztályai.
tags: #katasztrofavedelem #epitesi #engedely #elozetes #hatosagi