Keleti-főcsatorna epitése dolgozók: történet, jelenlegi állapot és jövőbeni fejlesztések
A Keleti-főcsatorna a Tiszántúl vízgazdálkodási rendszerének fontos része, amely a régió öntözését és vízellátását szolgálja.
Az 1956-ban átadott főcsatorna a több mint hatvan éves üzemelés következtében felújításra szorul.
A mederben helyenként jelentős mértékű feliszapolódás alakult ki, melynek következtében lecsökkent a vízszállító kapacitás, de a műtárgyak is felújítást, néhány esetben átépítést igényelnek.
A kivitelező a Kötiviép'B Kft. Nagyon sok szoboszlói számára természetes dolog a "keleti", horgásznak benne, napoznak a partján, fürödnek a vizében, nagyon sok embernek van horgásztanyája, hétvégi háza a két partja mentén.
A Keleti-főcsatorna mindemellett a kiemelt fontosságú ivóvízbázisok közé tartozik.
A balmazújvárosi vízkivételi művön keresztül ugyanis 1974-től részben innen kapja ivóvizét, valamint ipari és öntözővizét Debrecen és a környékbeli települések.
A Keleti-főcsatorna a Körös-völgy szempontjából is kiemelt jelentőséggel bír, mivel a vízleadó útvonalakon keresztül évi 300-400 millió köbméter vizet biztosít ebbe a térségbe.
A Keleti-főcsatorna teljes hossza mintegy 100 kilométer: Tiszavasvárit, Hajdúnánást, Hajdúböszörményt, Balmazújvárost, Hajdúszoboszlót és Bakonszeget is érint.
A főcsatorna 200 ezer hektár föld öntözését, valamint több mint 9 ezer hektár tógazdaság és vizes élőhely létesítését teszi lehetővé.
A főcsatorna Tiszalöktől Balmazújvárosig hajózható, a hajók maximum 13 kilométer/óra sebességgel közlekedhetnek.
Bara Sándor, a Tivizig igazgatója elmondta, az 1956-ban átadott Keleti-főcsatorna a több mint hatvan éves üzemelés következtében felújításra szorul.
A mederben helyenként jelentős mértékű feliszapolódás alakult ki, melynek következtében lecsökkent a vízszállító kapacitás.
A műtárgyak felújítást igényelnek, illetve némelyik esetében átépítés szükséges.
A kivitelezési munkálatok a Keleti-főcsatorna mentén felmerülő vízigények folyamatos kielégítése miatt szakaszosan kezdődnek meg.
Az 1956-ban átadott főcsatorna a hajózó utat kiépítette ugyan, de a hajózsilipek nem készültek el, ezért a csatorna nem hajózható.
Az Európai Regionális Fejlesztési Alap és Magyarország költségvetése társfinanszírozásban megvalósuló projekt előreláthatólag 2029 végére fejeződik be.
A Keleti-főcsatorna fejlesztése során több mint tíz szivárgó és vízkivételi műtárgy kerül felújításra, illetve korszerűsítésre, továbbá a 39,9 km hosszú mederszakasz helyreállítási kotrása és a kétoldali övárkok felújítása valósul meg.
Mindemellett a főcsatorna hatásterületén lévő természetes mélyedések, védett területek vízháztartásának javítása is cél a Tisza és a Keleti vízkészletére alapozva.
A beruházás során 2029 végére megvalósul a Keleti-főcsatorna Tiszavasvári és Balmazújváros közötti szakaszának rekonstrukciója is.
A projekt előkészítése és megvalósítása során kiemelt cél a vízellátás és vízmegtartás javítása, valamint az ökológiai vízpótlás biztosítása a térségben.
A Tiszavasvári beeresztő zsilip és a Bakonszegi leeresztő zsilip rekonstrukciója mellett új műtárgyak és a meglévő útvonalak korszerűsítése valósul meg a tervezett ütemben.
Az ellentmondó időjárási körülmények és a jégképződés okozta nehézségek ellenére a keleti főcsatornát a vízellátás biztosítása érdekében folyamatosan üzemeltetik és karbantartják.
Az 1960-as évek közepétől épültek meg a nagyhegyesi és hajdúnánási öntözőfürtök, amelyekkel jelentős területek öntözése vált lehetővé.
Az 1976 és 1981 közötti HTVR első üteme 7 km-es nyomóvezetékével további területeken tette elérhetővé a csatorna vizét öntözésre, bár a tervezett teljes öntözési kapacitás részben megvalósult.
A Keleti-főcsatorna hídjai és a főszakasz szerkezete, továbbá a vízátvezető műtárgyak és a keresztező elemek idővel történő felújítása biztosítja a hosszú távú üzemeltetést.
Az 2000. januári cián- és nehézfémszennyezés esetén a torkolati zsilip zárása és a szükséges beavatkozások gyors végrehajtása megakadályozta a szennyezés bejutását a csatornába.
2003 januárjában a Tisza jégviszonyai miatt a duzzasztás átmenetileg nem volt kivitelezhető, ezért a duzzasztást meg kellett szüntetni a védelem érdekében.
Az akkori megoldás az volt, hogy a kettős szivattyútelep felhasználásával több átemeléssel vizet juttattak a csatornákba a vízellátás biztosítása érdekében.
A Keleti-főcsatorna építésének történetében megfigyelhető, hogyan kombinálódtak az öntözési célok, a hajóforgalom lehetőségei és az ivóvíz ellátásának biztonsága.
Az 1950-es évektől napjainkig a csatorna fejlesztése során egyre hangsúlyosabbá vált a vízmegtartás, az ökológiai vízpótlás és a térség vízellátásának megerősítése.
Az építkezések során a földmunkák gépesített módon történtek, és a lépegető exkávátorok akár 30 méter karjukkal dolgoztak a meder kialakításán.
A csatorna területe és a meder hosszú távú fenntartása érdekében folyamatos felügyelet és karbantartás szükséges.

Animációs térképrajz a Keleti-főcsatorna nyomvonaláról, az öntözőfürtök és vízellátó hálózat vizuális bemutatásával.
Elkészült a Keleti-főcsatorna víztisztítóművét és Hajdúnánást összekötő vízvezeték
Az alábbi videó bemutatja a csatorna építésének fő állomásait, a duzzasztót, a hajózsilipet és a kapcsolódó vízgazdálkodási rendszerek fejlődését.
A Keleti-főcsatorna 98 km hosszú, és Tiszavasvárinál indul, Bakonszegig haladva a Berettyó vízrendszerébe vezet, összekapcsolva a Tiszát a Körös-vidékkel.
| Szakasz | Hossz | Fő feladat |
|---|---|---|
| Tiszavasvári - Balmazújváros | 98 km | Öntözés és vízellátás |
| Bakonszeg - Berettyó | - | Vízleadás, tározók működtetése |
Az ellentmondó történelmi adatok alapján a Keleti-főcsatorna építésének célja az öntözés biztosítása volt, a későbbiekben jegyzetek szerint a hajózás is részben kiépült, de a hajózsilipek megépítése elmaradt.
Az elmúlt évtizedekben felgyülemlett problémák és a modernizáció szükségessége miatt számos fejlesztési projekt indult a csatorna és övcsatornáinak mederszelvényeinek rekonstrukciójára.
Az Országos Vízügyi Főigazgatóság és partnerei konzorciumban összefogva dolgoznak a feladatokon, hogy a Keleti-főcsatorna a jövőben is megbízható vízellátó és öntöző rendszer legyen.
tags: #keleti #focsatorna #epitese #dolgozok
