kbt 113 epitesi beruhazas tankerulet bemutatasa helyi energiabiztositas es fenntarthatosag szemszogebol
A COOKIE-k (sütik) segítenek szolgáltatásaink helyes működésében. az állami építési beruházások rendjéről[1]Az Országgyűléselismerve, hogy kiemelt országépítési cél a helyi hagyományok közösségépítő erejéből táplálkozó, a polgári jó ízlést tükröző állami építési beruházások megvalósításának előmozdítása,attól a szándéktól vezérelve, hogy- összhangban épített környezetünk mint a nemzet kulturális kincse megőrzéséhez fűződő érdekeinkkel - növekedjen az állami építési beruházások előkészítésének és megvalósításának hatékonysága,- jogi biztosítékok megteremtése útján erősödjön a beruházások résztvevői közötti együttműködés, bizalom és a jogviszonyok kiszámíthatósága,- a jelen és jövő nemzedékekért felelősséggel tartozó állam közgazdasági és környezeti szempontból is fenntartható, alacsony környezeti terheléssel járó, költséghatékony építési beruházások megvalósításában vállaljon szerepet,- javítsa az építőiparban működő kis- és középvállalkozások életkilátásait, támogassa megmaradásukat, segítse fejlődésüket,- lehetőséget biztosítson az építőipari szakmagyakorlók számára szaktudásuk kibontakoztatásához és továbbfejlesztéséhez, a szakismeretek magasabb hasznosulására azok kölcsönös megosztása által,- az átláthatóság jegyében megváltoztassa az építőipar szereplői számára az állami építési beruházásokhoz való hozzáférés lehetőségeit,- a hatálya alá tartozó beruházási területeket - figyelemmel azok sajátosságaira - egységes, átlátható és egyértelmű rendbe terelje,- olyan tartós jogi intézményi keretet biztosítson az állami építési beruházások szereplői számára, amely ezen építőipari tevékenységet a következő évtizedre Európa élvonalába vezeti, továbbá- a széles körű társadalmi konszenzus és szakmai támogatottság elérése érdekében megfontolva az érintett szervezetek és állampolgárok véleményét és javaslatait,az állami építési beruházások intézményrendszeréről, valamint anyagi és eljárásjogi szabályairól az Alaptörvény végrehajtására, az Alaptörvény N) cikk (1) bekezdése és P) cikke alapján a következő törvényt alkotja:
Általános rendelkezések és célnak meghatározása
I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. Alapelvek
(1) Ez a törvény a közgazdasági és környezeti szempontból fenntartható állami építési beruházások költséghatékony megvalósítását szolgáló alapvető rendelkezéseket állapít meg.
(2) Az állami építési beruházások a) a jogszabályokkal összhangban álló szakpolitikai-ágazati beruházási koncepció, ágazati beruházási tervek és az ezeken alapuló állami építési beruházási keretprogram (a továbbiakban: keretprogram) alapján, b) a jogszabályokban előírt építészeti, településképi, műszaki, biztonsági, egészségügyi, rendeltetési és használati, környezet- és természetvédelmi követelményekkel, továbbá az első az energiahatékonyság elvével összhangban, c) az épített környezet és a zöldinfrastruktúra védelmére és esztétikus kialakítására tekintettel, d) a felelős gazdálkodás és a legkisebb költség elvét szem előtt tartva, e) a résztvevők együttműködésével kell megvalósítani.
(3) Az állami építési beruhatással közvetlenül és közvetetten érintettek részére a társadalmi konszenzus érdekében lehetővé kell tenni, hogy véleményt mondjanak és javaslatot tegyenek.
(4) Az állami építési beruházási döntéseket megelőzően, valamint az állami beruházások végrehajtása során biztosítani kell a nyilvánosságot és a közösségi ellenőrzés lehetőségét az e törvényben, valamint más jogszabályokban meghatározott módon.
2. A törvény célja
(1) E törvény célja, hogya) elősegítse az állami építési beruházások előkészítése és megvalósítása során a végrehajtás hatékonyságát és az állami építési beruházások szereplői számára kiszámíthatóságot biztosítson, b) megállapítsa az alapvető szabályokat az előkészítéstől a tervezésen, az építőipari kivitelezési tevékenységen (kivitelezés) át a létrejött építmény üzemeltetéséig és fenntartásáig, figyelemmel a költséghatékonyság, a költségvetési és uniós források felhasználásának követelményeire, valamint a környezeti fenntarthatóság elvére, c) erősítse az állami beruházások átláthatóságát, különös figyelemmel a beruházási költségekre, d) meghatározza a résztvevők feladatait és egymáshoz való viszonyukat.
3. A törvény hatálya
(1) E törvény hatálya - a 2. és 3. bekezdés eltéréseivel - kiterjed a Kbt. hatálya alá eső állami építési beruházásokra, valamint az ezen beruházások előkészítésében és megvalósításában résztvevőkre.
(2) E törvényt speciális esetekben finanszírozási vagy nemzetközi célú eltérésekkel alkalmazzák, a kormányrendeletben meghatározott kivételekkel.
(3) E törvény hatálya bizonyos kivételekkel érinti például a honvédelmi és katonai beruházásokat, nemzetbiztonsági célú beruházásokat, és egyéb meghatározott eseteket.
(4) A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok beruházásai esetén a szakminiszter biztosítja a tervezői és kivitelezői szerződések érvényesítését a vonatkozó jogszabályokkal összhangban.
Költségellenőrzés és értékhatárok
Mi a költségellenőrzéssel érintett építési beruházások értékhatára? Hol található meg a 2025. január 1-től hatályos 2024. évi LXXIV. törvény 256. §-ában hivatkozott Korm. 2025. Magyarország 2025. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2024. évi LXXIV. törvény 251-257. §§-i 2025.
A törvény előírja, miszerint a központi költségvetési vagy európai uniós forrásból finanszírozott, (külön kormányrendeletben meghatározott becsült értéket meghaladó) építési beruházásokkal összefüggő beszerzési és közbeszerzési eljárásokra vonatkozó szabályokat alkalmaznia kell az ajánlatkérőknek függetlenül attól, hogy az adott beruházás az Ábtv. (állami építési beruházások rendjéről szóló 2023. évi LXIX. törvény) alapján mely eljárási rendet követi.
Összefoglalóan a jogalkotói szándék szerint a törvény hatálya széles körre terjed ki, és kifejezetten érinti a közpénzből finanszírozott beruházásokat, a szerződésmódosításokat, a tartalékkeretek felhasználását és a költségellenőrzési eljárásokat is. A részletek rendezése érdekében több melléklet és rendelet hatálya alá tartozó előírások is érvényesek.
Értékhatárok további részletei és a közbeszerzésre vonatkozó általános követelmények a 2015. évi CXLIII. törvény (Kbt.) és a kapcsolódó végrehajtási rendeletek alapján kerülnek meghatározásra, figyelembe véve a leválasztott közbeszerzési eljárásokat és a nemzeti értékhatárokat. Az új szabályozások célja a KKV-k részvételének növelése, a versenyserkentés és a költségek hatékonyabb kezelése a közpénzből finanszírozott beruházásoknál.
Az általános áttekintés szerint a költségellenőrzési eljárás részletei, feltételei és hatálya a Kbt. és a 2024. évi LXXIV. törvény 251-257. §-ai szerint kerülnek alkalmazásra. A rendeletek és a miniszteri vélemények fontos szerepet játszanak a költségek és a kockázatok kezelésében.
Az összefoglaló elemzések szerint 2018-ban az oktatás-kutatás-fejlesztés területén zajló közbeszerzések jelentős része nemzeti eljárásrend szerint valósult meg, és ezeknek az értéke különösen nagy volt Budapesten és több központi régióban. A legnagyobb összegű közbeszerzési eljárásokat magasabb értékhatárok mellett lehetett lezárni, ami a KKV-k részvételét és a verseny mértékét növelte.
Az oktatási és kutatás-fejlesztést érintő közbeszerzések központosításának és átláthatóságának erősítése céljából részletes statisztikák és regionális bontások is rendelkezésre állnak, melyek segítik a döntéshozókat a hatékonyság javításában és a költségvetési források optimális felhasználásában.
A dokumentum végső célja, hogy a közbeszerzési eljárásokban a KKV-k részvételét támogatva, a közpénzek hatékony felhasználását és a fenntartható, átlátható állami beruházások megvalósítását erősítsék, az építőipari supply chain stabilitását és a helyi közösségek fejlődését elősegítsék.
tags: #kbt #113 #epitesi #beruhazas #tankerulet